Ivan Gasparovic szlovák államfő n aláírta az államnyelvtörvény módosítását – közölte a pozsonyi SITA hírügynökség. A június 30-án elfogadott, szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.
A szlovák nyelvtörvény ellen óriási tiltakozási hullám indult el, a négy magyarországi történelmi egyház közös nyilatkozatban kérte a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy az európai testületeknél tegyenek meg mindent a szlovák nyelvtörvény visszavonásáért. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői aggasztónak nevezte, hogy Szlovákiában a közelmúltban elfogadott államnyelvtörvény értelmében büntetni lehet a magyar nyelv használatát
Az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciójának képviselői július 15-én négypárti nyilatkozatukban hívták fel a szlovák parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív rendelkezéseket, azok ugyanis ellentétesek az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, valamint a meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel.
„A törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli, és szankciókkal fenyegeti” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a jogszabály ideológiai alapon korlátozza a nyelvhasználatot.
Július 14- én a magyar parlamenti pártok ifjúsági szervezetei. juttatták el közös nyilatkozatukat, melyben kimondták, hogy a szlovák államnyelvtörvény „súlyosan sérti az európai normákat; nincs összhangban a nemzetközi szervezetek ajánlásaival”, az 1995-ös szlovák-magyar alapszerződéssel, és Szlovákia alkotmányával sem.
Július 11-én, Bugár Béla elnökké választásának napján az új szlovákiai magyar párt, a Híd-Most nyilatkozatban szólította fel Ivan Gasparovic, szlovák államfőt, hogy ne írja alá az államnyelvtörvényt, mert az sérti a szlovákiai magyarságot.
Július 3.-án a budapesti szlovák nagykövetség előtt követelte a nyelvtörvény visszavonását az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke. Rétvári Bence hangsúlyozta: az unióba történő belépéssel minden tagország elfogadta a nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat. 2007. január elseje óta a 27 tagállamban 23 hivatalos nyelv van, s e nemzetközi szerződésben rögzített szabályozáson nem változtathat egyik ország sem.
Június 30-án a nyelvtörvény módosításának elfogadását követően Németh Zsolt, a Fidesz külügyi szakpolitikusa kijelentette: első alkalommal születik a második világháborút követő Európában egy olyan jogszabály, amely büntethetővé teszi a kisebbségi nyelvhasználatot. Az ellenzéki képviselő szerint a magyar kormánynak határozottan fel kell lépnie a döntés ellen nemzetközi fórumokon.
