A kereszténydemokrata politikus álláspontja szerint ugyan sürgős beavatkozásra nincs szükség, de indokolt lehet a szabályozás bizonyos pontjain a garanciák megerősítése, pontosítása, továbbá a szaktárca és a kamara együttműködésének javítása. A felvetődött problémák jelentős része, például a jogi segítségnyújtásban kifizethető óradíjak ügye, pénzkérdés – fűzte hozzá.

Az ügyvédi eskü szövegével kapcsolatban Rétvári Bence kijelentette: a korábbi egyeztetés megrekedt, de bízik benne, hogy előbb-utóbb nyugvópontra jut a kérdés. Ugyanakkor jelezte, hogy a titoktartási kötelezettség kikerülése az esküből csak félreértés, az ügyvédi törvény ugyanis továbbra is tartalmazza. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az eskü inkább protokolláris, ünnepélyes, a hagyományok tiszteletét kifejező aktus; a kormányzat arra törekedett, hogy pontosítsa, egységesítse a közjogi tisztségviselők esküjét.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa úgy fogalmazott: sajnos, ma Magyarországon sok nemzetközi szervezet vizsgálódik, az év elején a nemzetközi ügyvédi szervezet, a napokban pedig az Európai Parlament küldöttsége. A túl intenzív jogalkotás aránytalanságokhoz, gyengülő garanciákhoz vezet – jegyezte meg tette hozzá.

A több mint fél éven át tartó Az ügyvédség helyzete, az ügyvédek és hozzájuk fordulók jogainak védelme elnevezésű projekt vizsgálta az ügyvédi kamarák gyakorlatát és a kapcsolódó szabályozást is.

A hivatalból indított vizsgálat alkotmánybírósági beadványt is eredményezett azzal kapcsolatban, hogy az alkotmánybírósági panaszhoz nem vehető igénybe ingyenes jogi segítségnyújtás. Kilenc jelentés született: az ügyvédi eskü szövegével, az ügyvédi kirendeléssel, a jogi segítségnyújtással, az ügyvédek alapjogi képzésével, az ügyvédi letéttel, a kamarai fegyelmi eljárásokkal, az ügyvédek cégbírósági bírságolásával, az ügyvédek és fogvatartott védenceik kapcsolattartásával és az ügyvédek biztosítással kapcsolatban.

 A védőkirendelésről például az ombudsman azt állapította meg, hogy jobbára csak a hatóságok elégedettek a rendszerrel, a terheltek és védőik többsége nem. A kirendelés során – a bíróságon kívül – a vád sikerességében érdekelt hatóságok, elsősorban a rendőrség választ a gyanúsítottnak ügyvédet, ami lehetőséget teremt arra, hogy a nyomozó hatóság és a védő között függőségi viszony alakuljon ki, ez pedig akadályozhatja a védelemhez való alapjog hatékony érvényesülését. A tényleges megoldást az jelentené, ha a díj megnövelésével lehetne motiválni a védőket abban, hogy azonos szinten kezeljék a megbízással és a kirendeléssel keletkezett feladataikat.

Az ombudsman a vizsgálat során együttműködött a kamarával, a szaktárcával, a büntetés-végrehajtással, az ügyészséggel, a rendőrséggel és a Magyar Helsinki Bizottsággal.

A mi szempontunk a garanciális, alapjogi szempont – mondta Szabó Máté.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta: igaz, hogy törvény rögzíti a jogokat, kötelezettségeket, és az egységesítő törekvések is helyeselhetők, de ügyvéd és ügyfél viszonya nem közjogi, közhatalmi, hanem magánjogi viszony, amelyben nagy jelentősége van a szimbolikus gesztusoknak, a bizalomnak. Az ügyfél csak azt látja, hogy benne volt az esküben a titoktartási kötelezettség, de már nincs, és felteszi a kérdést: mit jelent.

Az ügyvédi eskü kérdésében az ombudsmani jelentés a feltárt, alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságok megszüntetése és megelőzése érdekében felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert: fontolja meg az eredeti szövegezésnek az Alaptörvényt figyelembe vevő visszaállítását, továbbá, hogy a jövőben az ügyvédséget közvetlenül érintő szabályok módosításánál a minisztérium érdemben egyeztessen a kamarával.

Bánáti János a 12 ezres ügyvédi kar nevében köszönetet mondott az alapos és szakszerű ombudsmani vizsgálatért, amely elsősorban az ügyfelek jogainak érvényesülésére összpontosított.

A letétkezeléssel kapcsolatban elmondta: az egész hivatásra szégyent hoznak azok az elvétve előforduló esetek, amelyeknél az ügyvéd elsikkasztja ügyfele rábízott pénzét. Manapság azonban inkább olyan esetekből adódtak problémák, ahol nem klasszikus ügyvédi letétről volt szó, hanem arról, hogy az ügyfél fialtatni akarta a pénzét ügyvédjénél, de a befektetés rosszul végződött.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a kirendelt védői rendszerrel kapcsolatban közölte: az ombudsmani vizsgálat következtetése a civil szervezet álláspontjával összhangban az, hogy a kirendelt védő kiválasztását függetleníteni kell a büntetőeljárás eredményességében érdekelt hatóságoktól. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsony óradíjak miatt kiüresedhet a nép ügyvédjének intézménye, félő, hogy nem lesz jelentkező erre a feladatra.