Fontos pont az európai kisebbségek történetében, hogy április 9-én az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén elfogadták az ön által készített jelentést. Mit jelent ez a kisebbségvédelemben általában és mit a külhoni magyarok számára?

Az elfogadott dokumentum máshova helyezi a hangsúlyokat, mint az eddigiek. Az előzőekben az egyéni jogok kaptak főszerepet, az autonómiák, mint feszültség-megoldó konstrukciók szerepeltek benne. A jelentésben a kollektív jogok hangsúlyosan szerepelnek, sőt az ET ajánlja jó gyakorlatként azokat az országokat melyek kollektív jogokat biztosítanak a nemzeti kisebbségeknek. Az ET Parlamenti Közgyűlése kifejezi véleményét, hogy az autonómiák is hozzájárulhatnak a nemzeti kisebbségi kollektív jogok védelméhez és az asszimiláció elkerüléséhez. Továbbá megerősíti, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív védelmet kell, hogy kapjanak. Ezeken túl a kisebbségi nyelvek helyi vagy regionális szintű hivatalossá tételét javasolja, valamint a régiók átalakításánál a történelmi régiók értékteremtő szerepét, gyakorlatilag egybetartásukat, gazdasági szempontok figyelembe vételének kizárásával.

A dokumentum elfogadását közleményben üdvözölte két minisztérium, az RMDSZ elnöke pedig mérföldkőnek nevezte és hangsúlyozta. A jelentésben miképpen jelennek meg a határon túli magyarok törekvései, hogyan segíti az ő céljaik elérését?

A magyar nemzetpolitikának európai szinten nagy tapasztalata van, hiszen ennek kidolgozására és gyakorlására rákényszerültünk. Ez a tapasztalat beépítettük ebbe a munkába, így nyilvánvaló, hogy a határokon túli nemzettársaink törekvéseit alátámasztja, de nem feledkezik meg az európai keretekről. Például, az autonómiák bevezetése területén a következő fogalmazást fogadta el a közgyűlés: „bevezetni, minden érdekelt fél beleegyezésével területi önrendelkezési (önkormányzati) elrendezéseket (megállapodásokat), melyek a nemzetközi törvények általános elveit követik”.

Ön kereszténydemokrata országgyűlési képviselőként vett rész az ET munkájában. Az április 6-i választáson újra kétharmados felhatalmazást kapott a kormányzó pártszövetség. Hogy látja most, a választás és a jelentés elfogadása után a külhoni magyarok törekvéseinek jövőjét és a nemzetegyesítés ügyét?

Néhány környező országbeli reakciót látva úgy néz ki, hogy jó úton járunk. A nemzeti kormány folytathatja munkáját, a választók megerősítették, hogy ezt az irányt kell folytatni. A határokon átívelő nemzetegyesítés nagyon nehéz munka. Sok tárgyalást igényel, de ezt muszáj lefolytatni és maga az ügy folytonosan a politikai napirenden kell, legyen a megmaradásunk érdekében.