Demján Sándor ugyanakkor azt is mondta: van filozófiai különbség a vállalkozók és a kormány gondolkodása között, és arra célzott, hogy a termelőberuházások elindításának a kormánynál nagyobb fontosságot tulajdonítanak. A VOSZ ügyvezető elnöke úgy vélte: teljesen felül kellene vizsgálni az infrastrukrúra-fejlesztést, és a termelésbe kellene tőkét fektetni.

Az elmúlt egy évtizedet nézve Magyarország alapvető nehézsége ott kezdődött, hogy látszat-GDP-növekedést preferált azzal, hogy hitelt vett fel és azt szétosztotta – mondta az ügyvezető elnök, hangsúlyozva: csak a termék-előállítás hoz növekedést és teremt jólétet. Hozzátette, hogy ha a termelés dominál, az megoldja a foglalkoztatási problémát is. Ehhez azonban megfelelő oktatásra, a szakképzés és a felsőoktatás megfelelő arányára is szükség van – jegyezte meg. Úgy vélte, hogy ha a foglalkoztatás szerkezete is megváltozik, akkor „meggyógyul" a magyar társadalom, és meg lehet teremteni az egymillió új munkahelyet.

Demján Sándor helyeselte, hogy a kormány megváltoztatta álláspontját és meg akar állapodni az IMF-fel. Véleménye szerint a tőkeáramlást elősegítené, ha a megállapodással a befektetők megkapnák a hosszú távú jogi garanciákat a fejlődésükhöz.

Beszélt arról is, hogy mély hiányérzete van a kisvállalkozások piacra jutását segítő lépések miatt, például a közbeszerzések területén. Emlékeztetett arra is: a két évvel ezelőtti megállapodás része volt, hogy az uniós forrásokból a kis- és középvállalkozások 60 százalékban részesedjenek. Úgy vélte, ebben sokat tett a kormány, de a vállalkozásoknak nincs pénzük az önrészhez sem. Véleménye szerint az uniós pénzek lehívásának teljesítése továbbra sem megfelelő, ezért a rendszert felül kell vizsgálni. Felvetette egy beruházási alap létrehozásának lehetőségét is.

Demján Sándor nagy problémaként említette, hogy a bürokrácia döntésképtelen, sőt szavai szerint „sportot űz” abból, hogy ne döntsön. Álláspontja szerint kisebb, hatékonyabb és cselekvőképes államra van szükség. Nagyra értékelte ugyanakkor, hogy a nyugdíjrendszer, a közigazgatás és az oktatás területén a kormány elindította a reformokat.

A VOSZ ügyvezető elnöke szerimt Magyarország vészhelyzetben van, ezért összefogást sürgetett. Véleménye szerint társadalmi békére van szükség ahhoz, hogy az ország a jelenlegi helyzetből kilábaljon. Fel kell adni azt, hogy Európával együtt fogunk növekedni, ehhez Európának kellene megváltoznia – mondta Demján Sándor..

Az összefogáshoz erő kell

„Tíz VOSZ-javaslatból hármat általában be tudunk fogadni. Örülnék, ha öt fölé tudnánk menni, de jelen pillanatban erre képes a magyar bürokrácia” – reagált a kormányfő Demján Sándor VOSZ-elnök beszédére.

Szerinte olyan mélységű átrendeződés zajlik a világgazdaságban és Európában, ami összevethető a '90-es évek elejének nagy átalakulásával. „Reméljük, a demokrácia helyett nem kell új politikai rendszert bevezetni, de új gazdasági rendszerek, új elgondolások kellenek.”

A miniszterelnök szerint Magyarország szörnyű helyzetbe került, súlyos dilemma előtt van: Nyugat-Európa valóban kétséges pályán halad, a vesztébe rohan, de közben a régiónknak felívelési esélye van. A következő 10-15 év arról fog szólni, hogy a régió meg fog erősödni. De a gond, hogy ennek nem biztos, hogy mi is a kedvezményezettjei leszünk. Ma azért harcolunk, hogy mi is a szlovák-román-cseh-lengyel gazdasággal tartsuk a lépést. Más ligában focizunk sajnos, a történelmi felemelkedésből Magyarország kimaradhat, ha nem sikerül a versenyhátrányunkat ledolgozni. Ebben az esetben mi is a hanyatló nyugat része leszünk.

Elmondta: hiába közelednek a választások, szembe kell nézzünk azzal, hogy eladósodni még jobban nem szabad, ha nincs növekedés által megtermelt plusz jövedelem de a kormány kiköltekezik, akkor visszatérünk arra a pályára, amire 2002-ben tértünk rá és ami félrevitte az országot.Orbán azt mondta, a közszférában senki nem számíthat béremelésre.

„Azt tanultam meg az elmúlt 20 évben, ha egy országban az államadósság eléri a GDP 90 százalékát, akkor szinte nincs esélye a visszafordulásnak. Az eurózónában lévő országok nem tudják le és felértékelni a saját valutájukat (ez egy megoldás a magas eladósodással szemben). 2010-ben 80 százalék felett voltunk az adósságban, ezt vissza kellett fordítani, ezért is lehet, hogy néha nem voltunk elég nyitottak, nem hallgattunk meg minden kérést, ezt kérem a rendkívüli helyzetre való tekintettel nézzék el nekem” – mopndta Orbán Viktor.

Elmondta azt is, hogy teljes függetlenség nincs, de akkor leszünk urai a saját helyzetünknek, ha az adósság szintje 50-60 százalék közé megy. Demjánra reagálva közölte: érdemes elgondolkodni egy beruházási alap felállításán, és szintén érdemes a cégek piacra jutását intenzívebben támogatni.

A rosszul működő bürokratákat védve azt mondta: ha ők rosszul dolgoznak, az az ő hibája is, hiszen az államigazgatásban dolgozók az ő katonái. Orbán azonban még türelmet kért, azt mondta, szeptemberre lesznek meg a pontos számok arról, hogy hány közmunkás, hivatalnok, pedagógus, orvos van az országban az érintett szektorok állami körbe vonásának eredményeként. A kormány akkor számol be részletesebben a bürokráciacsökkentésre vonatkozó terveiről.

Egyetértve Demján 2010-es nyilatkozatával közölte: az euróbevezetés korai, addig nem lehet róla szó, amíg az EU átlagos fejlettségének 80 százalékát nem érjük el.

Az IMF-való viszony nem érzelmi kérdés, hanem az a fontos, hogy mi fontos az országnak. Amíg a hiteleinket meg kell újítani és nagyon nagy az adósság szintje, addig valóban fontos a megállapodás, de olyat nem teszünk, ami kárt okoz az országnak. Orbán elismert: ha itt van az IMF az elmúlt években, akkor valóban a kamatkiadások valóban 100 milliárddal évente alacsonyabbak lettek volna, viszont nem lehetett volna bevezetni a 600 milliárdot hozott bankadót, a válságadókat és nem lehetett volna államosítani a magánnyugdíjrendszert, ami havi 30 milliárdos kiadás helyett ugyanennyi bevételt eredményez a költségvetésben.

Orbán elismeri azt is, hogy az igazi munkahelyeket a piac teremti, viszont megfogalmazása szerint el kell ismerni, hogy van egy széles réteg, akiket senki nem fog foglalkoztatni abban a reményben, hogy talán a közmunkából majd tovább tudnak lépni. „Elfogadom, hogy ezek a munkahelyek nem olyan értékesek, de ha nincs jobb, akkor ez kell. Idén 200 ezer embernek adunk így munkát, 2013-ban 300 ezer a cél, de el szeretnék oda is jutni, hogy azt tudjam mondani, hogy aki fizikailag képes dolgozni, annak nem adunk segélyt. Az emberek sorban állnak a közmunkáért. Igaz segély nincs, de a lényeg, hogy ezek az emberek munkára vannak kényszerítve. Szeretném, ha az összes szociális segélyt a munka rendszerén keresztül juttatnánk el az emberekhez.”

A hitelezésről szólva azt mondta: az anyabankok viszik ki a pénzt, nem tudják a tulajdonosi forráskivonást semmilyen kormányzati eszközzel nem tudják megállítani. A magyar gazdaság bármit is csináljon a következő két évben, nem tudjuk megállítani azt a folyamatot, hogy a pénz kimenjen.

A miniszterelnök elismerte, hogy igazuk van a multiknak, amikor azt mondják, hogy a szektorális adókban hátrányt szenvedtek, de nem tud normatív, mindenkire kiterjedő adókat kivetni ilyen válságos helyzetben.

Orbán szerint nagyon nehéz feladat vár az emberekre a következő években, hiszen párhuzamosan kell a versenyképességet javítani és az adósságot csökkenteni. Ezért nagyon fontos az összefogás, amihez. „Az összefogás nem szándék kérdése, hanem erő kérdése. Lehet, hogy vannak országok, ahol ez nem így működik, például a skandinávoknál, de egy ilyen félázsiai népség, mint mi, akkor tud összefogni, ha erő van. Ez nem zárja ki a konzultációt, a vitát és a demokráciát, de kell egy központi összefogás, ami az ország történelmi tapasztalataiból is levonható.”