A Magyar Hírlap interjúja:

Az idei költségvetés miben változtat az elmúlt nyolc év szociál- és családpolitikáján?

Legfontosabb a szemléletváltás. Szétválasztottuk a szociális segélyezési és a családi támogatási rendszert. A segélyeket ugyanis valóban azoknak kell juttatni, akik valamilyen okból rászorulnak, míg a családpolitika hosszú távú célja a katasztrofális demográfiai helyzet javítása, a gyermekvállalás ösztönzése. Orbán Viktor szavaival élve nem azokat támogatjuk, akik a gyermekekből, hanem azokat, akik a gyerekekért élnek.

Nagy változást jelent a családi adórendszer bevezetése. Mivel járnak jobban a többgyermekes családok?

Nem adókedvezményt biztosítunk, hanem eltöröljük a többgyerekes szülők adóját. Az a pénz tehát, amelyet eddig az államnak kellett befizetniük, náluk marad. Ők ugyanis a munkájukon kívül a gyermekneveléssel is társadalmi célt szolgálnak. Ezt az államnak el kell ismernie azzal, hogy az adót részben vagy egészben a szülőknél hagyja.

Az ellenzék azzal támadja önöket, hogy diszkriminálják a gyermekteleneket.

Senkit sem diszkriminálunk. Eddig ültünk fordítva a lovon. A többgyermekeseket eddig ugyanis negatívan érintette az adórendszer, ők hatalmas hátrányban voltak. A gyermekek iskoláztatási költségei például olyan súlyos pluszkiadásokat jelentenek számukra, amelyek fedezetét az államnak nem szabad elvennie a szülőktől. A gyermekek ugyanis felnőnek, munkát fognak végezni, adófizetők lesznek, és ők tartják majd el az országot.

Az adórendszeren kívül mivel ösztönzik még a gyermekvállalást?

Célunk az, hogy minél több gyermek szülessen. Ösztönzőleg hathat a gyermekvállalásra, hogy visszaállítottuk három évre az MSZP által két évre kurtított gyest. Ennek a döntésnek több oka is van. Legfontosabb, hogy az édesanyával eltöltött három év pozitívan hat a gyermek lelki, szellemi fejlődésére. A hároméves gyes visszaállításával visszaadjuk az édesanyáknak a választás lehetőségét. Egy vagy két év után is visszamehetnek dolgozni, de azt akartuk, hogy aki három évig kíván otthon maradni, megtehesse. Ezzel azonban az állam is jobban jár, mert bár korábban elindult az unió által támogatott bölcsődeépítési program – és ezt a kormány folytatja –, még nincs elég bölcsődei férőhely, így sokan, ha akarták volna sem tudták volna bölcsődébe íratni gyermekeiket. De ott, ahol van ilyen intézmény, az államnak többe került a gyermekek ellátása, mint a gyes további folyósítása.

De nemcsak a bölcsőde kevés, hanem a munkahely is.

Így van, és ha az édesanya két év után vissza akart lépni a munkaerőpiacra, többnyire munkanélküliséggel kellett számolnia. A munkanélküli-segély biztosítása viszont többe került, mint gyermeknevelési összeg biztosítása plusz egy évig. És fontos lépés az is, hogy a gyes melletti munkavégzést a mostani nyolc óra helyett a kormány napi hat órában maximalizálja. Az anyák családi és munkahelyi áldozatos helytállását kívántuk elismerni azzal, hogy biztosítottuk számukra az eddiginél korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségét. A nők negyven, munkában töltött esztendő után nyugdíjba vonulhatnak. Akik a gyermekükkel több évig otthon voltak, a gyermekek számával arányosan munkában töltött időnek számíthatják be ezt az időt. Négy gyermekig legfeljebb nyolc évet számíthatnak be, minden további felnevelt gyermek esetén a beszámítható évek száma eggyel nő. Annak az édesanyának pedig, akinek esetében súlyos fogyatékossággal élő, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, harminc munkában töltött év is elég a nyugdíjba vonuláshoz.

Vannak olyan kismamák is, akik minél előbb vissza akarnak térni a munkaerőpiacra.

A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése nekik kedvez. Ebben első lépés volt az, hogy Orbán Viktor a kormány második akciótervének bemutatásakor bejelentette: azoknak a cégeknek, amelyek nyolc óra helyett részmunkaidőben kisgyermekes női munkaerőt alkalmaznak, huszonhét helyett csak húszszázalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük. A családpolitika terén egyébként fontosnak tartjuk a francia példát, ők a családpolitikai lépésekkel megfordították a demográfiai folyamatokat. Franciaországban követendő példának állítják be a gyermeknevelést, ott a középosztályban ma már divat négy-öt gyermeket vállalni. A család és gyermeknevelés középpontba állításával ezt szeretnénk mi is elérni.

Mi a helyzet a családok fűtéstámogatásával?

A fűtéstámogatásnál a gyermekek számával nő a kedvezményesen biztosított földgáz mennyisége. Ezt a nagycsaládosokat megillető kedvezményt a három vagy annál több gyermeket nevelő család vagy nevelőszülő veheti igénybe. A kedvezmény mértéke három gyermekig kétszáz köbméter gyermekenként évente, a negyedik gyermektől pedig gyermekenként háromszáz köbméter évente. Azt is előrelépésnek tartom, hogy az új szabályozás szerint ha valaki hatévesnél fiatalabb gyermeket fogad örökbe, fél évet otthon maradhat vele. Ez a lépés néhány száz családot érinthet, mégis jelzi, hogy minden gyermek fontos számunkra.

Mikorra lehetnek Magyarországon eredményei a családbarát politikának?

Míg a rombolás azonnal érezteti hatását, az építkezésnek még az első részeredményeire is sajnos várnunk kell. A Bokros-csomag, illetve az MSZP–SZDSZ-kormányok családellenes intézkedései azonnal érzékelhetők voltak, a születések száma folyamatosan csökkent. Az ötvenes években születetteknél, tehát a Ratkó-korszak gyermekeinél most kellene megszületnie az unokáknak. A baj az, hogy a fiatalok mind később vállalnak gyermeket, így a második vagy a harmadik gyermek gyakran már nem is jön világra. Ez is oka annak, hogy átlagosan egy gyermekkel kevesebb születik annál, mint ahányat a családalapítást tervezők szeretnének. Ezért nagyon fontosak a kormány családpolitikai döntései a gyermeket nevelők támogatásától a családi életre nevelésig.