Mindennek a teteje a szlovák nyelvtörvény módosításának elfogadása, ez intézményes magyarüldözést jelent Szlovákiában – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa kedden. – Ilyen jogszabály a monarchia idején sem volt. A törvényből árad a nemzeti kisebbrendűség érzése és a rosszindulat, s tartalmazza a nyelvi imperializmus elemeit is – nyilatkozta Csáky Pál a jogszabály elfogadása után. Hozzátette: mindent megteszünk annak érdekében, hogy itthon (Szlovákiában) és külföldön is megfelelő módon foglalkozzanak a törvénnyel, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben módosuljon ez a törvény.
Mindennek a teteje a szlovák nyelvtörvény módosításának elfogadása, ez intézményes magyarüldözést jelent Szlovákiában – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa kedden. Hozzátette: első alkalommal születik a második világháborút követő Európában egy olyan jogszabály, amely büntethetővé teszi a kisebbségi nyelvhasználatot. Az ellenzéki képviselő szerint a magyar kormánynak határozottan fel kell lépnie a döntés ellen nemzetközi fórumokon.
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a szlovák államnyelvtörvény kedden elfogadott módosított változata történelmi szempontból is a legrosszabb nyelvtörvény a maga nemében. – Ilyen jogszabály a monarchia idején sem volt. A törvényből árad a nemzeti kisebbrendűség érzése és a rosszindulat, s tartalmazza a nyelvi imperializmus elemeit is – nyilatkozta Csáky Pál a jogszabály elfogadása után. Hozzátette: mindent megteszünk annak érdekében, hogy itthon (Szlovákiában) és külföldön is megfelelő módon foglalkozzanak a törvénnyel, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben módosuljon ez a törvény. Az MKP emellett fel kívánja szólítani ellenzéki partnereit, hogy a törvénybe foglalt szankciókkal kapcsolatban forduljanak közösen az alkotmánybírósághoz.
Hasonlóan éles bírálattal illették a jogszabályt az MKP-ból kilépett képviselők is, akik a közelmúltban bejelentették, hogy Híd néven új pártot alapítanak. Mint mondják, a törvény mind a szlovákokat, mind a magyarokat, a romákat és a külföldieket büntetni fogja, ha nem az államnyelv elfogadott változatát fogják használni. Bevezetik a nyelvrendőrséget, amely felügyeli az irodalmi szlovák nyelv használatát a közéletben, a hivatalos érintkezésben, az elektronikus és nyomtatott sajtóban, illetve ellenőrizni fogja az önkormányzatok, a vállalkozók és más jogi személyek nyelvhasználatát.
A Külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki az államnyelvtörvény módosításának elfogadása miatt. A tárca aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a ma elfogadott törvénymódosításban nem sikerült feloldani az ellentmondást a magyar-szlovák alapszerződés, az Európa Tanács regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, továbbá a Szlovák Köztársaság Alkotmánya, az EBEÉ (Európai Biztonsági Együttműködési Értekezlet, az EBESZ elődje) nemzeti kisebbségek nyelvi jogaira vonatkozó oslói ajánlásai néhány pontjával, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a nyelvi charta szlovákiai alkalmazásáról szóló ajánlásaival, és az Európai Parlament 2005/2008 (INI) számú határozatával.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hétfőn levélben kérte szlovák kollégáját a végső szavazás elhalasztására. Balázs Péter külügyminiszter még májusban a szlovák félnek átadott levélben összefoglalta a törvénytervezettel kapcsolatos nemzetközi jogi aggályokat, de a szlovák fél végül is kitért az általa felajánlott együttműködés elől.
Tomás Galbavy, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Kereszténydemokrata Unió (SDKU) képviselője szerint a törvény ugyan nem irányul a kisebbségek ellen, de mégis káros, mert lehetővé teszi a polgárok zaklatását a hivatalos érintkezésekben.
A szlovák parlament kedden hagyta jóvá az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetéssel is kiszabható. A 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a szavazáskor jelen lévő 136 képviselő közül 79-en támogatták a módosításokat, ami elég volt a javaslat elfogadásához.
A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, a jogszabály büntethetővé teszi. A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel, ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem. Az eredeti javaslat szerint az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Az új változat bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az idegen nyelvű szöveg a szlovák nyelvű előtt legyen. Kimaradt az a kötelesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismételniük. A regionális televíziókban ezentúl nem kell majd a nemzetiségi nyelven elhangzott műsorokat szlovákul megismételni, elég lesz a feliratozás.
