Elfogták azt a 13 és 14 éves fiút, akik megalapozottan gyanúsíthatóak azzal, hogy szeptemberben Kiskunhalason a katolikus templom bejárata előtt lévő egyik szobrot teljesen széttörték, a másik szoboralakzat fején található koronát és a kezében lévő jogart letörték. A két fiú nem tudott magyarázatot adni tettére, jó heccnek, viccnek gondolták az egészet.
A fiatalabb fiú még nem töltötte be a 14. életévét, ezért ő nem büntethető, társa júniusban múlt 14 éves – tudatta a Kiskunhalasi Városi Rendőrkapitányság sajtóreferense.
A nyomozás során több mint száz tanút hallgattak meg – közölte a sajtóreferens, hozzátéve, hogy a fiatalok további betörések elkövetésével is megalapozottan gyanúsíthatók. A szobrokban okozott 15 millió forintos kár megtérítésére nincs remény.
kdnp.hu,
Forrás: MTI
Célkeresztben Szűz Mária és a kis Jézus szobrai
2008. szeptember végén meggyalázták a kiskunhalasi főplébánia templomkertjében álló feszület előtti Szűz Mária szobrot és az ugyancsak a templomkertben levő Mária a kis Jézussal szobrot!
A vandál pusztítás olyan brutális rongálást okozott a műalkotásokban, hogy a tavalyi év során adományokból felújított műemlékszobrokat már többé nem lehet eredeti formájukban helyreállítani.
Keresztyén népünk, államalapító királyunk óta, tisztelettel emlékezett meg Szűz Máriáról és mennybevételéről, noha ezt a dogmát majd csak 1950 november 1-én hirdette ki XII. Pius pápa, ezekkel a szavakkal: „A Szeplőtelen Istenanya, mindenkor Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt fölvétetett a mennyei dicsőségbe.” (XII. Pius: Munificentissimus Deus).
Hazánkban ugyanis már közel ezer esztendeje kiemelten megünnepelik Nagyboldogasszony napját. A följegyzések szerint Szent Gellért bencés szerzetes prédikációja mottóját 1015 augusztus 15-én a Jelenések Könyvéből vette „A Napba öltözött asszony” volt a beszéd címe (vö. Jel 12, 1). Ez volt Magyarországon az első szentbeszéd Szűz Máriáról, amelyről följegyzés maradt ránk. A beszéd igen nagy hatással lehetett Szent István királyunkra, hiszen ennek nyomán vitte magával Gellértet Esztergomba és bízta rá fia neveltetését.
Mária mennybemenetele az emberi méltóság ünnepe. Az emberi méltóság forrása az ember teremtett mivolta. A teremtés hatodik napján, ünnepélyesen fölcsendül a mindenségben a Mindenható szava: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket” (Ter 1, 26-27). Az ember Isten képe-mása. Az emberi nem méltóságának megkoronázása, hogy visszatérhet Teremtőjéhez, akinek képmására alkottatott.
Kezdve a francia forradalmat, majd folytatva napjainkig, amikor emberek százainak feje gördült le a guillotin éles pengéje alatt, majd a liberálisoktól felszított nemzetiségi zűrzavarokban elpusztított emberek tízezreit követően, a fasiszta koncentrációstáborokban és az azokat gyilkosságban felülmúló gulágtáborokban százmilliók emberi méltóságát tiporták sárba. Mindig újabb és újabb nagyhangú nyilatkozatokat adtak ki az emberi jogokról.
Az emberi méltóság az embernek a teremtésben elfoglalt kiemelkedő státuszát, „Isten-képmási mivoltát” jelenti, míg az emberi jogok ezt a méltóságot hivatottak megőrizni. Az tehát egy teljesen hamis állítás, ha valaki úgy gondolja, az emberi jogok értelme, hogy bárki azt tehet, amit akar, senki ne korlátozza, akár ledöntve a Szűz Mária szobrát is! A Szűzanya szobrának meggyalázása önmagában feltételezi az elkövetők részéről azt, hogy fenti tények ismeretében nincsenek, ami egyértelműen az immár több évtizedes hazai állami oktatási és kulturális hiányosságokra vezethető vissza.
Az emberi méltósághoz való jogom alapján, a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Jogi Szakbizottságának elnökeként tiltakozásomat fejezem ki Magyarország ezeréves védőszentjének emléket állító szobor, valamint a kis Jézust anyaként oltalmazó szobor elleni brutális támadások okán.
