Az államnak és az egyháznak a közjó érdekében való együttműködését szorgalmazta Orbán Viktor miniszterelnök, a reformáció emléknapján mondott beszédében. A kormányfő a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban megállapodást írt alá a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az evangélikusok közösségi szolgálatában fontos szerepet játszó épületek felújításáról, amely az evangélikus egyház születésének 500. évfordulójára, 2017-re várható.
Az egyházaknak adott állami támogatás valójában a magyar embereknek juttatott támogatás, a pénzből ugyanis az egyházi iskolákban tudás lesz, a szociális intézményekben pedig gondoskodó szeretet – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő hangsúlyozta: a magyar nemzet akkor volt erős és büszke, amikor az állam és az egyház között jó kapcsolat volt, amikor az állam elismerte az egyház hivatását a vallási élet szervezése mellett a kultúra terjesztésében, az ifjúság nevelésében, a betegek gyógyításában és a szegények megsegítésében.
Alkotmányos kötelezettsége a mindenkori magyar államnak azon dolgozni – folytatta –, hogy miközben tiszteletben tartja az állam és az egyház különválasztását, aközben a közjó és a közösségi célok érdekében erősíti az állam és az egyház közötti együttműködést.
Orbán Viktor utalt arra is, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Amikor 1517-ben Luther kiszögezte tételeit – mondta a kormányfő –, Európa egy rendkívül mély válságtól szenvedett, „a kontinens akkor a deformáció útjára lépett”. Luther Márton azonban azt vallotta meg, hogy kész vitába szállni az őt körülvevő világgal, és tettével azt üzente, hogy a kereszténység és Európa csak akkor menthető meg, ha visszatér gyökereihez – fejtette ki a miniszterelnök, aki úgy fogalmazott – párhuzamot vonva az akkori és a mostani világ között –, hogy „Európa ma is deformációtól szenved”, így lehet, hogy Luther Márton ma is kiszegezné tételeit a vártemplom kapujára.
Orbán Viktor meggyőződése szerint Európa még meglévő gazdasági és politikai pozíciója is leginkább annak köszönhető, hogy a kontinens „az akkori megújulásból fakadó értékrendszerre épült”.
Európa akkor indult el a diadal útjára, amikor Luthertől megtanulta: a munkára úgy tekintsen mint Istentől kapott hivatás – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: a kontinens akkor került mindig válságba, amikor megfeledkezett erről a tanításról. Szavai szerint ez a mai bajok végső oka is, reméli azonban, hogy a reformáció közelgő 500. évfordulója emlékeztetni fogja Európát erre az igazságra.
A kormányfő a beszédét azzal zárta, hogy a magyar állam elismeri a Magyarországi Evangélikus Egyháznak az ország történelmében, szabadságküzdelmeiben, a magyarországi nemzetiségek nyelvének és kultúrájának fenntartásában betöltött szerepét.
Jelentős kormányzati támogatással megvalósulhat a győri és a budapesti Insula Lutherana épületegyüttesek fejlesztése 2017-re, a reformáció 500. évfordulójára – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke a kormány és az MEE közötti megállapodás aláírása alkalmából tartott ünnepségen Budapesten. A megállapodást Orbán Viktor kormányfő és Gáncs Péter írta alá.
Az evangélikus elnök-püspök elmondta, a beruházás Győrött a többi között új óvoda, kollégium és tornacsarnok építését és a szeretetház bővítését jelenti.
Gáncs Péter hozzátette, hogy a Deák téri „lutheránus szigeten” komplex evangélikus kulturális központot alakítanak ki, kiállító- és előadótermekkel. „Jó eséllyel a Deák téri Insula Lutherana a belváros egyszerre régi és új, turisztikailag is vonzó arca, látogatóhelye lesz” – mondta.
Az evangélikus elnök-püspök szólt arról, a megállapodás célja, „hogy az állam és egyház elválasztásának elvét megvalósítva, de azt meghaladva, a közösségi célok érdekében történő együttműködés útját válasszuk”.
A kormányzatnak megköszönve a „születésnapi ajándékot”, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a beruházás nem csak az evangélikus egyházat gyarapítja majd, „a lutheránus szigetek, közösségek ugyanis olyan nyitott kikötők, ahol bárki partra szállhat, helyet találhat, aki lelkileg, szellemileg töltődni, gazdagodni kíván”.
A reformáció ünnepén, az evangélikus egyház születésnapján szerinte a reformációnak ma is aktuális az örömüzenete, ami abban foglalható össze, hogy „visszatalálhatunk az éltető, tápláló gyökerekhez, a teljes, boldog élet forrásához”. Ennek érdekében lépett fel 1517. október 31-én Wittenbergben Luther Márton, akit Margot Kässmann, a 2017-es reformációi jubileum jószolgálati nagykövete szellemesen „reformkatolikusnak” nevez – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a reformáció visszaadta az embereknek többek között a munka, a család, az anyanyelv, az oktatás, a kultúra, a szabadság értékét és becsületét.
A reformáció egyházai ezekről az értékekről szeretnének tanúskodni mindenkinek és mindenkiért – jelentette ki.
A kormány és az evangélikus egyház közötti megállapodás 5 milliárd forintos támogatást biztosít a felekezetnek. Ebből 4,7 milliárdot a győri épületegyüttesre, 300 milliót pedig a Deák téri épület átalakítására fordítanak.
Az eseményen megjelent Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is.
