Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése keddi strasbourgi ülésén elfogadta Kalmár Ferenc András magyar néppárti (kereszténydemokrata) országgyűlési képviselő jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját.
Az ET Parlamenti Közgyűlése felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát.
A Közgyűlés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a „kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”.
A jelentésről folytatott vitában Kalmár Ferenc András hangsúlyozta: egész Európát érintő ügy a hagyományos nemzeti kisebbségek békés együttélése a többséggel. A társadalom stabilitása függ a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülésétől - tette hozzá a képviselő.
A KDNP politikusa elmondta, hogy Dél-Tirolban a következőképpen írták le neki az olasz és a német ajkú közösség második világháború utáni viszonyának alakulását: kezdetben szembenállás volt, majd azt az egymás mellett élés, utána pedig az együttélés követte. Jó lenne – tette hozzá –, ha idővel az „egymásért élés” időszaka is bekövetkezne, de ha Európa győzni akar a globális versenyben, akkor el kell jutnia legalább az együttélés fázisába a többség és kisebbség viszonyát illetően.
A jelentéstervezet címében eredetileg az szerepelt, hogy a dokumentum a hagyományos, vagyis az őshonos nemzeti kisebbségekről szól. Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő a vitában hangsúlyozta is: a jelentés az őshonos kisebbségeket olyan kisebbségként határozza meg, amelyek évszázadok óta ugyanazon a területen élnek, és közös az identitásuk. Megjegyezte, hogy élénk vita folyik magáról az őshonos kisebbség fogalmáról. „Először nyilvánvalóan abban kell közös nevezőre jutnunk, hogy a valóságban léteznek-e ilyen kisebbségek? A válasz határozott igen. Azt gondolom, ezt senki nem tagadhatja le. Nem elméleti, spekulatív fogalomról van szó, hanem tényről. (...) Ha ez így van, nekünk az Európa Tanácsban foglalkozni kell velük, helyzetükkel és az abból következő sajátosságokkal. Ez nem irányul más kisebbségek, illetve egészében a nemzeti kisebbségek ellen. Jól szolgálja a többséggel való együttműködést, a békés együttélést” – mondta a szocialista politikus.
A vita nyomán – mint arról Kalmár Ferenc András, Szabó Vilmos, valamint a Jobbik országgyűlési képviselője, Gaudi Nagy Tamás közösen tájékoztatta telefonon Strasbourgból az MTI tudósítóját – végül egy módosító indítvány elfogadásával kivették a szövegből a „hagyományos” kifejezést, ám a tartalmi részek lényege nem változott. A „hagyományos kisebbségek” fordulattal szemben azzal a kifogással éltek – többek közt finn részről –, hogy az fogalmilag kirekeszti a romákat.
Kalmár Ferenc András mindazonáltal elégedetten állapította meg, hogy az elfogadott okmány megfogalmazza a kisebbségek kollektív védelmének az igényét – nem csupán a kisebbségekhez tartozó egyének védelmének az igényét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadott szöveg a területi önkormányzatiság erősítésére ösztönzi az államokat.
+
A magyar kormány üdvözölte a jelentés elfogadását
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium üdvözli az Európa Tanács (ET) határozott kiállását az európai nemzeti kisebbségek jogai mellett, mivel a szervezet által kedden elfogadott dokumentumok olyan elveket állítanak az európai jogvédelem középpontjába, amelyekért a magyar kormány mindig következetesen kiállt.
A két tárca csütörtöki közös közleményében kiemelte: az ET parlamenti közgyűlése által elfogadott határozat és a hozzá kapcsolódó ajánlás alapjául a Kalmár Ferenc kereszténydemokrata országgyűlési képviselő által összeállított, A hagyományos nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentés szolgált. E jelentés érdeme, hogy ráirányította az ET figyelmét az évszázadok óta ugyanazon a területen élő, közös azonosságtudatot ápoló nemzeti kisebbségek helyzetére és jogaik tiszteletben tartásának fontosságára – olvasható a kommünikében.
Hangsúlyozták: a határon túli magyar kisebbségek által megfogalmazott célok szempontjából nagy jelentőségű, hogy az ET kiáll az autonómiaformák mellett azzal, hogy elismeri: a már több országban létező különleges státusú régiók stabilitást és jólétet hoztak az adott régióknak és államoknak. Emellett az ET rámutatott, hogy a területi önkormányzati megoldások hozzájárulhatnak a kollektív kisebbségi jogok védelméhez és az asszimiláció megelőzéséhez – közölték.
A közleményben emlékeztettek: az ET arra is felszólította a tagállamokat, hogy területi, közigazgatási, intézményi rendszerük alakításakor legyenek tekintettel a történelmileg kialakult régiók értékére, tartózkodjanak a nemzeti kisebbségek asszimilációját, az adott régió etnikai struktúrájának megváltoztatását eredményező törvényektől és közigazgatási intézkedésektől.
Magyarország határozottan egyetért az Európa Tanács következtetésével, amely szerint a nemzeti kisebbségek jogainak védelme segíti a stabilitást és a fenntartható európai jövő építését - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium.
Az ET parlamenti közgyűlése keddi strasbourgi ülésén fogadta el Kalmár Ferenc András – a magyar állandó delegáció tagja, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő - jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az ET azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. Az ET parlamenti közgyűlése emellett felszólította a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területeken beszélt nyelv hivatalos használatát.
+
Áttörés az Európa Tanács kisebbségekről szóló jelentése
A kisebbségvédelemben elért áttörésnek nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól szóló jelentést, amelyet kedden fogadott el az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése.
A romániai miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő politikus az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében kiemelte: a jelentés elkészítésében Kalmár Ferenc András magyarországi kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szorosan együttműködött Korodi Attila RMDSZ-es képviselővel, így az erdélyi magyar közösség kisebbségvédelmi törekvéseinek számos eleme bekerült a dokumentumba.
„Ez egy olyan jelentős dokumentum, amely az őshonos kisebbségek védelme érdekében konkrét javaslatokat fogalmaz meg, és kihangsúlyozza azokat a pozitív példákat, amelyeket a tagországoknak követniük kell” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az ET-jelentés felszólítja a tagállamokat: mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. Úgy vélte, ez az előírás erősíti az RMDSZ tárgyalási pozícióit a román alkotmány módosítási folyamatában.
Kelemen Hunor a jelentésnek azt a pontját is sarkalatosnak tartotta, amelyben az ET a kisebbségek kollektív védelmének igényét fogalmazta meg, és nem csupán a „kisebbségekhez tartozó egyének” védelmének szükségességét. Hozzátette, az elfogadott szöveg a területi önkormányzatiság erősítésére ösztönzi az európai államokat, és követendő példaként említi a dél-tiroli autonómiamodellt, illetve a finnországi svédek kisebbségvédelmi hálózatát.
„Az RMDSZ autonómiatervezete éppen a dél-tiroli modellt alkalmazta kiindulási pontként. (...) Az olaszországi régióban tett látogatásaink alkalmával azt láttuk, hogy Dél-Tirol Olaszország egyik legfejlettebb régiója, és bebizonyította azt, hogy nem az állam ellen és nem a többségi lakosság ellen van a területi autonómia” – nyomatékosította Kelemen Hunor.
