Simicskó István hangsúlyozta: rövid, de fontos előterjesztésről van szó, az indítvány ugyanis az országos sportági szakszövetségek alapvető feladatai közé emeli a kiemelt hazai rendezésű sport-világesemények rendezésével összefüggő feladatokban való közreműködést. Ez szerinte hiánypótló rendelkezés a 2017-es budapesti vizes világbajnokság miatt is.

Emellett – folytatta a kereszténydemokrata politikus – a fővárosi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése érdekében kiegészítik a kiemelt budapesti sportegyesületek vagyonkezelésébe rendelt ingatlanok körét. Az ingatlanok tulajdonosa továbbra is az állam marad, de a létesítmények fenntartását, fejlesztését az azokat használó sportegyesület végzi majd – magyarázta az államtitkár. Expozéjából kiderült, hogy mindez érinti például a Budapesti Honvéd Sportegyesületet.

Az ellenzék a konkrét sportcélú ingatlanok megnevezését hiányolta

Hiszékeny Dezső, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a sportági szakszövetségek új feladatával kapcsolatban az vetődött fel benne, hogy a szövetségek vajon rendelkeznek-e az ehhez szükséges humán- és anyagi erőforrásokkal.

A sportcélú ingatlanok vagyonkezelési jogát érintő passzusról szólva a szocialista politikus hiányolta a konkrét helyszínek megnevezését, tekintve, hogy az előterjesztésben csak helyrajzi számok szerepelnek.

A Jobbik vezérszónoka, Szilágyi György közölte: pártja támogatja a törvényjavaslatot, egyetértenek azzal, hogy a sportot minél szélesebb összefogás övezze.

Azt azonban ő is szeretné tudni – mondta –, hogy a vagyonkezelői jog átadása pontosan mely területeket, ingatlanokat érinti.

Az LMP-s Sallai R. Benedek azt kérte, hogy teremtsék meg a szakszövetségi gazdálkodás nyilvánosságát, ha azok közfeladatot kapnak. Emlékeztetett arra, hogy egy tavaly szűkítették a megismerhető adatok körét a nem állami és nem önkormányzati szakági szövetségek gazdálkodásával összefüggésben.

Zárszó

Miután az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta, Simicskó István zárszavában elmondta, egyeztettek a javaslatról a sportági szakszövetségekkel, sőt maga az úszószövetség kérte a törvénymódosítást. A szocialista politikus felvetésére közölte, van olyan szövetség, amely rendelkezik a szükséges humánerőforrással, van, amelyik nem, de ebben is igyekeznek segíteni.

A vagyonkezelői jog átadása kapcsán azt mondta, az egyesültek kifejezetten kérték azt, mert szeretnének felelősen gazdálkodni. Nem látta annak akadályát, hogy az átadott területekről részletes leírást adjanak, ne csak helyrajzi számokat.

Az adatok nyilvánosságára vonatkozó LMP-s kérés kapcsán közölte, a Magyar Labdarúgó Szövetség kérése volt, hogy bizonyos üzleti titkokat, szponzorációkat ne kelljen nap mint nap nyilvánosságra hozni.

A vízi közlekedésről szóló törvény módosítása  

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyi államtitkára expozéjában elmondtae, a módosítás célja, hogy a tengerészek és a hajósok egészségi alkalmasságát vizsgáló orvosok hajózási hatóság által vezetett nyilvántartása megfelelő jogszabályi keretek között működjön. Nemzetközi kötelezettségek miatt Magyarországnak meg kell állapítania ezen orvosok elismerésére vonatkozó szabályokat, és nyilvántartást kell vezetnie az orvosokról - ismertette, megjegyezve: az adatok kezeléséhez meg kell teremteni a törvényi feltételeket.

Mint mondta, Magyarország a több száz magyar tengerész miatt érintett a szabályozásban, mivel a vonatkozó nemzetközi egyezmény szerint bármely hajón dolgozó ember tengerésznek számít, például a pincérek, zenészek, szakácsok is.

Képviselői felszólalások

Völner Pál (Fidesz) elmondta, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mert Magyarország nem ültette át a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló irányelv módosítását. Közölte, az országnak ugyan nincs saját tengere, de a tengerészek munkakörülményeinek és egészségi állapotának kérdése nem irreleváns.

A kormánypárti képviselő ismertetése szerint a javaslat lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a heti pihenőidő mérték a jelenleginél kedvezőbben, 70 órában állapítsa meg. A szabályt rövid időn belül azért nem alkalmazzák, mert nincs tengerészeket tömörítő szakszervezet – jegyezte meg.

Mint mondta, a tengerészetről ma Magyarországon csak távlatokban lehet beszélni, de nem volt ez mindig így, az 1970-80-as években még több mint 20 hajó járt a tengereken magyar zászló alatt.

Heringes Anita (MSZP) szerint azért tárgyalják a javaslatot, mert a kormány megint mulasztott, a munkavállalók kárára cselekedett. Közölte, támogatható a javaslat, mert megszüntet egy kötelezettségszegési eljárást, illetve javítja a munkavállalók életkörülményeit.

Kepli Lajos (Jobbik) is az MSZP-hez hasonlóan indokolta a javaslat támogatását. Szorgalmazta, hogy az Északi-tengertől a Fekete-tengerig terjedő hajózási útvonal is kerüljön a napirendre.

Zárszó

Az elnöklő Hiller István a vitát lezárta. Aradszki András zárszavában pedig megköszönte a támogatást.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye

A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság és az általa fenntartott klímagáz-adatbázis működéséhez szükséges díjbevételeket biztosítja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvénynek a hatósági bevételek rendezésével összefüggő módosítása - ismertette az előterjesztést Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.

Emlékeztetett: a kormány – az uniós előírásokkal összhangban – februárban döntött a hatóság létrehozásáról, és március 26. óta működik az adatbázis.

Hangsúlyozta: az előterjesztés olyan díjbevételi rendszert tartalmaz ezek finanszírozásához, amely nem növeli az érintett vállalkozások terheit, sőt azok átlagosan 25-40 százalékban még csökkennek is, mégis teljes egészében fedezik a hatóság kiadásait, így az nem igényel költségvetési támogatást.

A forrás fedezni fogja a hatósági feladatok ellátása mellett a többi közt megfelelő képzések és vizsgák lebonyolítását is – fűzte hozzá.

Fidesz: az ellenőrzés legfontosabb pillére az adatbázis

Varga Gábor (Fidesz) a klímagáz-adatbázis jelentőségét emelte ki felszólalásában, amelyet a hatósági ellenőrzés legfontosabb pillérének nevezett. Szerinte anélkül a terület átláthatatlan lenne.  Úgy ítélte meg: a javaslatban szereplő díjfizetési rendszer bevezetése szükséges a hatóság megfelelő színvonalú munkavégzéséhez. Rámutatott arra is: az új befizetési rendszer tehercsökkenést jelent a vállalkozásoknak.

Az MSZP bírálta a kormány éghajlatvédelemmel kapcsolatos politikáját

Heringes Anita (MSZP) bírálta a kormány éghajlatvédelemmel és klímavagyonnal kapcsolatos tetteit, a többi közt, hogy a családi otthonok energiakorszerűsítésére a kormányzat mindössze "egy negyedstadionnyi" forrást áldozott.

A Jobbik támogatja a javaslatot

Kepli Lajos (Jobbik) szerint, bár az unió határozott lépéseket tesz a klímavédelem érdekében, mégsem tűnik túl hatékonynak, csupán saját versenyképességét korlátozza.

Szólt arról is, hogy Magyarország lényegesen levesebb káros anyagot bocsát ki, mint a kvótája engedné, így az összes kibocsátásért csak kismértékben felel, az unió által szabott terhekből mégis ki kell vennie a részét. Szerinte az unión kívüli országokkal fenntartott kapcsolatokban is szorgalmazni kell a károsanyag-kibocsátás csökkentését. 

Közölte: bár az unió klímavédelmi intézkedéseivel nem is értenek feltétlenül egyet, az előterjesztést támogathatónak tartják, ha az a legkisebb hasznot is hozza.

LMP: az előterjesztés semmi hasznot nem hoz

Sallai R. Benedek (LMP) a Jobbik felszólalójával szemben semmilyen hasznot nem látott az előterjesztésben. Szerinte az semmiben nem járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, kizárólag bevételszerzést szolgál.

NFM: az előterjesztést változást hozhat a kibocsátás szempontjából

Szabó Zsolt államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva úgy látta: a törvénymódosítás előnyt hoz a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából. Közölte: az eddigi drága képzésekben sokan nem vettek részt, így a klímarendszereket gyakran nem a legképzettebbek szerelték. Hangsúlyozta: a jövőben a képzésekhez támogatás adható.

Beszámolt az otthon melege program támogatásairól, és elmondta: 80 milliárd forintos, döntően uniós forrást biztosítanak energetikai felújításra.

Elmondta: fel kell készülni a decemberi, párizsi ENSZ klímakonferenciára, amely döntő lesz a kvótaelszámolás szempontjából. Hangsúlyozta: nem mindegy, milyen pozícióból tudunk majd pályázni.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.