Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint júliusban ismét nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, a hónap utolsó napján 557,9 ezren kerestek munkát. A válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma továbbra is Közép-, és Nyugat-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon emelkedik a legnagyobb mértékben.
Július hónap folyamán 21,1 ezer új állást jelentettek be a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. Ezek száma az előző hónaphoz képest 2,8 ezerrel (11,6 százalékkal), az előző év azonos időszakához képest 10,7 ezerrel (33,7 százalékkal) csökkent. Az új bejelentett állások csekély többsége, 53 százaléka volt nem támogatott álláshely, a többit valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták a munkáltatók betöltetni.
A nyilvántartott álláskeresők száma a júliusi zárónapon 557,9 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 1,5 százalékos (8,5 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma kéthónapnyi kisebb csökkenést követően fordult ismét emelkedésbe, mely egyértelműen szezonális hatás eredménye és az iskolaév végével van összefüggésben. Júliustól jellemző ugyanis, hogy a közép és felsőfokú iskoláikat befejező fiatalok nagy számban jönnek be a munkaügyi központokba, és kérik a szervezet segítségét álláskeresésükhöz. A belépési forgalom egy hónap alatt 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az első alkalommal belépők száma 59,6 százalékkal volt magasabb júliusban, mint egy hónappal korábban.
A növekvő belépési forgalom mellett továbbra is jelentős számban helyezkednek el álláskeresők közcélú munkákra. Júliusban 10,5 ezren kezdték el az álláskeresők közül a közcélú foglalkoztatást.
Dél-Dunántúl kivételével az ország valamennyi régiójában több álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat júliusban, mint egy hónappal korábban, az emelkedés azonban minden régióban mérsékelt maradt.
Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 32,5 százalékot tett ki, az előző hónaphoz képest nem gyorsult. A válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (71,8 százalék, Nyugat-Dunántúlon (70,3 százalék) és Közép-Magyarországon (60,2 százalék) emelkedik a legnagyobb mértékben.
Júliusban 195,1 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra, számuk júniushoz képest lényegesen nem változott. 156,7 ezer fő részesült álláskeresési (vagy vállalkozói) járadékban, álláskeresési segélyt 38,4 ezer fő kapott. További 6,8 ezer főt tartottak nyilván a munkaügyi központok, mint rendszeres szociális segélyben részesülőket, rendelkezésre állási támogatásban pedig további 137,6 ezer fő részesült a júliusi zárónapon.
Júliusban, az előző hónaphoz hasonlóan a pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők körében eltérő trend érvényesült. Míg a nem pályakezdők száma továbbra sem emelkedett, a pályakezdő álláskeresők száma 21,1 százalékkal (9,1 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. Az átlagostól jelentősen eltérő növekedést csak Közép-Magyarországon figyelhetünk meg, ahol egy hónap alatt mindössze 10,3 százalékkal (ezen belül Budapesten csak 0,9 százalékkal) emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma. A tárgyhavi zárónapon 52,6 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 22, százalékkal (9,5 ezer fővel) több mint egy évvel korábban.
Míg a belépési forgalom a pályakezdők körében jelentősen, egy hónap alatt 87,8 százalékkal emelkedett, addig a nem pályakezdők körében 9,2 százalékkal csökkent. A régiók közül Észak-Alföldön több mint a duplájára nőtt júliusban a belépő pályakezdők száma az előző hónaphoz viszonyítva, s abszolút számban is itt regisztráltak a hónap során a legtöbb belépő pályakezdőt a munkaügyi kirendeltségek. A pályakezdő fiatalok növekvő beáramlását mutatja az is, hogy egy hónap alatt a 25 évesnél fiatalabb nyilvántartott álláskeresők száma 10,0%-kal emelkedett (a belépő pályakezdők 97 százaléka fiatalabb 25 évesnél), s még ennél is jelentősebben, csaknem a negyedével emelkedett a diplomás álláskeresők száma.
A belépő pályakezdők 12 százaléka legfeljebb 8 általános iskolát, 21 százalékuk szakmunkásképzőt, szakiskolát, 53 százalékuk gimnáziumot vagy szakközépiskolát, 14 százalékuk pedig főiskolát, egyetemet végzett. Ezek az arányok nem mutatnak jelentősebb eltolódást az előző év azonos időszakához képest.
Jellemző, hogy a regisztrációba belépő pályakezdők között 52,4 százalékos nőtöbblet figyelhető meg. Ám míg a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek 62 százaléka férfi, a gimnáziumot végzettek 64, míg a diplomások 73 százaléka nő.
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,7 százaléka munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,3 százalék volt július végén. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke 3,2 százalékponttal növekedett.
A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke továbbra is Észak-
Magyarország (20,6 százalék) és Észak-Alföld (19,6 százalék) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,6 százalék), ám régiókon belül is igen nagy különbségeket találunk. Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiók közötti különbség némileg csökkent, ám az olló záródása a relatív kedvezőbb helyzetben lévő régiók mutatójának átlagon felüli növekedésének köszönhető, semmint a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkózásának.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 9,6 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2009. áprilisi- júniusi időszakra, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték 2,0 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
a munkaügyi özpontokhoz
Júliusban 54 cég, 3,5 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. A négy hónapja tartó csökkenő trend ezzel megtört és az elküldendő dolgozók száma újra emelkedésbe fordult, annak ellenére, hogy a bejelentést tevő cégek száma nem nőtt. Az elbocsátásban érintettek létszámában bekövetkezett növekedés nagy része a kohászati ágazatban történt jelentős létszámú elbocsátásnak köszönhető Észak-Magyarországon (ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében). Júliusban Közép-Magyarországon jelentették be a legnagyobb létszámot érintő csoportos leépítéseket, ezt követően Észak-Magyarországon, ahol a válság kitörése óta nem volt ilyen jelentős számú bejelentett elbocsátás. Míg a korábban leginkább érintett régiókban (Közép-és Nyugat-Dunántúlon) csökkent júliusban az elbocsátásban érintettek száma (sőt Közép-Dunántúlon éves viszonylatban is jelentős csökkenésről számolhatunk be), addig Közép-Magyarországon emelkedő a trend. E régióban az elbocsátandó munkavállalók ötöde az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, ötöde a szállítás, raktározás, posta, távközlés, s újabb ötöde a feldolgozóiparban dolgozott. A feldolgozóiparon belül a tárgyhónapban a húsfeldolgozás volt a leginkább érintett ágazat.
Július hónap folyamán 21,1 ezer új állást jelentettek be a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. Ezek száma az előző hónaphoz képest 2,8 ezerrel (11,6 százalékkal), az előző év azonos időszakához képest 10,7 ezerrel (33,7 százalékkal) csökkent. Az új bejelentett állások csekély többsége, 53 százaléka volt nem támogatott álláshely, a többit valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták a munkáltatók betöltetni.
Összességében azonban továbbra is megfigyelhető a munkaerő-keresletnek a válság óta tapasztalt jelentős szűkülése, melynek következtében a nem támogatott állás-kínálat hónapról
hónapra lényegesen elmarad az előző év hasonló időszakához képest: idén júliusban ez az elmaradás 48,1 százalékot tett ki.
A régiók közül a legnagyobb mértékű csökkenés egy év alatt Észak-Alföldön (62,2 százalék), Észak-Magyarországon (60,1 százalék), Közép-Dunántúlon (51,5 százalék) valamint Közép-Magyarországon (50,5 százalék) volt. Összességében a feldolgozóipar (65,5 százalék) és a szállítás, raktározás, posta távközlés (64,1 százalék) ágazatokban figyelhető meg, hogy az átlagosnál jelentősebb mértékben csökkent a nem támogatott álláshelyek száma, míg a mezőgazdaság, építőipar, kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, pénzügyi közvetítés ágazatokban az átlagosnak megfelelő mértékű (42-50 százalék közötti) volt a csökkenés. Egyedül Veszprém megyében tapasztalható, hogy idén júliusban több nem támogatott állást jelentettek be a munkáltatók, mint egy évvel korábban. Bár abszolút számban nem jelentős a növekedés, százalékosan nézve 62,2 százalékkal nőtt e megyében a bejelentett nem támogatott állások száma. Összességében a feldolgozóiparból érkezett a megyében több állás, de míg a fémfeldolgozási, fémalapanyag gyártási alágazatban jelentősen kevesebb, a gumigyártás területéről lényegesen több állást kínáltak a munkáltatók.
A támogatott álláshelyek tették ki júliusban az összes új bejelentett állás 47 százalékát (9,8 ezer). A támogatott állásigények legnagyobb hányadát az „Út a munkához” program keretében meghirdetett közcélú állások teszik ki, melyek a legnagyobb számban: segédmunkás, takarító, szemétgyűjtő, utcaseprő, tehát szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörök. A hónap folyamán összesen 39,7 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, ebből a hónap végéig 16,5 ezer darab maradt betöltetlen. jelentős számú bejelentett elbocsátás.
Míg a korábban leginkább érintett régiókban (Közép-és Nyugat-Dunántúlon) csökkent júliusban az elbocsátásban érintettek száma (sőt Közép-Dunántúlon éves viszonylatban is jelentős csökkenés következett be), addig Közép-Magyarországon emelkedő a trend. E régióban az elbocsátandó munkavállalók ötöde az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, ötöde a szállítás, raktározás, posta, távközlés, s újabb ötöde a feldolgozóiparban dolgozott. A feldolgozóiparon belül a tárgyhónapban a húsfeldolgozás volt a leginkább érintett ágazat.
Ősszel tovább romlik a helyzet
Szakemberek arra számítanak, hogy ősszel a munkanélküliség újra növekedésnek indul. Az eddig végrehajtott létszámleépítéseknél a legtöbb cég azzal kalkulált, hogy 2009 második felétől újra növekedésnek indul a világ- és így a magyar gazdaság is, ezért valamivel kevesebb embertől váltak meg, mint amennyit a termelés-visszaesés indokolt volna – magyarázta Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője, aki szerint ezért – kedvezőtlen világgazdasági tendenciák esetén – az év második felében újabb elbocsátási hullám is elképzelhető Magyarországon. Ez a leépítési hullám felerősítheti az ősztől kedvezőtlen szezonális hatásokat – tette hozzá.
Az elemző ugyanakkor arra a tendenciára is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi arányokhoz képest az állásukat elvesztők egyre nagyobb hányada válik valóban munkanélküli státuszúvá, ahelyett, hogy inaktívként könyvelnék el. Ez tovább növelheti a KSH által publikált mutató szintjét.
