A honvédek jogállásáról szóló törvény módosításának vitájával folytatta ülését a parlament kedd délután. A javaslatot ismertető Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta, hogy 2010-ben a kormány az ország megújítására vállalkozott, aminek része az állam, a közszféra és benne a honvédelem teljes rendszerének megújítása. Hangsúlyozta, azt tapasztalták, hogy a honvédelem területén is rendkívül komoly, rendszerszintű zavarok vannak, amelyek jelentősen akadályozzák a honvédséget küldetésének teljesítésében. A miniszter kifejtette, hogy a katonai életpálya bevezetésének célja a hazánkat fegyverrel szolgáló katonák megbecsülése, számukra nyugodt körülmények és méltó megélhetés biztosítása a jelenleginél magasabb életszínvonalon, valamint tervezhető és kiszámítható előmeneteli rendszer működtetése.
  
A közszolgálati életpálya három pillérre épül. Ezek közé tartozik az új előremeneteli rendszer és az ehhez kapcsolódó új illetményrendszer bevezetése, valamint az új közszolgálati lakhatás-támogatási rendszer és közszolgálati biztosítási rendszer kialakítása. A javaslat az új előmeneteli- és illetményrendszert tartalmazza, de további lépések szükségesek a második és harmadik pillér kiépítéséhez. A törvénymódosítás után a karrier kétirányúvá válik, nemcsak a magasabb beosztásba való kerülés lehetősége jelenik meg, hanem - új elemként - az oldalirányú karrier lehetősége is. Külön hangsúlyozta, hogy mostantól a nem megfelelő teljesítmény miatt megszűnik a szolgálati jogviszony. Az új katonai életpálya kialakításában a központi szerepet betöltő előremeneteli rendszerhez szorosan kapcsolódik az új illetmény- és juttatási rendszer. Hende Csaba azt mondta, hogy az új életpálya bevezetése együtt jár egy nagyarányú illetményemeléssel. A hivatásos és szerződés katonák illetménye 2015 nyarától átlagosan harminc százalékkal nő. A legénységi állomány illetménye átlagosan 26, az altisztié 38, a tisztié pedig 15 százalékkal nő. Ezt a következő négy évben átlagosan öt-öt százalékos illetményemelés követi majd, így 2019. január 1-re átlagosan ötven százalékkal lesz magasabb a honvédek illetménye - közölte.

Kósa Lajos (Fidesz) bírálta az eddigi, jutalékok kifizetésére épülő bérezési rendszert, amely szerint csak azt fedte el, hogy nem nagyon volt pénz az ország gazdasági helyzete miatt. Demeter Márta (MSZP) fontosnak tartotta, hogy megfelelő megbecsülést adó és hosszútávra szóló előmeneteli lehetőséget nyújtsanak a honvédség állománynak. Bár támogatandónak tartotta a javaslatot, kritikával is illette azt. Hiányolta a javaslatból, hogy nincs meghatározva a törvényi garancia az illetményfejlesztés mértékére az egyes beosztásokban.
   
Firtl Mátyás (KDNP) hosszú távú célnak nevezte a honvédelem személyi állománya helyzetének rendezését. Szintén hangsúlyosan szólt az új előmeneteli és bérezési rendszer bevezetéséről. Az új illetményrendszer szerinte olyan pénzügyi elismerést jelent a jövőben, amely jelentős elismerést jelnet a hivatásosoknak. Ennek célja, hogy a tudást és a szolgálati teljesítményt egyidejűleg ismerje el - szögezte le. Hozzátette: alapilletményből, szolgálati díjból és az illetménypótlékból áll majd az illetmény. Mint mondta, ezeken felül korlátozottan nyújt pótlékokat az előterjesztés.

Iraki szerepvállalás

Hende: a magyar katonák a frontvonaltól távol látnának el feladatot Irakban

A magyar katonák Irakban az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban a frontvonaltól távol látnák el feladatukat, támadó jellegű harci tevékenységet nem végeznének – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a katonai szerepvállalásról szóló határozati javaslat ismertetésekor kedden a parlamentben. Az önkéntesen jelentkező katonákból álló százötven fős kontingenst az iraki Erbilben állomásoztatnák és a kiképzésében részt vevő erők számára látnának el „katonai erő megóvására" vonatkozó feladatokat 2017. december 31-ig – ismertette a honvédelmi miniszter hozzátéve: Magyarországnak érdeke fűződik csatlakozni a koalíciós erőkhöz, mivel az Iszlám Állam Európára, így ránk is fenyegetést jelent egzisztenciálisan és gazdaságilag is. Hende Csaba kifejtette: az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa egy több mint hatvan államból álló koalíciós erőt hozott létre, ezek az erők segítik az iraki hadsereget a harcokban. Magyarország részvétele ebben példa arra, hogy hazánk nem csak a nyugati szövetési rendszer nyújtotta biztonság élvezője, de felelősségteljes tagja is.

Fidesz: az Egyesült Államok kérte az országot a szerepvállalásra

Kósa Lajos (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam rövid történetével bizonyította, „minden általunk fontos értékre fittyet hány". Szólt arról az Egyesült Államok által kezdeményezett koalícióról, amelynek 62 ország a tagja, és amelynek célja az Iszlám Állam elleni fellépés. Az Egyesült Államok kérte a magyar kormányt és a parlamentet, hogy döntsön arról, részt vesz-e ebben a fellépésben – hangsúlyozta. Meglepőnek tartotta, hogy amikor az USA magasabb részvételt kér, a parlamenti frakciók ezt lényegében elutasítják. A kifogásokra válaszul kijelentette: mindig lehet bővebb információkat kérni, az adatoknak ugyanis talán senki sincs teljes körűen a birtokában. Az is növeli az ország terrorfenyegetettségét, ha a Charlie Hebdo hetilap karikatúráiból rendeznek kiállítást – válaszolt egy másik érvre – sőt azt is kezdeményezni kellene, hogy azonnal vezessük be a menekültügyi őrizetbe vételt – jelentette ki. Szerinte azok az országok sem védettek a terrorizmussal szemben, amelyek nem vesznek részt az akcióban, vagy csak a humanitárius segítségnyújtásba kapcsolódnak be.

MSZP: a kormánynak nincs erkölcsi alapja támogatást kérni

Demeter Márta (MSZP) pártja elkötelezettségét hangsúlyozta a terrorizmus elleni harcban. Közölte ugyanakkor: Magyarország szerepvállalása jelenleg is jelentős, ám annak mértékét pártja még elfogadhatónak tartja, sőt annak újragondolására, fokozására is látnak lehetőséget. Mint mondta, Magyarország eddig is jelentős mennyiségű fegyverrel járult hozzá a terrorizmus elleni fellépéshez, a kormány azonban a szerepvállalást most a lehető legmagasabb szintre emelné. Kijelentette: az Orbán-kormány több okból sincs abban a morális helyzetben, hogy az Országgyűlés felhatalmazását kérje ehhez, mert szerinte arra nem felkérte az országot az Egyesült Államok, hanem „Orbán Viktor ajánlkozott". A parlamenti frakciókkal pedig csak azután kezdett látszategyeztetésbe a kormányoldal – folytatta –, miután a kabinet már elköteleződött. Vitatta a miniszterelnök érvelését a szerepvállalás mellett, úgy vélte: „azok papolnak a nyugati értékek melletti kiállásról", akik az ukrajnai válsággal kapcsolatban ezt nem hangsúlyozták. Úgy látta: nem az emberi jogok vagy keresztény közösségek, hanem saját pártpolitikai érdekek miatt jelentkeznek a feladatra, hogy lehalkítsa a kitiltási botrány miatti amerikai kritikus hangokat.

KDNP: Magyarország elkötelezett a nemzetközi stabilitás mellett
    
Firtl Mátyás leszögezte: Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás iránt. Kijelentette: Magyarországot számot nemzetközi szervezetben betöltött tagsága és egyezmények is kötelezik arra, hogy segítse a terrorizmus elleni fellépést. Azt mondta: az iszlám országok „kevésbé érintettek a demokráciákban bekövetkezett társadalmi fejlődésben, annak alacsonyabb fogán rekedtek meg". A nemzetközi biztonságra napjainkban az iszlám radikálisok fenyegetése jelenti a legnagyobb veszélyt – fűzte hozzá –, az ott kibontakozó válságok pedig Európára is hatással vannak. Szólt a keresztények fenyegetettségéről, és szerinte Európa a 20. század szörnyűségei után felelősséggel tartozik, hogy azok ne fordulhassanak elő ismét. Rámutatott arra is: a világ kőolajlelőhelyének jelentős része a térségükben van vagy azokon áthalad a szállításuk.

Jobbik: a problémát az Egyesült Államok okozta

Mirkóczki Ádám (Jobbik) bírálta az Egyesült Államokat, amely szerinte sok helyen "mészárszéket" hagyott maga után. Az érintett országok közé sorolta a többi közt Afganisztánt, Irakot, Szíriát, de még Koszovót is. Azt mondta: az Egyesült Államoknak sehol nem sikerült megteremtenie azt a demokráciát és jólétet, amelynek okán katonailag beavatkozott ezeknek a helyeken. Hangsúlyozta: az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet pártja is elítéli, de annak létrejöttéért is szerinte az Egyesült Államok tehető felelőssé. Feltette a kérdést: ha az ország kiáll a nyugati értékek és a kereszténység védelme mellett, akkor a Boko Haram által legyilkolt keresztények védelmében miért nem lép fel? Választ várt arra is: az Egyesült Államok és szövetségesei közül vesz-e valaki olajat az Iszlám Államtól?
– „
LMP: nem tisztázott az Iszlám Állam

Schiffer András (LMP) hangsúlyozta, hogy frakciójuk nem fogja támogatni a magyar szerepvállalást, mert nem tisztázott, hogy az Iszlám Állam milyen pénzügyi, személyi és technikai utánpótlási vonalakról kap támogatást. Véleménye szerint ennek kiderítése előtt a katonai részvétel felelőtlenség. Arról sincsenek információk, hogy egy beavatkozás katonai sikere milyen következményekkel jár majd Irakban – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy azok a szörnyűségek, amelyeket az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elkövet, minden jó érzésű embert elborzasztanak. Egyértelmű minden a humánum mellett elkötelezett ember számára, hogy egy ilyen terrorszervezetet lélegezni hagyni nem lehet - jelentette ki. Az Iszlám Állam kialakulása viszont rá kell, hogy ébresszen bennünket globális felelősségünkre és rá kell mutatnia a globális okokra – tette hozzá.
Hangsúlyozta, Magyarországnak nem nemzetközi jogi kötelezettsége, hogy harcoló alakulatokat küldjön Észak-Irakba, ugyanis ez nem vezethető le a NATO alapszerződéséből. Egyelőre az sem jósolható meg, hogy milyenek lesznek a szerepvállalás belbiztonsági kockázatai – folytatta. A frakcióvezető azt is aggasztónak tartotta, hogy egyelőre nem lehet látni a küldetés végét, nincsenek világosan megfogalmazott sikerkritériumok. A lehetséges teendőkről azt mondta, Magyarországnak humanitárius segítségnyújtást kellene biztosítania. Emellett a Btk.-t módosítani kell annak érdekében, hogy minél hatékonyabban kaphassák el a Magyarországot tranzitországként használó terroristákat. Az LMP mélyebb európai uniós belbiztonsági integrációt szorgalmaz – jelentette ki. Arról is beszélt, hogy átfogó magyar és uniós fejlesztéspolitikai stratégiára van szükség annak érdekében, hogy ezek a jelenségek sehol se termelődjenek újra. Magyarországnak és szövetségeseinek kötelessége, hogy az univerzális emberjogi elveket magukra nézve is kötelezőnek tartsák és érvényesítsék – tette hozzá.

Szelényi: egy ilyen veszélytől nem szabad elfordulni

Szelényi Zsuzsanna (független) azt mondta, hogy az Iszlám Állam sokkal ambiciózusabb, mint az eddig megismert terrorszervezetek, ugyanis saját országot is létre akar hozni. Vezetőinek nem tetszik az elmúlt ötven évben kialakult világrend, amelyik alapvetően a békés egymás mellett élésre alapozza – fogalmazott. Az Iszlám Állam nemcsak a Közel-Keletre veszélyes, hanem az egész világra, mára már betette a lábát Európába is. A szervezet nagymértékű toborzást végez azokban az európai országokban, ahol jelentős a muszlim lakosság, sok kifejezetten tinédzserek számára szolgáló toborzó akciójuk létezik – tette hozzá. Ha Európában ilyen veszély jelentkezik, akkor az elől nem szabad elfordulni, hanem foglalkozni kell vele – szögezte le. Mára hatvan ország csatlakozott a nemzetközi koalícióhoz, ami azt üzeni, a felelős kormányok nem hagyják, hogy a mai viszonylag békés világot újra az erőszak kerítse hatalmába – közölte. Az európai szövetségesi rendszerben való részvétel viszont elkötelezettséggel és felelősséggel jár, a döntést viszont nagyon felelősen kell meghozni – fogalmazott.

Fidesz: időszerű az előterjesztés

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke időszerűnek nevezte az előterjesztést, mert szerinte a konfliktus olyan stádiumban van, amikor egy magyar szerepvállalás érzékelhető haszonnal jár, Magyarország rangját nagymértékben szolgálja. Ez a konfliktus most csak katonai fellépéssel kezelhető – mondta, jelezve, hogy a cél Irak és Szíria szuverenitásának helyreállítása egy Magyarország méretű terület felett. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben a kormány komolyan vette a parlamenti pártokkal való egyeztetési kötelezettséget. Kiemelte azt is, hogy Magyarország nem támadó, hanem védekező feladatra vállalkozik. Németh Zsolt szerint egyes ellenzékieknek az Egyesült Államok- és Fidesz-ellenessége elborítja a gondolkodását.

Jobbik: a kormányoldal vizsgálja felül az álláspontját!

Bana Tibor, a Jobbik politikusa arról beszélt, hogy bár pártja határozottan elítéli azokat az emberellenes, barbár, aljas cselekedeteket, amelyek az Iszlám Államhoz kötődnek, de a magyar katonai részvételt nem támogatják. Szerinte Magyarországnak a humanitárius segítségnyújtáson túlmenően nem lenne más feladata. Egy magyar katonai részvétel esetén ugyanis Magyarország előrébb lépne az Iszlám Állam célpontjainak rangsorában – mondta. Bana Tibor úgy fogalmazott, nem kellene ennyire szolgai módon eleget tenni az Egyesült Államok kérésének. Azt kérte ezért, hogy a kormányoldal vizsgálja felül az álláspontját az ügyben.

A magyar védőnők napjáról

A magyar védőnői hivatás és szolgálat közmegbecsülését hivatott megerősíteni több fideszes képviselő országgyűlési határozati javaslata, amely június 13-át a védőnők napjává nyilvánítja – ismertette az előterjesztést Kovács József (Fidesz). Hangsúlyozta: Magyarországon a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon valósul meg a száz éve fennálló védőnői szolgálat által. A védőnők fő célkitűzése az általuk gondozott családok, különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok egészségének védelme, megőrzése, fejlesztése – fűzte hozzá, és sorolta azokat az intézkedéseket, amelyekkel a Fidesz-KDNP-kormány a kisgyermekes szülőket segíti.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár beszámolt arról: készül az egészségügyi alapellátásról szóló törvény, amelynek kiemelt fejezete a védőnői szolgálatról szóló rész. Ebben újragondolnák a munkafeltételeket, és a védőnők feladatait is új dimenzióba helyezik, a korai prevencióra helyezve a hangsúlyt.

Bene Ildikó (Fidesz) szólt a védőnői szolgálat jelentőségéről a szülői feladatok, felelősség tudatosításában, a betegségek korai felismerésében, megelőzősében.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az iskola-egészségügyi ellátás fejlesztésének fontosságára mutatott rá, és a védőnők leterheltségére is felhívta a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy forráshiányos a rendszer. A kezdeményezést ugyanakkor támogatta.
Frakciótársa, Varga László hangsúlyozta, hungarikum a százéves védőnői szolgálat. Az ellenzéki politikus az érintettek áldozatkész munkáját emelte ki, amelyet igen alacsony bérezés mellett végeznek. A szimbolikus lépések mellett konkrét intézkedésekre is szükség van – szorgalmazta.

Hoffmann Rózsa kiemelte: a védőnők több mint száz éve nagyon sokat tesznek azért, hogy a magyar társadalom boldog, egészséges családokat mondhasson magáénak. Azt mondta, a védőnők nagy közmegelégedésre végzik munkájukat, tanácsadó tevékenységük mögött komoly szakértelem áll. Ennek biztosítéka, hogy hivatásuk felsőfokú végzettséghez kötött. A KDNP örömmel fogadta a kezdeményezést és támogatják azt  – közölte.

Lukács László György (Jobbik) jelezte: az emléknapot támogatják, egyetértenek a határozati javaslatban foglaltakkal. Méltatta a védőnői szolgálat eredményeit és tisztességes bérezést sürgetett számukra. Szerinte a védőnőknek kulcsszerepe van a gyermekbántalmazás megelőzésében is.

Ikotity István (LMP) azt mondta, támogatják az emléknapot, de ez a gesztus a védőnők elismerésére nem elegendő. Méltatva tevékenységüket, arról beszélt, hogy a védőnői rendszer alulfinanszírozott, a védőnők leterheltek, és rosszul fizettettek, amin változtatni kell. Szóvá tette, hogy a védőnők képzése az egészségvédő szerepre helyezi a hangsúlyt, holott szociális és pszichológiai tudásra is szükség lenne.

A szintén LMP-s Sallai R. Benedek azt mondta, akkor lett volna boldog, ha a szolgáltatás javítására és az intézményi háttér jobbá tételére is benyújtottak volna jogszabályjavaslatot. Szerinte a kötelező védőnői szolgáltatás sok esetben teher, és átgondolandó a kötelező jellege.

A vitát Hiller István levezető elnök lezárta.

Határozathozatalok

Egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról

A parlament lefolytatta a vitát az Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentésről és módosító javaslatról.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára jelezte, hogy az államfő nem közjogi érvénytelenséget állapított meg, hanem politikai vétóval élt az egyeztetések elmaradása miatt. A kormány az aggályokat megfontolta és lefolytatta az egyeztetést a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal – tette hozzá, közölve: nincs akadálya a zárószavazásnak.
Az MSZP-s Bárándy Gergely szerint a jogszabály esetében konkrét egyeztetési kötelezettség lett volna. Szóvá tette, hogy az államfő nem az Alkotmánybírósághoz küldte a jogszabályt, s értékelése szerint ha más színezete lenne a kormánynak, akkor sűrűbben élne azzal. Azt javasolta, hogy az előkészítő szakasztól kezdjék újra a törvényhozást.
A jobbikos Novák Előd a kormányfő és az államfő közötti bizalmatlanságot feltételezett a jogszabály visszaküldése mögött, ugyanakkor úgy vélte: az Alkotmánybíróságnál legalább matematikai esély lett volna a törvény elutasítására. Frakciótársa, Gyüre Csaba arról beszélt, hogy például okmányirodai dolgozók fizetéscsökkenéstől tartanak.
Az LMP-s Schiffer András LMP szerint is vissza kell vonni a törvényt és lefolytatni az elejéről az egyeztetéseket. Az ellenzéki politikus azt mondta: nem lehet minőségi közszolgáltatásokat elvárni alulfizetett köztisztviselői állománytól. A törvényt elfogadhatatlannak tartotta.
A fideszes Kovács Zoltán szerint az ellenzéki felszólalók tévedésben vannak, a jogszabály csak lehetőséget teremt különböző jogintézmények bevezetésére, de azok nem kötelezőek. A kirendelésre vonatkozóan jelezte, hogy korlátokkal, családbarát módon kívánják megvalósítani. Azt is hangoztatta: jövőre belép az életpályamodell, ami a legnehezebb munkakörökben 30 százalékos illetménynövekedést hoz.
Répássy Róbert zárszavában kiemelte: megmaradnak a korábbi törvényi garanciák, amelyek a munkakörülményekre vonatkoznak, az illetmény-csökkenés pedig a vezetőkre vonatkozik az átszervezések, összevonások miatt. Nyomatékosította azt is, hogy a javaslat érvényessége felől nem merülhet fel kétely.

Tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a közszféra vád alá helyezett dolgozóinak

Minimális módosításokkal elfogadta az Országgyűlés az államfő által a Háznak megfontolásra visszaküldött jogállási törvénymódosításokat. Így várhatóan áprilisban életbe lép például az a passzus, amely szerint a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a meggyanúsításukról.
Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztését 109 igen szavazattal, 39 ellenzéki nemmel, 20 jobbikos tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Buda-Cash/Quaestor - Elfogadta a parlament a vagyonzárolási javaslatot

Törvényt módosított a parlament, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért. A kormánypártok múlt héten benyújtott, a vagyonok zárolására vonatkozó javaslatát - amelynek előterjesztői között volt a két frakcióvezető, a fideszes Rogán Antal és Harrach Péter – a mihamarabbi elfogadásért házszabálytól eltéréssel tárgyalta a Ház. A keddi szavazáson 157 képviselő támogatta, 12 ellenezte a büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvény módosítását. Az előterjesztők indoklásukban hangsúlyozták: a zárolt vagyont a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. A vagyonzárolás szempontjából azok a tranzakciók is vizsgálhatók, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek.

Elfogadta a parlament a 2017-es vizes vb-hez kapcsolódó törvényt is

Az Országgyűlés – 164 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 2 tartózkodással – megszavazta azt a kormánypárti javaslatot, amely több hatósági határidőt is lerövidít annak érdekében, hogy Budapest megrendezhesse a 2017-re tervezett úszó- és vízilabda világbajnokságot.

Szociális egyezmények

Jóváhagyta a parlament a Törökországgal, valamint az Egyesült Államokkal megkötött szociális egyezmények kihirdetését. Előbbit két tartózkodás mellett, utóbbit egyhangúlag. A két megállapodás a partner országok és Magyarország közötti mobilitás javítását szolgálja, és nemcsak a magánszemélyek, hanem a gazdasági társaságok számára is kölcsönös előnyöket biztosít. Az Egyesült Államokkal kötött egyezmény tartalmazza a nyugdíjbiztosítás koordinációját és összeszámíthatóak lesznek a másik országban szerzett biztosítási idők.

A Bethlen Gábor Alap beszámolója

Elfogadták a képviselők – 112 igen szavazattal, 59 nem ellenében, 2 tartózkodással – a Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót. A külhoni magyarság támogatásait koordináló szervezet működését az Állami Számvevőszék is teljes egészében rendben találta. Nemzetpolitikai célokra 2013-ban 15,11 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből 11,5 milliárd a Bethlen Gábor Alap támogatásaként jelent meg a költségvetésben. Az alap két évvel ezelőtti bevételei összesen 15,7 milliárd forintot tettek ki.

Módosult a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály

Módosította a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály januárban életbe lépett rendelkezéseit az Országgyűlés a képviselők 113 igen, 34 nem szavazatával, 26 tartózkodással. A díjköteles termékek köre nem bővül. Az egyértelműsítéseket jogalkalmazók és gazdálkodók szorgalmazták, de a hulladékgazdálkodási szervezet átalakítása is indokolta a részletszabályok megváltoztatását. Egyértelmű definíciót kapott például az irodai papír és az, hogy mely elektromos berendezésekre vonatkozik a jogszabály. Lehetővé vált, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság önálló számlával rendelkezzen.

Három kategóriába sorolják a veszélyes állatokat

A korábbi egy helyett három kategóriába sorolják a jövőben a veszélyes állatokat, közülük az emberi életre legnagyobb veszélyt jelentő állatfajok nem kerülhetnek illetéktelen állattartók kezébe. Az állatvédelmi törvény erre vonatkozó módosítását 141 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodással fogadta el a parlament. A továbbiakban a közepesen veszélyes fajok tartásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, míg az elővigyázatosságot igénylőknél bejelentési kötelezettsége lesz a tulajdonosnak, így az állattartás ugyan nem lesz engedélyköteles, de ellenőrizhető marad. Mindezek szabályozását a törvény a miniszter hatáskörébe utalja.

Döntöttek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ és az Országos Mezőgazdasági Múzeum integrációjáról

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ és az Országos Mezőgazdasági Múzeum integrációjáról is határozott az Országgyűlés, az erre vonatkozó indítványt 112 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 57 tartózkodással fogadták el. V. Németh Zsolt környezetügyért felelős államtitkár korábban a kormány egyszerűsítési törekvéseivel, a háttérintézmények és a bürokrácia csökkentésével indokolta a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítását. Az integrációval – mondta – egy tudásközpont jön létre és egy költséghatékony szervezet áll fel.

Jóváhagyták az Országos Fogyatékosságügyi Programról szóló határozatot

Elfogadta a parlament a 2015 és 2025 közötti Országos Fogyatékosságügyi Programról szóló határozatot. A képviselők 164 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett döntöttek erről. A dokumentum tartalmazza egyebek mellett az önrendelkezés jogát és a társadalmi részvétel alapelvének érvényesülését, ami lehetővé teszi, hogy az érintettek élhessenek politikai, szociális jogaikkal. Megfogalmazza azt is, hogy minden kormányzati döntésnél figyelemmel kell lenni ezen társadalmi csoport érdekeire is. A program kiemelt feladatként jelöli meg a korai diagnózis felállításának és a fejlesztésnek  elősegítését, az egységes egészségügyi protokoll kidolgozását, a fogyatékossággal élők képzését végző intézmények fejlesztését, az érintettek felsőfokú tanulmányainak támogatását.

Pontosították az utasadatokra vonatkozó információk cseréjének szabályait

Pontosította az uniós államok közötti információcserére, valamint az utasadat-információs egységre vonatkozó szabályozást a parlament 135 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett. A jogszabály rendelkezik a nemzeti DNS-adatbázisok és ujjnyomat adatbázisok összehasonlításával azonosított emberek további adatainak hozzáférhetőségéről, és rögzíti a nemzetközi bűnügyi együttműködési központ ezen eljárásban betöltött szerepét. A felderítési szakra is kiterjesztették az ujjnyomatok nemzetközi összehasonlításának lehetőségét. Arra is mód nyílik, hogy meghatározott időközönként az egyes tagállami adatbázisban lévő információkat automatikusan összehasonlítsák.

A szolgáltatóváltást érinti a földgázellátási törvény újabb módosítása

Az Országgyűlés ismét több ponton módosította a földgázellátásról szóló törvényt, szándékuk szerint garantálva az egyetemes szolgáltatással felhagyni kívánó társaságok ügyfeleinek folyamatos ellátását. A képviselők 132 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett módosították a földgázellátási törvényt, amelyet legutóbb éppen három hete írt át a Ház. Az újabb változtatást az előterjesztők azért tartották fontosnak, mert az egyetemes szolgáltatás a lakosságnak és a kisvállalkozásoknak is számos előnyt kínál a hatósági áron kívül is, például szerződéskötési kötelezettséget, ügyfélszolgálat működtetését és garantált szolgáltatást. A módosítás alapján a kérelemre visszavont egyetemes szolgáltatói engedély után a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eljárást indít egy új egyetemes szolgáltató kiválasztására, ennek során minden szolgáltatótól ajánlatot kér. Ha nem érkezik megfelelő ajánlat, akkor úgynevezett végső menedékest jelölnek ki, az ellátásbiztonság és az ügyfélkiszolgálás legmagasabb szintjére törekedve. A jogszabály részletesen leírja az átadás-átvétel menetét, amely alapesetben három hónapig tarthat. Egyben rögzíti, hogy az átadó egyetemes szolgáltató az átvétel időpontjáig köteles teljesíteni a működési engedélyének megfelelő kötelezettségeit.

Tárgysorozatba vételi kérelmek

Az Országgyűlés 58 igen, 110 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba a több ellenzéki képviselő által benyújtott, az állami adóhatóság áfacsalásokkal kapcsolatos szervezeti és eljárási hiányosságait vizsgáló bizottságról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Ugyancsak elutasította a parlament - 56 igen, 111 nem szavazat, 4 tartózkodás mellett - a jobbikos képviselők által benyújtott, az idős, rászoruló személyek otthoni gondozásának igazságossá tételéről szóló határozati javaslat tárgysorozatba vételét.

Általános vita: budapesti agglomeráció

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosítása

A határozathozatalok után megkezdődött a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosításának általános vitája.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára expozéjában úgy értékelte, bár a javaslat egy paragrafusból áll, mégis hatalmas segítség az agglomeráció településeinek. Emlékeztetett arra, hogy a törvény 2011-es felülvizsgálatakor meghatározták a térségi területfelhasználások módját. Hozzátette: az önkormányzatokkal együtt határozták meg azon térségeket, amelyeken a települések az intenzívebb, akár lakó- vagy gazdasági igénybevételt jelentő területeket ki tudják jelölni. Ismertetése szerint 2011-ben volt egy 3-4 hónapos intervallum, amikor a jogalkotó nem tudta figyelembe venni az önkormányzatok igényeit, de a települések ezen időszak alatt is jelöltek ki beépítésre szánt területeket.
L. Simon László azt mondta, a településeknek 2015. december 31-ig kell összehangolni településrendezési eszközeiket a törvénnyel. Mivel a korábbi szabályozás más volt abban az intervallumban, ezért az érintett területeket vissza kellene sorolni, holott azokat jogszerűen jelölték ki – mutatott rá. Az államtitkár elmondta, a probléma kezelésére bevezetik az összhangigazolásra vonatkozó területrendezési hatósági eljárást. Ezzel a település elfogadtatja a kijelölt beépítésre szánt területeit – összegzett. L. Simon László szerint a hatósági eljárás költségigénye jelentős: településenként átlagosan 700 ezer forint plusz áfa. 30-35 Pest megyei településnél merülhetne fel az összhang igazolását szolgáló eljárás; ennek becsült költsége 26 millió forint lenne, időigénye miatt pedig kifutnának a 2015 év végi határidőből – mondta. A javaslat lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok az agglomerációs törvénnyel összhangba hozandó településrendezési eszközeiket a korábban elfogadott településszerkezet, illetve szabályozási tervükben kijelölt beépítésre szánt területek figyelembe vételével készíthessék el a területrendezési eljárás lefolytatása nélkül – ismertette L. Simon László.

Fidesz: szükséges a törvényjavaslat

Szűcs Lajos (Fidesz) értékelése szerint a javaslat jól illeszkedik a kormány államreformprogramjába, a bürokrácia csökkentését szolgálja. Az agglomeráció további fejlődése érdekében szükségesnek tartotta, hogy a 2011-es törvénymódosítás előtt kijelölt, beépítésre szánt területek hatósági eljárás lefolytatása nélkül is megőrizhessék ezen minősítésüket.

A Jobbik támogatja a javaslatot

Hegedűs Lorántné (Jobbik) támogatásáról biztosította az előterjesztést, de megfogalmazta aggályait is. Ezek között említette, hogy az előterjesztés olyan esetekben is felmentést ad a területrendezési eljárás alól, amelyek esetében eredetileg sem volt ilyen. Azzal sem értett egyet, hogy a területi hatásvizsgálat alól – ami szerinte kifejezetten jó dolog – felmentését adnak. Szerinte a területcsere kérdése sincs tisztázva. Ezzel kapcsolatban azt tudakolta, nem fog-e ez visszás helyzeteket teremteni. A jobbikos politikus azon véleményének is hangot adott, hogy félő: most is arról van szó, egy fideszes polgármester szólt a kormánynak, baj van, fel kellene gyorsítani egyes eseményeket, vagy a törvény sértené egy fideszes beruházó érdekeit.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a javaslat látszólag kedvező, mert a területrendezési terveket könnyebben lehet majd elkészíteni. Ugyanakkor osztotta a jobbikos képviselő aggályait, mert szerinte a Fidesz még nem adott okot arra, hogy jó szándékot feltételezzenek róla. A mutyigyanús törvényjavaslatok közé sorolta az előterjesztést a szocialista politikus, aki szerint az a valódi kérdés, milyen akadályba ütközött a kormány, milyen területeket nem tudott megszerezni. Jelezte, nem támogatják az előterjesztést.

LMP: felmérték-e az érintett területeket?

Sallai Róbert Benedek (LMP) szerint országos és helyi védettségű területek, a többi közt Natura 2000-es területek sokaságát érintheti az előterjesztés. Arra kérdezett rá: ezeket összegyűjtötte-e, természeti értékeik megőrzésének lehetőségeit vizsgálta-e az előterjesztő, pártja ugyanis e nélkül nem tudja támogatni a javaslatot.

L. Simon: megalapozatlanok az ellenzéki bírálatok

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára megalapozatlannak tartotta a vezérszónoki bírálatokat, szerinte "paranoia vezérli" a képviselőket. Szerinte a javaslat egyértelmű, célja pedig bizonyos települések problémáinak orvoslása, a településrendezés egyszerűsítése, figyelemmel az agglomerációban élők érdekeire.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.

Napirend előtt

LMP: egyre terjednek a dizájnerdrogok

Ikotity István (LMP) emlékeztetett arra, a kormány célja, hogy 2020-ra Magyarország kábítószermentes legyen. Mint mondta, a kormány figyelmét arra hívja fel, hogy ezen cél ellenére milyen irányba halad a valóság. Közölte, egyre több általános és középiskolában okoznak problémát a dizájnerdrogok, amelyeket nem lehet tiltólistára tenni, mert százféle verziójuk ismert. Az ellenzéki politikus szerint a kormánynak mást is kellene tennie, mint a halállal való riogatás, vagy a büntetéssel való fenyegetés; az iskolai drogprevenciós előadásoknak jelen formájukban nincs túl nagy elrettentő hatásuk. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint egy olyan problémáról beszélt a képviselő, amellyel mindenki tisztában van. Közölte, a dizájnerdrogok az egész világon nagy problémát jelentenek, mert könnyen hozzáférhetők, ugyanakkor veszélyesek is, de a kormány reagált erre a helyzetre, amikor bevezette az úgynevezett C listát, ami a kábítószer-összetevők kereskedelmét bünteti. A drogproblémával kapcsolatban a megelőzést tartotta az egyik legfontosabbnak

KDNP: humanitárius segítségnyújtás indokolt az ukrán válság miatt

Soltész Miklós szerint az ukrán válság miatt humanitárius segítségnyújtás indokolt, hiszen az élelmiszerárak megsokszorozódtak, a nyugdíjak, a bérek pedig elértéktelenedtek, így az emberek elszegényedése látványos. Felidézte, hogy tél előtt az ottani családok megsegítésére a karitatív szervezetek összefogásával kazánokat, tüzelőanyagot szereztek be. Hozzátette: a kormány 85 millió forint eljuttatásáról döntött azoknak a családoknak, akik leginkább érintettek a válságban, vagyis ahol sérült, elhunyt családapa van. Rétvári Bence is felhívta a figyelmet arra, hogy információi szerint a következő hónapokban a gáz és az áram ára 4-, illetve 7-szeresére fog emelkedni. Probléma az is – folytatta – , hogy a munkaképes korú lakosság elvándorol, és hogy Kárpátaljára több ezres nagyságrendben érkeznek Kelet-Ukrajnából a menekültek.

MSZP: a Quaestor-ügyben a közigazgatási hatáskörben megvalósított károkozás történt

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a Quaestor ügyében megállapítható a közigazgatási hatáskörben megvalósított károkozás esete, amit mulasztással valósított meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER). Kifejtette: az MNB-nél és a KELER-nél is minden adat rendelkezésre állt ahhoz, hogy ki tudják szűrni a csalást, mert ezeknek a brókercégeknek 2009 óta naponta kell részletes adatokat szolgáltatniuk. A szocialista politikus felszólította Matolcsy György jegybankelnököt, hogy ismerje el a pénzügyi felügyelet felellőségét és gondoskodjon a károsultak befektetéseinek megtérítéséről. Ha erre nem hajlandó, az MSZP jogi segítséget nyújt a károsultaknak, hogy az MNB felelősségét a bíróság megállapítsa – közölte. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt kérte, hogy az MSZP válaszoljon, miért szüntette meg 2004-ben a pénzügyi vállalkozások kötelező időszakonkénti ellenőrzését. Miért csináltak "a szocialista brókerháznál", a Buda-Cashnél "álellenőrzést" a 2010-es választások előtt? A szocialista MNB-elnök, Simor András miért vitte ki befektetéseit offshore cégekbe? – sorolta kérdéseit, utóbbi kérdést azzal magyarázta: Simor András talán félt attól, hogy a pénze nincs jó helyen. Azt is firtatta, hogy a Gyurcsány-kormány miért adott közpénzből 17 milliárd forintot fedezet nélkül a Quaestornak. Felvetette, hogy Princz Gábor a Postabank-ügyben egyetlen napot sem töltött előzetesben. Mind a két ügyben (Buda-Cash, Quaestor) "páratlan gyorsasággal", két hét alatt előzetesben kerültek emberek, megtörténtek a vagyonelkobzások – mutatott rá.

Jobbik: az ország önálló államisága van veszélyben

Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított a földforgalmi törvény miatt Magyarországgal szemben. Értékelése szerint a zsebszerződésekhez képest is "brutálisabb területvesztést", az ország önálló államiságának létét veszélyezteti ez a döntés. Szerinte lehetséges az uniós alapszerződés felülvizsgálata, a föld tőkeminősítésnek megszüntetése, a tagállamok földpiaci önrendelkezésének visszaállítása. Jelezte, javaslataikat eljuttatják a szakminiszternek. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, a magyar föld megvédése kiemelt nemzeti feladat, azt kérte, hogy ebben a kérdésben a pártok összefogva nyilvánuljanak meg. Elmondta, Brüsszel túl szigorúnak tartja a törvényt, kifogásolja a jogi személyek tulajdonszerzésének tiltását, az agrárvégzettség előírását, a külföldi gyakorlat el nem ismerését.

Fidesz: 2,3 milliárdos egészségügyi beruházás valósul meg Tapolcán

Szűcs Lajos (Fidesz) közölte, sorra újulnak meg a kórházak, azok között a tapolcai is. A Deák Jenő Kórházban nyárra készül el egy 2,3 milliárd forintos beruházás, megépül a mentőállomás - ismertette. Hozzátette: fejlesztik az egynapos sebészeti ellátást. Azon véleményének adott hangot, hogy jól átgondolt tüdőgyógyászati rehabilitációs fejlesztéssel országos, vagy akár európai szintű betegellátás valósulhat meg. Elmondta, megépül egy új, 51 ágyas tüdőgyógyászati pavilon is. Rétvári Bence válaszában kijelentette, a kormány elkötelezett, hogy folyamatosan javuljon az ország egészségügyi ellátása. Cél az is, hogy a fekvőbeteg-ellátás magas színvonalú legyen – hangsúlyozta.