Azonnali kérdések

MSZP: a kormány becsapta a hiteleseket

Heringes Anita (MSZP) azt mondta, a kormány és a kormánypárti politikusok becsapták a hinni akaró hiteleseket. Tállai András államtitkár leszögezte, hogy a Fidesz-kormány és a kormánypárti politikusok senkit nem vertek át. Feltette a kérdést, hogyan lehet, hogy a szocialista kormányok alatt adósodtak el mintegy kétmillióan devizában. Az MSZP-kormányok csapták be az embereket, akik nem figyelmeztették őket a devizahitelek kockázataira.

Jobbik: elfogadható, hogy végtörlesztésre kapott pénzt az MPB elnöke?

Szilágyi György (Jobbik) arról beszélt, hogy a hírek szerint Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke Deutsch Tamásnak, a testület alelnökének javaslatára hárommillió forint vissza nem térintendő támogatást kapott a szövetség pénzéből devizahitelének végtörlesztéséhez. Megkérdezte: a válaszadó államtitkár is elítéli-e és vállalhatatlannak tartja-e Deutsch Tamás és Gömöri Zsolt tettét, illetve mit kíván tenni azért, hogy lemondjanak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, a magyar állam 2012-ben 230 milliót költött a fogyatékkal élők sportolására, ez az összeg 2014-re 327 millióra nőtt, 2015-ben pedig 513 millió forint lesz. Hozzátette, az esetet az MPB felügyelőbizottsága fogja kivizsgálni.

LMP: mikor emelik a szociális ágazatban dolgozók bérét?
    
Schmuck Erzsébet (LMP) az új szociális életpályáról kérdezte az Emmi államtitkárát. Szél Bernadett (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a nemzetgazdasági miniszter azt állítja, a gazdaság szárnyal, nincs bérrendezés a szociális szférában. Példaként említette, hogy egy kilenc éve a pályán lévő kisgyermekgondozó 93 ezer forintot visz haza. Rétvári Bence válaszában elismerte, hogy a szociális területen dolgozók olyan munkát végeznek, amelynek megbecsültségét nagyon kevéssé fejezi ki a bérük. Azt mondta, csak valódi gazdasági teljesítményből és nem hitelből szeretnének bért emelni. Az államtitkár hozzátette: minden életpályamodell kidolgozásának az adott ágazat strukturális átalakításával párhuzamosan kell megtörténnie, és ez akár a fenntartói szerkezetben is változását eredményezhet.

Fidesz: a magyar ingatlanok hetven százaléka energetikailag nem megfelelő
    
Varga Gábor (Fidesz) azt kérdezte, milyen lakossági energiahatékonysági pályázatokra lehet még számítani. Felhívta arra a figyelmet, hogy a magyar ingatlanállomány hetven százaléka, 3 millió ingatlan energetikailag nem megfelelő állapotban van. Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkára közölte: mintegy 20 ezer háztartás cserélheti le a mosógépet az Otthon melege energiahatékonysági program következő elemében. Elmondta, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetés keretében további programok lesznek, ezek értéke 240 milliárd forint lesz, és ezek keretében a magyarországi ingatlanállomány ötven százaléka megújulhat.

MSZP: veszélyes szemétkupacok halmozódtak fel Balatonvilágoson egy magáncég ingatlanán
    
Harangozó Gábor (MSZP) a vasárnapi boltbezárással kapcsolatban azt kérdezte, miért nem adnak felmentést a Balatonnak az intézkedés alól, mert szerinte az hatalmas károkat okoz turizmusban. Szóvá tette azt is, hogy Balatonvilágoson egy magáncég ingatlanán alkalmatlan tárolási körülmények között, elviselhetetlen bűzt árasztva hatalmas szemétkupacok halmozódtak fel.  Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt mondta, ő maga segíteni nem tud, de az általa felügyelt kormányhivatalt tudja utasítani, hogy tartson soron kívüli vizsgálatot. A vasárnapi zárva tartásról az államtitkár közölte, nem hiszi, hogy a Balatonra bárki a bevásárlás szándékával érkezne. Mint mondta, tudja, hogy a kérdés megosztja a társadalmat. Szerinte vasárnap egymillió ember dolgozik Magyarországon a négymillió munkavállalóból, és nem hiszi, hogy bárki úgy gondolja, egy család életében az egészséges dolog lenne, hogy ha az édesanya vasárnap dolgozik. Kijelentette: a kormány hitvallása, hogy minél több munkavállalót mentesítsen a vasárnapi munkavégzés kötelezettsége alól.

KDNP: uniós jogszabály a GMO-k termesztésének korlátozására
    
Földi László (KDNP) arról beszélt, hogy az új uniós szabályozás szerint a tagállamok korlátozhatják vagy megtilthatják területükön a GMO-k termesztését. Ezt környezetvédelmi szempontok, társadalmi és gazdasági szempontokra hivatkozva lehet megtenni. Mint mondta, a tagállamok védősávokat is kialakíthatnak, hogy a génmódosított szervezetek az egyik országból ne juthassanak át a másikba, oda, ahol be vannak tiltva. Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára közölte, négyéves tárgyalási folyamat eredményeként született meg az uniós jogszabály. A magyar kormány mindent latba vetve azon dolgozott, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek arról, akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön.

Két kedden elfogadni tervezett törvényjavaslat bizottsági jelentésének vitáival, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget a parlament hétfői ülésnapja.

Az energiahatékonyságról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitájában Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy a javaslat célja egy uniós irányelv átvétele, amellyel közvetett módon hozzájárulnak a primer energiafogyasztás, az energiaimport csökkentéséhez, valamint a hatékonyabb energiagazdálkodáshoz.
    
Nem alakult ki vita a polgárőrségről szóló törvény, fideszes képviselők által kezdeményezett módosításáról. Az előterjesztők nevében Vas Imre (Fidesz) és Firtl Mátyás (KDNP) kérte a változtatások elfogadását, amelyek egyebek mellett a 14-18 éves ifjú polgárőrök tevékenységének szabályozására is kiterjednek.
    
Sneider Tamás levezető elnök mindkét indítvány vitáját lezárta, majd a napirend utáni felszólalásokat követően lezárta a Ház ülését is. A képviselők kedden reggel határozathozatalokkal folytatják munkájukat.

Letette esküjét Rig Lajos

Letette képviselői esküjét Rig Lajos (Jobbik), az április 12-i, tapolcai időközi parlamenti választás győztese. Az Országgyűlési képviselők létszáma ezzel 199-re nőtt.

Ezután mentelmi ügyekben döntött a parlament. Az Országgyűlés nem függesztette fel Hende Csaba (Fidesz) honvédelmi miniszter mentelmi jogát, akit a DK politikusa, Vadai Ágnes (független) jelentett fel rágalmazás miatt. Ugyanígy nem függesztették fel Vadai Ágnesét sem, akivel szemben szintén rágalmazás miatt fordult bírósághoz Bozó Zoltán, a kormánypártok tavalyi szentesi polgármesterjelöltje.

Interpellációk

MSZP: adnak érdemi megoldást a devizahiteleseknek?

Az interpellációk sorát kezdő Burány Sándor (MSZP) azt mondta, hogy a devizahitelesek ezekben a napokban kapták kézhez az elszámolásról szóló tájékoztatót, amelyet gyakran felháborodás kísért. Sokan nem értik, hogy hogyan jöttek ki a velük közölt számok, de az még inkább magyarázatra szorult, hogy a hitelesek még az elszámolás után is nagyon sok pénzzel tartoznak bankjuknak. Tervezi-e a kormány, hogy érdemi megoldást kínáljon a devizahiteleseknek vagy sorsukra hagyja őket? – kérdezte. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azt mondta, a képviselő aggodalma 2015-ben hiteltelen. Szavai szerint 2002-2010 között, a szocialista kormányok alatt alakult ki a devizahitelesek problémája, amikor lehetővé tették, hogy „nyakló nélkül" vegyék fel ezeket a hiteleket, ezért közel kétmillió ember adósodott el devizában. A szocialisták sem ekkor, sem később nem tudtak valódi alternatívával előállni - folytatta. Felhívta a figyelmet, hogy emellett viszont 2014 nyarán az MSZP-s képviselők is megszavazták azt a kormányzati javaslatot, amelyik semmisnek mondta ki az árfolyamrést, majd szeptemberben a szocialisták is támogatták az elszámolási törvényt.

Jobbik: a becsületesen törlesztőknek nőtt a tőketartozása

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormányzat olyan helyzetbe hozta a hitelkárosultakat, amikor már rendszerszinten merül fel, hogy a több éve becsületesen törlesztők tőketartozása még mindig magasabb, mint a felvett összeg. Ezek az emberek évekig fizettek, de ezt az összeget a Fidesz-KDNP törvénykezése „ajándékként" jóváírja a bankoknak – tette hozzá. Eközben a korábbi ígéretekkel ellentétben a törlesztőrészletek maximum tíz százalékkal csökkennek - jelentette ki. Emellett pedig átlagosan hetven százaléknyi árfolyamkülönbözetet „engedtek az emberek nyakába zúdulni" – jegyezte meg. Tállai András közölte, hogy az elmondottak nem egyeznek az írásban benyújtott interpellációval, ezért ő nem a szóban feltett, hanem a leírt kérdésekre fog felelni. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy akinek a bankja elszámolásával van gondja, annak elsősorban a pénzintézethez kell fordulnia. Ezt azzal folytatta, hogy a Kúria egyértelműen kimondta, az árfolyamkockázatot senki nem tudja átvállalni az ügyfelektől. Teljes képtelenségnek nevezte azt a kijelentést, hogy a kormányzat megállapodott volna a Bankszövetséggel. Tállai András emlékeztetett, a magáncsőd intézményét a kormány első olvasatban megtárgyalta, az hamarosan az Országgyűlés elé kerül.

LMP: hogyan lehet kiszállni Paks 2-ből?

Szél Bernadett azt kérdezte, milyen feltételekkel lehetne kiszállni Paks 2-ből. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy állandó parlamenti bizottság felállítását vetette fel, amely a következő tíz évben rendelkezésre állna minden kérdésben. Hozzátette: az alapvitát - hogy az LMP szerint szűnjön meg Paks 1 működése után az atomenergiával való áram-előállítás - 2010-14 között lefolytatták. Ma az összes áram 40 százalékát biztosítja Paks, és ez a legolcsóbb előállítási forma. Inkább legyen az áram ötször drágább, csak a programjuk teljesüljön? - kérdezte. Jelezte: minden a finnországi szerződés mintájára történt, amit az Európai Bizottság jóváhagyott. Az ország a legjobb megállapodást kötötte, az amerikaiakkal nem tárgyalnak semmilyen kérdésben, a hulladék elhelyezése pedig benne van az áram árában, emiatt nem lesz emelés.

Fidesz: eltérő vélemények a magyar gazdaságról

Révész Máriusz (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány és a Gazdaságkutató Intézet, valamint a Költségvetési Felelősségi Intézet különbözőképpen ítéli meg a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetét. Idézte Vértes Andrásnak a Gazdaságkutató Intézet vezetőjének nyilatkozatait, amelyek a gazdaságpolitika bukásáról, és gazdasági növekedés 2-2,5 százalékos mértékéről szóltak. Ezzel szemben - folytatta - a Morgan Stanley szerint akár 3,5 százalékkal nőhet a GDP. Kinek lesz igaza, ha beragad vagy csökken az adósságráta, a két fenti intézetet komolyan lehet egyáltalán venni?. Tállai András államtitkár kiemelte: a magyar modellel egyre többet foglalkoznak bel- és külföldön egyaránt. Külföldről szinte több elismerést kapunk, mint jó néhány belföldi intézettől. Az ország teljesítményének eredményeként 2015-re jelentősebb növekedést vár a kormány, amely 2,5-ről 3,1 százalékára emelte a GDP-bővülés arányát. Idén a növekedést a beruházások bővülése is megalapozza, az uniós források felgyorsulása, kedvező kamatkörnyezet jót tett a magyar beruházások nagyságának, tolva előre a növekedést. Az IMF épp hétfőn módosította felfelé az összes makrogazdasági mutatót Magyarországgal összefüggésben – mondta az államtitkár.

MSZP: több ezer ember maradhat szociális ellátás nélkül

Korózs Lajos (MSZP) szerint a segélyezési rendszer átalakítása súlyos helyzetbe hozott sok százezer nehéz sorsú családot. Rétvári Bence államtitkár válaszában visszautasította az egyes társadalmi csoportok szembeállítását. Mint mondta, semmiképpen nem jó ez az irány. Szerinte a segélyezés új rendszere jól működik, de ugyanolyan fontos annak a 96 ezer ember megsegítése, akik hétköznapi bérükből tettek be a megtakarításokat. Rögzítette: vannak olyan támogatások, amelyek finanszírozásához az önkormányzatoknak nem kell önrészt biztosítani, hanem teljesen automatikusan és 100 százalékosan állami költségvetésből finanszírozódnak. Példaként említette, a foglalkoztatást helyettesítő, az egészségkárosodásra vonatkozó és a gyermekfelügyeleti támogatásokat.

A Jobbik a korkedvezményes nyugdíjról

Sneider Tamás (Jobbik) a korkedvezményes nyugdíj eltörléséről beszélt, és azt firtatta: mi lesz a töredék-, vagy törtidőkkel? Czomba Sándor államtitkár elmondta: 800 munkakör volt a korábbi időszakban, amelyek jogosultságra adtak lehetőséget. Ezt nem lehetett fenntartani, igazságtalan volt a rendszer. Kiemelte: a töredékidőről érdemes gondolkodni, de ez alapos áttekintést igényel. Aki jogosultságot szerzett 2014. december 31-ig, megkapja a juttatását. Az eddigi rendszerben négy ember befizetése tette lehetővé egynek nyugdíjba vonulását. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament - határozatképtelenség miatt - nem tudott dönteni. Jakab István levezető elnök közölte: a névsort megállapítják, s a döntést a következő ülésre halasztják.

KDNP: mik a tapasztalatok a középiskolások önkéntes szolgálatával kapcsolatban?

Hoffmann Rózsa (KDNP) a középiskolások érettségi előtti közösségi szolgálatának tapasztalataira kérdezett rá. Emlékeztetett: jövőre már csak úgy jelentkezhetnek érettségire a végzősök, ha legalább 50 órányi közösségi szolgálatot teljesítettek. Hányan teljesítették már a szolgálatot? - kérdezte. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egy ezer iskolára kiterjedő felmérés eredményét ismertette, amely szerint tavaly év végéig a 11. évfolyamosok 73 százaléka már huszonegy órányi közösségi szolgálaton volt túl, vagyis - mint mondta - a fiatalok háromnegyede jól áll. Legtöbbjük a katasztrófavédelem, az idősek vagy az óvodások szabadidős tevékenységének szervezésébe kapcsolódott be, de a szociális és jótékonysági, valamint a természetvédelmi tevékenység is népszerű volt.

Fidesz: minek köszönhető az építőipar fellendülése?

Galambos Dénes (Fidesz) az építőipari termelés idei növekedéséről számolt be. Közölte: az útépítés, vasútépítés és közműfejlesztés is javította az adatokat, amelyek a kormány további 100 milliárd forintos fejlesztési tervének eredményeként a jövőben is kedvezőek lehetnek.  Szólt az ingatlanpiac élénküléséről is, amelyet a többi közt a bankok hitelkihelyezésének növekedésével indokolt, valamint a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával. Azt kérdezte: minek köszönhető a növekedés és az hogyan fokozható? Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy ítélte meg: az ipari, az egészségügyi és az oktatási célú építéseknek, valamint az infrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhető az építőipar fellendülése. Szólt az egyre stabilabb lábon álló gazdaságról, az alacsony banki kamatokról, de beszámolt arról is, hogy tavaly 15 százalékkal bővült a lakásépítések száma is. A kormány célja az építésügyi eljárások egyszerűsítése és az építésügyi közbeszerzések, tervpályázatok rendszerének átalakítása - fűzte hozzá -, az építőipar így a jövőben több ezer új munkahelyet is létrehozhat.  

MSZP: kifizetik-e az ápolók túlmunkáját?

Szakács László (MSZP) az ápolók túlóradíjának elmaradásáról beszélt. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár beszámolt arról az ágazati egyeztetésről, amelyen érdekképviseleti szervezetek is elismerték a túlmunka kifizetését, de - mint részletezte - hatónapos munkaidő-keretben számolják el azt. Itt megállapodtak abban is, hogy a jövőben a tárgyhót követő hónap illetményével jussanak a forráshoz az ápolók. Az ápolók tavaly együttesen 3 millió munkaórányi túlmunkát végeztek, ezért számukra összesen 4 milliárd forintot fizettek ki.

Jobbik: a Klik nem tette egységessé az iskolák színvonalát

Dúró Dóra (Jobbik) szerint nem csökkentette az iskolák színvonala közötti különbséget az, hogy egységesen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett a fenntartójuk, ez - mint mondta - még az oktatáskutató intézet szerint sem valósult meg. Nem lett gördülékenyebb az ügyintézés, és a forráshiány sem oldódott meg az állami fenntartásba vétellel. Rétvári Bence célnak nevezte, hogy az állam mindenhol garantálja például a tanárok fizetéséhez szükséges forrásokat. Szólt a pedagógusok bérfejlesztéséről, és az egységes szakmai követelményrendszerről, amelyet az oktatási hivatal felügyel. Valóban szükség volt a Klik szervezetrendszerének átalakításra - ismerte el -, egyes feladatokat megyei vagy járási szintre helyezték. A mindennapos testnevelést azért vezeti be felmenő rendszerben a kormányzat, mert valóban szükség van új létesítményekre - mondta -, idén pedig, ahogy tavaly is, 3 milliárd forintot költenek tornaterem-építésre és  ugyanennyit tanuszodákra.

LMP: a fizetésképtelenség határán a kistelepülések

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a kistelepülések a fizetésképtelenség határán egyensúlyoznak. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt felelte, hogy 1990 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan romlott az önkormányzatok helyzete. 2010-re jutottak el odáig, hogy az addigi struktúrában finanszírozhatatlanná vált az önkormányzati rendszer, ezért döntöttek a működési célú hitelezés megállításáról, amelynek során az állam csaknem 1400 milliárd forintnyi hitelt vállalt át. Az átalakítás egyik fontos eleme volt a feladatfinanszírozás kialakítása, amely mellett egy feladatátcsoportosítást is végrehajtottak.

Napirend előtt

Varga: a magyar gazdaság jó pályán van

Varga Mihály azt mondta, a magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít, ezt nemcsak a magyar kormány állítja, hanem az Európai Bizottság (EB), a Nemzetközi Valutalap (IMF), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a nagy nemzetközi intézmények, valamint  a piaci elemzők is.

A miniszter kijelentette: olyan költségvetést készítenek elő 2016-ra, amely további növekedéssel, a hiány 3 százalék alatti mértékével és a fogyasztás növekedésével számol. A lakosság egyre inkább érezni fogja a gazdasági növekedés hatásait – magyarázta. Mint mondta, „meglepetésszámokat" produkált a magyar gazdaság, sokkal jobb eredményeket, mint amire bárki számított.

Ismertetése szerint az IMF több dokumentumban is foglalkozott a magyar gazdasággal, és várakozásokhoz képest magasabb gazdasági növekedés mellett úgy látja: a folyó fizetési mérleg többlete 2 százalék helyett 4,8 százalék lesz, míg az államháztartási hiány a vártnál kisebb lesz, a lakossági fogyasztás mértéke pedig 2,6 százalékkal nő idén.

Varga Mihály elmondta, az EB tavaszi előrejelzésében szintén korrigálta a magyar gazdaság növekedési kilátásait, négytized százalékkal 2,8 százalékkal javította a várakozásokat. Az EB szerint a növekedés sokkal egészségesebb szerkezetű, és jelentése szerint annak fő hajtóereje idén a háztartások fogyasztása lehet – tette hozzá.

A miniszter szerint a bizottság arra is kitér, hogy a munkanélküliségi mutató idén 7 százalékra süllyedhet, jövőre a 6 százalékos tartományba kerülhet. Ezek az előrejelzések összhangban vannak a magyar kormány várakozásaival – mutatott rá.

Varga Mihály azt mondta, míg az EB-nek 2005-ben figyelmeztetni kellett a magyar kormányt, hogy ne manipulálja a gazdasági adatokat, most az EB és az IMF jelentése is a kormány számait veszi alapul.

A politikus felidézte azokat az ellenzéki véleményeket is, amelyek szerinte azt ismételgették: a magyar gazdaság nem tud növekedni, a gazdaságpolitika rossz irányba megy.

LMP: szemfényvesztés, amiről a miniszter beszélt

Schiffer András (LMP) szemfényvesztésnek nevezte a miniszter szavait, szerinte ugyanis a magyar gazdaság tavaly két okból növekedett: egyrészt a multinacionális cégek húzták, másrészt „kiszórták" az uniós fejlesztési forrásokat. Úgy növekedett a gazdaság, hogy a termelő tőke nem nőtt – hangoztatta. Hozzátette: az EU-ban Magyarország valószínűleg rekorder az adónemek tekintetében. Az LMP-s frakcióvezető szerint beszélni kellene arról, hogy a közszférában dolgozók egyharmada dolgozói szegénységben él, szétszakadt a magyar társadalom, és az elmúlt években csupán 40 ezer piaci munkahely jött létre. Közölte, Magyarország akkor fog felemelkedni ha nem az összeszerelő munkán alapuló globális termelés hazája lesz, hanem a helyi gazdaságot segíti a gazdaságpolitika.

Jobbik: mese a robogó gazdaságról

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint ha igaz lenne a robogó gazdaságról szóló mese, akkor nem lenne 20 ezer forint a különbség a létminimum és a minimálbér között, és akkor nem lehetne a munkavállalók kizsákmányolásáról sem beszélni. Az LMP-s felszólalóhoz hasonlóan a jobbikos képviselő is alapvető problémának látta „Magyarország összeszerelő üzem státusát". Szerinte ha a növekedésből a kivonnák a multicégek teljesítményét, akkor láthatóvá válna, hogy a magyar nemzetgazdaság önálló teljesítménye nem elégséges ahhoz, hogy saját lábain megálljon. Megjegyezte, a multiktól senki nem akar teljes mértékben megszabadulni, csak a közteherviselésbe akarják bevonni őket. Szóvá tette a több mint 40-féle adót, köztük a 27 százalékos áfakulcsot.

KNDP: mélypontról jutott ide a gazdaság

Hargitai János azt mondta, ismeri azt a mélypontot, ahonnan a magyar gazdaság indult. Mint mondta, nem gondolja, hogy megcsinálták a csodát, ezért az ellenzéki kritikák akár igazak is lehetnek.

Mint mondta, a kormányzati ciklus hátralévő részében azt kell elérni, hogy az egyre növekvő költségvetési stabilitásból egyre többet tudjanak érzékeltetni az állampolgárokkal.

MSZP: a hitelminősítők továbbra is bóvlikategóriában tartják az országot

Burány Sándor (MSZP) azt tette szóvá, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem beszélt arról, a hitelminősítők továbbra is bóvlikategóriában tartják Magyarországot. Beszélt arról is, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a vállalkozói kedv, és itt szűnt meg a legtöbb kis- és közepesvállalkozás. Az MSZP-s politikus szerint az adósságállomány csökkentésében sem annyira sikeres a kormány, érdemben nem csökkent az adósságállomány, és erre a Költségvetési Tanács is felhívta figyelmet. Azt is hiányolta, a miniszter nem beszélt arról, hogy terjed a dolgozói szegénység a kormány adópolitikája miatt.

Fidesz: az adócsökkentés négymillió embernek jó

Rogán Antal (Fidesz) a KDNP-s képviselőhöz hasonlóan ő is beszélt arról, hogy milyen gazdaságot vett át a kormány: a szocialisták gyakorlatilag a csőd széléra taszították az országot. Először konszolidálni kellett a pénzügyeket, ez megtörtént, és ezt követően elindult a gazdasági növekedés – magyarázta. Mint mondta, máshol is vannak uniós források, de a növekedés mégis alacsonyabb, mint Magyarországon. Ha a növekedésből befolyó összeget az állam alkalmazottai felélik, az néhány százezer embernek jelent jót, de ha adót csökkentenek, az négymillió dolgozó embernek jó – hangsúlyozta.

MSZP: több pénz kell az egészségügynek!

Tukacs István (MSZP) bírálta, hogy a szakdolgozók és orvosok elvándorlása nem áll meg, s ahelyett, hogy megszűnne a hálapénz, törvényes lesz. Értékelése szerint ha a várólisták csökkentése csak pénzkérdés, akkor többet kellett volna fordítani rá. Az ellenzéki politikus szóvá tette, hogy egy egyszerű diagnosztikai vizsgálatra is hónapokat kell várni, s súlyos tévedésnek nevezte, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése javít az egészségügyi dolgozók helyzetén. Azt mondta: hosszú távra kell megállapodni az érintettekkel. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában felrótta, hogy a szocialisták vizitdíjat, kórházi napidíjat akartak, elvették az ápolók 13. havi bérét, magánbiztosítóknak akarták átjátszani az egészségügyi kasszát és kórházakat privatizáltak. Példa nélkülinek minősítette, hogy a jelenlegi kormány 500 milliárd forintnyi beruházást folytat az ágazatban, megemelte a béreket, új bevételi forrásokat nyitott. Jelezte azt is, hogy lelassult az elvándorlás.

LMP: tényleges megoldás kell a devizahitelesek helyzetére

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a devizahitelek forintosítása elviselhetetlen terhet jelent a családoknak, az elszámoló levelek szerint sokat 2,5-3-szorosát fizetik vissza a felvett összegnek. Ők többnyire alacsony jövedelmű emberek, akik nem tudtak végtörleszteni – jegyezte meg. Az ellenzéki képviselő bírálta, hogy a jelzáloghitel akkor is fennmaradhat, ha a zálogtárgyat elveszíti az adós, és szólt arról is, hogy megtiltották volna a faktorálást. Értékelése szerint csak a jegybank járt jól. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára felidézte, hogy 2010-ben eladósodott országgal, vállalkozásokkal, emberekkel szembesült az új kormány. A devizahitelesekre vonatkozóan azt mondta: igazságos megoldást találtak, ami jogilag is rendben van, az Országgyűlés 3 törvényt alkotott, és néhány hónapon belül a teljes problémakör megoldódik.

Jobbik: nyugdíjreformra van szükség

Sneider Tamás (Jobbik) arról számolt be, hogy több 100 ezer aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony után. Az ellenzéki politikus több levelet ismertetett, amelyek szerinte arról tanúskodnak, hogy „kizsigerelik" az embereket a munkáltatók. Kifogásolta, hogy a kormánypártok nem kezelik megfelelően a kérdést, ezért nyugdíjreformot sürgetett. Rétvári Bence válaszában kiemelte, hogy a Jobbik leszavazta a nyugdíjemelésről és a nők nyugdíjba vonulásáról szóló javaslatokat. Felidézte, hogy egy hangfelvétel tanúsága szerint Sneider Tamás arról beszélt, hogy a nyugdíjasok előtt „kedves kisfiút kell játszani", mert nélkülük nem lehet választást nyerni. Az államtitkár ennek tulajdonította a jobbikos kezdeményezést is.

KDNP: halálbüntetés nélkül is ártalmatlanná lehet tenni az elkövetőket

Vejkey Imre arról beszélt, hogy a társadalomra rendkívül veszélyes elkövetőket ma börtönbe zárják, míg volt, amikor ez a fajta elkülönítés lehetetlen volt a történelemben és éltek a halálbüntetéssel. Kijelentette: a 21. század Magyarországában olyan büntetés-végrehajtási eszközök vannak, amelyekkel ártalmatlanná lehet tenni az elkövetőket anélkül, hogy megfosztanák őket életüktől. Utalt arra, hogy halálbüntetés esetén nem lehet jóvátenni a téves ítéleteket, s erkölcsi felelősség terhelné a törvényhozókat, ha a kommunista diktatúra után bevezetnék a halálbüntetést. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára jelezte, hogy a kormány nem tárgyal ilyen előterjesztést, azonban az igazságügyi miniszter ellenzi az életet érintő, visszafordíthatatlan döntést. Ehelyett a tényleges életfogytiglan alkalmazását kell megvédeni – jelentette ki.

Fidesz: új korszak kezdete a 2016-os költségvetés

Rogán Antal (Fidesz) a 2016-os költségvetés korai benyújtását méltatta, értékelése szerint ezzel a vállalkozásoknak úgy kezdődik a következő üzleti év, hogy fél évvel korábban tisztában vannak az adójogszabályokkal és a költségvetés céljaival. Ez erősíti a kiszámíthatóságot és a biztonságot – hangoztatta. Felidézte a 2010-es gazdasági helyzetet, utalva a csődhelyzetre, a magas államadósságra, a munkanélküliség megduplázódására. A konszolidáció időszakát a stabilizáció követte, majd elindult a növekedési fordulat – sorolta. A kormánypárti politikus szavai szerint 2016-ban 300 milliárd forintnak kevesebb lesz a kamatkiadás, amit ott kell hagyni az embereknél. Tállai András válaszában azt hangoztatta, hogy évről évre könnyebb a költségvetés tervezése és végrehajtása az új gazdasági környezet miatt. Annak kell következnie, hogy a makrogazdasági számokból minden ember érezzen valamit, mindenki előre tudjon lépni egyet – jelentette ki az államtitkár.