Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint a kötelező betelepítési kvóta veszélye továbbra is fennáll, Brüsszel továbbra is erőlteti az eddig érkezett bevándorlók kötelező szétosztását, a kényszerbetelepítést az EU-n belül. Rogán Antal azt mondta, eddig több mint egymillió ember áramlott be Európába, és ha a Juncker-képletet alkalmazzák, akkor ez 15 ezer ember és családtagjai betelepítését jelenti Magyarország számára. Közölte, a kormány folytatja a kvóta elleni küzdelmet, az igazságügyi miniszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy december 14-ig meg fogják támadni a kötelező betelepítési kvótát az Európai Bíróságon. Mint mondta, erre kötelezi a kabinetet a nemzeti konzultáció eredménye, a magyar emberek kvótát elutasító véleménye és az Országgyűlés döntése.

Elmondta, hogy a vasárnapi brüsszeli EU-török-csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. Megjegyezte, sajnálja, hogy a kongresszus miatt az MSZP nem tudta képviseltetni magát a szombati megbeszélésen. A miniszter szerint a találkozón Orbán Viktor világossá tette az EU-török megállapodással kapcsolatos magyar érdekeket. Hozzátette: az uniós humanitárius támogatás Törökországnak a menekülttáborokban lévők ellátása céljából találkozik az eredeti magyar célkitűzésekkel. Rogán Antal szerint ez a 3 milliárd eurós segítségnyújtást a következő két évben Magyarország számára 18 millió eurót befizetését jelenti. Közölte, azt is támogatták, hogy az EU szorosabbra fűzze Törökországgal a kapcsolatokat.

A politikus szerint a tárgyalások kapcsán felsejlett egy nagyon is komoly veszély, a kötelező betelepítési kvóta kiegészítése a Törökországból betelepítendőkkel. Mint mondta, a visegrádi négyek Magyarországgal együtt intenzíven lobbiztak ez ellen. Közölte, sikerült elérni, hogy a megállapodásba bekerült egy olyan mondat, miszerint nem lehet kötelező erővel szétosztani a Törökországból áthozott migránsokat az uniós országok között. Ez komoly eredmény, de ez csak a török kvótára vonatkozik, az eddig beérkezett illegális bevándorlókra nem.

Rogán Antal felvetette azt is, hogy legalább annyi pénzt kellene fordítani a határok védelmére, mint a humanitárius segítségnyújtásra. Ezt a javaslatukat az uniós csúcs előkészítésekor azonban nem támogatták, a bevándorlók ellenőrizetlen beáramlása továbbra is folytatódik. Közölte, az elmúlt egy hónapban a határoktól délre 12 másodpercenként lépett be egy illegális bevándorló, és ez a hullám nem csökken, hanem növekszik.
        
A fideszes Németh Zsolt értékelése szerint a migrációs háborúban a vasárnapi tárgyalás egy rendkívül fontos csata volt, és ezt sikerült megnyerni azoknak, akik Magyarországhoz hasonlóan közelítik meg a kérdést. A migráció csökkentésének fontos lehetősége rejlik a megállapodásban, ha azt Törökország betartja. Szerinte a megállapodás nem veszi le az EU válláról a határok megvédésnek terhét. Mint mondta, van remény, hogy a kvóta kérdésében a magyar álláspontot uniós állásponttá tegyék.
    
Tóth Bertalan (MSZP) azt hangsúlyozta, nemzetállami megoldásokkal nem lehet megállítani a menekülthullámot. Közös uniós határvédelem, menekültügyi, illetve kitoloncolási eljárás, valamint a dublini rendszert felváltó új szabályozás mellett foglalt állást. Schiffer András (LMP) is azon a véleményen volt, az egyedüli lépések nem vezetnek sehová, a probléma már kerítésen belül van, vagyis nem a kerítés és a kvóta az igazi kérdés. Törökország kapcsán azt mondta, nem lehet elmenni szó nélkül a kurdok önrendelkezési szabadságának durva megsértése mellett, és nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tisztázatlan szerepet, amelyet a törökök az Iszlám Állam utánpótlási útvonalának fenntartásában játszanak. Gyöngyösi Márton (Jobbik) üdvözölte a megállapodást, de több mint furcsának találta, hogy amíg Törökországgal egyezkednek a saját határai védelméről, addig az EU fél év után is képtelen saját határai megvédésére.

Vejkey Imre (KDNP) szerint a vasárnap az EU nem erős pozícióból kezdte a tárgyalásokat, hanem védtelenül ült asztalhoz, mert mind a mai napig nem volt képes megvédeni saját határait. Ez a helyzet a képmutató, halogató brüsszeli politika következménye. Azt mondta, jobb lett volna a görög határ lezárása, mint bízni a törökök jóindulatában.
    
Megemlékezés

Az elnöklő Jakab István megemlékezett arról, hogy életének 59. évében elhunyt Herbst János. A november 19-én elhunyt politikus 1998-2002 között volt a Fidesz országgyűlési képviselője. A képviselők néma felállással emlékeztek az elhunytra.

Rétvári Bence (KDNP) pártja hetvenegy éves történetét elevenítette fel napirend előtt, hangsúlyozva: a kereszténydemokrata mozgalom kiállta az idő próbáját, társadalmi igény volt, van és lesz is arra. Szólt a bevándorlásról is, hangsúlyozva: azok az uniós vezetők, akik a munkaerő-igényre hivatkozva támogatják azt, veszélyeztetik az európai bérszínvonalat, a nagyvállalatok érdekeit nézik. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szólt az unió döntésképtelenségét, bírálva például, hogy anyagi erőforrásokat eddig nem sikerült mozgósítani. Egyetértett azzal, hogy a megengedő brüsszeli bevándorlás-politika az megbukott. Kijelentette: a kormány vallja, hogy az ide érkezettek beáramlását meg kell állítani. Ezért támogatták a Törökországgal kötendő megállapodás azon pontját, hogy segíteni kell a humanitárius segítségnyújtást.

Lukács Zoltán (MSZP) szerint a kormány szisztematikusan rombolja a demokráciát, a köztársaságot. Rogán Antal először részvétét nyilvánította Dóra Ottó, Salgótarján szocialista polgármesterének halála miatt. A vádakra válaszul emlékeztette a képviselőt a szocialisták kormányzására, a 2006. őszi eseményekre. Szerinte a kormány akkor erőszakkal kívánta megtartani hatalmát, ennek eredménye lett a békés tüntetők megveretése. Hozzátette: a szocialisták úgy emeltek bért vagy csökkentettek adót, hogy aztán vissza is vonták azt. Folyamatosan csökkentették a minimálbér vásárlóértékét - sorolta bírálatát -, miközben a jelenlegi kormány annak bruttó értékét 43 százalékkal emelték.

Schmuck Erzsébet (LMP) a párizsi klímacsúcshoz kapcsolódóan hívta fel a figyelmet: a klímaváltozás növeli a szegénységet és a migrációt is. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára a hétfőn kezdődő párizsi konferencián elfogadandó új globális egyezményről szólva kijelentette: lehetőség lesz arra, hogy a kiotói egyezményhez nem csatlakozott vagy a fejlődő országok is kivegyék a részüket a globális összefogásból. A magyar álláspont szerint dinamikus, jogilag kötelező érvényű megállapodás kell, arányos teherviseléssel. Elsődleges törekvés a kibocsátás csökkentése - szögezte le. Szerinte Magyarország vállalása az egyik legjelentősebb Európában.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a rendvédelmi célok megvalósítását kérte számon, sorolva az elmúlt időszakok súlyos bűncselekményeit. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára visszautasította a kijelentéseket, mert szerinte a politikus minden alap nélkül támadta az embereket, köztük a cigányokat. Szerinte a Jobbik a zuhanó népszerűségét próbálja javítani azzal, hogy a közbiztonságot bírálja.

Kósa Lajos (Fidesz) Brüsszel bosszújaként említette, hogy a biztosi testület útjára engedte a Magyarországgal szembeni eljárásra irányuló polgári kezdeményezést, ami akár az ország szavazati jogának felfüggesztésével járhat. A kezdeményező radikális és szélsőbalos kapcsolatairól ismert, Soros György finanszírozási hátterével működő Európai Humanista Föderáció szerinte egyértelműen politikai álláspontot képviseltek ezzel. Magyarország most már következetesen, akár egyetlenként is kiáll azért, hogy Európának meg kell védenie határait. Fontos részsikernek ítélte, hogy a török megegyezés nem tartalmazza a kvótát, ám az érvényben van, küzdeni kell ellene.
Rogán Antal úgy felelt: a kormány jogtalannak és veszélyesnek tartja a kötelező betelepítési kvótát. Kijelentette: várhatóan december 14-én a kabinet megtámadja azt az európai bíróságon, amelyhez a visegrádi országok támogatását is várja. Közölte azt is: a bevándorlás növeli a terrorveszélyt, veszélyezteti a kultúrát és pénzbe is kerül.  Bírálta azt is, hogy egy olyan civil szervezet kíván Magyarországról véleményt mondani, amelynek tagszervezetei között nincs magyar szervezet.

Napirend

A kormány javaslatára kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Erről 116 igen és 32 nem szavazattal döntöttek a képviselők. Az összevont vita és a zárószavazás kedden lesz.
    
IPU-közgyűlés

A napirend elfogadása után tartották az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti csoportjának közgyűlését. Balla György (Fidesz) elnök közölte: idén 120 éve alapították meg a csoportot, ezért a 2015-ös évet a magyar IPU-csoport emlékévének tekinthetik. Kiemelte: ebből az alkalomból emlékfüzetet jelentettek meg. Balla György úgy fogalmazott: az IPU a béke, a demokrácia legfőbb letéteményese, és napjainkig a parlamenti intézmények erősítéséért küzd a világ minden pontján.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében azt mondta: a hazaszeretet és a nemzetközi együttműködés két egymást kiegészítő dolog, ugyanakkor egy pillanatra sem lehet megfeledkezni a nemzettudat és a nemzeti sajátosságok megőrzéséről, az anyanyelvhez és a szülőföldhöz való jog garantálásáról. Kiemelte: jelen korunk globalizálódó világában a nemzeti sajátosságok megőrzése még nehezebb feladat, ugyanakkor még fontosabb, mint korábban bármikor. A béke és a népek közötti párbeszéd céljával létrehozott szervezett politikai súlya és jelentősége is mutatja, hogy hatalmas szellemi befolyást gyakorolt a béke ügyének legnevezetesebb vívmányaira, kezdeményezésére jött létre az állandó hágai döntőbíróság, és a fórumain zajlott tárgyalások alapozták meg a Népszövetség és az ENSZ létrejöttét. Kitért arra is, hogy ma a világ 167 nemzeti parlamentjét tömöríti.

Saber Hossain Chowdhury, az Interparlamentáris Unió elnöke azt mondta: az IPU sok tekintetben összeforrt a magyar parlament történetével. Az elnök értékelése szerint a magyarok úttörő munkát végeztek, és megköszönte a magyar fél támogatását és szolidaritását, amit az IPU törekvéseivel mutatott. A magyar csoport egyedülállóságát abban látta, hogy az Országgyűlés minden tagja részt vesz a tagozatok munkájában. Kiemelte: mindig is hittek abban, hogy párbeszéddel lehet megoldani a problémákat, akár a klímahelyzetről, akár a nukleáris leszerelésről, akár a migrációról van szó.

Interpellációk

Hiller István azt kérdezte: valóban egy jól működő tudásközpont a Klik? Mi kell még, hogy belássák, a Klik rossz megoldás és árt a közoktatásnak? Rétvári Bence államtitkár szerint a képviselő egyedi és helyi problémákat nagyított fel. Rámutatott: az ő minisztersége alatt is voltak ilyen problémák, ezek nem a Klik létrehozásától számíthatók. Felhívta a figyelmet arra, hogy azokban az években még tovább nőttek az iskolák közötti különbségek, és a társadalmon belüli leszakadás. Tehettek volna az előző kormányok ez ellen, de nem tettek. Hozzátette: nyilván vannak problémák, ezért módosítják az szmsz-t, erősítik a megyeközponti tankerületek igazgatási és pénzügyi jogosítványait, és kincstári kártyát is ezért kapnak az intézményvezetők, hogy a dologi kiadásokat fedezzék. Kitért a 26,7 milliárdos pluszforrásra amit a Kliknek juttatnak, és közlése szerint ebből a személyi juttatások több mint 21 milliárdot tesznek ki. A konstrukció nem hibás, a problémák egy része korábbi probléma. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 104 igen és 41 nem szavazattal jóváhagyta.

Szilágyi György (Jobbik) a vácszentlászlói borosgazda ügyét példaként hozva úgy értékelt: a kormány védtelenül hagyja az embereket, a vidéken élők nem érzik magukat biztonságban. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangoztatta: ma Magyarországon nagyobb rend és biztonság van, mint öt és fél éve, s ezt nemcsak a számok, hanem az emberek visszajelzései is mutatják. Hozzátette: soha nem ígérték, hogy egyetlen bűncselekmény sem lesz, de senki nem állhat a törvények felett, aki megszegi azokat, annak felelnie kell. Az államtitkár szerint a Jobbik rendszeresen támadja a rendet, s ha fontos lenne számára a terület, akkor támogatta volna a közbiztonság erősítését célzó törvényeket. A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 105 igen, 31 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett igen.
    
Schmuck Erzsébet (LMP) értékelése szerint megbukott a magáncsőd, mindössze 51 adós kezdeményezett ilyen eljárást. Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt felelte: nincs alapja bukásról beszélni és a koncepció megváltoztatását kezdeményezni. A jogszabály megfelel a célnak, méltányos adósságrendezést és csődvédelmet kínál. Az eljárásra 147-en nyújtottak be kérelmet, a kormányhivatalok pedig több mint 1700 ügyfélnek adtak felvilágosítást. Hozzátette: idő kell, hogy az emberek megismerjék a jogintézményt. Schmuck Erzsébet nem fogadta el a választ, a parlament azonban 104 igen szavazattal, 33 nem ellenében igen.
    
Pósán László (Fidesz) arról beszélt, hogy több alapítványi iskolánál szakmai, jogi és pénzügyi visszaélések sorát tárták fel, egyes intézmények eszközigényes szakképzések sorát hirdették meg, fiktív tanulókat képeztek, csaltak a vizsgákkal és bizonyítványokkal. Ezen intézmények haszonélvezői közé sorolta a jobbikos Vona Gábort, valamint a DK-s Gyurcsány Ferenc fiát. Azt kérdezte, mit tesz a kormány, hogy a családok ne váljanak ezen visszaéléseinek áldozataivá. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy gyakran nem is alapítványok, hanem gazdasági társaságok állnak az iskolák mögött. Kiemelte, hogy a kormány komoly ellenőrzéseket rendelt el a visszaélek kiszűrésére, így a megyei kormányhivatalok és a Magyar Államkincstár is rendszeres vizsgálatokat folytat és szükség esetén felfüggeszti a támogatásokat. A választ Pósán László elfogadta.
    
Lukács Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy noha a tatabányai Szent Borbála Kórház épületét 6 milliárd forintból felújították, az intézmény a sürgősségi ellátással összefüggő feladatait orvos- és nővérhiány miatt alig tudja ellátni. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az egészségügyben sokakban "elszakadt a cérna", amikor a szocialisták egy havi fizetést elvettek, a jelenlegi kormány ezt igyekezett orvosolni azzal, hogy 70 milliárd forint többletet vont be béremelésre. A tatabányai kórházra vonatkozóan közölte, hogy ha lenne belsős szakorvosuk, ő is ugyanannyi túlórapénzt kapna. A választ Lukács Zoltán nem fogadta el, a képviselők viszont 102 igen szavazattal, 28 nem ellenében igen.
    
Apáti István (Jobbik) a kábítószer-bűnözés megelőzéséről érdeklődött. Kontrát Károly, a belügyi tárca parlamenti tárca parlamenti államtitkára célként fogalmazta meg, hogy a kínálat 2020-ra teljesen visszaszoruljon. Ehhez a családok, helyi közösségek szerepét hangoztatta és a terjesztői hálózattal szembeni rendészeti eszközök megerősítését. Az államtitkár az internetes terjesztés megelőzése mellett érvelt és arról is beszámolt, hogy folyamatosan bővül a dizájnerdrogok listája. Kiemelt feladatként hivatkozott a drogok elleni fellépésre és zéró toleranciát hirdetett. Apáti István nem fogadta el a választ, a parlament azonban 105 igen, 26 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett igen.

Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy augusztusban csődbe ment a romániai székhelyű Astra biztosítótársaság, amelynek közel kétszázezer magyar ügyfele volt. Szeptemberben az MNB felügyeletével megindult az ügyfelek átszerződése. A politikus azt kérdezte, vannak-e adatok az átszerződött ügyfelek számáról és a kártalanítás mértékéről. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a fogyasztók kiszolgáltatott helyzete miatt kellett gyorsan módosítani a jogszabályt. A jelenlegi adatok szerint a mintegy 169 ezer kötelező biztosításból eddig 128.750-et átszerződtettek, valamivel több mint 21 ezer ügyfél még nem szerződött át és körülbelül 19 ezer szerződés szűnt meg. A baleseti adó visszafizetése érdekében is törvényt módosítottak. A képviselő a választ elfogadta.

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a paksi atomerőmű bővítésének során elmaradt a tendereztetés. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy az ország energiaellátása és energiabiztonsága elsősorban szuverenitás kérdése, a Fidesz következő tíz éves politikai terveiben pedig a magyar szuverenitás megvédése a legfontosabb. Akkor tudjuk magunkat függetleníti, ha saját magunk tudunk energiát előállítani, ezért konszenzusnak kell mutatkoznia abban, hogy az ország hazai energiatermelő képességét kell erősíteni. Eközben szem előtt kell tartani a környezetvédelmi szempontokat is, tehát összegezve Magyarországnak az atomerőművi kapacitás fenntartása a legelőnyösebb. Megkérdezte, hogy a képviselő az olcsó áramtól akarja-e megfosztani a lakosságot. Szél Bernadett választ nem fogadta el, a parlament viszont 118 igennel 11 nem és három tartózkodás ellenében megtette azt.

Sallai R. Benedek (LMP) arra várt választ: mikor lesznek átláthatóak a földárverések, mikor ismerhetők meg annak adatai? Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára kijelentette: egyetlen ingatlan tulajdonosának kiléte sem titkolható el. Ugyanakkor az árveréseken a legnagyobb licittel élő még nem feltétlenül válik tulajdonossá, hiszen az elővásárlási joggal élők a licit után adhatják be igényüket, de a licit nyertese akár vissza is léphet. Közölte azt is: tulajdonjogot még senki nem szerzett. Bár már elindultak az árverések, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés még nem történt. A képviselő nem fogadta el a választ, de a képviselők igen: 103 igen szavazattal, 30 ellenében.

Heringes Anita (MSZP) a Vértesi Erőműben dolgozók jövőjét firtatta. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára úgy felelt: a nyugdíjkorhatárhoz közeli munkavállalók rendelkezési állományba kerülhetnek, nekik az érdekképviseletek is segítséget nyújtanak. A munkaviszonyt a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel lévők, vagy a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében felmondani csak akkor lehet, ha azt a munkavállaló elutasítja. Emellett vizsgálják a telephely új hasznosításának lehetőségét. A szenes erőműveket azonban nem lehet fenntartani - válaszolta -, bár sok mindent megtettek az erőmű megőrzéséért. Heringes Anita nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen, 104 igen szavazattal, 32 nem szavazat mellett.

Tóth Bertalan arról érdeklődött, hogy a fővárosban kiállított Csontváry-képek visszakerülnek-e Pécsre jövő februárban. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter megnyugtatta a pécsieket, a Budai Várban megrendezett példátlan sikerű kiállítás képei visszakerülnek Pécsre.

Azonnali kérdések

Schmuck Erzsébet (LMP) arról kérdezte az illetékes minisztériumot, hogy miért ritkul a vasúti menetrend. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt: a téli menetrend bevezetésével 2900 járatból 47-nél módosult a menetrend a szokásos átállás miatt. Jelezte, hogy a legnagyobb forgalmú, többnyire elővárosi vonalakon bővítették a vasúti kínálatot.
   
Kovács Sándor (Fidesz) az egykori csillebérci úttörőtábor privatizálásával kapcsolatos ügyről beszélt. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: az ügyben bárhova lépnek, szocialista politikusokba botlanak. Kiemelte Nyakó Istvánt és feleségét, valamint Varju Lászlót is. Hozzátette: a szocialisták pártvagyonként kezelték a tábort, és bevétel-termelési forrásként, fizetésgeneráló helyként kezelték. Rétvári Bence közölte: látszólag ajándékozási szerződéssel került az úttörőszövetséghez az épület, de jogellenes volt a tulajdonjog megszerzése és az állapot is.

Tukacs István (MSZP) az egészségügyről beszélve azt mondta, elkeserítő helyzetben van a szektor, a rendszerben nincs tartalék, amiből béremelést is lehetne finanszírozni, nagyok a területi egyenlőtlenségek, és méltatlanul alulfizetettek a dolgozók. Rétvári Bence államtitkár azt kérdezte: ha az MSZP-nek olyan fontos volt az egészségügy, akkor miért adták az SZDSZ-nek? Sokkal kevésbé lenne most rossz helyzetben az ágazat. Szerinte egyértelmű, hogy külső forrásra van szükség, ezért adott a kormány 60 milliárdot adósságcsökkentésre, 6 milliárdot pedig várólista-csökkentésre. Rétvári Bence hozzáfűzte: a bérek évtizedek alatt maradtak le ennyire, ezért kezdték el emelni és senki nem kétli, hogy folytatni kell a felzárkóztatást.

Földi László (KDNP) arról beszélt, hogy 2010-óta rekordokat dönt a turizmus, jelentős nő a bevétel, a forgalom bővülése pedig elsősorban a külföldi látogatók nagyobb számának köszönhető. Szeptember elején a bevándorlási hullám miatt többen negatív hatásoktól féltek, a képviselő ezért azt kérdezte, mennyiben igazolták vissza a félelmeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai? Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára úgy válaszolt: a nemzetközi médiában egyoldalú tudósítások jelentek meg az országról, de minden fórumon elmondták a küldő országoknak, hogy Magyarország biztonságos. Az utazók saját és ismerőseik tapasztalataira alapoztak, így meglehet a 10 millió vendég és a 25 millió vendégéjszaka 2015-ben. Földi László megnyugtatónak nevezte a válasz. Cseresnyés Péter azzal egészítette még ki felszólalását, hogy az Egyesült Királyságból, Csehországból, Olaszországból, Hollandiából is nőtt a beutazók száma.