Rendben zajlik a választás, kevesebb a jogsértés
Gulyás Gergely a Fidesz-KDNP eredményvárója, a budapesti Bálna előtti sajtótájékoztatóján arra kért minden választópolgárt, hogy ha még nem élt választójogával, tegye meg a nap hátralévő részében. A Fidesz ugyanis fontosnak tartja, hogy minél erősebb legitimációja legyen a következő Országgyűlésnek – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a részvételi adatok hasonlóak a 2010-eshez.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői is megerősítették – folytatta –, hogy tapasztalatuk szerint törvényesen, nyugodt körülmények között folyik a szavazás. A nemzetközi megfigyelők jelenlétét Gulyás Gergely biztosítéknak tartja arra nézve, hogy semmilyen törvénytelenség ne történjen.
Közölte ugyanakkor, voltak olyan események, amelyek azt mutatják, a baloldal az utolsó pillanatban is – akár törvénytelen úton – mindent megpróbál azért, hogy a maga javára fordítsa az eredményt. A Fidesz azonban arra hívja fel minden aktivistáját, hogy az ilyen negatív tapasztalatok ellenére kizárólag törvényes keretek között járjon el.
A sérelmezett ügyek között olyanokat is említett, amelyek szerinte jól jelzik, „a baloldali blokk arra is hajlamos, hogy a törvénytelenséget ellenfeleire kenje".
A fideszes képviselő példaként hozta, hogy Fonyódon ismeretlenek – magukat fideszes aktivistának kiadva – Móring József Attila kormánypárti jelölt plakátjait tiltott területre, a választókörnek helyet adó épülettől számított 150 méteren belülre ragasztották ki. Móring József Attila bejelentést tett az ügyben, jelezve, hogy nem az ő aktivistái plakátoltak.
Szintén Somogy megyében történt, hogy néhány percet késett reggel a Fidesz-KDNP egyik delegáltja, ezért a szavazatszámláló bizottság kizárta őt a testületből, amihez azonban nem volt joga, és később a területi választási iroda utasítására vissza is kellett venni őt a bizottságba – ismertette.
Gulyás Gergely azt is mondta, hogy Szegeden a jegyző csak a Nemzeti Választási Iroda többszöri utasítására – a déli órákban – vette tudomásul, hogy a választási eljárási törvény rá nézve is kötelező. Addig ugyanis a jegyzőkönyvvezetőknek azt adta utasításba, hogy ők állapítsák meg, szerepel-e választópolgár a névjegyzékben, noha ez a szavazatszámláló bizottság tagjainak a feladata – fejtette ki.
A kormánypárti politikus közlése szerint a főváros VIII. kerületében az MSZP józsefvárosi elnöke fideszes plakátokat tépkedett le, és ugyancsak a Józsefvárosban a szocialisták a tiltott 150 méteres körön belül standoltak.
Mint fogalmazott, a választási csalás emlegetésével a baloldal az esetleges vereség miatti felelősségét akarja mérsékelni, ezért „egy sajátos belső verseny kezdődött" a baloldali összefogás alakulatai között, hogy ki tud a leghatékonyabban kibújni a felelősség alól, ki tudja a legképtelenebb vádat megfogalmazni a választás lefolytatásáról.
Gulyás Gergely megállapítása szerint azonban összességében nyugodtan és a korábbinál kisebb sorállás mellett zajlik a választás. Az átjelentkező szavazók sorbaállásáról szóló hírekkel kapcsolatban azt mondta: a bizottságok megosztásával felgyorsul majd a voksolás ezekben a szavazókörökben.
A Fidesz reméli, éjfélre meglesz a választás végeredménye – közölte a parlamenti képviselő.
A Hír24 riportere azt kérdezte, miért utasították el a csatornának a Fidesz eredményváró sajtóközpontjába, a Bálnába leadott akkreditációját. Gulyás Gergely erre azt válaszolta: tudomása szerint olyan esetekben utasítottak el regisztrációt, amikor már „egész egyszerűen" nem volt hely. Hozzátette, este kész kimenni az épületből nyilatkozni a csatornának.
Az EBESZ-megfigyelők elégedettek
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szakértői vasárnap délelőtt felkerestek egy szavazókört a főváros XIV. kerületében, ahol úgy nyilatkoztak az újságíróknak, hogy elégedettek az eddig látottakkal.
Az EBESZ néhány munkatársa a Szent István Gimnáziumban kialakított egyik szavazókört kereste fel.
Adao Silva, az EBESZ megfigyelői küldöttség rövidtávú megfigyelési missziójának különleges koordinátora, portugál parlamenti képviselő elmondta: elégedettek azzal, amit eddig láttak a választás napján, mindent rendben találtak, de még korai lenne végleges véleményt mondani a szavazás lebonyolításáról. Az EBESZ megfigyelői hétfő délután sajtótájékoztatón számolnak be tapasztalataikról - közölte.
A szakértő kiemelte: a megfigyelők jól ismerik a választási eljárást, és tisztában vannak a magyarországi helyzettel. Az elmúlt napokban sokakkal konzultáltak a voksolásról, így politikai pártok tagjaival, a média és a civil szféra képviselőivel - mondta.
Adao Silva közölte: a szavazókör meglátogatásakor a választás lebonyolítását ellenőrizték, és mindent rendben találtak.
Jennifer Hilton, az EBESZ parlamenti közgyűlése megfigyelési missziójának vezetője, brit parlamenti képviselő hangsúlyozta: a szervezet szakértői több szavazókört is felkeresnek az országban, hogy átfogó képet kapjanak arról, mi történik a választás napján. Eddig minden megfelelően zajlik, de a napból még sok idő van hátra - tette hozzá.
A Nemzeti Választási Iroda honlapján közzétett lista alapján az EBESZ 79 munkatársa regisztrált nemzetközi megfigyelőként az országgyűlési választásra.
Aki nem adta fel levélszavazatát, a külképviseleteken és a választókerületi székhelyeken még leadhatja
Az a választópolgár, aki nem adta fel postán csütörtökig a levélszavazatát, az még ma, a szavazás ideje alatt leadhatja azt a külképviseleteken, illetve az egyéni választókerületi székhelyek választási irodájában.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak, amennyiben kérték felvételüket a névjegyzékbe.
A szavazó szabadon dönthetett arról, milyen úton juttatja vissza voksát a Nemzeti Választási Irodához (NVI): a válaszborítékot feladhatja postán (bárhonnan ingyen), ebben az esetben a levélnek április 5-én éjfélig meg kellett érkeznie az NVI-hez. A válaszboríték leadható volt bármely külképviseleten is március 24-től, munkanapokon.
Azok, akik ezt nem tették meg, még a szavazás napján is leadhatják levélszavazatukat: a válaszboríték leadható a külképviseleten a külképviseleti szavazás időtartama alatt (általában 6-19 óra között) is, illetve Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen, a szavazás napján 6 és 19 óra között.
A szavazólapot sem lefényképezni, sem hazavinni nem lehet
A szavazólapok lefényképezése vagy a szavazókörből való kivitele jogsértő a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteken elfogadott, a választási szerveknek kiadott, nem kötelező érvényű iránymutatása szerint. A testület azért is adott ki iránymutatást a kérdésben, hogy a visszaéléseket, így például a láncszavazásokat megakadályozza.
A testület jogértelmezési álláspontját azzal indokolta, hogy a szavazólap okirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok akaratának megjelenítése és a választás eredményének megállapítása.
Az NVB szerint ebből következik, hogy sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a választás titkosságát és a választásban való önkéntes részvételt, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, a szavazóhelyiségből kiviszi vagy a borítékba helyezés előtt felvételt készít róla. Ez azt jelenti, hogy a választópolgár így úgynevezett szelfit sem készíthet magáról a szavazófülkében.
Az NVB felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás titkosságához hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is.
Az NVB elnöke, Patyi András pénteken újságíróknak emlékeztetett rá: az NVB jogelődje, az Országos Választási Bizottság 2006-ban már elfogadott egy állásfoglalást ezzel kapcsolatban, az NVB tulajdonképpen megerősítette ezt, és új számon, iránymutatásként adta ki.
Az elnök elmondta: a szavazólapokat nem kell borítékba tenni és lezárni.
Ha a szavazatszámláló bizottság úgy látja, hogy a választó valószínűleg nem tette borítékba a szavazólapját, akkor rákérdezhet, hol van a szavazólap - tette hozzá kérdésre válaszolva.
Danku Csaba, az NVI elnökhelyettese elmondta: 106 egyéni választókerület mind a 10 386 szavazóköre rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz – tette hozzá.
Az első szavazók jelenlétében lezárták az urnákat
A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazás céljából megjelenő első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzéken. Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető.
A szavazatszámláló bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy az szavazóhelyiségben használt urnák és a mozgóurna üres-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat, a nemzeti színű urnazáró szalagot megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez.
A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnából – annak szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnába (az erre szolgáló nyíláson kívül máshol) szavazólapot betenni.
Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák a szavazás folyamán végig a bizottság látóterében vannak, a korábbi voksolásokkal ellentétben azokban nem kell ellenőrző lapot elhelyezni, csak mozgóurnás szavazás esetén. Mozgóurnás szavazás során az urna lezárását követően kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot a mozgóurnába dobják.
Szavazni személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával lehet
A választáson kizárólag személyesen és – a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni.
A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
A szavazatszámláló bizottság feladata ellenőrizni a választópolgár személyazonosságát. A választópolgár bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja a személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel).
A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjármű-vezetői engedélyt és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.
Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz vagy lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervénnyel. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, valamint tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve igazolás a személyi azonosító jelről.
A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége.
A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról a jegyzőkönyvvezető jegyzéket vezet.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat (az országos listásat és az egyéni választókerületit), amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
Az átjelentkezők szavazatait zöld borítékba kell helyezni
Azok a választópolgárok, akik nem a lakóhelyükön szavaznak az országgyűlési képviselők választásán – összesen körülbelül 120 ezren – zöld borítékot kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, ebbe kell belehelyezniük a szavazólapjukat. Nagyon fontos, hogy a borítékot – mivel „utazni fog” a választópolgár lakóhelye szerinti választókerületbe – lezárják.
Amikor egy átjelentkező választópolgár jelentkezik szavazásra a számára kijelölt szavazókörökben, a szavazatszámláló bizottság először megállapítja a személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.
A bizottság az átjelentkezett választópolgár esetében a névjegyzék alapján megállapítja, hogy melyik egyéni választókerület szavazólapját kell átadnia és azt, hogy párt- vagy nemzetiségi listát kell-e adnia. A bizottságnak zöld borítékot kell adnia az átjelentkezett választópolgárnak (a fehér boríték a szavazókör területén lakcímmel rendelkező választók szavazatainak elhelyezésére szolgál).
A borítékon annak az egyéni választókerületnek a neve szerepel, amelyben a választópolgár lakcíme van, amelynek egyéni képviselőjére szavaz. Ha a szavazatszámláló bizottság nem a megfelelő borítékot adja át a választópolgárnak, az a szavazat eredménytelenségéhez vezet. A szavazatot ugyanis a borítékon szereplő választókerület szavazatszámláló bizottsága bontja fel, és akkor látja majd, hogy nem az ő választókerületének szavazólapja szerepel a borítékban, de ekkor már (részben a voks titkosságának megszűnése miatt) nincs mód a szavazat "utaztatására" a megfelelő választókerületbe.
Az átjelentkező választópolgárnak – beletéve a szavazólapjait – a borítékot le kell ragasztania, különben a szavazata érvénytelen lesz (mert ha nem ragasztaná le, elvileg bárki „kicserélhetné” a szavazólapját). A zöld borítékot ezután az urnába kell dobni.
A szavazatok összeszámlálásakor először (az adminisztratív teendők elvégzése után) a bizottság különválogatja az urnákból a zöld borítékokat, megszámlálják és szállítóborítékba (sok voks esetén dobozba) teszik. Erre rá kell írni a szavazókör megyéjét, a választókerület számát és a település nevét.
A zöld borítékokat tilos felbontani, azokat előbb a Nemzeti Választási Irodába viszik, ahol felbontják a szállítóborítékokat és különválogatják a 106 egyéni választókerület szerint az átjelentkező szavazatokat. A voksok ezután (a külképviseleteken leadott szavazatokkal együtt) kerülnek el a „cél-választókerület” kijelölt szavazatszámláló bizottságához, legkésőbb a voksolás utáni szombaton.
A borítékokat akkor „bekeverik” a választás estéjén fel nem bontott urnákba, és így számlálják meg a szavazatokat.
