Az amerikai elnök korábbi felhívását üdvözölve az atomfegyverek megsemmisítésére szólította föl a világ országainak vezetőit Hirosima japán város polgármestere, a hirosimai atomtámadás hatvannegyedik évfordulóján rendezett megemlékezésen. Akiba Tadatosi angol nyelvű szójátékkal „Obamajoritynek” nevezte a szavai szerint a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítését követelő többséget a ceremónián.
„Felhívjuk a világ többi részét, hogy csatlakozzon hozzánk, hogy 2020-ig semmisítsünk meg minden atomfegyvert” – mondta. A polgármester Barack Obama „Yes, we can” kampányszlogenjét is kölcsönvette a több ezer ember előtt elmondott beszédében. Az ünnepségen részt vett Aszo Taro japán kormányfő is.
A polgármester beszéde után több száz fehér galambot eresztettek fel a béke jeléül.
Barack Obama április elején Prágában kijelentette, határozott célja egy atomfegyverek nélküli világ megteremtése, Washington ezért egy éven belül csúcstalálkozót szervez a nukleáris leszerelésről. Az Egyesült Államoknak, miután a világ egyedüli olyan országa, amely harcban atomfegyvert vetett be, „erkölcsi kötelessége” cselekedni e téren – mondta akkor az amerikai elnök.
1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött. A légiriadókba belefáradt, a menekültekkel 400 ezresre duzzadt lakosság ügyet sem vetett a gépekre, amelyek közül a B-29 típusú Enola Gay bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és „valamilyen tárgyat” dobott le. 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé: 600 méter magasságban felrobbant a Little Boynak elnevezett, 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású első atombomba.
A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, az áldozatok pontos számát soha nem fogjuk megtudni. Csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette számukat. Az áldozatok többségének halálát nem maga a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, omlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közt vesztették életüket.
A sugárfertőzés okozta károsodások pontos természete ma sem ismert, de addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a „hirosimai rák”, még ma is gyermekek születnek genetikai torzulásokkal.
