Rétvári Bence kiemelte: az elmúlt években a rendszerváltás óta nem látott mértékben nőtt az államadósság. Az utóbbi, főleg egy évben felvett hitelek „felelőtlen hitelek voltak”, ezeket nem beruházásokra, hanem aktuális kifizetéseire fordította a kormányzat.

Mára oda jutott az ország, hogy mintegy 19 ezer milliárd forint, a hazai GDP körülbelül 80 százaléka az államadósság. Ez azt jelenti, hogy az állampolgároktól személyi jövedelemadóként beszedett minden három forintból kettőt az adósság törlesztésére kell fordítani – szemléltette a KDNP-s politikus. A kormány saját legitimitása, hatalma megőrzése érdekében az ország és a fiatalok hosszú távú érdekét áldozta fel – mondta. Megjegyezte: ezt összeget a mai húsz éveseknek kell majd visszafizetniük.

Fülöp Attila, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség gazdasági munkacsoportjának vezetője elmondta: Magyarország GDP-arányos eladósodottság tekintetében az Európai Unió 27 tagállama közül „a negyedik legnagyobb terhet cipeli”. A régi szocialista országok közül, Románia, Bulgária 10-11 százalékos, Szlovákia, Szlovénia, Csehország 20-30 százalék körüli államadóssága messze elmarad ahhoz képest, ahol ma Magyarország tart – jegyezte meg.

A gazdaságpolitika megfordítására és az adósságspirál leállítására van szükség – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: nem azt állítják, a hitelfelvétel rossz, a kérdés, hogy mire és mekkora összeget vesznek fel.

+

Magyarország államadósság állományának jelenlegi nagysága, illetve az államadósság változás elmúlt évekbeli tendenciája egyaránt nagyon komoly terhet jelent a jelen és jövő Magyarországának, a most felnövő ifjúságnak. A Bajnai-csomag szigorú megszorításainak oka az elmúlt évek felelőtlen hitelfelvételi gyakorlata, mely nem az ország fejlődését szolgálta.

A mai adósság állomány nagysága az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2009. szeptemberi statisztikai adati alapján majd 19.000 milliárd Ft, ami a hazai GDP csaknem 80százalékát teszi ki.

A 2010-es költségvetés adósságszolgálat kapcsán csak a kamatkiadásra közel 1215 milliárd Ft-ot különített el, miközben a jövő évben például személyi jövedelemadó adónemből 1880 milliárd Ft bevétellel kalkulál a központi kormányzat.

Azaz, a 2010-es évben Magyarország minden munkabéréből levont 3 Ft adóból 2 Ft adót nem közkiadásokra, hanem adóság kamattörlesztésre kell fordítanunk!

Megítélésünk szerint az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikája kényszerpályára állította Magyarországot, amikor a hitelt – amelyből az államadósság keletkezett – állandó bevételi forrásként kezelte, nem pedig pusztán hiányt finanszírozó tételként. Megállapítható, hogy az elmúlt évek politikai irányítása Magyarország hosszú távú jövőjét adta el saját legitimitásának rövidtávon történő megalapozása érdekében. Mindazonáltal az elmúlt évek gazdaságpolitikája azon kívül, hogy káros, és szűk mozgástérbe kényszeríti a jövő évek költségvetését, rossz magatartási példát mutat az ország polgárai felé, a felelősség nélküli eladósodás példáját.

A központi kormányzattal ellentétben már azon tanulók is tisztában vannak a hitel céljával, akik diákhitelt vesznek fel, mivel tudják, hogy a hitel pusztán kiadásaik átmeneti fedezetére szolgál, az nem kezelhető állandó, hosszú távú bevételként, és amely hitelt aztán a tanulók kamatokkal együtt törlesztik vissza a Diákhitel Központ részére. Úgy tűnik, az elmúlt évek hazai költségvetési gondolkodását az ifjúság messze túlszárnyalta a gazdasági matematika területén.

Az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján jól látható, hogy Magyarország további eladósodása 2002-ben kezdődött. Azóta mintegy 20 százalékponttal növekedett a GDP arányos államadósság, és ez 2009-ben is tovább fog nőni.

Miközben az adósság mértéke a fentiek alapján is láthatóan évről-évre egyre növekszik, Közép-Európa (EMU értelmezés szerinti) euró övezeti aspiránsai közül egyedüliként Magyarország nem teljesít egyetlen maastrichti kritériumot sem:

A fenitek alapján egyértelműen kijelenthető:

1. Magyarország GDP arányos eladósodottsága a volt szocialista országok közül kirívóan magas. Az EU 27 tagállama közül is a 4. legnagyobb adóterhet cipeli az ország.

2. Az eladósodási folyamat 2002-ben kezdődött és a folyamatosan növekedő tendencia 2008-ra 20 százalékpontos növekedést okozott. 2009-re ez még tovább nő.

3. Mindeközben – a nagy mennyiségben érkező pénzforrás ellenére – a makrogazdasági keret feltételeket tömören leíró, euró csatlakozás szempontjából fontos maastrichti kritériumok közül egyet sem teljesít Magyarország. Ebben Románia is megelőz már bennünket.

Ezért az elmúlt időszak lyukas zsákot megtöltetni igyekvő gazdaságpolitikája helyett egy olyan gazdaságpolitika szükséges, mely képes megfékezni a további kilátástalan eladósodást, és amely a fejlődés útjára képes állítani a gazdaságot. E nélkül kilátástalanná válik a fiatalok jövője, és az ország sorsa.

Fülöp Attila
IKSZ Gazdasági Munkacsoport vezető,

Rétvári Bence
IKSZ elnök, országgyűlési képviselő