A kormány elfogadta a 2010-es költségvetést: a tárgyalások során ragaszkodott ahhoz, hogy takarékos, a gazdaság újraindítására alkalmas büdzsé készüljön - jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök. Hangsúlyozta: a jövőre is 3,8 százalékos a hiánycél, ami azt elenti, hogy mindenhol vissza kell fogni a költségvetést. Elmondta: csaknem 7,5 százalékos GDP-visszaesés várható, ezért arányosan, de felelősséggel súlyozva kell visszafogni a kiadásokat. Ennek ellenére folytatódnak a már megkezdett programok. Ígérte: az adócsökkentés eredményeképpen másfél havi nettó fizetéssel több kerül jövőre az átlagosan keresők zsebébe. 400 milliárd forinttal több járulékcsökkentéssel segítik a vállalkozásokat, és az Út a munkához-program kinyílik az állami és a magánszféra felé. Ezzel az idei 90.000-nél is több új munkahelyet lehet jövőre teremteni. A közbiztonság és a közrend 23,5 milliárddal kap többet a büdzséből. Az egészségügy pedig nem csupán többet kap, hanem a járulékcsökkentés miatt még jobban is jár. A gazdaságfejlesztésre 700 milliárd forint jut, döntően uniós forrásból. Bár 4,8 százalékkal kevesebbet kapnak az önkormányzatok, ugyanakkor kevesebb feladatuk lesz, és bővül a gazdálkodási szabadságuk is. A kormány feszes és felelősségteljes költségvetést készített, mert ez kell ahhoz, hogy az eddigi eredményeket bebetonozhassuk, és eredményesen kezeljük a továbbiakban is a válságot - zárta tájékoztatóját a miniszterelnök.

+

Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok!" Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb (2009. augusztus 31. - szeptember 6.) jelentését ismertetjük. 

Hazai folyamatok

A főbb tőzsdeindexek mínuszban zárták az elmúlt hetet. A tengerentúlon a Dow Jones 1,08, a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite 0,49 százalékot esett. Európában a londoni FTSE 100 eközben 0,66 százalékos pluszt tudott felmutatni, azonban a DAX 2,41, a hazai BUX pedig 2,56 százalékos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A forint mindeközben 1,73 százalékkal gyengült az euróval szemben, a közös valuta egy egységéért pénteken 274,12 forintot kellett adni.

Az állampapír-piaci hozamok ellentétesen alakultak. A kincstárjegyek hozama átlagban 10 bázisponttal csökkent, az államkötvények hozama pedig nagyjából szinten maradt.

A júliusi ipari termelői árak az előző havihoz mérten 1,5 százalékkal csökkentek, egy év alatt 6 százalékkal nőttek. Éves szinten a két fő reláció árváltozásában számottevőek a különbségek. A belföldi értékesítés árai júliusban 1,3 százalékkal voltak magasabbak az előző havinál, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,4 százalékkal mérséklődtek. A hagyományosan stabil exportárak idén meglehetősen változékonyak, alapvetően a forint jelentős árfolyam ingadozása következtében. Az exportárak 1,6 százalékkal alacsonyabbak az előző havinál, a tavalyinál viszont 10,4 százalékkal magasabbak. Hazai fizetőeszközünk egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 3 százalékkal a dollárhoz képest 3,5 százalékkal erősödött.

Éves viszonylatban a forint gyengülése kétszámjegyű. Az árcsökkenésben jelentős szerepe volt a kőolaj árainak jelentős és tartós mérséklődésének, a földgáz júliusi világpiaci áresése 6,4 százalékkal vitte lejjebb a szektor termelői árát. Az iparágak felénél növekedett az árszínvonal az előző évihez képest. Legnagyobb drágulás a járműgyártásban következett be.

Az élelmiszeriparban, a gumi-, műanyagiparban és az építőanyag iparban gyakorlatilag nem változtak a termelői árak, a többi feldolgozóipari ágazatban 0,2-0,7 százalék között mérséklődtek a belföldi értékesítés árai. Az ágazat belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamos energia-, gáz- gázellátás árai júliusban 1,7 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző havinál. 12 havi összehasonlításban az energiaellátás ára 2,5 százalékkal, a vízellátásé 8 százalékkal emelkedett. Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 1,7 százalékos, a beruházási javaknál mindössze 0,4 százalékos volt az árcsökkenés júliusban.

A fogyasztási cikkeket termelő ágazatokban érdemben nem változtak a termelői árak, a fogyasztói árakra nem gyakoroltak érezhető nyomást. Az Eurostat közleménye szerint júniusban az ipari termelői árak kismértékben, mintegy 0,5 százalékponttal csökkentek, a tagországok árváltozásai között nem voltak jelentős különbségek.

A külkereskedelmi többlet a második negyedévben tovább növekedett, aminek oka, hogy a behozatal visszaesése immár ötödik hónapja nagyobb mértékű volt, mint a kivitelé. Júniusban az import 25,3 százalékkal, az export 17,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg június végén több mint 2 milliárd euró aktívumot mutatott, ami jelentős javulás a tavalyi 288 millió euróhoz képest. A jelenség hátterében tehát negatív tendencia húzódik, mert a többletképződés nem a kivitel felfutásából, hanem az exportpiacok szűküléséből, és az ezt meghaladó importvisszaesésből adódik.  Az export-import olló mértéke számottevő, 6,6 százalék. A kivitel mintegy 60 százalékát adó gépek és szállítóeszközök külső kereslete júniusban a korábbi hónapokhoz képest kisebb mértékben szőkült. Az árufőcsoport forgalmának volumencsökkenése euróban kifejezve a január-júniusi időszakban a kivitelben 27, a behozatalban 31 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az árufőcsoporton belül a közúti jármű, valamint az energiafejlesztő gép és berendezés kivitelének visszaesése a legnagyobb (40% illetve 30%). Exportnövekedést csupán az élelmiszer- és gyógyszeripari termékek értek el. A gyógyszerek kivitele 7, behozatala 8 százalékkal haladta meg az előző év első hat hónapjának értékeit.

Az első félévben 17,9 millió külföldi vendég látogatott Magyarországra, 78 százalékuk egy napra. A látogatók száma 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az egy napra érkezők száma jóval dinamikusabban nőtt. A külföldiek összesen 41,1 millió napot töltöttek Magyarországon, 4 százalékkal többet, mint 2008 első félévében. 2009 I. félévében a külföldiek összes magyarországi fogyasztása 544 milliárd forint volt, 21 százalékkal több a 2008. azonos időszakinál. (Az adatok értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy 2009 I. félévében a forint az euróval szemben 16 százalékkal gyengébb volt a 2008. I. félévinél.) A vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 7,8 millió alkalommal utaztak külföldre. Amíg az egynapos utazások száma 3 százalékkal csökkent, addig a többnaposoké 4 százalékkal emelkedett 2008 I. félévéhez képest. A többnapos utazásoknál ezzel párhuzamosan az átlagos tartózkodási idő is nőtt: 11-ről 12 napra. A külföldre látogató magyarok ugyanekkor 379 milliárd forintot költöttek, negyedével többet, mint egy évvel korábban. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 166 milliárd forintot tett ki, ami 16 milliárd forinttal több a 2008. I. félévinél.

A gazdasági teljesítmények csökkenésével csökkentek a szállítási igények is: 2009 I. félévében a szállított áruk tömege 13, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 12 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakihoz képest. A helyközi személyszállításban az utasok száma 7, az utaskilométerben mért teljesítmény 4 százalékkal lett alacsonyabb. Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma 3,6 millió fő volt, 9 százalékkal csökkent. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 46 ezer, az egy évvel korábbinak alig fele.

A vállalkozások helyzete

2008-ban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) száma 344 ezer körül mozgott, amelyből mikro vállalkozás volt közel 89 százalék. 2009 első félévében ez 1,85 millió főt jelentett a legalább 5 főt foglalkoztató hazai vállalkozások között. A 2008-as évben a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók, akik az egyéni vállalkozók döntő többségét alkotják és a társas vállalkozások egyharmada volt veszteséges vagy nulla bevétellel rendelkező. Ezek a vállalkozások azért, hogy elkerüljék az APEH revizorokat a minimum jövedelem, vagy nyereségadót megfizették, de a kamatterhek emelkedése, az árfolyamveszteségek és a pénzügyi tranzakciók miatt így is összesen 3300 milliárd Ft-os veszteséggel zártak. 2009 nyarán több olyan nagyvállalkozással szemben indult felszámolás, az élelmiszer-kereskedelemben, az elektronikai iparban, az autóalkatrészbe-szállításban és az építőiparban, amelyek biztosan sok kifizetetlen mikro- és kisvállalkozást hagytak bajban.

A GfK felmérése szerint rövidtávon a KKV-k kitörési lehetősége, ha a vállalkozás rugalmasan alkalmazkodik a vevők változó igényeihez. Közép és hosszú távon az innováció, a piacszerzés, valamint a hatékonyságnövelés lenne a megfelelő stratégia. Az innováció a KKV-k alig egyötödére jellemző. A GKI kutatása alapján, hosszútávon a nyelvtudás fejlesztése, az üzletfejlesztési stratégia javítása, a management tudás, a külföldi kapcsolatok és a K+F intenzitás növelése lenne a legfontosabb feladat.

Bajban az almatermelők

Az almatermelés a kedvező időjárás ellenére sem növekedett az előző évhez képest, ám az idén is problémát jelent az alma felvásárlási áráról történő megállapodás. A tavalyi 17,4 Ft kilogrammonkénti felvásárlási árhoz képest az idén 11 Ft kilogrammonkénti áron kerülhet sor a termés átvételére. Az áresés elsősorban a tavaszi jégesőzésnek tudható be, mely a minőség romlását eredményezte. A békésebb megállapodás érdekében azonban a termelők az idén nem szerveznek tiltakozó blokádot.

Idén várhatóan az Agrana és a Rauch 320–330 ezer tonna almát vásárol fel az 510 ezer tonnás termésből, ezzel is csökkentve a termelők veszteségét. Az alacsony felvásárlási ár miatt a csődhelyzet szélére került számos termelő helyzetén javítana, ha a gazdálkodók szövetségének sikerülne a termelők megsegítésére közvetlen támogatást kialkudni, ezzel is növelve a termelők bevételeit. A bevételek növelésével elkerülhető lenne, hogy a hiteleiket fizetni nem képes gazdák gépeit elárverezzék. A támogatás a termelőeszközök megőrzését is lehetővé tenné.

A támogatás azonban felveti azt a kérdést is, hogy nem növekedne-e az ágazatbeli elégedetlenségek száma, hiszen ezek után más, nem almatermelői érdekvédelmi szervezetek is állami segítséget várnának a megnövekedett termésmennyiség értékesítésekor. Az almatermelők közvetlen támogatásának elfogadását az FVM várhatóan nem fogja támogatni, mert a márciusban hozott agrár kárenyhítési rendelet már támogatáshoz juttatja az almatermelőket. A Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) jó megoldásnak tartaná az almafelesleg iskolaalma program keretében történő értékesítését is, mert az ebből befolyó pénzösszeg ismét a termelők helyzetén javíthatna.

Nemzetközi folyamatok

Az olaj piacán pesszimista hangulat uralkodott, az ár az előző heti 71–73 dolláros szintről 68 dollár közelébe apadt. A tőzsdei korrekció és a dollár erősödése mellett a csökkenést az amerikai nyersolaj tartalék adatok alakulása is támogatta, a készletek a vártnál kisebb mértékben csökkentek. A következő hetekben, hónapokban az ilyenkor szokásos hurrikán szezon és karbantartási finomítói leállások miatt a finomított termékek készleteinek csökkenése várható. Véget ért az amerikai nyári benzinfogyasztási csúcsszezon, a kereslet a fűtési szezon beindulásáig csökkenni fog. Az amerikai WTI típusú kőolaj pénteken hordónként 67,02 dolláron zárt, 6,5 százalékkal alacsonyabban, mint egy héttel korábban.  A befektetők figyelme újra az arany felé fordult. A mindenkor biztos tartaléknak számító nemesfém árfolyama a héten unciánként több mint 40 dollárral emelkedett, és közel került az 1000 dollárhoz.

Oroszország augusztusban növelte gáz- és olajkitermelését júliushoz képest. A gáztermelés 4,7 százalékkal haladta meg a júliusit, napi 1,40 milliárd köbméter volt. A bővítés ellenére figyelmeztető, hogy ez az adat 10 százalékkal marad el a tavaly augusztusitól. Az orosz gáztermelés döntő részét adó Gazprom augusztusi termelése napi 1,08 milliárd köbmétert tett ki, ami 4,3 százalékos növekedés júliushoz viszonyítva.

Az Európai Központi Bank Monetáris Tanácsa változatlanul, egy százalékon hagyta az irányadó kamatlábat. Az euró-zóna inflációja az első becslés szerint -0,2 százalékos volt augusztusban, azaz a harmonizált fogyasztói árindex a korábban előre jelzett pályán mozog és szeptemberben várhatóan ismét pozitív tartományba lép. Az inflációs alappálya kockázatai szimmetrikusak. Felfelé mutató kockázatot a nyersanyagárak dinamizmusa, a lassabb munkapiaci alkalmazkodás, a fiskális élénkítés, az adminisztratív árak emelkedése, valamint az indirekt adó változások, míg lefelé mutatót a nagyobb gazdasági visszaesés, illetve a bázishatás jelentenek. A Tanács megítélése szerint az infláció továbbra is összeegyeztethető a célszinttel, a várakozások horgonyzottak. A reálgazdasági kibocsátás stabilizálódni látszik, keresleti oldalról azonban nem számítanak inflációs nyomásra. A kamatcsökkentés elmaradása ellenére a Tanács további mennyiségi lazítást eszközölt, hogy ez által bővítse a hitelezést és a bankok jobb forrásellátottságának a segítségével élénkítse a gazdaságot.

A felülvizsgálat szerint az Európai Unió gazdasága a második negyedévben 4,8 százalékkal zsugorodott a tavalyi év azonos negyedévéhez képest, valamint 0,2 százalékkal maradt el az előző negyedév teljesítményétől. A valutaövezeti gazdaságok 4,7 illetve 0,1 százalékkal teljesítettek rosszabbul. Az ipari és energiaszektor visszaesése volt a legszámottevőbb (euró övezet: -17,1%, EU 27: -15,9%), a nem pénzügyi szolgáltatások ellenben 1,5 százalékkal bővülni tudtak 2008 azonos negyedévéhez viszonyítva.

A felhasználási oldalon a külkereskedelem és a bruttó állóeszköz-felhalmozás zsugorodása volt a legjelentősebb. Az EKB és az IMF egyaránt javított az euró-zóna makro ökonómiai előrejelzésein. A központi bank idén 4,4-3,8 százalékos, az IMF 4,2 százalékos gazdasági visszaesést vár. Jövőre stagnálás valószínű.

Az EU-s munkanélküliségi ráta lassuló ütemben emelkedik. A teljes közösségben júliusban 9 százalékra, a közös pénz országaiban 9,5 százalékra nőtt.

Az euró-zóna összetett beszerzési menedzserindexe (BMI) augusztusban a végleges adat szerint 50,4 pontra emelkedett. A szolgáltatási index 49,9 pontra nőtt, míg a feldolgozóipari 48,2 pontra emelkedett. Mindhárom érték jobb az előzetes adatoknál. Az összetett mutató 2008 májusa óta először lépte át az 50 pontot, ami a zsugorodás-bővülés határát jelző érték.

Meghosszabbított IMF hitelkeret és SDR allokáció.

Az állampapírpiac az elmúlt negyedévben konszolidálódni látszik. A kockázatvállalási hajlandóság emelkedésével a külföldi vevők júliusban visszatértek, és öthónapnyi csökkenés után 220 milliárd forinttal emelkedett birtokukban lévő állampapír-állomány. A forgalom emelkedésével folyamatosan csökkentek a benchmark hozamok. A piaci finanszírozás feltételeinek a fennállását jelzi a július közepén kibocsátott euro kötvény iránti jelentős kereslet is. Ezek a jelek azonban nem ország specifikusak, hanem a feltörekvő országokra általánosan jellemzőek, így számunkra külső tényezők befolyásolják elsősorban az adott ország eszközei iránti keresletet.

A javuló nemzetközi környezet miatt hazánk az IMF-fel egyetértésben meghosszabbította a lehívható 5.6 milliárd eurónyi hitelkeret rendelkezésre állásának idejét 2010 októberéig. A rendelkezésre-állás meghosszabbítása csökkenti a választások idején esetleg megjelenő finanszírozási kockázatot és egy újabb pénzpiaci hullám esetén mentőövként funkcionálhat Magyarország számára.

A Nemzetközi Valutaalap 250 milliárd dollárnak megfelelő SDR1 kiosztásáról döntött annak érdekében, hogy növelje 186 tagországának nemzeti valutatartalékait. Az augusztus végi allokációt szeptember 9-én további 33 milliárd dollár értékű SDR követi majd. Így a kiosztást követően a tagországok teljes SDR állománya 316 milliárd dollárra nő, ami megközelítőleg tízszerese a korábbi állománynak (33 milliárd dollár). Az összeget kvóták arányában osztják ki a tagországok között, ami alapján a feltörekvő országok megközelítőleg 100 milliárd dollárnak megfelelő összeget kaphatnak, ebből Magyarország körülbelül 1,2 milliárd dollárnyi SDR-re számíthat. A pénz a tagországok nemzetközi tartalékait fogja növelni, és a jegybankok szabadon használhatják fel azt. A fizetési mérleg egyensúlyának biztosítása érdekében erős valutát vásárolhatnak belőle (dollárt, eurót, japán jent vagy angol fontot), ilyen módon megváltoztathatják a nemzetközi valutatartalékok szerkezetét. Az IMF arra törekszik, hogy tovább növelje kihelyezhető forrásainak mennyiségét. A cél az, hogy ennek szintje elérje a 750 milliárd dollár értékű SDR mennyiséget.