Az elektronikus ügyintézéssel és a közigazgatási hatósági eljárásokkal összefüggő törvénymódosítások általános vitájával, majd részletes vitákkal zárult a keddi ülésnap a parlamentben.

Száz módosítást tartalmaz az elektronikus salátatörvény

Mintegy száz helyen pontosít több törvényt is a kormány által benyújtott, az elektronikus ügyintézéssel és a közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos módosító csomag.

Szabó Erika, a közigazgatási tárca államtitkára a törvénytervezet ismertetésekor elmondta, a 2011 január elején megnyílt kormányablakokban elintézhető ügytípusok számát tovább növelnék és év végére több mint kétezer ügytípussal foglalkoznak majd. Emiatt hatásköri szabályokat is változtatni kell, hogy a kormány az eredetileg illetékes hatóság mellett is eljárhasson.

A másik fő pont a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatainak, eljárásának racionalizálása. Ennek során még korábban felülvizsgálták az ügymenetet, és fejlesztési javaslatokat fogalmaztak meg.

A további módosítások megkönnyíthetik a megújuló energiahordozók megjelenését, és a filmforgatásokkal kapcsolatban az is közterület-használatnak minősülne, ha csak kiegészítő tevékenységhez, például a stáb parkolásához kell a helyszín.

Varga István (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában a törvénytervezet több pontját is ismertette, majd közölte, egyre inkább közkedvelt az elektronikus ügyintézés, bármennyire is nehéz a bevezetése. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bíróságoknál és egyéb szerveknél is több problémát fog okozni a bevezetése, de a XXI. században erre mindenkinek át kell térnie. Rámutatott, hogy további pontosításokra lesz szükség, amelyek biztonságosabbá teszik az államigazgatásban az iratkezelést.

A szocialista Lamperth Mónika, volt belügyminiszter azt kifogásolta, hogy negyedszer módosítják átfogóan a területet, ami szerinte vagy azt jelenti, hogy eddig nem voltak jók a szabályok, vagy aktuális politikai érdek húzódik meg a mostani módosítás mögött. Azt is nehezményezte a képviselő, hogy vasárnap kapták kézhez a módosítások többségét.

Lamperth Mónika közölte továbbá, a módosítások olyan további törvényeket érintenek, amelyeknek sem a tárgykörhöz, sem egymáshoz semmi közük nincs. A képviselő hiányolta a törvényekkel kapcsolatos hatásvizsgálat elvégzését.

Gyüre Csaba Jobbikos képviselő csatlakozott az előtte felszólalóhoz és a hatástanulmány, illetve a társadalmi és szakmai egyeztetés után érdeklődött. Hozzátette, hogy a változások az ügyfelek életében könnyebbséget, a jogszabály végrehajtójának viszont jelentős nehezítést jelentenek, és a törvény alkalmazása sok problémát fog okozni. Szintén problémaként említette a törvény saláta jellegét, hozzátéve: zavaró, hogy nemcsak a címben szereplő témákat, hanem egyéb területeket is szabályozni szeretnének egy javaslattal.

Schiffer András (független) formai kritikaként említette, hogy egy ilyen méretű  törvényjavaslatot nem pénteken kellett volna benyújtani, mert így a szakbizottságoknak nem volt kellő idejük azt megtárgyalni. Az LMP politikusa azt mondta, szükség lenne arra, hogy a döntéshozók lássanak egy olyan hatástanulmányt, amelyik megmutatja, hogy egy ilyen átállás – a határidők miatt – nem okoz fennakadást a közigazgatásban.

Szabó Erika a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy három éve folyamatosan és gyors ütemben zajlik a területi közigazgatás átalakítása. A mostani törvényjavaslatok az elektronikus közigazgatás jogszabályi hátterét, illetve az ehhez igazodó módosításokat tartalmazzák – közölte.

Ezt követően Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta, amelyet az ülésnap végén zártak le.

Részletes viták

A Ház ezt követően hétfőn tárgyalni kezdett javaslatok részletes vitáival folytatta munkáját. A szakképzést érintő átalakítások határidejét jövőre halasztó előterjesztés tárgyalása alatt szocialista politikusok, Göndör István és Józsa István szállt vitába a fideszes Babák Mihállyal. Az ellenzéki politikusok szerint a kormány végrehajthatatlan átalakításai káoszt eredményeztek a szakképzés területén, ezzel szemben a kormánypárti képviselő viszont azt állította, hogy a szocialista kabinetek idején folytatott látszatkormányzás jelenti a bajok forrását.

A használatarányos útdíj bevezetéséről szóló javaslat részletes vitájában ugyancsak Józsa István bírálta a kormány elképzeléseit, amelyeket később Völner Pál nemzetgazdasági államtitkár vett védelmébe.

A levezető elnök lezárta a részletes vitákat, majd a kereszténydemokrata Stágel Bence, állami földhaszonbérlet-pályázatok törvényszerűségét hangsúlyozó napirend utáni felszólalását követően az ülésnapot is bezárta.

Az Országgyűlés szerdán reggel folytatja munkáját.

A családon belüli erőszak büntetőjogi tényállásáról vitatkoztak a képviselők kedden az Országgyűlésben: sem az MSZP, sem a Jobbik nem tartotta megfelelőnek a kormány által előterjesztett megoldást.

MSZP: a kormány javaslata alig több, mint látszat

Bárándy Gergely (MSZP) közölte: a kormány javaslatával az a probléma, hogy a családon belüli erőszak új tényállását illetően alig több mint látszat, mert már meglévő bűncselekményekhez illeszt minősített eseteket, de nem jelent igazán újat. A képviselő támogatta, hogy a kormány által előterjesztett javaslatban szereplő bűncselekmények részévé váljanak a büntetőjognak, ugyanakkor azt javasolta, hogy a civil szervezetek kezdeményezései nyomán keressenek további olyan élethelyzeteket, amelyek a büntetőjog rendszerébe illeszthetőek.

A képviselő a civil szervezetek véleményét tolmácsolva azt javasolta: legyen bűncselekmény, ha valaki gazdasági helyzetét felhasználva lehetetleníti el hozzátartozóját, és úgy vonja el a közös vagyont, hogy az már a sértett megélhetését veszélyezteti.

Frakciótársa, Lendvai Ildikó azt vetette fel, hogy a rendszeres erőszak ne csak akkor legyen büntethető, ha azonos sértett rovására követik el, hanem akkor is, ha az egy háztartásban élőket bántalmazza valaki sorozatosan.

Független képviselő: az is legyen büntethető, ha „nem folyik vér"

A független Ertsey Katalin azt kifogásolta, hogy a lelki bántalmazás tényállása kikerült a javaslatból. Azt javasolta, hogy akkor is büntethető legyen a bántalmazó, ha „nem folyik vér”, sok esetben ugyanis a bántalmazó csak pont annyira veri meg a sértettet, hogy az ne tudjon látleletet produkálni.

Jobbik: ebben a formában kevés a családon belüli erőszakkal kapcsolatos tényállás

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a családon belüli erőszakkal kapcsolatos népi kezdeményezést elindító Halász Pálma véleményét tolmácsolva azt javasolta, hogy Magyarország is a ratifikálja az Európa Tanács nők elleni erőszakról szóló egyezményét. Úgy vélte, a kormány javaslata nem fedi le a családon belüli erőszak társadalmi problémáját, nem kezeli a tartósan visszatérő verbális bántalmazást és a gazdasági kiszolgáltatottságot. Szerinte a javaslat ebben a formában kevés, és nem teljesíti ki a népi kezdeményezésben megfogalmazott célt. Halász Pálma véleményét tolmácsolva elmondta: igazából nem mutatkozik valós szándék arra, hogy ezt a problémát teljes mértékben megpróbálják felszámolni. Úgy fogalmazott: „vak komondorok ülnek a jelzőrendszerben”, akik bűnös passzivitással figyelik az eseményeket.

Gaudi-Nagy Tamás azt ugyanakkor üdvözölte, hogy a javaslat szerint nem magánindítványosok, hanem közvádasak lesznek ezek a bűncselekmények.

Frakciótársa, Gyüre Csaba a családon belüli erőszak tényállásával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy lelki bántalmazás, a pszichés terror nem szerepel a javaslatban. A Jobbik képviselője azt emelte ki, hogy a javaslat korlátozhatja a véleménynyilvánítás- és a szólás szabadságát, mert lehetőséget ad arra, hogy az internetes tartalmakat akár politikai indokkal blokkolhassanak.

Szabó Tímea visszalépésnek tartja a javaslatot

Szabó Tímea (független) azt mondta, hogy a javaslatot még gesztusnak sem tudja tekinteni. „Szégyellje magát a kormány, szégyellje magát a minisztérium”, hogy nyolc hónap után ezzel tudtak előállni – jelentette ki a képviselő. Hozzátette: az indítvány visszalépésnek tartja, mert az semmibe veszi a civilek korábbi javaslatait.

A Párbeszéd Magyarországért politikusa úgy fogalmazott: a jogszabály azt jelenti, hogy a „családon belüli erőszak ügye meghalt”, mert a kormány végleg lemondott arról, hogy ezt a problémát kezelje.

A javaslat nem kezeli a probléma gyökerét – jelentette ki a politikus, aki azt kérte, hogy vonják vissza a beterjesztett jogszabályt.

Babák: a Fidesz-KDNP küzd az erőszak ellen

Babák Mihály (Fidesz) kijelentette, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői a gyengék, a védtelenek, a kiszolgáltatottak pártján vannak és küzdenek az erőszak minden formája ellen. Hozzátette, számukra szent a férfi és nő családon belüli kapcsolata és maga a család intézménye is. Felhívta a figyelmet, hogy a törvénnyel nem lehet minden problémát megoldani, mert ha az emberek nem kívánják rendezetten megélni a társas kapcsolatukat, akkor továbbra is minden nap előfordulnak atrocitások.

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) arról beszélt, hogy a büntetőjogi tényállás védett jogi tárgya a család. Szavai szerint a megelőzésre és a problémák kezelésére kell helyezni a hangsúlyt. A büntetőjogi tényállás viszont nem alkalmas az intézményrendszer hibáinak kezelésére – jelentette ki.

Németh Zsolt: a javaslat az internet cenzúrázását teszi lehetővé

Németh Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy bírósági döntéstől függetlenül blokkolhatóvá válik bármilyen weboldal, vagy közösségi oldal, ha ott a szolgáltatótól függetlenül valaki feljelenti az oldalt. Úgy fogalmazott: „informatikai analfabéták, akik csinálták ezt a törvényjavaslatot, hiszen mindenki tudja, hogy ez a kuruc.info betiltására irányul”, de néhány másodperc alatt kijátszható. Szerinte ez a szabályozás már nem Kínához, hanem Észak-Koreához hasonlít.

Ezt követően az elnöklő Jakab István (Fidesz) az általános vitát elnapolta.

Főként a családon belüli erőszak szankcionálásáról vitáztak a képviselők a büntető tárgyú törvények módosításának keddi parlamenti vitájában. A kormány a Btk. részévé tenné a hozzátartozó bántalmazását, a baloldali ellenzék szerint azonban a javaslat megkésett és nem elégséges. A Jobbik a törvény másik célját bírálta: a hírközlési szolgáltatók elleni fellépés lehetőségét.

Kormány: szigorúbban büntessék a hozzátartozói erőszakot!

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár expozéjában ismertette: a törvényjavaslat hét büntető tárgyú jogszabály módosítását kezdeményezi. Az érdemi változtatások között elsőként említette a kapcsolaton belüli bántalmazást, mint a társadalom széles rétegét érintő problémát. Ezért emelné be a kormány a hozzátartozó bántalmazását a büntető törvénykönyvbe abban az esetben, ha valaki a vele az elkövetéskor vagy korábban közös háztartásban élő hozzátartozóját, volt házas- vagy élettársát, gondnokát, gondnokoltját, gyámját vagy gyámoltját rendszeresen bántalmazza.

Répássy Róbert hangsúlyozta: a tényállás megállapításának feltétele az együttélés, de mindegy, hogy az elkövetéskor vagy korábban éltek együtt a felek. A módosítás után három évig, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető a hozzátartozóját bántalmazó. Az államtitkár kiemelte: széles körű társadalmi összefogás szükséges az új tényállás hatékonyságához. Ehhez pedig átfogó tájékoztatásra és a sértettek bátorítására is szükség van, amiben a kormány számít a civilekre.

Répássy Róbert emellett fontosnak nevezte a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény módosítását, amely júliustól új jogintézményeket vezet be: az elektronikus adatok ideiglenes, illetve végleges hozzáférhetetlenné tételét. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a magyar hatóságok külföldre, valamint a külföldi hatóságok Magyarországra irányuló végrehajtási jogsegélyt kérjenek, ha egy weboldalt más államban letelepedő tárhelyszolgáltató üzemeltet. Lényeges, hogy ez azon országokkal is lehetséges, amelyekkel Magyarországnak nincs nemzetközi szerződése.

A fideszes Molnár Attila üdvözölte a hozzátartozó bántalmazása tényállás bevezetését. A kormánypárti képviselő az államtitkárhoz hasonlóan kiemelte a tájékoztatás fontosságát és a sértettek bátorítását.

MSZP: a javaslat nem riasztja el az erőszakra hajlamos embereket

Vajúdtak a hegyek és egeret szültek - kezdte felszólalását Lendvai Ildikó (MSZP), aki szerint a benyújtott javaslat nem fogja elriasztani azokat, akik hajlamosak az erőszakra. Üdvözlendő, hogy az előkészítésbe bevonták a civil szervezeteket, de azok később úgy érezték, hogy javaslataik nem találnak értő fülekre – mondta, megjegyezve, hogy az e tárgyban benyújtott népi kezdeményezés előterjesztői többet vártak ennél a javaslatnál.

Lendvai Ildikó hangsúlyozta, hogy nemcsak a nők, hanem más családtagok, gyermekek vagy idősek is a családon belüli erőszak áldozataivá válhatnak. Bírálta a tényállás szerinte szűkre szabottságát.

A Jobbik az internetszolgáltatók elleni fellépés lehetőségét kritizálta

A jobbikos Staudt Gábor arról beszélt, pártja nehéz helyzetben lesz a szavazáskor, mert amíg a családon belüli erőszak önálló tényállássá alakítását támogathatónak tartják, a javaslat más pontjait elfogadhatatlannak. A hozzátartozó bántalmazásával kapcsolatban közölte, hogy azt csak gyermekek és nők esetében tartják családon belüli erőszaknak, véleményük szerint amikor két együtt élő férfi bántalmazza egymást, nem sorolható ebbe a kategóriába. Azt is mondta, a Btk. nem szabályozhat minden társadalmi viszonyt. Helyeselte ugyanakkor, hogy a jövőben nem kell a sértett hozzátartozó magánindítványa az eljárás megindításához.

Staudt Gábor teljesen elfogadhatatlannak nevezte ugyanakkor azt a rendelkezést, amely az elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tételekor a hírközlési szolgáltatóval szembeni fellépésre is lehetőséget adna. Azt mondta, egy honlap elérhetetlenné tétele esetenként – például ha gyermekpornóoldalról van szó – elfogadható, ám ekkor csak a tárhelyszolgáltató ellen kell intézkedni, amire a nemzetközi jogsegély jelenleg is lehetőséget ad.

Az internetszolgáltatók bevonása viszont más esetekben a véleménynyilvánítás korlátozásához, „kínai típusú demokráciákban” bevett megoldásokhoz vezethet – értékelte.

LMP: kevés és megkésett a kormány javaslata

Ertsey Katalin, az LMP-hez tartozó független képviselő azt mondta: történelmi fontosságú lehetne a családon belüli erőszak büntetéséről szóló vita, de szégyenletes, hogy a kormány egy salátatörvényben próbálja kezelni a problémát. Így fordulhatott elő – folytatta –, hogy a jobbikos Staudt Gábor a kuruc.info védelmében szólalt fel.

Szerinte a javaslat túl későn született, és nem elégséges, mivel csak növeli az eddigi büntetési tételeket, de nem gátolja meg a módszeres uralomépítést, a hozzátartozók kizsákmányolását, gazdasági elnyomását, elszigetelését. Fontosnak tartotta, hogy ne csak a hozzátartozók közötti erőszakot, hanem az intézményben élők bántalmazását is megfelelően büntessék.

Répássy Róbert államtitkárral egyetértve beszélt arról, fontos a sértettek bátorítása. Véleménye szerint azonban a Fidesz ezzel ellentétes üzeneteket fogalmazott meg az utóbbi időben. Idézte a Miniszterelnökséget vezető Lázár János szavait, aki egy múlt heti rádióinterjúban Balogh József ügyével kapcsolatban azt mondta, a pártnak nincs köze ahhoz, hogy mit tesz egy párttag otthon. A Fidesz-frakcióból távozó politikus élettársát korábban a kecskeméti kórházban kezelték, ahová sajtóinformációk szerint azért került, mert a képviselő bántalmazta.

A kormány és a vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati testületekkel kapcsolatos törvénymódosítás és az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről szóló határozati javaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.

A vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati testületekkel kapcsolatos törvénymódosítás

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: a törvényjavaslat elsősorban a kormányzati testületi rendszerrel kapcsolatos szabályozás áttekinthetőségét szolgálja. A kabinet kormányhatározatban szabályozta újra a vidékfejlesztési miniszter tanácsadó, véleményező, konzultatív testületeit, ennek közzététele viszont addig nem történhet meg, amíg a törvénymódosítást el nem fogadják.

Közölte: a környezetvédelmi törvényből kiveszik a Nemzeti Környezetvédelmi Program Bizottságra vonatkozó rendelkezéseket, a vízgazdálkodásról szóló törvényből a területi és részvízgyűjtő szintű, valamint az országos vízgazdálkodási tanácsra vonatkozó szabályozást, a vadgazdálkodásról szóló törvényből az Országos Vadgazdálkodási Tanácsra vonatkozó rendelkezéseket, a halászatról és a horgászatról szóló törvényből az Országos Halászati Bizottságra vonatkozó rendelkezéseket, az erdőgazdálkodásról szóló törvényből pedig a Országos Erdő Tanácsra vonatkozó szabályozást, tekintettel arra, hogy ezeket a kormányhatározat szabályozza.

Elmondta azt is, hogy a javaslat emellett tartalmazza az ágyas törkölypálinka termékleírását, a törkölypálinka ugyanis közösségi oltalom alatt álló földrajzi árujelző, amelyet kizárólagosan csak magyar termelők használhatnak.

MSZP: rendeleti kormányzásra tér át a kabinet

Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő a rendeleti kormányzásra való áttérésként értékelte a javaslatot, szerinte nem érthető, hogy mi alapján „mazsolázott” a minisztérium a támogató testületek közül, miért pont ezek kerültek ki a jogszabály hatálya alól. Azt ugyanakkor jelezte, hogy a javaslat pálinkatörvénnyel, illetve géntechnológiai törvénnyel kapcsolatos módosításával egyetértenek.

Jobbik: mi lesz a jövője a támogató testületeknek?

A jobbikos Kepli Lajos szintén azt vetette fel, nem tudni, miért van szükség bizonyos tanácsadó testületek kivételére a törvény hatálya alól. Szerinte az is kérdés, hogy mi lesz a jövőjük a leminősített testületeknek.

Fidesz: jó lenne megismerni a kormány elképzeléseit

Turi-Kovács Béla fideszes képviselő támogathatónak tartja a javaslatot, de jelezte: jó lenne, ha megismerhetnék a támogató testületekkel kapcsolatos a kormányzati elképzeléseket.

Frakciótársa, Ángyán József meglepőnek nevezte, hogy a testületek egy része kikerül a jogszabályok hatálya alól, szerinte sem világos milyen szempontok alapján történik ez. A képviselő a Birtokpolitikai Tanács és a Környezetvédelmi Tanács esetében különösen fájlalta, hogy nem került bele a javaslatba. A földbérletpályázatokkal kapcsolatban hozzátette: a Birtokpolitikai Tanácsnak az utóbbi időszakban komoly szerepe lett volna abban, hogy a nemzeti vagyon kezelését felügyelje, ugyanis a bérbe adott földek 41,2 százalékét 11 érdekeltség szerezte meg.

Schiffer: Magyarország vetőmag-önrendelkezése a tét

Schiffer András LMP-s független képviselő úgy vélte: a törvényjavaslat tétje, hogy fennmarad-e Magyarország vetőmag-önrendelkezése és GMO-mentessége. A képviselő aggályosnak tartotta a javaslat azon részét, amely szerint a hatóság a Géntechnológiai Bizottság véleménye ellenére is elutasíthat, illetve kiadhat engedélyeket. Szerinte ez azt jelenti, hogy multinacionális cégek a bizottság véleménye ellenére is kaphatnak majd engedélyt vetőmagkísérletekre.

Úgy fogalmazott: az „élelmiszerterrorista világcégek” már ott vannak az európai döntéshozatali fórumoknál, és úgy látszik Magyarországon is betették a lábukat a döntéshozók folyosóira.

A törvényjavaslathoz nem érkezett módosító indítvány, így annak elfogadásáról jövő héten dönthet a parlament.

Bővülhet az agrárgazdasági jelentés tartalma

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára expozéjában elmondta: az agrárgazdasági jelentés csaknem másfél évtizede nyújt évente átfogó képet az ágazat eredményeiről, fontos összefoglaló dokumentuma az agrárpolitikának. A kormány most a javaslat tartalmának bővítését szorgalmazza. Az agrár- és a környezetvédelmi tárca összevonásával a jelentésben olyan szakterületek is helyet kapnak, mint a vidéki életminőség alakulása, a környezetvédelem, a víz, a levegő és a talaj állapota – közölte.

A jelentés benyújtásának határideje november 15-ére módosul.

Képviselői felszólalások

Gőgös Zoltán (MSZP) felszólalásában elmondta: az MSZP támogatni fogja a határozati javaslatot.

Varga Géza (Jobbik) is frakciója támogatásáról biztosította azt, indítványozta ugyanakkor, hogy az agrárgazdasági jelentés megnevezés helyett a jövőben inkább vidékgazdasági jelentést használják.

Ángyán József (Fidesz) is azzal kezdte felszólalását, hogy a jelentés elkészítését egy 1997-es törvény biztosítja, azonban azóta sok minden megváltozott, ezért szükséges lenne újabb törvények és változtatások elfogadása. Az egyik legfontosabb változásnak a kormánypárti képviselő az Európai Unióhoz való csatlakozást nevezte. Szerinte a jelentésnek a nemzeti vidékfejlesztési stratégia végrehajtásáról kellene szólnia, ezért a nevének is ennek kellene lennie.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát elnapolta.

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.  A javaslat értelmében két műemléki védettségű vasúti vonallal egészülne ki a nemzeti vagyonról szóló törvény.

Navracsics: két vasútvonallal egészül ki a kizárólagos állami tulajdon köre

Navracsics Tibor expozéjában kiemelte: a javaslattal a Győr-Veszprém, valamint Nagyirtás-Nagybörzsöny vonallal egészítenék ki a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében szereplő országos törzshálózati vasúti pályákat. Az érintett vonalak így az állam kizárólagos vagyoni tulajdonába kerülnének – jelezte a kormánypárti politikus, hozzátéve: ezt azért tartják szükségesnek, hogy a jövőben senki, egyetlen kormány se tudja megszüntetni a pályaszakaszokat, vagy elhanyagolni azok karbantartását, esetleg felhagyni azzal. 

A közigazgatási tárca vezetője – aki egyéni képviselőként mondta el felszólalását – hozzátette: két műemléki védettségű vonal hozzátartozik a térségben élők és hazánk kulturális örökségéhez, fenntartásuk, védelmük nemzeti érdek.

Völner Pál államtitkár a kormány nevében azt mondta, hogy támogatják a törvényi felsorolás kiegészítését kezdeményező indítványt. Hozzátette: kiemelt nemzetstratégiai érdek a fokozott védettséget élvező, kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyoni kör gyarapítása és megőrzése.

Fidesz: a térségben élőknek nagyon fontos a javaslat

Kara Ákos kiemelte, hogy a mostani törvényjavaslat nagyon fontos a térségben élők számára. Kiemelte, hogy a kezdeményezés civilektől származik, ezt „hozták el” a parlamentbe, majd felidézte, hogy volt olyan baloldali kormány, amely a Győr-Veszprém vasútvonalat ellehetetlenítette volna. Ezek a vonalszakaszok fontosak, a nemzeti örökség részét képezik – emelte ki, hangsúlyozva, hogy emellett a frakciószövetség már többször hitet tett.

Képviselőtársa Turi-Kovács Béla arról beszélt, hogy a kormány politikájának sarkalatos pontja a nemzeti vagyon védelme.

Horváth János (Fidesz) a mostani javaslattal érintett területek gazdasági fejlődéséről beszélt. Szerinte a vasútvonalak fejlesztésével a térség termelése is javulhat.

MSZP: igen a javaslatra

Göndör István jelezte, hogy a frakciójuk támogatja az indítványt. Ugyanakkor megjegyezte: van annak valami bája, hogy ezt a javaslatot képviselők, élükön Navracsics Tiborral nyújtották be. Hozzátette: az előző kormányok idején a közlekedés racionalizálását szerették volna javítani, ugyanakkor egyetlen település sem maradt volna ellátás nélkül, a közlekedést vagy közúton, vagy vasúton mindenütt biztosítani akarták. Szóba hozta azt is, hogy a vasúti közlekedés tarifái az elmúlt időszakban jelentősen változtak. Szerinte a mostani kormány élen jár abban, hogyan lehet ügyes trükkel a fogyasztókra, az emberekre hárítani döntései következményeit.

Pál Béla (MSZP) szerint ez a vita is azt bizonyítja, hogy szükség lenne egy országos felmérésre a nemzeti vagyont illetően. A konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban a szocialista politikus a két érintett vasútvonal „hányattatott sorsát" ismertette felszólalásában. Hangsúlyozta: az MSZP támogat minden olyan szándékot, amely a vasútvonalak fenntartását, sőt további fejlesztését célozzák.

Jobbik: további elemekkel kellene kiegészíteni a listát

Z. Kárpát Dániel azt mondta, támogatja azt az alapcélt, hogy ilyen, kistérségi szintre vonatkozó témákat törvényben rögzítsenek. Ugyanakkor szóvá tette a javaslat címét, és azt mondta: a nemzeti vagyon egy jóval szélesebb kategória, mint az állami vagyon, beleértendő az ország termelőkapacitása is.
Ami nincs rajta a listán, az kié? Senkié? Ki felelős a megvédéséért, azért, ha elvesztegetik? – sorolta kérdéseit, hozzátéve: 54 mellékvasútvonal, Lánchíd hiányzik még a nemzeti vagyon listájáról – jegyezte meg.

Kepli Lajos (Jobbik) azt emelte ki, hogy az erdei vasút bekerülése az országos törzshálózatba azért kiemelten fontos, mert a több szempontból is Európában egyedülálló vonal fenntartására és fejlesztésére csak így van érdemi lehetőség. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Jobbik támogatja a javaslat elfogadását.

Az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.

Új pályázati kiírás jelent meg a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapján azoknak a kiskereskedőknek, akik korábban dohányárusítással foglalkoztak, de nem nyertek jogosultságot a koncessziós eljárásban – jelentette be Fónagy János, a Nemzeti fejlesztési Minisztérium államtitkára kedden az Országgyűlésben, ahol napirend előtt szó volt még a családok helyzetéről és a vasárnapi komlói időközi választásról is.

KDNP: a családok rosszul jártak a szocialista kormányok alatt

Tarnai Richárd (KDNP) a családok világnapja alkalmából arról beszélt, hogy az elmúlt 20 év tapasztalatai szerint a családok akkor járnak rosszul, ha szocialista kormány van hatalmon és akkor járnak jól, ha Fidesz vagy Fidesz-KDNP vezette kabinet irányít.

Soltész Miklós szociális államtitkár felidézte, hogy a jelenlegi kormány az egy- és kétgyerekesekre is kibővítette a családi adókedvezményt, visszaállította a hároméves korig járó gyest, bevezette az örökbefogadói gyest, valamint támogatja a nagycsaládosokat és a munkába visszatérő, gyermeket nevelő anyákat. Kijelentette azt is: nem része a kormányoldal családpolitikájának az azonos neműek együttlétének házasságként való elismerése, és az sem, hogy ők örökbe fogadhassanak, valamint az a korábbi szocialista elképzelés sem, hogy az óvodai nevelésben az óvónők tudatosan kerüljék a nemi sztereotípiákat.     

Fidesz: Komlón az MSZP a múlt, a Fidesz a jövő

A fideszes Hoppál Péter arról beszélt, hogy vereséget szenvedett az MSZP a vasárnapi időközi választáson Komlón, ahol Hegedüs Norbert, a Lungo Drom jelöltje fideszes támogatással nyerte meg a kenderföldi körzetben az önkormányzati képviselő-választást. Szerinte ez azt mutatja, a komlói emberek tisztán látják, hogy Komló ma már sokkal jobban teljesít, mint 2010 előtt, hiszen a fideszes vezetés ledolgozta a város 3,5 milliárdos adósságának nagy részét, amit végül a kormány segítségével 400 millióra sikerült csökkenteni. Szerinte az MSZP Komlón a múltat jelenti, a jövő a Fideszé, és a komlóiak a jövőt választották.

Rétvári Bence, az Közigazgatási és a Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában az előző szocialista kormányok és a jelenlegi kabinet intézkedései közötti különbségeket sorolta többek között a rendőrség munkájában, a közigazgatásban és az oktatásban.

Trafik – Új felhívás a „régi" trafikosoknak

Új pályázati kiírás jelent meg a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapján azoknak a kiskereskedőknek, akik korábban dohányárusítással foglalkoztak, de nem nyertek jogosultságot a koncessziós eljárásban – jelentette be Fónagy János, a Nemzeti fejlesztési Minisztérium államtitkára a jobbikos Szilágyi György napirend előtti felszólalására reagálva.

Az államtitkár közölte: az új pályázati kiírással lehetőséget kapnak a korábban dohányárusítással foglalkozó családok, hogy tevékenységüket folytassák. Az a kifogás tehát, hogy korábban élethivatásszerűen ebből élő embereket elzárták ettől a lehetőségtől, ezzel az újabb pályázati kiírással megszűnik – tette hozzá. Jelezte, hogy a pályázati kiírás szerdán két országos napilapban is megjelenik majd.

Szilágyi György előzőleg élesen bírálta a dohánykoncessziós eljárás miatt a Fideszt. Azt mondta, szerinte a trafikügy nem más, mint egy 500 milliárdos piac átjátszása a rokonoknak, haveroknak, csatlósoknak. A Fidesz a kormányváltáskor azt ígérte, hogy szakít az MSZP gyakorlatával, és ez így is történt, mert „még gátlástalanabbul csinálják" – jelentette ki a jobbikos politikus, aki szerint a Fidesz a saját választóit köpte szembe. Reményét fejezte ki, hogy az ügyészség kellő alapossággal vizsgálja ki az ügyet, és megállapítja majd, hogy hivatali visszaélés történt. 

Fónagy János válaszában ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a nyilvános pályázat megfelelt a koncessziós törvényben foglaltaknak, betartották a törvényes eljárási rendet, így nem beszélhetnek sem jogtalanságról, sem károkozásról. Mint mondta, a törvény célja a valóban jelentős dohánypiac jövedelmének igazságosabb elosztása, a kis számú, de nagy hálózatot működtető multi vállalatok helyett a nagy számú magyar kisvállalkozás helyzetbe hozása.