Az Országgyűlés megkezdte a tavalyi évi költségvetés végrehajtásáról szóló javaslat tárgyalását. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára expozéjában elmondta, hogy a jelenlegi kabinet súlyososan eladósodva, 600 milliárd forintos költségvetési hiánnyal vette át az ország kormányzását. A kormánypártok vezérszónokai a súlyos örökségre, a tavalyi költségvetés teljesíthetetlenségére hívták fel a figyelmet.
A jövőre nyugdíjba vonuló bírák mielőbbi pótlását célzó fideszes javaslat megtárgyalásával folytatta munkáját kedd délután az Országgyűlés. Mielőbb pótolni kell az új alaptörvény korhatárra vonatkozó rendelkezései miatt jövőre nyugdíjba vonuló bírákat - hangoztatta az egyes bírói álláshelyek betöltéséről szóló kormánypárti javaslatot ismertetve a fideszes Papcsák Ferenc. A képviselő nyolc frakciótársával jegyzett indítványának expozéjában emlékeztetett arra, hogy a jövő év január 1-jétől hatályos új alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett - az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Az új szabályozás miatt jövőre 274 bíró vonul nyugállományba. Papcsák Ferenc elmondta, hogy a nyugdíjba vonuló bírák összesen mintegy 40 ezer ügyben járnak el, amelyeket nem lehet szüneteltetni, ezért mielőbb meg kell tenni a pótlásuk érdekében szükséges intézkedéseket. A javaslat szerint az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság, valamint a megyei bíróságok elnökeinek október 31-ig kell meghatározniuk, hogy az indítványban meghatározott számú álláshely betöltése érdekében az ítélőtáblán mely ügyszakban, továbbá a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területéhez tartozó kerületi, illetve városi bíróságokon milyen ügyszakban kell pályázatot kiírni. A pályázat kiírásának határideje november 15., pályázni pedig december 15-ig lesz lehetőség.
Rubovszky György a KDNP vezérszónoka az előtte felszólaló szocialista Bárándy Gergely szavaira reagálva azt mondta, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyett egy önálló bírói hivatal létrehozása illetve a hivatal vezetőjének és a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyi szétválasztása nem a Fidesz ötlete, mert azt 2008-ban már Draskovics Tibor akkori igazságügyi miniszter is felvetette. Megjegyezte: most nem arról szól a történet, hogy a bírák hetven helyett 62 éves korban mennek nyugdíjba, mert az állami és az önkormányzati közigazgatás is abba az irányba halad, hogy köztisztviselőként és közalkalmazottként is csak 62 éves korig lehessen dolgozni. A rendelkezés egyébként nemcsak a bírákra, hanem az ügyészekre is kiterjed. A törvényjavaslatot úgy minősítette, hogy az a gyors korszakváltás eredményeként jelentkező problémákat segít megoldani. Hangsúlyozta, hogy a ma hatályos jog szerint a nyugdíjba vonuló bírók helyeit csak a nyugdíjaztatás napján lehetne pályáztatni. Miután a változás nyolc bírói évfolyamot érint, ezért az átmeneti időszakot így fogják lerövidíteni.
Államszámviteli törvény elkészítését sürgeti a Jobbik
Nyikos László, a Jobbik vezérszónoka a zárszámadási javaslat vitájában arról beszélt, hogy a zárszámadás, az elszámolás akkor lehet sikeres, ha mindhárom érintett szereplő, az Országgyűlés, a kormány és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is tudja a feladatát, jól tölti be a funkcióját. A parlament szerepére kitérve a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a vállalati szférára vonatkozóan létezik, addig az államra nézve nincs számviteli törvénye Magyarországnak, a zárszámadás elkészítésének menetét kormányrendelet szabályozza. Nyikos László ezért arra szólította fel a kormányoldalt, készítsen egy korszerű államszámviteli törvényt, amely lehetővé tesz egy európai színvonalú zárszámadás-készítést.
Ezzel párhuzamosan az államháztartási törvény módosítását, "értelmes átrostálását" is időszerűnek nevezte, majd rámutatott, hogy Európában példátlan, hogy a hatalmas összeget kitevő, elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok ellenőrzését nem az ÁSZ végzi, hanem magánkönyvvizsgálók. Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta továbbá, hogy az olyan "kényes" területek sem maradhatnak ellenőrizetlenül, mint a nemzetbiztonsági szolgálatok. Hiányolta azt is, hogy a helyi önkormányzatok pénzügyi beszámolóját nem auditálja az ÁSZ, pedig a "kis pénz is közpénz". Nyikos László mindezek alapján leszögezte, hogy a Jobbik nem javasolja a zárszámadási törvény elfogadását, az elfogadással járó politikai felelősség a kormányoldalt fogja terhelni.
Az LMP szerint a 2011-es zárszámadás a most tárgyaltnál sokkal súlyosabb lesz
Az LMP vezérszónoka, Vágó Gábor szerint a 2010-es büdzsé "elég zűrös" volt, de az idei és a most készülő jövő évi költségvetéshez képest valószínűleg mégis "mint boldog békeévre fogunk visszaemlékezni" 2010-re. Úgy véli, hogy a kormányváltás után történt egy tiszavirág-életű kísérlet a költségvetési expanzióra, amely azonban "hamar hamvába halt", és vele az eredeti Matolcsy-féle gazdaságpolitika is. Szerinte az előirányzatok nem teljesültek volna a tavalyi év végére, szükség volt olyan beavatkozásokra, mint például a magánnyugdíjpénztárak "bedarálására" és a különadókra - tette hozzá, megjegyezve, hogy az általános hiány mellett számos tarthatatlan tétel, mint a BKV és a MÁV is láthatóvá vált.
"Ha az előző kormány bűnt követett el a bevételek alul- vagy túlbecslésével, akkor vajon mit érdemel az a kormány, amelyiknek a 2011-es költségvetése két hónap alatt omlott össze, mert nem tudtak számolni?" - tette fel a kérdést Vágó Gábor, hozzáfűzve, hogy a zárszámadási törvényjavaslatban "folyamatosan az örökölt helyzetre fogják" a szigorú intézkedéseket, de ennek sokszor ellentmondanak a 2010-es második félévi intézkedések. Példátlannak nevezte, hogy egy - az előző kormányzattal kapcsolatos - vád megfogalmazása bekerül a törvénybe, ami szerinte inkább kicsinyes bosszúnak tűnik. A 2011-es zárszámadás a most tárgyaltnál sokkal súlyosabb lesz - összegezte álláspontját az LMP vezérszónoka.
A 2010-es költségvetés teljesíthetetlen volt és össze is omlott a FIDESZ szerint
Dancsó József a Fidesz vezérszónoka elmondta: az előző parlament olyan költségvetést fogadott el, amely számokban, tartalmában nem egyezett a valósággal és számtalan tervezési hibával volt tele. A kormánypárti politikus szerint ekkora hibákat véletlenül nem lehet csinálni, ehelyett szerinte az előző kormány az "utánuk az özönvíz" politikával "próbálták menteni a menthetetlent". Dancsó szerint már a 2010-es költségvetés tervezésekor lehetett tudni, hogy teljesíthetetlen a hiánycél és a tavalyi büdzsé néhány hónap alatt "össze is omlott".
A fideszes képviselő szerint tehát Orbán Viktor kormánya nagyon nehéz helyzetben vette át az országot, ezért olyan gazdaságpolitikai eszközökhöz kellett nyúlnia, amelyek akkor még nem voltak gyakoriak, de ma már egyre több uniós ország vet be hasonló eszközöket. Dancsó József rámutatott, hogy az új kormány nehéz dilemma elé került: azt az utat kövesse-e, amit az előző szocialista kormány kijelölt, vagyis a görög utat (a csődöt, a munkabérek visszafogását, a nyugdíjak visszametszését, az infláció felpörgetését, a rendkívüli nagy költségvetési hiányt), vagy pedig "a szavahihetőséget, a számok betartását, a jól tervezhetőséget adott esetben nem megszokott intézkedések bevezetésével". Az új kormány az utóbbi utat választotta és ezzel Dancsó szerint "jó úton halad annak érekében, hogy az elkövetkező évek gazdasági növekedésének alapjai le legyenek fektetve."
MSZP: az adatok cáfolják a hazugságokat
Boldvai László, a szocialista párt vezérszónoka szerint a javaslatban egészen elképesztő dolgokat kíván a kormány törvénybe foglaltatni, és a zárszámadás koncepciós gondolata, hogy a tavalyi költségvetés számai megtévesztőek, a hiány 7 százalék feletti is lehetett volna, ha az Orbán-kormány a szükséges intézkedéseket nem teszi meg. Szerinte azonban az adatok cáfolják ezeket a hazugságokat. A szocialista képviselő kiemelte, hogy a költségvetési hiány mértéke a Matolcsy-féle elhibázott gazdaságpolitika miatt növekedett és növekszik továbbra is. Véleménye szerint a kormány több száz milliárdnyi adóbevételt engedett el, rontotta a forint árfolyamát, rombolta az ország nemzetközi megítélését és megszüntette a költségvetés átláthatóságát.
Boldvai úgy véli, hogy a kormány a nagy igyekezetben elvétette a célt, nem sikerült a 3,8 százalékos GDP arányos költségvetési hiányt elérni, a különadók beépültek az árakba, és a lakosság fizette meg azokat. Megállapította, hogy csak miniszterből van kevesebb, az államtitkárok száma magasabb, és nőtt a kormány- és a köztisztviselők száma. Kitért arra is, hogy a költségvetés maradványa ismét növekedni kezdett, az adósságszolgálat a tervezett mértékben realizálódott, az államadósság 20 ezer milliárd forint felett zárt. Az önkormányzatok adóssága tavaly 22 százalékkal nőtt, számos település pedig a mérlegfőösszeget meghaladó tartozással rendelkezik - sorolta. Kifogásolta továbbá azt is, hogy az ÁSZ nem vette górcső alá az új kormány gazdaságpolitikáját, jelentős űrt hagyva ezzel. Az MSZP nem támogatja az indítvány elfogadását - mondta, és kiemelte: nem valós adatokat és összefüggéseket mutat be a javaslat.
A KDNP szerint súlyos helyzetet örökölt az új kormány
Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt év májusában cezúra következett be, az új kormány rendkívül súlyos helyzetet örökölt. Különösen igaz ez az államháztartás állapotára; a bevételeket és kiadásokat is irreálisan tervezték, és az államháztartás átláthatósága sem volt biztosítható. A kereszténydemokrata képviselő rámutatott: a kormányváltás után azonnal beavatkozott a kabinet a folyamatokba, e nélkül a tervezett 3,8 százalék helyett a GDP 7 százalékát is meghaladó hiány állhatott volna elő. A vonatkozó intézkedések 600 milliárddal javították az egyenleget - mutatott rá Seszták.
Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a GDP 2,4 százaléka lett - fűzte hozzá a kormánypárti politikus, majd kitért arra is, hogy az egyházi tulajdon rendezésével az előző kormány nem számolt, ami 2010-11-re 4 milliárd forintot jelentett, a MÁV-nál pedig 33 milliárdos többletköltség jelentkezett. Seszták Oszkár arról is beszélt, hogy sok esetben a PPP-konstrukciókra és forrásokra könnyű, talált pénzként tekintettek az önkormányzatok, és sok esetben túlméretezett beruházásokat indukáltak. Felidézte az első és második akciótervet, amely mint kiemelte, a finanszírozási igényeket részben rendezte. A 4,2 százalékos hiány - a nem tervezhető önkormányzati hiánycéllal, adósságválsággal - jól teljesített költségvetést jelent - mutatott rá a KDNP vezérszónoka.
Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint működésképtelen országot örökölt a jelenlegi kormány
Cséfalvay Zoltán beszámolójában rávilágított, hogy a 2010 májusában hivatalba lépett új kormány rendkívüli mértékben elhatalmasodott államadóssággal, a folyamatos megszorítások miatt elmélyült szociális és társadalmi problémákkal vette át Magyarország kormányzását; 600 milliárd forint hiányzott az ország zavartalan működéséhez. A megnövekedett államadósság, a romló versenyképesség és a háztartások magas devizaadóssága sérülékennyé tette a gazdaságot és a belső kereslet élénkülésének gátjává vált.
Az államtitkár szerint az előző kormány nem tervezte meg megfelelően a bevételeket és a kiadásokat, és nem biztosította az államháztartás folyamatainak átláthatóságát sem. A jelenlegi kormányzat a gazdaság stabilizálása érdekében dolgozta ki két akciótervét, amelyek hosszabb távon lehetőséget teremtettek a gazdasági növekedést elősegítő strukturális reformokhoz.
A bruttó hazai össztermék (GDP) tavaly az eredetileg tervezett 0,9 százalékos csökkenés helyett 1,2 százalékkal nőtt. A gazdasági teljesítmény a válság ideje alatt öt negyedéven keresztül csökkent, 2010 első negyedévében a csökkenés megállt - tájékoztatott az államtitkár. A beruházások 5,6 százalékkal csökkentek, az export 14,1 százalékkal, míg az import 12 százalékkal bővült; a munkanélküliségi ráta 2010-ben 11,2 százalék volt, az infláció 4,9 százalék lett, de a maginfláció alacsony maradt. A folyó fizetési mérleg rekordmértékű, GDP-arányosan 2,1 százalékos többlettel zárt, a nettó adósság - tulajdonosi hitelek nélkül - 0,6 milliárd euróval csökkent, miközben a bruttó adósság 3,0 milliárd euróval nőtt.
Cséfalvay kiemelte, hogy az új kormány többszöri, évközbeni beavatkozása nélkül a tavalyi évi költségvetés a GDP 7 százalékát meghaladó hiánnyal teljesült volna. Ha ezt nem sikerült volna megfékezni, radikálisan csökkenteni, az ország működésképtelen lett volna. Az új kabinet két gazdasági akciótervével teljesítette a vállalt tavalyi 3,8 százalékos hiánycélt; az államháztartás hiánya az uniós módszertan szerint számolva 4,2 százalék volt az önkormányzatokkal együtt - tájékoztatott az NGM államtitkára.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint nem szállt el a költségvetési hiány
Az ÁSZ elnöke felszólalásában rámutatott, hogy a 2010. évi költségvetést alapjaiban meghatározta, hogy végrehajtása két kormányzati ciklushoz kapcsolódott, a tervezett hiány tartása és az új kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása érdekében az Országgyűlés többször módosította a költségvetési törvényt és az egyensúly megteremtését szolgáló törvényeket. Nagy eredménynek tekinthető, hogy az év közbeni nehézségek ellenére sem szállt el a költségvetési hiány - emelte ki Domokos László.
A kormánypártok támogatták, az ellenzék nem az általános vitára bocsátást
Az egyes szakbizottságokban többségi és kisebbségi vélemény egyaránt megfogalmazódott a 2010. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat kapcsán, a testületekben a kormánypártok támogatták, az ellenzék nemet mondott az előterjesztés általános vitára bocsátására - derült ki a bizottsági előadók ismertetéséből.
Szijjártó Péter (Fidesz) a költségvetési bizottság többségi álláspontját ismertetve arról beszélt, hogy a kormányváltás előtt a munkanélküliség elérte a csúcspontját, az ország pénzügyileg kiszolgáltatott helyzetbe került, az ország hitelessége romokban volt, versenyképessége igen alacsony szinten állt, és az államadósság is rendkívüli módon megnőtt. Olyan intézkedéseket kellett hozni amelyek megalapozták a gazdasági növekedést, világos volt, hogy 5-600 milliárdos egyenlegjavulást kellett elérni, a nyugdíjrendszert biztonságba kellett helyezni - tette hozzá a testület alelnöke, aki szerint a kormány intézkedései hosszú távon megteremtik a gazdasági növekedés lehetőségét.
A kisebbségi véleményt tolmácsolva Nyikos László, a költségvetési bizottság jobbikos elnöke problémának nevezte, hogy nem ad végső minősítést a számvevőszéki jelentés. Kiemelte: 16 bizottság küldött kisebbségi véleményt a szaktestülethez, s ezekből egyértelműen az látszott, az ellenzéki pártok a javaslat általános vitára bocsátásával nem értettek egyet.
Napirend előtt a készülő önkormányzati törvényről, az állampolgári részvételről, a szakképzésről, a keresztényüldözésről és a borágazatról beszéltek a felszólaló képviselők
Jobbik: az önkormányzati törvénytervezet a kiskirályokat védi
A jobbikos Staudt Gábor úgy értékelte, hogy a készülő önkormányzati törvényt a Fidesz és "helyi kiskirályai" érdekeihez szabták, ahelyett, hogy az a megyék, illetve a főváros érdekeit tartaná szem előtt. Abszurdnak nevezte azt az elképzelést, hogy a 23 polgármester automatikusan tagja legyen a Fővárosi Közgyűlésnek. Szerinte nem az egységes Budapest és az elfogadható működés, hanem a káosz, a kiskirályságok megerősítése felé halad a kormány.
Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára hivatkozott arra, hogy a kabinet az érintett felekkel és a pártokkal is egyeztet a még formálódó elképzelésekről. Nem lesz önálló Budapest-törvény, a fővárosról is az önkormányzati törvény keretein belül rendelkeznek majd; a főváros és a kerületek közötti "munkamegosztásról" elkészült a feladattérkép - mondta, hangsúlyozva: a cél a jelenlegi kaotikus működés átláthatóvá tétele és a lakosság eddiginél sokkal jobb minőségű kiszolgálása. Tállai András jelezte, hogy a főpolgármester választása választójogi kérdés, ezt az ügyet a vonatkozó jogszabály napirendre kerülésekor tárgyalja majd a parlament.
LMP: részvételi demokráciát!
Ertsey Katalin (LMP) az állampolgári részvétel hetének - civil szervezetek által idén hatodik éve életre hívott - rendezvénysorozatára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ezeken az eseményeken a közösségek valódi problémáiról és azok lehetséges megoldásairól esik szó. Ez a valódi konzultáció - mondta a kormánynak címezve szavait az ellenzéki képviselő, síkraszállva a demokrácia és a civil társadalom erősítése mellett.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára kifejezte, a kabinet is elkötelezett amellett, hogy az állampolgárok a közügyekben tájékozódjanak és véleményt is nyilvánítsanak, a kormány törekszik a társadalmi részvétel minél szélesebb körű biztosítására. Emlékeztetett arra, hogy a készülő jogszabályokat a kormányzati portálon is bárki véleményezheti, illetve a kormány nemzeti konzultációkat is indított.
MSZP: a szakképzés is megszorítások áldozata lesz
"Újabb áldozatai a Matolcsy-féle megszorításoknak a szakképzés résztvevői?" címmel elmondott felszólalásában a szocialista Sós Tamás arról beszélt, hogy a megismerhető tervek alapján szerinte 20 százalékos pénzkivonás várható a szakképzésből és pedagógus-elbocsátásokra lehet számítani. Úgy látja, a tervezett szabályozás nem vezet a foglalkoztatás bővítéséhez és a nyelvtanulásra nem fordít kellő figyelmet.
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára leszögezte, hogy a versenyképesség növelésének záloga a jó szakképzési rendszer. Szakmailag és az anyagi, illetve emberi erőforrások felhasználását illetően is hatékony rendszert szeretnének kialakítani - hangsúlyozta, megjegyezve: a források belső arányainak változásairól van inkább szó, felnőttoktatásra, a foglalkoztatásból kiesettek képzésére például több pénzt szeretnének fordítani. Mint mondta, a pedagóguslétszám csökkenésével nem számolnak.
KDNP: keresztényüldözés a XXI. században
Mintegy százmillió keresztény szenved üldözést vallása miatt a világon, az ellenük irányuló támadások pedig immáron tragikus méreteket öltöttek - mondta Stágel Bence (KDNP), hozzátéve: tavaly a vallási hovatartozása miatt meggyilkolt emberek 70 százaléka keresztény volt, a keresztényellenes megnyilvánulások főleg Afrikában, Ázsiában és az arab országokban jellemzőek. A keresztények leginkább azokban az országokban vannak nehéz helyzetben, amelyekben az iszlám az uralkodó vallás - tette hozzá, megjegyezve: keresztényüldözés a kereszténység első évszázadai óta létezik, de a gyilkosságok és egyéb megtorlások ilyen mértékű előfordulására még soha nem volt példa a világtörténelemben.
Rétvári Bence az elhangzottakra reagálva azt mondta, a világon a legüldözöttebb vallás a keresztény, minden ötödik percben megölnek egy katolikust a vallása miatt. Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök januárban az unió fokozott fellépését kérte a keresztényüldözések ellen, soros EU-elnökként pedig Magyarország kérte az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy tanácsülésükön tűzzék napirendre ezt a kérdést. Minden magyar politikus felelősségének nevezte a kiállást azok mellett, akiket hitük miatt üldöznek.
Fidesz: a bormarketinget csinálják a borászok!
Tiffán Zsolt (Fidesz) a borágazat fellendítése érdekében teendő lépéseket ismertető felszólalásában kitért arra, hogy az elmúlt évtizedekben a szőlőterületek nagysága csökkent, leromlott állapotú ültetvényekkel van tele az ország. Szorgalmazta, adják vissza a magyar borásztársadalomnak a Natura 2000-hez csatolt területeket, csökkentsék az adminisztratív terheket, mihamarabb indítsanak el egy integrált informatikai rendszert és legyen "egyablakos" adatszolgáltatás. Javasolta a pezsgő jövedéki adójának felülvizsgálatát, az oktatás megújítását és azt: a forgalombahozatali járulék bormarketingre menő 60 százaléka és a bormarketing egésze kerüljön a borászok kezébe. A magyar bor fantasztikus követe az országnak - mondta, mindenkit arra kérve, hogy a "24-ik órában" segítsen az ágazat problémáinak megoldásában.
Ángyán József államtitkár kiállt a szőlészet és a borászat helyzetének javítása és a minőségi termelés mellett, és kérte a borásztársadalmat a közös munkában való részvételre.
