Az önkényuralmi politikai gyakorlattal történő teljes körű szakítás megköveteli, hogy az ilyen ideológiákhoz, pártokhoz, jelképekhez kötődő elnevezések ne maradhassanak fenn, illetve a jövőben se jelenjenek meg – hangsúlyozta Stágel Bence, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot ismertetve az Országgyűlésben.
A kereszténydemokrata politikus kijelentette: az intézkedéssel eleget tesznek annak a társadalmi elvárásnak, hogy az utcák, intézmények, szervezetek csak olyan elnevezést viseljenek, amelyek méltóak a demokratikus jogállam eszméihez.
A törvényjavaslat értelmében nem szerepelhetne cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében, illetve közintézmény vagy közterület nem viselhetné olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. A tilalom vonatkozna olyan kifejezés vagy olyan szervezet nevére is, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.
Kétség esetén a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell bekérnie az illetékes hatóságnak - közölte a kereszténydemokrata politikus, aki kitért arra is, hogy a közterületek elnevezési, átnevezési joga továbbra is teljes mértékben önkormányzati hatáskörben marad.
A közterületek neveinek költségtakarékos megváltoztatása érdekében a törvényjavaslat kimondja az állami vagy önkormányzati döntés alapján történő utcanévváltozások miatt szükségessé váló hatósági igazolványok, – például személyi, vállalkozói igazolvány és forgalmi engedélyek – cseréjére vonatkozó hatósági eljárások általános illetékmentességét.
A mai napig több száz utca, tér, közterület van elnevezve a kommunizmus tömeggyilkos rendszerének vezetőiről, kiszolgálóiról, eseményeiről és szimbólumairól. Néphadsereg, Munkásőr, Vörös Hadsereg, Münnich Ferenc, Népköztársaság, ma már csak a huszadik századról szóló történelemkönyvek fekete lapjaira való nevek és fogalmak kellene hogy legyenek – mondta a képviselő.
A kereszténydemokrata politikus emlékezetett, hogy Magyarország a XX. században két diktatúra elszenvedője is volt. Rámutatott: a rendszerváltás után felnőtté vált nemzedék számára elfogadhatatlan, hogy bármelyik település utcáin a hazánkat és a világ szerencsétlenebbik felét romlásba taszító, fejlődésünket évtizedekre visszavető kommunista diktatúra emlékét őrző nevekkel találkozhassunk.
Stágel Bence leszögezte: szó sincs kettős mércéről, diktatúra és diktatúra között nincs különbség, ezért világossá kell tenni minden nemzedék, különösen a fiatalok számára, hogy a nemzeti és a nemzetközi szocializmus megjelenési formái soha többé nem lehetnek részei az emberiség történelmének.
Felidézte, hogy a rendszerváltást követően több civil szervezet, politikai szereplő, közszereplő tiltakozott a kommunista diktatúra itt maradt közterületi elnevezései miatt. A diktatúrák eszmeiségével történő teljes és kötelező szakítás azonban a közterületi elnevezésekkel kapcsolatosan a mai napig a teljes politikai szféra régi adósság maradt, részben adminisztratív okok miatt, részben pedig azért, mert sok helyen úgy vélték, sokkal fontosabb problémák is vannak a mindennapok során.
Kitért arra is, hogy 2011-ben a KDNP ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tagjai egy tematikus honlapot indítottak a témában, www.zsakutca.iksz.net néven. Az eredmény nem is maradt el – emlékeztetett, hozzátéve: alig két hónap alatt több száz megkeresés, bejelentés érkezett az egyes településeken élőktől. Ezeknek - az állampolgárok által kifogásoltnak vélt - közterületi elnevezéseknek a listáit találhatók a törvényjavaslat indoklásában is, ami nem taxatív felsorolást jelent, csupán jelzést annak érdekében, hogy a probléma rendezést kíván.
Hozzátette: reményei szerint egy olyan törvényjavaslatot fogadhatnak majd el, melyet minden parlamenti párt támogatásáról biztosít majd, ezzel is jelezve a demokrácia iránti elkötelezettségét.
Stágel Bence kifejtette: eljött az idő, hogy a kommunizmus még megmaradt szimbólumai mielőbb végleg eltűnjenek a magyar emberek hétköznapjaiból, és ilyen tekintetben is lezárjuk a rendszerváltást. Itt a lehetőség, hogy a törvényi szinten kikényszerített névváltoztatással az egyes települések lokálpatrióta identitásukat erősítve, híres szülötteikről, művészekről, sportolókról, neves eseményeikről nevezhessék el utcáikat, tereiket, ne pedig központi utasítás alapján, diktatúrák emlékeit hordozó közterületi elnevezések csúfítsák el a települést.
Michl József, a KDNP országgyűlési képviselője felszólalásában hangsúlyozta: azért írta alá maga is a XX. századi önkényuralmi rendszerhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosítást, mert szégyennek tartja, hogy 22 évvel a rendszerváltás után még megoldatlan a kérdés.
A módosítás megalkotását nagy segítségnek tartotta azon önkormányzatok számára, akik nem vállalják az átnevezéssel járó kellemetlenségeket. Szerinte az ország akkor lesz demokratikus, ha az ilyen jelképes helyzeteket is kezelni tudja.
Érthetetlennek tartotta a Varga László szocialista felszólaló listáját a védendő emberekről, az ide soroltakról pedig kijelentette: "tudjuk, milyen károkat okoztak a közösségnek".
Mint fogalmazott, Magyarországon a 40 éves szocialista uralkodás alatt a szélsőjobboldali politikusok vagy közéleti személyiségek nevei lekerültek az utcanévtáblákról.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kereszténydemokrata parlamenti államtitkára a kormány álláspontját ismertetve kiemelte: támogatják a javaslat elfogadását.
Ezt a kérdést rendezni kell – szögezte le a politikus, aki kiemelte: remélik az intézkedés lényegét tekintve minden parlamenti párt egyetért, és a vita arról szól majd, kinek vannak jobb technikai javaslatai, amelyek az állampolgárok számára kevesebb problémát jelentenek a különböző átnevezések során.
Bízom benne, hogy nincs olyan párt a parlamentben, amelyik akár Marx Károly utcák, vagy Ságvári Endre közök, vagy Szamuely Tibor utak fennmaradásában érdekelt lenne – mondta a kereszténydemokrata politikus hozzáfűzve: szakítani kell a diktatórikus gondolatokkal.
A parlamenti államtitkár hozzátette: 22 év türelmi idő a parlament részéről épp elég hosszúnak tekinthető, és ennyi felkészülési idő elég lett volna mindegyik önkormányzatnak, hogy ezeket a különböző diktatúrákból itt ragadt elnevezéseket megváltoztassák.
Nagyon nehezen szabályozható terület, de a javaslat igyekszik mégis minél pontosabb megoldást biztosítani – jegyezte meg Rétvári Bence.
A parlamenti államtitkár reményének adott hangot, hogy ez az önkormányzatoknak egy figyelemfelhívás és sokan önmaguktól is végrehajtják az átnevezéseket.
