A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 208 ezer hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él. Vagyis ennyi rászorulónak biztosítja és garantálja az állam az egyszeri ingyenes meleg ételt minden iskolai szünidő minden egyes hétköznapján – olvasható a Magyar Idők internetes portálon. Négy év alatt két és félszeresére nőtt a kicsik ellátására fordítandó összeg.
Fotó: HArvan Zoltán (Magyar Idők)
A januárban életbe lépett rendelkezés szerint ugyanis az önkormányzatoknak már kötelességük biztosítani a napi étkezést, amelynek költségeit jelentős részben az állam állja. Az óvodások és bölcsődések számára tavaly szeptember óta térítésmentesen járó napi háromszori étkezés mintegy 320 ezer gyermeket érint. Miközben a kormány négy év alatt két és félszeresére növelte a gyermekek étkeztetésére fordítandó összeget, és a jövő évi költségvetés már 74 milliárd forintot biztosít e célra, az Európai Unió legtöbb országában a szülők többsége inkább szendvicset csomagol gyermekének, és be sem fizeti az ebédet, olyan horribilis árat kérnek érte.
Egy teljes nevelési év telt el azóta, hogy a magyar kormány minden óvodában és bölcsődében bevezette az ingyenes étkeztetés rendszerét, ami a korábbi kedvezmények jelentős kiterjesztését jelentette. Vagyis míg korábban a három- vagy többgyermekes családok gyerekei, valamint minden tartósan beteg vagy fogyatékos bölcsődés, óvodás, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesült, ötvenszázalékos kedvezménnyel étkezhetett, tavaly szeptember óta térítésmentesen jutnak hozzá a napi háromszori étkezést biztosító ellátáshoz.
Ezenkívül azoknak a családoknak sem kell már fizetniük a nevelést nyújtó intézményekben, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát, ami jelenleg 89 408 forint.
A kiterjesztett ingyenes bölcsődei és óvodai étkezésnek köszönhetően ma már 92 ezer helyett csaknem 320 ezer gyermek jut naponta három alkalommal ingyenmenzához. A döntésnek köszönhetően egy olyan család, amelyik eddig nem kapott gyermekétkeztetési támogatást, havonta gyermekenként 7-10 ezer forintot takaríthat meg.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiból pedig az derül ki, hogy míg egy évvel ezelőtt a kicsik 11-14 százaléka részesült térítésmentes étkezésben, ez az arány a bölcsődékben 71, az óvodákban 74 százalékra nőtt. De mivel önkormányzati feladatról van szó, nincs aggregált adat, és a jövedelembevallás önkéntes. A gyerekek kilencven százaléka a feltételek alapján jogosult a támogatásra. Ami biztos, hogy a rászoruló gyerekek száz százaléka ingyenesen étkezhet.
Mindig térítésmentesen, akkor is, ha nincs tanítás
A jelenlegi kormány az utóbbi években számos intézkedéssel segítette a rászoruló gyermekek étkeztetését. Miként Orbán Viktor miniszterelnök korábban fogalmazott: 2010-ben Magyarországon a gyermekéhezés nem volt példátlan, ezért a kormány célul tűzte ki, hogy minden rászoruló gyermek ingyen étkezhessen. A kabinet ennek megfelelően négy év alatt két és félszeresére növelte a gyermekek étkeztetésére fordítandó összeget, így míg 2010-ben 28 milliárd forintot költöttek az étkeztetésükre, addig az idei költségvetésben ez az összeg már eléri a 72 milliárd forintot.
Csak idén az erre a célra szánt forrás 10 százalékkal, 53-ról 58 milliárd forintra emelkedett. Ráadásul az idei támogatásnál még 2,2 milliárd forinttal többet, összesen 74 milliárd forintot biztosít a jövő évi költségvetés szociális gyermekétkeztetésre.
Annak érdekében, hogy a gyerekek szülei mentesüljenek az étkeztetés megfizetése alól, illetve hogy a rászorulóknak se kelljen nélkülözniük, a kormány a fentieken túl még egy nagyon jelentős lépést tett: segíti a rászoruló gyermekek szünidei étkezését. Egyrészt a nyári szünet alatti, korábban pályázati úton, egy meghatározott keretből nyújtott támogatást felváltotta az egységes, minden önkormányzatra kiterjedő dotáció.
Másfelől idén januártól a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek már minden iskolai szünetben biztosítja az állam a mindennapi ingyenes étkezést. Vagyis a tavaszi szünet után a nyári vakáció alatt sem kell nélkülözni a rászorulóknak a meleg ételt, ami több százezer gyermeket érinthet, míg tavaly, amikor az önkormányzatoknak még pályázniuk kellett a nyári szünet alatti ingyenes étel biztosítására, 142 ezer gyermek kapott mindennap meleg ebédet.
A szünidei, térítésmentes étkezésben minden 14 év alatti iskolás, óvodás és bölcsődés gyermek részesülhet. Sőt, nemcsak azok a rászoruló gyerekek számíthatnak mindennapi meleg ételre, akik bölcsődébe vagy óvodába járnak, hanem azok is, akiket még nem írattak be.
Vagyis az önkormányzat a három év alattiaknak is biztosítja a meleg ebédet. A települések által biztosított étkezés költségeit az állam teljes egészében állja, ezért az tavalyi hárommilliárd forint után idén már négy és fél milliárdot fordít erre a költségvetésből, ami 50 százalékos emelést jelent. Az önkormányzatok tehát az intézményi gyermekétkeztetésre 67,2 milliárd forintot, a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatására 6,7 milliárd forintot fordíthatnak állami támogatás gyanánt.
Érdemes megjegyezni, hogy a baloldal kormányzása alatt nyári gyermekétkeztetésre 2002 és 2005 között 200-300 millió forint, 2006 és 2010 között 1,2, illetve 2,4 milliárd forint jutott, amelyből 110-130 ezer gyermek étkeztetését tudták megoldani. A kormány ezt az összeget 2014-től folyamatosan emeli, 2014-ben 2,6 milliárd, 2015-ben hárommilliárd, 2016-ban 5,3 milliárd, 2017-ben 6,7 milliárd forintot fordít erre a célra, és kiterjesztette az ingyenes étkezés lehetőségét az összes rászoruló gyermekre és az összes szünidőre.
Az ellenzék csak kritizál
Azon túl, hogy a kormány garantálja az ingyenes étkezést a bölcsődékben és az óvodákban, döntés született annak érdekében is, hogy a gyermekek el is jussanak az intézményekbe. Ezért tehát tavaly szeptembertől kötelezővé tette az óvodáztatást minden hároméves gyermek esetében, legalább napi 4 órában, január óta pedig már az óvodáztatáshoz kötik a családi pótlék folyósítását. Miközben az ellenzék úgy vélte, hogy ezzel a kormány bünteti a szülőket, a Központi Statisztikai Hivatal jelentése egyértelműen azt mutatja: a rendszer jól működik.
Ugyanis míg az idei év első három hónapja alatt összesen csak 170 szülőnél kellett szüneteltetni a támogatást a húsz napot meghaladó igazolatlan távolmaradás miatt, addig tavaly az ilyen hiányzások száma még meghaladta a 14 ezret.
Fotó: Katona Vanda (Magyar Idők)
A hazai ellenzék felháborodása gyermekéhezés ürügyén azért is sántít, mert 2010-ben a jelenlegi támogatás töredékét, 28 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Arra is kevesen emlékeznek, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány 2009-ben a következő évi költségvetés tervezésekor 65 ezer forintról 22 ezer forintra, azaz egyharmadára akarták csökkenti a gyermekétkeztetés normatíváját.
Végül csak az általános tiltakozás hatására, a költségvetésen belüli átcsoportosítással, illetve a költségvetési tartalék terhére tudták egyáltalán szinten tartani a támogatást. Ferge Zsuzsa, aki a 2010 előtti baloldali kormányok alatt kidolgozta a Nemzeti szegénységellenes programot, a következőket mondta a Gyurcsány-kormány időszakáról: „2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy. […] Ennek következtében nálunk különösen nagy volt a szegényeket érintő veszély.” Erre 2006-ban Gyurcsány Ferenc nyolcvanmilliárd forintot ígért. „Gyurcsány néha fellángol, majd lelohad” – mondta a szociológus arról, hogy az ígért nyolcvanmilliárdból végül csupán nyolcmilliárd jutott.
A magyar rendszer Európában is páratlan
Nem utolsósorban, miközben a baloldalt képviselők előszeretettel vetik a kormány szemére, hogy szerintük a jelenlegi kabinet mennyire nem támogatja a gyermekek étkeztetését, érdemes körbetekinteni, hogy egyes európai országokban mekkora teher hárul a szülőkre. Dániában egy bölcsődés, illetve egy óvodás gyermek után havonta átlagosan 100 ezer forintnak megfelelő koronát kell fizetni.
Ez az összeg nem tartalmazza az ebédet, az további 21 500 forintba kerül. Talán ezért is van, hogy a dán szülők jelentős része tápszert, bébiételt, nagyobb gyermekeknél szendvicset csomagol gyermekének. A dán gyerekek délelőtt gyümölcsöt, uzsonnára pedig egy szelet rozskenyeret kapnak egy darab répával, uborkával, esetleg sajttal. Vagyis meleg ételt, levest, főzeléket, sült húst egyik nap sem kapnak az intézményekben. A Magyar Időknek nyilatkozó dán állampolgár kiemelte: őket nem támogatja az állam családi adókedvezménnyel sem.
Az Egyesült Királyságban havonta 600-800 fontot kell fizetni, ami a legjobb esetben is mintegy 265 ezer forint, de három étkezést ezért a pénzért sem adnak. Svédországban a havi összeg legfeljebb 1287 korona (mintegy 44 ezer forint) lehet.
Talán a leginkább családbarát árakat az osztrák állami intézményekben találjuk, itt havonta 60-80 euróba kerül az óvodai ellátás, ennek fejében napi két étkezést biztosítanak.
