A Rogán Antal, Gulyás Gergely, Cser-Palkovics András(Fidesz), valamint Harrach Péter, Rétvári Bence, Rubovszky György által benyújtott, az Országgyűlésről szóló törvény és azzal összefüggő egyéb jogszabályok módosításának, továbbá az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozati javaslatnak a vitáját kedden kezdték a képviselők, akkor az előterjesztői expozé és négy vezérszónok felszólalása hangzott el.

A KDNP vezérszónoka, Rubovszky György ismertetette frakciója álláspontját, a módosítások időszerűsége mellett érvelve.

A kereszténydemokrata szakpolitikus felidézte, hogy a hatályos házszabályt 1994-ben közel öt hónapi előkészítés után fogadta el a választások után újonnan felálló Országgyűlés. Ha most elfogadja a Ház az új rendelkezéseket, ez az időszak megspórolható a következő parlamentnek, amely rögtön megkezdheti az érdemi munkát.   

Álláspontja szerint ennek az Országgyűlésnek a munkája hiányos lenne, ha az alaptörvényben meghatározott parlamenti létszámcsökkentéssel megkezdett feladatot félbe hagyná. Szerinte támadások is érnék a sajtó részéről az új parlamentet, ha rögtön a választások után hozzákezdene a házszabály – egyébként ésszerű – átalakításához, ezt a támadási felületet nem szabad meghagyni.   

Rubovszky György az új házszabály lényeges kérdéseként említette, hogy a sokszor parttalanná váló kétperces felszólalásokat, a képviselők részéről az azzal való visszaélést korlátozza azzal, hogy frakciónként csak egy kétpercesre ad lehetőséget két normál felszólalás között. Ugyanakkor hozzátette, ez nem egy kőbe vésett szám, és bízik abban, hogy megtalálják a mindenki által elfogadható korlátozást.

Lényeges egyszerűsítésnek nevezte a részletes viták bizottsági szakba történő elvitelét.

A képviselő, aki a mentelmi bizottságot vezeti, beszélt arról is, hogy a bizottság különleges eljárásai tekintetében egy teljesen egységes rendszer alakul ki.

Végiggondolandónak nevezte azt, hogy amikor az összeférhetetlenségi szabályok miatt egy képviselőnek nem lehet másból jövedelme, mint a képviselőség vagy a tanítás, indokolt-e, hogy egy ciklus során hat alkalommal tegyen vagyonnyilatkozatot.

Pálffy István, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy a képviselők tiszteletadása a választóknak, amikor az elnök a pulpitusra lép az ülések megkezdésekor rendkívül szükséges ahhoz, hogy visszaadja a Ház tekintélyét. Szerinte jelenleg az európai parlamentekhez képest egyszerű és puritán koreográfia vonatkozik az ülés kezdésére, hiszen csak a csengő szólása jelzi a tanácskozás kezdetét.   

A KDNP frakciószóvivője szólt a vitakultúráról is, és amellett érvelt, hogy igenis korlátozni kell a kétperces felszólalások körét, mert sokan sportot űztek az ilyen vitákból.

Fidesz: az új parlamentben szerepet vállalók meg tudják változtatni a házszabályt

Gruber Attila (Fidesz) is időszerűnek tartja a javaslatokat, hiszen az új parlamentben szerepet vállalók meg tudják változtatni a házszabályt. Szükségesek a változtatások, mert tapasztalják a jelenlegi házszabály gondjait.

 A kétperces felszólalások korlátozásáról azt mondta, ez a mindennapi gyakorlat miatt merült fel, azoknak ugyanis a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan kellene elhangozniuk, de valójában vagdalkozásokká kezdtek válni. Hozzátette: egyfajta kontroll mellett szükséges ez a képviselői eszköz.

Véleménye szerint a jelenleg tapasztalható performanszok a képviselői munka komolyságát ássák alá.   

Az ülés kezdetén való felállással összefüggésben Gruber Attila azt mondta, ezt meg lehet változtatni, lehet róla vitatkozni, de az ellenzéki képviselők szabályértelmezése szerinte a parlament későbbi tekintélyének csorbítására alkalmas.   

Jobbik: kiüresített parlament képe jelenik meg

Staudt Gábor (Jobbik) szerint ennek a parlamentnek a feltétlenül szükséges módosításokat kellett volna elvégezni, amelyek az új rendszer működéséhez szükségesek, a többit a következő Országgyűlésre kellett volna hagyni.   

Véleménye szerint nem a képviselői szemléltetés, vagy a molinók ássák alá a Ház tekintélyét, sokkal inkább az, hogy nincs tanácskozási arány meghatározva. Most is heten tartózkodnak az ülésteremben, ez sérti a Ház tekintélyét – mondta. Közölte, legalább egyharmados arányban kellene részt vennie a képviselőknek az ülésen.  

 Az ellenzéki politikus a Ház tekintélyét sértő dolgok közé sorolta azt, hogy ha egy ellenzéki bizottsági elnök összehív egy ülést, a kormánypártik nem mennek el. Ilyennek tartja, amikor zárószavazás előtti módosító javaslatként olyan tartalmakat nyújtanak be, amelyek teljesen felforgatják a törvényt, vagy ha a részletes vitákat bizottsági ülésre „tolják”.   

Elmondta, nem látják, milyen módon lehet a társadalmi és a sajtónyilvánosságot megteremteni a bizottsági üléseken.   

Staudt Gábor azt is firtatta, hogy ha szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, akkor a helyettesítés rendszerét miért kell fenntartani. Ha ez lesz a képviselők főállása, elvárható, hogy ne helyettes útján végezzék azt.