A dicstelenül távozó elődjéhez (Gyurcsány Ferenc) hasonlóan Bajnai György Gordon is, támogatói által felvértezve, lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! A hangzatos szép szavakra, ígéretekre jó emlékezni. – És emlékeztetni is!

Német és angol hont járt a héten a miniszterelnök, hogy megerősítse a Magyarország iránt „ébredező bizalmat", s bőséggel nyilatkozott a hírügynökségeknek. Biztosította az érdeklődőket, hogy Magyarország „megértette a válság üzenetét, megteszi, amit kell, és erősebb lesz a válság után, mint előtte". Hangsúlyozta: Magyarország megmenekült a pénzügyi összeomlástól, visszanyerte hitelességét a piacon: a forint március óta 12 százalékot erősödött az euróval szemben.  Magyarország ismét vonzó kezd lenni, ahová érdemes befektetni, és ahová más országokból érdemes áthozni a befektetéseket, de továbbra is ki van téve olyan pénzügyi fertőzéseknek, amelyek esetleg más közép-kelet-európai országokból indulnak el. „Először Magyarország terjeszthette volna a járványt - tavaly - a régió többi országában, most már nem mi okozzuk a fertőzést, de megfertőződhetünk." Elismerte: a reformok fájdalmasak voltak, viszont, az utóbbi időben nem voltak nagyobb tüntetések vagy sztrájkok, ami azt jelzi: „a lakosság megértette, hogy áldozatokra van szükség." Válaszolva, arra a kérdésre, hogy a 2010-es választásokon újra vállalja-e a kormányfőjelöltséget, elmondta: „Már az első miniszterelnöki beszédemben világosan leszögeztem, hogy csak egy évre vállalom ezt a munkát." Az IMF-EU 20 milliárd eurós készenléti hitelkerettel kapcsolatban kifejtette: felhasználási határidejét a múlt hónapban meghosszabbították, márciusról 2010 októberéig, így az ország hosszabb ideig marad a valutaalap felügyelete alatt, ami csökkenti a radikális gazdaságpolitikai váltások kockázatát. Leszögezte: Magyarország a jövő évi parlamenti választások eredményétől függetlenül kitart az IMF által jóváhagyott kemény gazdasági program mellett, még akkor is, ha a választásokon a jobbközép Fidesz földcsuszamlásszerű győzelmet arat. „Nem adhatok ugyan biztosítékokat a Fidesz nevében, de nincs okuk arra, hogy eltérjenek e programtól. Meggyőződésem, a következő kormánynak nincs más választása. Olyan politikát kell folytatniuk, amely elősegíti a növekedést és nem olyat, amely hamis ígérgetések mentén újra a csőd közelébe viszi az országot. Az ország hosszú távú érdekeinek ártana, ha valaki feladja ezt az irányt. Hatalmas gazdasági árat fizetnénk egy képtelen gazdaságpolitikákért." Prognosztizálta: A gazdasági növekedés 2011-ben már 3-4 százalék között lesz, a deficit pedig már jövőre 3,8 százalék lehet, ami az egyik legalacsonyabb költségvetési hiány lenne Európában. Az ország előtt azonban további feladatok állnak: a legfontosabb a 2010-es költségvetés elfogadtatása a parlamentben.  „Magyarország a szakadék széléről fordult meg, most azonban fel kell kapaszkodnia a hegyre!"

+

Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok!" Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert, ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb (2009. szeptember. 28.-2009. október. 4.) jelentését ismertetjük. 

Hazai folyamatok

Az MNB 50 bázisponttal 7,5 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. Szakértői vélemények szerint a gazdasági visszaesés egészen 2010 közepéig eltart, majd a hazai gazdaság lassan konszolidálódik. Az infláció az alacsony kereslet következtében közép és hosszútávon összeegyeztethető a három százalékos célszinttel. A Monetáris Tanács az inflációs várakozások magas szinten ragadását tekinti a legfontosabb kockázati tényezőnek, így ennek a tényezőnek a függvényében hozza meg további döntéseit.

A béradatok alkalmazkodása lassú, ezért a kereslet miatt romló vállalati profitabilitást a cégek elsősorban létszámleépítéssel próbálják meg javítani. A béremelkedés az infláció ismételt felfutását eredményezheti, emiatt a jegybankelnök ismét felhívta az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalásain résztvevők figyelmét az középtávon mérsékelt inflációra, hogy ez által horgonyozza a bérdinamikát.

+

2008-ban a nemzeti számlák adatai alapján a kormányzati szektor hiánya 1002 milliárd forint volt, a GDP 3,8 százaléka. Ez 0,4 százalékponttal nagyobb, mint az EU felé lejelentett első becslés. A felfelé módosítás alapvetően két tételnek a számlájára írható. Az EU nemrég arról döntött, hogy a reméltnél kevesebb uniós forrást használhat fel hazánk a metróépítésre és sztrádaberuházásra. Mivel ezt a két összeget a kormány az Eurostat iránymutatása alapján bevételként tüntette fel a tavalyi egyenlegben – most pedig ennek egy részétől elesik Magyarország – ezért kellett rontani a tavalyi büdzsé szaldóját. A nagyobb hiány egyúttal azt is jelenti, hogy még tavaly sem sikerült a maastrichti hiánykritérium alá mennünk, így az ország továbbra is az uniós túlzott deficit eljárás alá esik.

A kormányzati szektor hiánya 2009 második negyedévében 155 milliárd forint volt. A bevétel 3048 milliárd forintot, a kiadás 3203 milliárd forintot tett ki. A bevételek 2009 II. negyedévében 1,7 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához mérten.

Elsősorban az áfa befizetések növekedtek (3,0%), a társadalombiztosítási járulékok ugyanakkor jelentősen visszaestek (4,1%). A termelési és importadók, valamint a jövedelemadó bevételek kismértékben csökkentek (0,2% és 0,8%). A kiadások 2,6 százalékkal emelkedtek. A folyó termelő felhasználás (11,7%) és a pénzbeli társadalmi juttatások (4,0%) növekedési üteme jelentősen meghaladta az átlagot, viszont a felhalmozási kiadások (11,0%) és a munkavállalói jövedelem (6,0%) jelentősen visszaestek.

+

A külkereskedelmi többlet júliusban tovább növekedett, a bővülés 527 millió euró volt az év hatodik hónapjához képest. Júliusban az exportvolumen csökkenése tavaly december óta először egy számjegyű (8,1%). Az idei hetedik hónapban az import 25 százalékkal, az export 18 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az export-import olló az előző havi duplájára nyílt, a mutató 13,2 százalékra emelkedett. A jelenség hátterében a fogyasztás és a beruházás megtorpanása áll, az utóbbi rontja hazánk növekedési és versenyképességi lehetőségeit. A fogyasztás megtorpanását részben az általános forgalmi adó emelkedése okozza, részben a rendelkezésre álló jövedelmek csökkenése.

A behozatal és kivitel közti különbséget fokozta, hogy a magas gázárak miatt elhalasztották a gáztározók feltöltését. Az E.On gáztározóinak feltöltöttsége jelenleg 88,5 százalékos (3310 millió köbméter), a MOL stratégiai tározójáé 24 százalékos (450 millió köbméter). A törvény értelmében az év végére 1,2 milliárd köbméternyi stratégiai gázkészlettel kell rendelkezni. A feltöltés folyatása az őszi hónapokban már csökkenteni fogja az export és az import közötti különbséget. A kivitel mintegy 60 százalékát adó gépek és szállítóeszközök külső kereslete júliusban a korábbi hónapokhoz képest kisebb mértékben szőkült.

Az árufőcsoport forgalmának volumencsökkenése euróban kifejezve a január-júliusi időszakban, a kivitelben 25, a behozatalban 31 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az árufőcsoporton belül a közúti jármű, valamint az energiafejlesztő gép és berendezés kivitelének visszaesése a legnagyobb (38% illetve 26%).

Az export volumen csupán az élelmiszerek csoportjában nőtt, a bővülés 4 százalékos volt, az előző év azonos időszakához képest. A kivitel növekedését a gabona- és gabonakészítmények 27 százalékos volumenbővülése biztosította, amit a termények több mint 20 százalékos árszintcsökkenése okozott.

A szezonálisan kiigazított folyó fizetési mérleg 2009 második negyedévében aktívumot mutatott. Erre az 1995-ig visszanyúló adatsorban nem volt példa. A reálgazdasági tranzakciók többlete dinamikusan emelkedet, ezen belül az áruforgalom aktívuma csaknem 800 millió euróra nőtt. Korábban a belső kereslet drasztikus visszaesése miatt az import nagyobb mértékben csökken, mint az export, 2009 második negyedévében azonban az előző negyedév bázisán az export már némi emelkedést mutat. A jövedelemsor passzívuma csökkenni kezdett, részben a romló vállalati profitabilitás, részben a csökkenő belső kamatprémium következtében.

+

A felülről számított külfölddel szembeni finanszírozási képesség a második negyedévben 226 millió euró volt.

Az államháztartás finanszírozási igénye 2009 második negyedévével záródó évben szezonálisan kiigazítva a GDP 4,7 százalékát tette ki, míg a szektor bruttó névértéken számításba vett adósságállománya a bruttó hazai össztermék 77,1 százaléka volt.

A háztartások finanszírozó képessége a GDP 2,9 százalékára csökkent, ez 1,1 százalékpontos negyedéves visszaesést jelent.

Összességében a pénzügyi számlák alapján számított finanszírozási igény a 2009 II. negyedévével záródó évben a GDP 2,8 százalékára javult. A II. negyedévben a nemzetgazdaság alulról számított finanszírozási képessége a negyedéves GDP 5,8 százaléka volt, így a magyar gazdaság nem szorult külföldi finanszírozásra.

+

Az ipari termelői árak augusztusban az előző havihoz képest 0,5 százalékkal csökkentek, míg tavaly augusztushoz viszonyítva 4,6 százalékkal nőttek. Éves viszonylatban a két fő reláció árváltozásában számottevőek a különbségek. A válság hatására a hagyományosan stabil exportárak idén szokatlanul változékonyak, amelyben a vezető valuták árfolyamváltozása és az energiaárak meredek csökkenése meghatározó szerepet játszott.

Az exportértékesítés árai a 2009. júliusinál 0,7 százalékkal alacsonyabbak, az egy évvel korábbinál viszont 8,4 százalékkal magasabbak voltak.

A forint egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 0,9, a dollárhoz képest 2,2 százalékkal erősödött. A tavaly augusztusi árfolyamokhoz képest a forint mindkét valutához képest 15 százalékot elérő, illetve meghaladó mértékben gyengült.

Az ipar belföldi értékesítési árai 2009 augusztusában az előző havihoz mérten 0,2, a 2008. augusztusival összehasonlítva 0,9 százalékkal mérséklődtek. Így havi és éves összevetésben is deflációról beszélhetünk a termelői árak körében.

A termelői árak továbbra sem gyakorolnak inflációs hatást a fogyasztói árakra. A mély recesszió látványos hatást gyakorol viszont a termelői árszintre, az elmúlt fél évben csupán egyetlen hónap volt, amikor a belföldi értékesítési árszint nem csökkent, az előző havihoz képest. Augusztusban is csupán az energiaigényes ágazatokban emelkedtek az árak, a többiben folytatódott az árak lassú csökkenése.

A feldolgozóipari ágazatok felében éves alapon is defláció van, a szektor egészében 2 százalékkal alacsonyabbak az árak a tavalyihoz képest. Ebben az olaj világpiaci árának zuhanása volt a fő tényező. Az olajárak jelenleg is 60-70 dollár között mozognak barrelenként.

Az Eurostat közleménye szerint júliusban az ipari termelői árak a közösség egészében 0,64 százalékkal csökkentek, az előző hónapok ármozgása is szolid volt, 0-0,5 százalék között ingadozást mértek.

+

A foglalkoztatottak száma 2009 nyári hónapjaiban átlagosan 3 800 ezer fő volt. Az év ezen időszakában 113,4 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban.

A munkanélküliek száma 418,8 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig, 9,9 százalék, ami éves szinten 2,4 százalékpontos növekedést jelent.

A válság hatására a tavalyi év végén jelentős mértékben csökkent a foglalkoztatottak száma. A mélypontot 2009 első negyedéve jelentette, amikor a foglalkoztatottak létszám 3 764 ezer főre csökkent. Azóta három párhuzamos folyamat hat a munkaerő-piaci tendenciákat. Egyrészt, a gazdasági válság miatt folyamatosak az elbocsátások, másrészt, év eleje óta a szezonalitás miatt egyes ágazatok bővítették munkaerő-állományukat, harmadrészt - az „Út a Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-

Munkához" program bevezetésével – az idén a korábbinál több tízezer fővel többen vesznek részt az állami közmunkákon. A foglalkoztatás és munkanélküliség havi alakulását az határozza meg, hogy a 3 tendencia közül melyik jelentkezik erőteljesebben. Júniusig az volt tapasztalható, hogy a közfoglalkoztatás bővülése és a szezonmunkák indulása ellensúlyozta a válság miatti elbocsátásokat, a munkanélküliségi ráta csökkent, a foglalkoztatás nőtt. Júliusban és augusztusban viszont már mind a szezonális munkakínálat, mind a közfoglalkoztatás elérte éves maximumát, így az év hátralévő részében folyamatosan csökken majd ezek pozitív munkaerő-piaci hatása, míg a válságtól sújtott vállalatok egyre kevésbé lesznek képesek a munkaerő tartalékolására. Mindezek hatására a következő hónapokban a munkaerő-piaci folyamatok egyre gyorsuló mértékben fognak romlani.

A vállalkozások munkaerő-tartalékolási képességet hivatottak segíteni azok a pályázatok, amelyeken állami, illetve EU-s forrásokat vehetnek igénybe a válság miatti termelés-visszafogással átmenetileg feleslegessé vált munkaerő fél-egyéves továbbfoglalkoztatására. Becslések szerint éves átlagban akár 30 ezer munkahely is megmenthető lehet a programok segítségével, ami jelentős mértékben csökkentheti a munkaerőpiac feszültségeit. Ez azonban csak abban az esetben következhet be, ha a pályázatok elbírálása és az elnyert támogatások folyósítása a megfelelő ütemben halad.

Nemzetközi folyamatok

A jelentősebb tőzsdéken az eladók voltak túlsúlyban a múlt héten, így a ráták rendre csökkentek. A Tengerentúlon a Dow Jones 1,84, míg a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite 2,05 esett egy hét leforgása alatt. Európában is csökkentek a részvények árai: a londoni FTSE 1,84, a frankfurti DAX 2,03, míg a hazai BUX 1,83 százalékkal zárt alacsonyabban pénteken, mint egy héttel korábban.

A forint stabilan tartotta a 270 körüli szintet, ahogy a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama sem változott érdemben.

Az olaj jegyzése a héten 66-71 dollár között mozgott. Az energiahordozó árfolyama az elmúlt két hónapban 6-7 dolláros, szűk sávban mozgott. Az olajpiac fundamentumai gyengék, az amerikai olajtartalékok számottevően meghaladják az ilyenkor szokásos szinteket. Áremelkedésre csak a kereslet élénkülésével lehet számítani, amire leghamarabb 2010 első negyedévében kerülhet sor.

Az arany ára unciánként 1000 dollár közelében mozog. A nemesfém árát jelenleg elsősorban a dollár euróval szembeni árfolyama mozgatja, így a dollár kismértékű erősödése a héten visszafogta az áremelkedést. Az EUR/USD arány pénteken 1,45 közelébe csökkent.

A Lengyel Nemzeti Bank 3,5 százalékon, változatlanul hagyta az irányadó rátát, így a kamatfelár érdemben mérséklődött az elmúlt három hónapban. Lengyelországban a második negyedévben 1,1 százalékkal nőtt a GDP (az előző év azonos időszakához viszonyítva), de ezzel együtt a fogyasztói árindex is átlépte az inflációs cél felső toleranciasávját.

Az IMF kissé javította a világgazdaság növekedési kilátásaira vonatkozó előrejelzését. A prognózis szerint idén 1,1 százalékkal zsugorodhat a globális GDP, jövőre 3,1 százalékos világgazdasági növekedés várható. Az USA idei GDP előrejelzése kivételt képez, a korábbi 2,6 százalékos recessziót 2,7 százalékra módosították.

A fejlett gazdaságok idén 3,4 százalékkal zsugorodhatnak, jövőre 1,3 százalékkal növekedhetnek. A fejlődő és feltörekvő országok idei átlagos GDP bővülése 1,7, 2010-ben 5,7 százalék lehet.