Egyelőre nincs jele a fellendülésnek, az export és a belföldi értékesítés is stagnál. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 2812 millió euróra emelkedett. Az ipari termelés csaknem 20 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi és a belföldi vendégek száma 12, illetve 6 százalékkal maradt el az előző évi értéktől. Nemzetközi folyamatok.
A dicstelenül távozó elődjéhez (Gyurcsány Ferenc) hasonlóan Bajnai György Gordon is, támogatói által felvértezve, lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! A hangzatos szép szavakra, ígéretekre jó emlékezni. – És emlékeztetni is!
| Magyarországon az elmúlt évtizedben rendre elmaradtak a szükséges reformok, mert a politika a konfliktusok vállalása helyett inkább kompromisszumokra törekedett – mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni székhelyén tartott előadásában a magyar kormányfő, aki szerint már mutatkoznak a konszolidációs intézkedések eredményei. Arra kérdésre, hogy "mi történik majd a választások után" kijelentette: legalább három okát látja annak, hogy a következő kormány miért nem fog változtatni az alapvető magyarországi folyamatokon. Az egyik az, hogy jövő októberig tart az IMF és az EU programja, amelyhez az országnak tartania kell magát; a másik az EU által kezdeményezett túlzottdeficit-eljárás – amilyen egyébként más országokkal szemben is folyik –, a legfontosabb ok azonban az 1,7 millió lakossági devizaadós. „A visszatérés az üres ígéretek politikájához őket sodorná veszélybe az országgal szembeni pénzügyi bizalom elvesztése esetén." Magyarország az 1990-es évek végén sok szempontból a kelet-közép-európai térség éllovasa volt, azonban fokozatosan elvesztette e vezető szerepét, mert az utóbbi tíz évben állandóan halasztgatta a fontos szerkezeti átalakításokat. Ennek oka valószínűleg „valamiféle hamis kompromisszum" volt, egy olyan politikai konszenzus, amelynek célja a szavazatnyereség volt az állami újraelosztás növelésével, akár az ország növekedési potenciáljának feláldozása árán is, kerülve a változásokkal járó szükségszerű konfliktusokat. A reformok halasztgatását az tette lehetővé, hogy a piacon bőséges volt a hozzáférhető finanszírozás az elmúlt évtizedben. Hangsúlyozta: a világgazdasági válság hatására a magyar gazdaság teljesítménye az idén 6,7 százalékkal, jövőre 0,9 százalékkal csökken. A kormány azonban két év leforgása alatt a GDP-érték 5 százalékának megfelelő államháztartási kiigazítást hajt végre, recesszió közepette. Ez hatalmas mértékű korrekció. Kiemelte: a kormány olyan időszakban tűzött ki 3,9, illetve 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt 2009-re és 2010-re, amikor az európai deficitátlag meghaladja a 7 százalékot. A kiigazítás eredményei gyorsan jelentkeztek: Magyarország kilenc hónap után vissza tudott térni az euro kötvény-piacra. A forint április óta csaknem 15 százalékot erősödött. A magyar gazdaság most már teljes mértékben képes finanszírozni magát. Felidézte: a Bank of America-Merrill Lynch befektetési csoport londoni részlege által néhány hete kiadott elemzése szerint Magyarország költségvetési szempontból a világ élvonalában lehet jövőre. Előrejelzésben elképzelhetőnek nevezte, hogy a ciklikus kiigazítással számolt strukturális többlet Magyarországon elérheti a GDP-érték 6 százalékát is. Szólt a JP Morgan bankcsoport nemrég kiadott londoni prognózisáról is, mely szerint Magyarország előbb lehet az euró övezet tagja, mint Lengyelország és Csehország. |
Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok!" Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb (2009. október 5-11.) jelentését ismertetjük.
Hazai helyzet
Az államháztartási hiány (önkormányzatok nélkül számítva) szeptember végére 1059,2 milliárd forintra növekedett, ami a GDP 4,1 százalékának felel meg. Ezen belül a központi költségvetés 855,6 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapok 200,3 milliárd forint, az elkülönített alapok 3,3 milliárd forint hiányt halmozott fel az első kilenc hónapban. Az aktuális deficit a teljes évre tervezett hiány 106,8 százaléka. A második félévben életbe lépő megszorító intézkedések, valamint a tartalékok felhasználásával megvalósíthatónak tűnik az idei évre tervezett hiánycél.
+
Az ipari termelés 2009 augusztusában csaknem 20 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A mutató értékét munkanaphatás nem befolyásolta. Az elemzők korábban 19 százalékos visszaesésre számítottak a kedvezőbb júliusi eredmény és a javuló régiós adatok hatására. A termelés volumene az év első nyolc hónapjában 21,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap tényezővel kiigazított index augusztusban 0,7 százalékkal csökkent.
Az ágazat augusztusi szerény eredményében meghatározó szerepet játszott a várt exportkereslet elmaradása. A vártnál rosszabb előzetes ágazati eredményért mintegy 40 százalékban az autógyártás a felelős, ami azért is meglepő, mert augusztusban exportpiacaink jelentős részében még éltek a roncsprémium programok.
Egyelőre nincs jele a fellendülésnek, az export és a belföldi értékesítés is stagnál. November-decemberre enyhén javuló tendencia prognosztizálható, részben a bázishatás miatt, részben az európai piacok lassú talpra állása miatt, - ami segítheti a magyar exportőröket.
A rendelésállomány adatokban továbbra sem érzékelhetők a fellendülésre utaló jelek. A következő két hónapban mínusz 20 százalék közeli, stagnáló szint várható. Az Ecostat éves szinten az ágazati termelés mintegy 18 százalékos visszaesésével számol, némi élénkülést az exportértékesítés fokozatos emelkedése hozhat. A belföldi értékesítés a megszorító intézkedések hatására az első félévi mínusz 15 százalékos szint közelében marad.
+
Az előzetes becslés alapján a korábbi hónapok tendenciájának megfelelően a külkereskedelmi többlet augusztus hónapban tovább növekedett. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 2812 millió euróra emelkedett, június óta lassuló ütemben nő az egyenleg.
Augusztusban a behozatal 26,4 százalékkal, míg a kivitel 20,3 százalékkal csökkent euróban számolva az előző év azonos hónapjához képest. Az export-import olló augusztusban 6,1 százalék volt, ami a júliusi kiugróan magas (13,2%) értéktől eltekintve az előző fél évben tapasztaltaknak megfelelő. Az augusztusi záródás okai között szerepelhetett, hogy a gáztározók feltöltését korábban elhalasztották, és az érdemi betárolás augusztusban indulhatott meg ismét.
+
2009. január és augusztus között a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi és a belföldi vendégek száma 12, illetve 6 százalékkal maradt el az előző évi értéktől. A vendégéjszakák száma 11, illetve 6 százalékkal csökkent. A szálláshelyek árbevétele folyó áron 9 százalékkal mérséklődött.
Augusztus hónapban is alacsonyabb vendégforgalmat regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek, mint 2008 augusztusában. Az év első nyolc hónapjában a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 44 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 53, a négycsillagos házak pedig 49 százalékos foglaltságot értek el.
2009. január-augusztusban a gyógy-szállodák kihasználtsága volt a legnagyobb (57%), habár ez az érték az előző év azonos időszakában regisztrált szinttől 5 százalékponttal elmaradt.
Nemzetközi folyamatok
A világ fontosabb tőzsdéi rendre pozitív tartományban fejezték be az elmúlt hetet. A tengerentúlon a Dow Jones 3,98, míg a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite 4,45 százalékkal zárt magasabban, mint egy héttel korábban. A londoni FTSE 100 3,47, míg a frankfurti DAX 4,46 százalékos pluszt könyvelhetett el. A NIKKEI 225 2,92 a Hang Seng pedig 5,52 százalékkal zárt magasabban, mint egy héttel korábban.
Az optimista hangulatban a hazai BUX is emelkedni tudott, igaz az index dinamikája (+0,36%) elmaradt a többi börze emelkedésétől. Bár a forint árfolyama a hét első felében erősödni kezdett, hét közben gyakorlatilag a múlt pénteki záróár szintjére gyengült vissza, így érdemben nem változott a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama. A három hónapos diszkontkincstárjegy hozama 3 bázispontot süllyedt, pénteken 6,78 százalékon állt. A hozamgörbe középső és hosszú szakasza mindeközben 15-20 bázisponttal lejjebb tolódott, ami a hosszú távú inflációs- és kamatvárakozások mérséklődését mutatja.
Az olaj árfolyama péntekre 72 dollár közelébe emelkedett, ami az optimista tőzsdei hangulatnak és a dollár gyengülésének volt köszönhető. A fundamentumok továbbra is nagyon gyengék. Az Egyesült Államokban, szeptemberben ötéves mélypontra esett a benzin, a dízel és a kerozin iránti kereslet. A finomítók idei kibocsátás-csökkentése ellenére is túlkínálat tapasztalható a piacon, a nyers- és finomított olajkészletek 26 éves csúcson vannak. A múlt héten a benzinkészletek a várakozások felett, 2,9 millió hordóval gyarapodtak. A desztillátum tartalékok szintén a vártnál magasabb ütemben növekedtek. Az amerikai Energiainformációs Hivatal legutóbb felfelé módosította a globális kőolajkeresletre vonatkozó előrejelzését. A hivatal szerint év végére átlagosan napi 84,7 millió hordóra nő a világ olajfogyasztása, jövőre 84,77 millió hordós napi átlagfogyasztás várható. Az indoklásban elsősorban a töretlenül növekedő kínai gazdaság által generált kereslet szerepel. Az olajpiac az előrejelzésre érdemben nem reagált, a kereskedők az olajkereslet tényleges alakulására összpontosítanak.
A dollár gyengülése nyomán az arany árfolyama jelentősen emelkedett, pénteken a sárga fém unciánként 1048,3 dolláron zárt, 47 dollárral magasabban, mint egy héttel korábban.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az EKB irányadó rátája változatlan maradt, továbbra is 1 százalék. Az euro zóna harmonizált éves fogyasztói árindexe az első gyorsbecslés alapján szeptemberben is negatív volt (-0,3), azonban a monetáris irányítás változatlanul úgy látja, hogy a releváns horizontján a fogyasztói árindex a két százalékos cél közelében alakul. A Tanács helyzetértékelése alapján az euro övezet kibocsátása fokozatos felívelés után stabilizálódik.
Az euro zóna összetett beszerzési menedzserindexe (BMI) szeptemberben a végleges adat szerint 51,1 pontra emelkedett, a szolgáltatási index 50,9 ponton állt, míg a feldolgozóipari mutató 49,3 pontot tett ki. Mindhárom érték kedvezőbb az előzetes adatoknál. Az összetett mutató az augusztusi értékhez képest 0,7 ponttal növekedett, és megegyezik a 2008. májusi értékkel. A mutató az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság kipattanását követően, 2008 szeptemberében kezdett zuhanni. A szolgáltatóipari index kisebb mértékben esett vissza, a feldolgozóipari részindex süllyedése erőteljesebb volt. A BMI 2009. februárban érte el a mélypontját, azóta emelkedő tendenciát követ. Szeptemberben egyedül a feldolgozóipari részindex nem érte még el a pozitív és negatív várakozások határát jelző 50 pontos értéket.
