Július 16-ától nem működhet olyan hulladéklerakó Magyarországon, amely nem felel meg az Európai Unió előírásainak – mondta Nagy Andor, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, a Fidesz-KDNP környezetvédelmi kabinetjének vezetője sajtótájékoztatóján. A KDNP nevében a szakpolitikus felszólította a környezetvédelmi minisztert, hogy a bezárt lerakók miatt kialakult feszült helyzetben haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket, vizsgálja felül a bezárásra ítélt hulladéklerakók állapotát, illetve ha mód van, kérjen határidő-módosítást az Európai Uniótól.
Nagy Andor hangsúlyozta, a hulladéklerakók bezárása miatt az önkormányzatoknak több tíz, esetenként száz kilométerrel távolabbra kell a begyűjtött szemetet elszállíttatniuk. A problémás területek közül példaként említette Szekszárd és Mohács térségét, Devercsert, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, de szerinte gond van Sopronban és az ország más pontjain is.
Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke arra kérte Szabó Imre környezetvédelmi minisztert, hogy amennyiben a nem sikerül a határidő-módosítást elérnie, s a felülvizsgálatok sem vezetnek eredményre, úgy járja ki a kormánynál, hogy az önkormányzatokra háruló többletköltséget térítse meg, ugyanis állsápontja szerint a további költségeket már nem lehet az amúgy is nehéz körülmények között élő lakosságra hárítani.
Mint mondta: olyan megoldást vár a minisztertől, amely elfogadható az Európai Unió felelősei számára, megfelel az érintett önkormányzatoknak, az ott élő embereknek, és természetesen környezetvédelmi szempontból is kielégítő.
Az előzményekről szólva Nagy Andor elmondta: környezetvédelmi szempontból kifejezetten pozitív döntés született, amikor egy 2007-es rendeletben előírták, hogy egy adott határidőre fel kell számolni az EU elvárásoknak nem megfelelő hulladéklerakókat. A végrehajtás időpontjául – egyszeri módosítást követően – 2009. július 16-át jelölték meg.
Hozzátette: nagyon messziről indultunk, a rendszerváltozás előtt az „egy falu, egy hulladék lerakó” elv érvényesült, 2667 lerakó volt Magyarországon, amelyek túlnyomó többsége semmiféle előírásnak nem felet meg. 2005-ben 385, tavaly 150 lerakó működött az országban, 2009. július 16-ától a kormány 71 hulladéklerakót akar engedélyezni.
Nagy Andor arról is beszámolt, hogy egy 1999-es számítás szerint 11 milliárd forintra lett volna szükség ahhoz, hogy a hulladéklerakókat a kor követelményeinek megfelelő módon korszerűsítsék. Ezt az összeget azonban mind a mai napig nem kapták meg a települések.
Állami segítség híján, a cserbenhagyott önkormányzatok saját forrásból képtelenek megoldani a hulladéklerakók üzemeltetését. Szemétdíjat kellene emelniük, ezt viszont a jelenlegi gazdasági válságban a lakosságra áthárítani nem lehet – hangsúlyozta a politikus.
Kijelentette: nincs információ arról, készültek-e elemzések a továbbműködő lerakókról, milyen díjemelés várható, illetve adott esetben ennek kompenzálására született-e valamilyen elképzelés.Mint ahogyan arról sincs, hogy megvizsgálta-e a kormány, hogyan teremthető forrás a megnövekedett üzemeltetési költségek fedezésére, a néhol már most is elviselhetetlen mértékű lakossági díjak emelése, valamint a hatalmas kintlévőségek további emelkedése nélkül.
Ha igen, akkor ezeket hozza nyilvánosságra a dokumentumokat – mondta a környezetvédelmi bizottság elnöke.
„Miért hagyta magukra az önkormányzatokat a hulladékgazdálkodás szigorú szabályainak végrehajtásában a kormány?”. Miért lép fel úgy, hogy a hazai és az uniós forrás önmagában elégséges a korszerű hulladékkezelés megvalósításához? Miért gondolja a kormány, hogy az üzemeltetés összes költségét az önkormányzatokra, illetve a lakosságra hárítva egyszerűen kiszállhat a finanszírozásból?” – sorolta a kereszténydemokrata politikus a megválaszolandó kérdéseket.
