A dicstelenül távozó elődjéhez, Gyurcsány Ferenchez hasonlóan Bajnai György Gordon is, támogatói által felvértezve, lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! A hangzatos szép szavakra, ígéretekre jó emlékezni. – És emlékeztetni is!

Szólt Bajnai Gordon, szólt a miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulója, valamint a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából rendezett parlamenti konferencián. Hangsúlyozta: „1989-ben jól döntött Magyarország, hogy a Nyugathoz kötötte magát, és saját kezébe vette sorsa alakítását, újból elindulva azon az úton, amelynek végén az erős, sikeres és gyarapodó Magyarország van. Büszkék lehetünk az ország elmúlt húszéves teljesítményére, hiszen kiteljesedett a szabadság, kiépültek a demokratikus intézmények, megerősödött a piacgazdaság, Magyarország elfoglalta az őt megillető helyet a szabad világ országai között. Húsz évvel ezelőtt az egy főre jutó nemzeti termék 375 300 forint volt, ma 2 millió 770 ezer 380 forint. Még tíz évvel ezelőtt is az Európai Unió fejlettségének 53 százalékán volt a magyar életszínvonal, tavaly már 63 százalékon." Kiemelte: „A gazdasági világválság megmutatta, könnyen elveszíthetjük azt, amit elértünk az elmúlt 20 évben. Megmutatta azt is, milyen, ha elillan a bizalom. A bizalom, olyan, mint a levegő, amíg itt van körülöttünk észre sem vesszük, amikor fogyni kezd, hirtelen fuldokolni kezdünk." Véleménye szerint: „A politika túl sokszor helyezte saját érdekeit az ország, a köz érdeke elé; őszintétlenség, felelőtlen ígérgetés, áltatás és önáltatás jellemzik ma is a közbeszédet, és befolyásolják rossz irányba az ország közállapotát. Nem elég csak a gazdaságot rendbe tenni, az egész országot kell alapjaiban megerősíteni friss szemmel, józan ésszel, felhagyva az évtizedek óta folyó önáltatással. Ez viszont csak akkor történhet meg, ha a politika kész arra, hogy túllépjen a bennfentességen, - kikényszeríteni pedig csak a választók tudják." Közölte: „Magyarország mi magunk vagyunk, tízmillió lélegző, érző „mini Magyarország" teszi ki a hazát. Olyan országot akarunk, ahol minden polgárnak lehetősége van jólétben élni, és ahol a mainál jóval nagyobb az összetartás."   + Huszonhárom 23 neves írót, közgazdászt, tudóst és közéleti személyiséget is kitüntetett 1989-es szerepvállalásukra emlékezve. A külön e célra alapított „Húsz éves a Köztársaság Díjat," a Parlamentben, a miniszterelnök személyesen adta át, mindazoknak, akik megtisztelték jelenlétükkel az ünnepélyes pillanatot.  Kitüntetésben részesült - többek között - Chikán Attila egyetemi tanár, Debreczeni József politológus, a Népszava publicistája, Esterházy Péter író, Ferge Zsuzsa szociológus, Göncz Árpád egykori köztársasági elnök és műfordító, Tamás Gáspár Miklós filozófus, a néhai SZDSZ-es politikus, Rajk László, szintén a valamikori SZDSZ-es képviselő és Jancsó Miklós filmrendező is. A kormányfő nem feledkezett meg a régi elvtársakról sem! Elismerésben részesült - mások mellett - Nyers Rezső, az MSZMP egykori elnöke, Kovács László, az MSZP volt elnöke, egykori külügyminiszter, leköszönő uniós biztos, Kósáné Kovács Magda, egykori szocialista miniszter és EP-képviselő, Ormos Mária történész, az MSZMP KB volt tagja valamint Levendel Ádám, Horn Gyula volt tanácsadója, a Szonda-Ipsos vezetője. + A miniszterelnök Brüsszelből üzente: a magyar kormány hajlandó részt vállalni a privatizáció óta milliárdos adósságokat felhalmozó Malév finanszírozásában a légitársaság további működése érdekében. „Azzal a mandátummal küldtem Oszkó Pétert Moszkvába, hogy segítsen az orosz tulajdonosoknak olyan megoldást találni, amellyel a stratégiai fontosságú Malév talpon tudna maradni, és sikeresen működni." A miniszterelnök, a sajtóval is megosztva örömmel nyugtázta, hogy Soros György megdicsérte őt és kormányát. A magyar származású dollármilliókkal bíró befektetési guru szerint „az elmúlt időszakban Magyarországon több kormány is rossz gazdaságpolitikát folytatott, a jelenlegi kormány végre a szükséges reformokat hajtja végre." A miniszterelnök kiemelkedő tette volt még: Balázs Péter külügyminiszter múlt heti balesete után, arra kérte a kormánytagokat, hogy csak nagyon indokolt esetben használják szolgálati autójuk kékszínű megkülönböztető villogóját.

Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok!" Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb (2009. október 19-25.) jelentését ismertetjük. 

Hazai folyamatok

A piaci várakozásoknak megfelelően az MNB 50 bázisponttal 7 százalékra csökkentette az alapkamatot. A csökkentésre az inflációs célkövetés logikája alapján nem csak lehetőség, hanem szükség is volt: jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy a fogyasztói árindex a jegybank számára releváns 5-8 negyedéves időhorizonton alullövi a célszintet, így az irányító hatóságnak enyhítenie kellett a monetáris kondíciókon. Mivel a hazánk nemzetközi megítélése stabilizálódott, az irányadó ráta csökkentése nem ingatta meg a forint árfolyamát. Az állampapírpiacokon a befektetők további kamatcsökkentéseket áraznak, kérdés azonban, hogy mennyire tudja hűteni az MNB a kommunikációjával a kamatvágási várakozásokat. Az ülésen az 50 bázispontos vágás mellett a 75 bázispontos és az egy százalékpontos csökkentési javaslat is elhangzott. A jegybankelnök visszafogott nyilatkozatait némiképp mérséklik a nagyobb kamatcsökkentést támogatók várakozásait.

+

Augusztusban tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom csökkenése. Az év első nyolc hónapjában a forgalom visszaesésének dinamikája növekedett, január és augusztus hónapok között a változatlan áron számított értékesítés 4,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának szintjétől. A bolti forgalom előző hónaphoz viszonyított zuhanása augusztusban rekord mértéket, 7,2 százalékot ért el.

Árufőcsoportos bontásban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek eladása változatlan áron számítva az első nyolc hónapban átlag 3,4 százalék volt. Az augusztus havi csökkenés 6,6 százalékot ért el. A súlyában jelentős élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem változatlan áron mért forgalma január és augusztus között 5,6 százalékkal csökkent.

A nem élelmiszer kiskereskedelembe tartozó alágazatok együttes értékesítése január-augusztus között 7,3 százalékkal csökkent, az időszak utolsó hónapjában 10,7 százalékkal maradt el a bázistól. A jelentős mértékű forgalom visszaesést elszenvedett szakmák között kiemelkedett a bútor-, háztartási cikk,- építőanyag eladások átlagosan 12 százalékos, és az iparcikk jellegű vegyes termékek 11,5 százalékos forgalom visszaesése. Szerény mértékben mindössze az illatszer kereskedelem és a használtcikk értékesítés növelte a forgalmat.

Az üzemanyag töltő állomások értékesítése változatlan áron számítva nyolc hónap átlagában 0,5 százalékkal növekedett, augusztusban 0,8 százalékkal mérséklődött. A nyár utolsó hónapjában tovább zuhant a gépjármű-, és járműalkatrész üzletek forgalma, a visszaesésé mértéke nyolc hónap alatt 35,7 százalékot ért el.

+

2009 augusztusában az alkalmazásban állók száma 2 653 ezer fő volt, 4,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A visszaesés elsősorban a versenyszférát érinti, ahol jelenleg 163 ezer fővel dolgoznak kevesebben, mit egy évvel ezelőtt. A legnagyobb leépítések (közel 100 ezer fő) a feldolgozóiparban voltak főként az exportlehetőségek beszőkülése miatt, ugyanakkor a belső kereslet csökkenése a szolgáltató ágazatokban is elbocsátásokat indukál.

A közszférában mintegy 6,6 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma. Itt két tendencia érvényesül: a közfoglalkoztatottak száma jelentős mértékben (közel 50 ezer fővel) nőtt tavalyhoz képest, az „Út a Munkához" program hatására, míg a közszféra többi része - az állami takarékossági szándékoknak megfelelően - 2 ezer fővel csökkentette a létszámot.

A következő hónapokban a nyári idénymunkák és a közmunkák kifutása miatt tovább romlik a munkaerő-piaci helyzet. A kormányzat a TÁMOP-on (Társadalmi Megújulás Operatív Program) keresztül igyekszik segíteni a vállalkozásokat a munkaerő megtartásában. A már lezajlott programok részben sikeresek, valóban hozzájárulhatnak a válság enyhítéséhez, ugyanakkor számos kritika érkezik a kifizetések lassúsága, a túlzott adminisztráció és a szigorú pályázati feltételek miatt.

Indokolt lenne a májusban és augusztusban indított programok végrehajtásának felgyorsítása.

+

2008. január-augusztus átlagához képest 1,3 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek a teljes nemzetgazdaságban, ami a versenyszféra 4,8 százalékos kereset emelkedéséből, és a közszféra 6,8 százalékos keresetcsökkenéséből adódik.

A versenyszférában mind a fizikai mind a szellemi foglalkozásúak bruttó keresetemelkedése elmarad a 4,8 százalékos átlagtól, így a szektor átlagbér emelkedése leginkább abból adódik, hogy a válság során elsősorban az alacsonyabb keresető fizikai munkásokat építették le a vállalkozások.

A közszférabeli bércsökkenés döntően a 13. havi kereset-kiegészítések korlátozása és tavalyitól eltérő folyósítása miatt adódik, de szerepet játszik benne a több mint 80 ezer fő alacsony keresető közmunkás megjelenése is. A közmunkások bértorzító hatása nélkül a keresetek visszaesése az állami szektorban 5,6 százalék volt. A júliusi és augusztusi nettó kereseteken kismértékben érződik az évközi SZJA változás hatása, a versenyszférában a nettó keresetek gyorsabban nőttek, mint a bruttó fizetések.

Az év első 8 hónapjában a nettó reálkeresetek - a 3,8 százalékos infláció mellett - 2,1 százalékkal csökkentek a nemzetgazdaság egészében. Ez a versenyszférában 0,3 százalékos növekedést jelent, míg a közszférában 7,9 (a közmunkások nélkül 6,9) százalékkal csökkent a nettó keresetek vásárlóértéke.

+

A nyugat-európai, észak-amerikai tőzsdeindexek alig változtak az elmúlt héten. A Dow Jones 0,24, a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite pedig 0,11 százalékkal zárt pénteken alacsonyabban, mint egy héttel korábban. Európában az FTSE 100 1,01 százalékos pluszt tudott felmutatni, viszont a DAX 0,05 százalékos veszteséget könyvelt el.

A hazai BUX 0,78 százalékkal emelkedett a csonka héten. A forint hivatalos középárfolyama stabilan a 265-270 HUF/EUR sávon belül mozgott és egy hét alatt fél százalékkal értékelődött fel a közös devizával szemben.

A diszkont kincstárjegyek hozama tovább mérséklődött, a három hónapos benchmark hozamok egy hét alatt 17 bázisponttal csökkentek, a mutató így elérte a 6,35 százalékot. Ezzel egy időben a hozamgörbe hosszabb végén is csökkentek a benchmarkok.

Nemzetközi folyamatok

Az olaj ára a héten 80 dollár közelében alakult. Az árszint fundamentálisan továbbra sem tekinthető megalapozottnak, az energiahordozó árát az egyre gyengülő dollár tartja magasan. A dollár euróval szembeni árfolyama 1,5020-ra emelkedett péntekre.

Az arannyal unciánként 1055 dollár körül kereskedtek a héten.

+

Októberben vegyes képet mutattak a német konjunktúra indexek. Az Ifo-index enyhén javult, a szeptemberi 91,3 pontról 91,9 pontra nőtt. A jelenlegi helyzet megítélésének részindexe (87,3 pont) és a várakozásoké (96,8) egyaránt emelkedett. A ZEW-index a várakozásokkal ellentétben romlott, 56 pontra mérséklődött az előző havi 57,7 pontról. A mutató romlása arra utal, hogy a piaci szereplők szerint a válságból való kilábalás már megindult ugyan, de lassabb lesz a korábban vártnál.

A jelenlegi német konjunkturális helyzet megítélésének részindexe kis mértékben javult, -72,2 pontra a szeptemberi -74 pontról, azonban továbbra is jelentős mínuszban van. Mélypontját májusban érte el, azóta 20 pontot javult.

A GfK német fogyasztói bizalmi indexének tavaly szeptember óta tartó mérsékelt, ám folyamatos emelkedése megtört. A novemberre vonatkozó index (4,2 pont) 0,2 ponttal marad el az egy hónappal korábbitól. A mutatószám a növekvő munkanélküliség és a romló kereseti kilátások miatti elbizonytalanodást tükrözi.

+

Az Európai Unió ipari termelésének visszaesése áprilisban érte el mélypontját (-34%). A termeléscsökkenés augusztusra 22 százalékra mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A mutató javulása - részben a roncsprémium bevezetésének köszönhetően - Franciaországban és Szlovákiában rendkívül látványos volt. Előbbi országban a visszaesés mértéke júliusról augusztusra megfeleződött, utóbbiban kevesebb, mint negyedére csökkent. Drasztikusan romlott azonban Írországban (-12,9%-ról -31,6%-ra), Lettországban (-24%-ról -36,4%-ra) és Lengyelországban (-13,9%-ról -32,3%-ra).

Az ipari rendelések állományának mérséklődése tovább lassult. A 27-ek augusztusi megrendelés-állománya 13,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az Európai Unió folyó fizetési mérlegének hiánya 49,2 milliárd eurót tett ki 2009 második negyedévében, a tavalyi év azonos időszakában 76,3 milliárd euró volt a passzívum. Előbbi a GDP 1,7 százalékát, utóbbi 2,4 százalékát teszi ki. Javulás következett be az idei első három hónapban mért 54,6 milliárdos hiányhoz viszonyítva is.

A legjelentősebb változás az árukereskedelmi egyenlegben következett be. A 2008. április-június közötti 47,5 milliárdos hiányt, 2009 azonos időszakában 17,2 milliárdos deficit követte. 2009 második negyedévében a legjelentősebb többletet Svájccal (7,4 milliárd euró) valamint Hong Konggal (2,7 milliárd) szemben érte el az Európai Unió, míg Kína (-24,7 milliárd) és Japán (-8,4 milliárd) kapcsán jegyezték fel a legmagasabb hiányt.

A tagállamok, valamint az Európai Parlament nyomására 2010-ben az EU agrárköltségvetése 280 millió euróval egészül ki, mely forrás a tejágazat piaci zavarainak elhárítására fordítandó. A fenti összegből hazánk vélhetően 3 millió euró értékben részesedhet, ami pusztán a helyzet javítására elegendő, a probléma teljes megoldására nem. A megoldás hazai források további igénybevételével valósulhat meg. A legutóbbi ülésen döntöttek arról, hogy bővítik az országon belüli tejkvóta-vásárlás lehetőségét, és megváltoztatják a befizetési illetékek felhasználását (a döntés hazánk számára nem jelentős, a tejkvóta kihasználatlansága miatt). További döntés eredményeként a tejágazatot is bevették azon ágazatok sorába, amelyeknél nagy piaci zavarok esetén az Európai Bizottság soron kívüli piacjavító intézkedéseket hozhat.