„Egy szellemi és politikai értelemben teljesen kiégett baloldallal szemben itt van egy friss, tetterős és ambiciózus jobboldal. Tele vagyunk a helyzetre vonatkozó világos elemzésekkel és tervekkel. Komoly ambícióink vannak az ország bajainak orvoslására” – jelentette ki Orbán Viktor. Merre tart a világ, merre tart Magyarország, mik Magyarország érdekei a most megváltozó világban, és merre tart a polgári világ hajója? Ezt a négy kérdést körbejárva tartotta meg előadását a Fidesz elnöke, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett XIV. Polgári Gondolán, a „Merre tart a hajónk?” címet viselő tanácskozáson.
Orbán Viktornak meggyőződése, hogy Magyarországnak közép-európai léptékekben kell gondolkodnia, mert akárhova is jut majd a világ, a közép-európai térség jelentősége radikálisan meg fog nőni. A kérdés most az, hogy ez a Közép-Európa mitől értékelődik fel, sikeres lesz-e a XXI. században, s meg tudja-e őrizni a gazdasági és politikai függetlenségét. 1990 után Közép-Európa a visegrádi országok keretei között szervezte meg magát azzal a céllal, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásban egymást segítsék a tagállamok. Amint megtörtént a csatlakozás ez a cél elenyészett, a visegrádi együttműködés elmosódottá vált.
A nyugati világ gyakran tesz zsákutcás kitérőket, és sok hibás lépés vezetett a mostani pénzügyi válsághoz is, vagyis joggal és okkal bírálható, de Orbán Viktor abban hisz, hogy úgy, ahogy az elmúlt 3-400 évben oly sokszor, most is képes lesz a megújulásra. „Amikor a világ változásáról és Közép-Európa lehetőségeiről beszélek, akkor azt mondom, hogy azok közé tartozom, akik hisznek a XXI. században is” – jelentette ki a Fidesz elnöke.
Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy az orosz-grúz válság idején mennyire eltérő volt a nyugati és a közép-európai térség reagálása a konfliktusra. Míg a nyugatiak a saját gazdasági érdekeiket szem előtt tartva óvatosak és távolságtartóak voltak, addig a nem oroszbarát közép-európai államfők azonnal telefont és levelet váltottak, tanácskoztak, majd együtt Grúzia fővárosába utaztak. Csak mi, magyarok nem voltunk ott.
„Magyarország egy felértékelődő, közép-európai régióban találhatja meg a gazdasági és politikai számításait. Nem egy közép-európai külön utas, oroszbarát, magát az orosz érdekek alá rendelő vonalvezetés szolgálja az érdekét. Utóbbi sokkal kevesebb esélyt kínál, mint egy felértékelődő régióhoz való csatlakozás” – jelentette ki Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke utalt rá, hogy a közvélemény-kutatások többsége szerint rossz irányba halad Magyarország. „Megforduló szempontok és érdekek a globalizációban, pénzügyi válság, recsegő-ropogó hitelpénzvilág, felemelkedő Oroszország, izmosodó Kína és India a láthatáron. Minden ország Európában készül erre az új világra, határozott tervei vannak arra, hogy itt és most mit kell tennie. Megvédik magukat illetve alkalmazkodnak az új világhoz. Mindenhol ez történik Európában, kivéve egy boldog országot, ahol nem idegesítik magukat a hatalmon lévők ilyen kérdésekkel, és ez Magyarország” – mutatott rá a Fidesz elnöke.
„Bugyuta, ostoba, csak a kormányzati kommunikációra összpontosító kormányzati magatartás állandósul az előttünk álló hónapokban. Az a baloldali konglomerátum, amely a rendszerváltás előtt jött létre, majd túlélte a változásokat, mostanra kiégett. Elvesztette a képességeit arra, hogy a magyar nép előtt álló kérdésekre válaszokat tudjon adni. Kimerültek a szellemi tartalékaik, kifulladtak és kiüresedtek az érvei, kifáradtak a szövetségeik, elpuffadtak a jelmondataik, elfáradtak a saját kormányzásukba, kudarcaikba és saját belső vitáikba, talán meg is csömöröltek azoktól. Utálnak mindent és mindenkit: az országot, egymást, bennünket, talán még saját magukat is" – mondta a Fidesz elnöke.
Mindeközben a gazdaság romlik, a népesség fogy, egyre több emberben tűnik el a hit és a remény, hogy másképp is lehet. Ugyanakkor Orbán Viktor úgy véli, hogy azt is egyre többen látják: nem lesz ez mindig így. Sok ember számol azzal, hogy egy új világ, egy új korszak köszönt be hazánkban is, s ezt az új korszakot a polgári oldal jelenti. „Ebben az új korszakban a legfontosabb teendőnk, hogy azonosítsuk a nemzeti érdekeket” – szögezte le Orbán Viktor, négy pontba szedve ezen teendőket: szabad választás, szociális egyensúly, a védelem joga és a köztulajdon védelme.
A szabad választás nem azt jelenti, hogy az emberek megválaszthatják a képviselőiket, de a képviselők később nem ellenőrizhetik a kormányt. Orbán Viktor példaként hozta fel a zárszámadási törvény most zajló vitáját, amelyben a KSH jóvoltából kiderült, hogy 450 milliárd forint hollétéről semmit sem tudunk, miközben a kormány 250 milliárd forintot vont ki az egészségügyből.
A Fidesz elnöke a szociális egyensúlyt az egyik legfontosabb nemzeti érdeknek tekinti. Azt, hogy a családok és az egyének úgy érezhessék, egy olyan világban élnek, ahol a létfenntartásuk biztonságban van. Nem fordulhat elő, hogy a kiadásaik meghaladják a munkával megkereshető jövedelmüket.
„A magyar gazdaság bajait nem a magyar állam fogja orvosolni, hanem a vállalkozó szellemű magyarok. Nem csak a vállalkozók, hanem azok az emberek, akik valamire vállalkoznak, akik a munkájuk és a tehetségük révén emelhetik fel az országot. Értem ezalatt azokat az embereket, akik pénzügyileg, vagy családra, vagy tanulásra vállalkoznak, vagy arra, hogy kulturáltabbá, műveltebbé váljanak. Rajtuk múlik, hogy ebből a tespedtségből, sorvadtságból ki tud-e emelkedni Magyarország” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A harmadik fontos elemként a védelem jogát emelte ki a Fidesz elnöke, amely nem pusztán a közrendet és közbiztonságot jelenti. A mai magyar állam lényegében szétesett és azok az intézmények, amelyeknek az a dolguk, hogy a védelem jogát biztosítsák, megszűntek létezni. Az államnak nem csak a fizikai védelmet kell nyújtania, hanem a köztulajdont is. „A föld és a víz nem eladó, mint ahogy a modern világban nélkülözhetetlen energia eljuttatásához szükséges eszközök sem. Az ellátás bizonyos szintjének megadása állami kötelezettség” –szögezte le a Fidesz elnöke.
Orbán Viktor meggyőződése, hogy a polgári-nemzeti erők törekvéseinek nemzetközi megítélése ma kevésbé kedvezőtlen, mint eddig volt. Míg a kilencvenes évektől kezdődően a nyugatiak tartottak a volt szocialista országok polgári oldalának törekvéseitől, addig a magukat megreformált színben feltüntető, baloldali diktatúra örököseit tárt karokkal fogadták. Ám napjainkban, Oroszország felemelkedésének köszönhetően más színben kezdik látni a helyzetet.
A Fidesz elnöke úgy látja, hogy a mai baloldalhoz képest a polgári oldal sokkal jobban áll. „Egy szellemi és politikai értelemben teljesen kiégett baloldallal szemben itt van egy friss, tetterős és ambiciózus jobboldal. Tele vagyunk a helyzetre vonatkozó világos elemzésekkel, gondolatokkal, és a helyzet megoldás érdekében kigondolt tervekkel. Az ország bajainak orvoslása tekintetében komoly ambícióink vannak. Nem akarjuk eltitkolni, hogy szeretnénk az ország bizalmát megnyerni és cselekedni akarunk. Készen állunk. Nem csak általában hiszünk a XXI. században, hanem hiszünk a XXI. századi Magyarországban is” – mondta Orbán Viktor a Polgári Gondola tanácskozásán.
