Megválasztották az Országgyűlés elnökének Kövér Lászlót a parlament alakuló ülésén. Ezt követően az Országgyűlés alelnökeit és jegyzőit is megválasztották, majd háznaggyá választották Mátrai Mártát.

Megválasztották Kövér Lászlót az Országgyűlés elnökének

A titkos választáson a képviselők 171 igen, 19 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett választották meg újra házelnöknek Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét, aki a voksolás eredményének kihirdetése után esküt tett, majd aláírta az esküokmányt.

Ezt követően Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, majd a frakcióvezetők is gratuláltak Kövér Lászlónak.

Kövér László volt a parlament elnöke az előző ciklus nagy részében is, 2010. augusztus 6-tól.

Megválasztották az alelnököket

Az Országgyűlés alelnökeit  is megválasztotta a parlament. Alelnökké választották a fideszes Jakab Istvánt 192 igen és 2 nem szavazattal, a szintén fideszes Lezsák Sándor 192 támogató és 2 nem voksot kapott. A KDNP-s Latorcai Jánost 193 igen és 2 nem szavazattal, az MSZP-s Hiller Istvánt 191 igen és 2 nem vokssal, a jobbikos Sneider Tamást pedig 150 igen és 35 nem vokssal, 5 tartózkodás mellett választotta meg ülésvezető alelnöknek a Ház. Sneider Tamás alelnökké választását a kormányoldal és a Jobbik támogatta, nemmel szavaztak a szocialisták és a független képviselők, az LMP tartózkodott.

Az Országgyűlés törvényalkotási alelnökévé a fideszes Gulyás Gergelyt választották 192 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.

Megválasztották az Országgyűlés tíz jegyzőjét is. A fideszes Pócs János (192 igen 0 nem, 2 tartózkodás), Pogácsás Tibor (193 igen, 0 nem, 1 tartózkodás), Szűcs Lajos (193 igen, 1 nem), Földi László (193 igen, 2 nem) és Móring József Attila (191 igen, 2 nem); az MSZP-s Gúr Nándor (193 igen) és Hiszékeny Dezső (194 igen), a jobbikos Hegedűs Lorántné (187 igen, 4 nem, 2 tartózkodás) és Mirkóczki Ádám (190 igen, 3 nem, 1 tartózkodás), valamint az LMP-s Schmuck Erzsébet (193 igen, 0 nem, 1 tartózkodás) tölti be a továbbiakban a tisztséget.

A határozatokat követően az ülést vezető Turi-Kovács Béla bejelentette a házbizottság megalakulását. A testület tagja Kövér László házelnök, Jakab István, Lezsák Sándor, Latorcai János Hiller István és Sneider Tamás alelnökök, valamint a képviselőcsoportok vezetői: Rogán Antal (Fidesz), Harrach Péter (KDNP), Mesterházy Attila (MSZP), Vona Gábor (Jobbik) és Schiffer András (LMP).

Kövér: ez az első Országgyűlés, amely a teljes nemzetet képviseli

A megalakuló Országgyűlés az első, amely a teljes nemzetet képviseli – mondta elnöki köszöntőjében Kövér László a házelnökké választása után, az Országgyűlés előtt. A házelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a képviselőknek az egész nemzet érdekében kell politizálniuk, vagyis a parlament „több, mint Országgyűlés” – mondta.

Hozzáfűzte: csak akkor tudnak ezen feladatuknak eleget tenni, ha legalább az alapvető sorskérdésekben megtalálják a közös nevezőt, „amely oly' fájdalmasan hiányzott közéletünkből az elmúlt majd' negyed század alatt” – mondta.

Kövér László úgy fogalmazott: „már több tapasztalatom van, mint amennyi illúzióm maradt”. Azt mondta, óvatos reményre lát alapot a tekintetben, hogy ebben a négy évben maguk mögött hagyhatják a vitákat eddig folyamatosan kísérő terméketlen küzdelmeket.

Fontosnak ítélet a parlament tekintélyének növelését, és azt mondta: az Országgyűlés méltóságának a képviselők viselkedésében is tükröződnie kell. Ez nem képzelhető el az emberi méltóság tiszteletben tartása nélkül – vélekedett –, amely megillet minden embert és azok közösségeit, függetlenül attól, hogy egy kisebbséghez vagy a többséghez tartoznak-e.

A házelnök új korszaknak nevezte a jelenlegi parlamenti ciklust, amelyben az új házszabályi rendelkezések alapján a működés új útját kell kitaposni. Közölte azt is: a kevesebb létszámú parlament csak hatékonyabban megszervezte tudja elvégezni a munkáját.

Kövér László beszéde után összeült a házbizottság, hogy megtartsa alakuló ülését.

Ezután az Országgyűlés kedden 160 igen szavazattal, egyhangúlag háznaggyá választotta Mátrai Mártát.

Mátrai Mártát a Házbizottságban is meghallgatták. A kormánypárti politikus akit Kövér László jelölt a posztra, háznaggyá választásával a házbizottság tagjává vált, ezzel a testület teljes lett. 

Kövér László házelnök közölte: az alaptörvény alapján a kormány a megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával megszűnt. Az új kabinet megalakulásáig a kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek megilletik, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt jelezte, hogy felszólalási jogával későbbi ülésen kíván élni.

Elfogadták a bizottsági struktúrát

Az Országgyűlés ezután megalakította az új bizottsági rendszerét. A képviselők megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is.

Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 185 igen szavazattal fogadta el a Ház.

A kisebb létszámú parlamentben az eddigi húsz helyett 15 állandó bizottság működik.

Az ülésnap lezárása

Az alakuló ülés végén Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés következő ülése szombaton délután 3-tól lesz.

Az ülés végén a képviselők elénekelték a Szózatot és a székely himnuszt.

Választási Iroda elnöke jogszabályszerűnek és alapjában zökkenőmentesnek értékelte az áprilisi parlamenti választást. Ezt követően a képviselők letették esküjüket, megalakult az új Országgyűlés.

Korelnök: folytatni kell Magyarország megújítását

Alapvető irányunk nem lehet más, mint Magyarország megújításának folytatása – jelentette ki a fideszes Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés korelnöke, aki szerint a következő négy évnek szólnia kell arról, hogyan lehet változtatni a magyar vidék életén, a szegénységen és a demográfiai helyzeten.

A kormánypárti képviselő az Országgyűlés alakuló ülésén elmondott beszédében azt mondta, az alakuló ülés nem a képviselők, hanem a magyar demokrácia ünnepe, azé a népé, amely bizalmat szavazott a Háznak és elvárja, hogy teljesüljenek a vágyai.

Szavai szerint az 1990-et követő kormányváltások nem voltak többek, minthogy az egyik kormány váltotta a másikat; 1998-ban volt először, hogy a miniszterelnök azt mondta, több mint kormányváltás, amit most következik. Hogy ennek nem lett folytatása, az a 2002-es választáson múlott - tette hozzá.

A Fidesz képviselője szerint az ezt követő évek az egész világon, Európában és különösen Magyarországon olyan súlyos válságot robbantottak ki, amely egyértelművé tette, hogy 2010-et követően nem lehet a korábbiakat folytatni. Magyarországnak új utat kell keresni, ami elsősorban magyar, de illeszkedik az európai közösséghez – fogalmazta meg a 2010-es célokat Turi-Kovács Béla, hozzátéve: ezt az utat nehezen, sok gonddal és bajjal végigjárta az ország, és az elmúlt négy évet sikeresnek lehet mondani.

Turi-Kovács Béla szorgalmazta, hogy a Parlament előtti Kossuth Lajos téren Deák Ferencnek is legyen szobra.

Elfogadták az alakuló ülés napirendjét

Az államfő feleségével együtt foglalt helyet a páholyban, balján ült a 102 éves, szlovák állampolgárságától megfosztott Tamás Ilonka.

A meghívott vendégek között páholyban foglalt helyet Schmitt Pál és Sólyom László volt köztársasági elnök, Boross Péter és Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt államfő özvegye. Jelen voltak mások mellett határon túli magyar pártok vezetői, Tarlós István főpolgármester, Stumpf István és Balsai István alkotmánybírók, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Turi-Kovács Béla bejelentette, hogy a jegyzői feladatokat a nyolc legfiatalabb képviselő, Bana Tibor (Jobbik), Csizi Péter (Fidesz), Demeter Márta (MSZP), Dúró Dóra (Jobbik), Farkas Gergely (Jobbik), Heringes Anita (MSZP), Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Staudt Gábor (Jobbik) látja el a jegyzők megválasztásáig.

Bana Tibor korjegyző bejelentette, hogy az új országgyűlési törvény, valamint az új házszabály összeférhetetlenségi szabályainak minden képviselő és nemzetiségi szószóló megfelel.

A Ház ezt követően elfogadta az alakuló ülés napirendjét.

NVB, NVI: törvényes volt a választás 

Jogszabályszerűnek és alapjában zökkenőmentesnek értékelte az áprilisi parlamenti választást a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője.

Patyi András, az NVB elnöke a választás tapasztalatairól tartott beszámolójában az első ízben alkalmazott jogszabályokkal kapcsolatban három sarkalatos pontot említett, amelyek újragondolását javasolta a törvényhozásnak.

Az NVB előtti, másodfokú jogorvoslati eljárások kezdeményezőinél is előírnák a személyes érintettség szükségességét, mert, mint mondta, csaknem száz olyan általánosan megfogalmazott beadványt kellett elbírálniuk, amelynél nem tüntették fel a személyes érintettséget.

Ugyancsak javasolta a többes ajánlás intézményének újragondolását, amelynek szabályozása elmondása szerint az adatokkal való visszaélés lehetőség hordozza magában.

Az NVB harmadik javaslata, hogy az Országgyűlés rögzítse egyértelműen: ha két választás eljárása egy időben folyik, az egyik választás esetében a választási bizottságba tagot delegáló jelölőszervezet ugyanabba a bizottságba a másik választáshoz kötődően már nem jogosult tagot megbízni.

Pálffy Ilona, a NVI elnöke beszédében alapvetően zökkenőmentesnek és törvényesnek ítélte a voksolás menetét, ugyanakkor meggondolandónak nevezte néhány szűkre szabott határidő meghosszabbítását, valamint indokoltnak minősítette a levélszavazás regisztrációjának egyszerűsítését.

Példaként említette, hogy a választási irodákra rendkívül nagy munkaterhet rótt az összesen 1,4 millió képviselőjelölti ajánlás ellenőrzése, amire mindössze három nap állt rendelkezésükre.

Szólt arról is, hogy a 120 ezer átjelentkező szavazó hatalmas logisztikai kihívást jelentett, de az új szabályok értelmében el tudták kerülni a „voksturizmust”, hiszen a lakóhelyüktől távol szavazók is saját egyéni körzetük jelöltjeire szavazhattak.

Megalakult az új Országgyűlés

A szünetben mandátumvizsgálatot tartottak. Ennek során mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a szószólók mandátumát.

Az ülésteremben fanfárok szóltak, miközben bevonultak a történelmi zászlók. Ezt követően a képviselők letették az esküt. A négy DK-s független a saját szövegét egy kiegészítéssel toldotta meg.

Turi-Kovács Béla ezt követően bejelentette, hogy az eskütétellel megalakult az új Országgyűlés.

Ezután a képviselők elfogadták az NVB és az NVI elnökeinek beszámolóját, majd Turi-Kovács Béla bejelentette, hogy megalakultak a frakciók.

Áder János köztársasági elnök nyitotta meg az Országgyűlés alakuló ülését 10 óra után néhány perccel. Az államfő javaslatot tett arra, hogy a parlament Orbán Viktort, a Fidesz elnökét válassza meg miniszterelnöknek.

Áder: az új korszak fő feladata a nyugatos polgárosodás megerősítése

Az államfő köszöntötte a 199 országgyűlési képviselőt és a 13 nemzetiségi szószólót, valamint bejelentette a megbízólevelek átvételét. A jelenlévők ezután közösen elénekelték a Himnuszt.

Áder János ezt követően tartott beszédében Magyarország nyugatos polgárosodásának megerősítését nevezte az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatának.

Az államfő szerint az április 6-ai országgyűlési választás eredménye arra kell, hogy intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát.

Közölte: a választók azt a világos üzenetet fogalmazták meg az új Országgyűlés számára, hogy lezártnak tekintik a múlt terméketlen politikai vitáit. Nem érdemes vitázni arról – folytatta –, hogy Magyarország köztársaság-e, hiszen alaptörvénye ezt egyértelműen kimondja, továbbá nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy az új alaptörvény kiállja-e a jogállamiság próbáját, a választók ugyanis egy demokratikus választáson egyértelműen állást foglaltak erről.

„És nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy a modern, 21. századi szabad Magyarország vállal-e bármiféle közösséget a múlt diktatórikus államberendezkedéseivel és azok embertelen és megbocsáthatatlan bűneivel, mert a válasz egyértelmű: nem vállal” – fejtette ki az elnök, hangsúlyozva, sem a fasizmusnak nevezett nemzetiszocialista, sem a szocializmusnak nevezett kommunista rezsimek fájdalmas, magyar életek százezreit követelő és milliókét megnyomorító örökségét nem iktathatjuk ki történelmünkből.

Áder János javaslatot tett arra, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort, a Fidesz elnökét válassza meg miniszterelnöknek.

Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Választási Bizottság néhány napja megállapította az egy hónappal ezelőtti országgyűlési választás végeredményét, az Alkotmánybíróság pedig döntött a választási rendszert érintő beadványokról.

„E két döntést követően senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát, választási rendszerünk alkotmányosságát, a leendő kormány legitimitását” – jelentette ki Áder János.

Beszéde után a köztársasági elnök átadta az ülés vezetését az Országgyűlés korelnökének, a fideszes Turi-Kovács Bélának.

A Fidesz az örökmécsesnél koszorúzott, a Jobbik a Szent Koronánál tett esküt   

Reggel, még az ülés kezdete előtt ökumenikus istentiszteleten vett részt a Fidesz- és a KNDP-frakció, amelyek tagjai ezt követően egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el a Batthyány örökmécsesnél.

A képviselők az V. kerületi, Hold utcai Németajkú Református Egyházközségben tartott szertartás után érkeztek Magyarország első miniszterelnökének emlékhelyéhez, hogy ott, a négy évvel ezelőtti hagyományokhoz igazodva leróják tiszteletüket.

Ezt követően a két képviselőcsoport – élükön Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László házelnökkel – a Parlament épületéhez vonult, ahol a főlépcsőn közös fotót készítettek, majd a főbejáraton léptek be az Országházba.

A Jobbik megválasztott országgyűlési képviselői az alakuló ülést megelőzően az Országházban a Szent Koronát körbeállva tettek esküt.

Az eskü szövege szerint a Jobbik képviselői csak és kizárólag a nemzetet fogják szolgálni, nem engednek semmilyen külső nyomásnak és fenyegetésnek, óvják a nemzetet a hazugságtól, nélkülözéstől és szolgaságtól. A képviselők azt is kinyilvánították, hogy amennyiben a párt elnökségének kétharmados döntése alapján alkalmatlanná válnak képviselői feladatukra, úgy mandátumukat azonnal visszaadják.

A 23 tagú képviselőcsoport az eskütételt megelőzően misén vett részt a Bazilikában, majd imát mondott a Hazatérés templomában.

Az Országházba fokozott biztonsági ellenőrzés mellett léphettek be a meghívottak és az újságírók. A parlament előtt a Kossuth Lajos tér a szokásoktól eltérően egy szalaggal körbe van kerítve, az újonnan megválasztott képviselők az Országház főlépcsőjén mentek be az épületbe.

A parlament piros társalgójában a negyvenéves Jánosi Együttes muzsikája várta az érkező képviselőket, felelevenítve azt a hagyományt, hogy a reformkori Országgyűlések kezdetén Bihari János cigányprímás zenélt.

Ülésrend

Az új parlamentben a Fidesznek 117, az MSZP-nek 29, a Jobbiknak 23, a KDNP-nek 16, az LMP-nek 5 képviselője lesz. A választáson a baloldali összefogás részeként indult Együtt-PM-nek és a  Demokratikus Koalíciónak 4-4 képviselője lett, a Magyar Liberális Pártot egy honatya képviseli a törvényhozásban; ők függetlenként politizálhatnak. Az Országgyűlés munkájában most először 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz.

A parlamenti patkóban az elnöktől jobbra a kormánypárti képviselők foglalnak helyet, utánuk következik az LMP-, majd a Jobbik-frakció, végül – az elnök balján – a szocialisták. A függetlenek az ellenzéki oldal egyik felső sorában kaptak helyet. A patkó bal felső részén ülnek a nemzetiségi szószólók. Az EP-képviselők is kaptak helyeket a felújított és a kisebb létszámú Országgyűléshez igazodóan átalakított teremben.