Felzárkózott a korábban tündöklő elöljárójához (Gyurcsány Ferenc) a legújabb miniszterelnök (Bajnai György Gordon) is. Hétről hétre üdvös, és még üdvösebb jövőt ígérő szónoklatokkal gazdagítja szerény napjainkat.
Legutóbb, midőn az ajkai SKS Szerszámkészítő Kft.-hez látogatott, önmagát, s kormányát dicsérően hangsúlyozta:
|
„Programunk a mindennapok biztonságáért, egy gyarapodó Magyarországról szól. A hétköznapi szempontból legnagyobb terheket jelentő döntéseket már meghoztuk. Elkezdődött az élénkülés, és érzékelhető a stabilizáció már a külföldi piacokon is. Lehet abban bízni, hogy az a rengeteg magyar vállalkozás, amely ma az exportból él, stabilizálni tudja a helyzetét, az adórendszerben elindított könnyítések által pedig képes lesz elindulni fölfelé. A magyar vállalkozások jövőre még versenyképesebbek lesznek, ugyanis sok országban míg a munkát terhelő adókat emelik, mi viszont éppen arra koncentráltunk, hogy a munka becsületét helyre állítsuk. Négyszáz milliárd forinttal több marad jövőre a magyar vállalkozásoknál a parlamentben júniusban elfogadott adócsökkentési program következtében. A havi átlagfizetés ma 155 ezer forint körüli, jövőre havonta ötezer forinttal többet vihetnek haza a vállalkozók. A vállalkozásoknak pedig minden dolgozó után 5 százalékkal kevesebb járulékot kell fizetniük.” |
A miniszterelnök elismeréssel szólt arról is, hogy vendéglátója, a SKS Szerszámkészítő Kft. „mintaadó” cég:
|
„Fokozatosan 200 dolgozóra fejlesztette fel magát, miközben fejleszti a technológiáját is. Minőségi termékeket gyárt, azokat döntően exportálja, elsősorban a legigényesebb európai piacra, Németországba. Ajkán tizenegynéhány évvel ezelőtt még ötezer munkahely szűnt meg a bányászathoz kapcsolódóan. Ma viszont Ajka a fejlesztések csomópontja, ahol jó ideje tudatos iparfejlesztés zajlik, és hozzá kapcsolódóan útfejlesztés is folyik.” |
A kormányfő ezt követően jelt adott az Ajka-Padragkút közötti négy kilométer hosszúságura tervezett kerékpárút építési munkálatainak megkezdésére, „ezzel a Padragkút városrészt tudják még szorosabban Ajkához csatolni.”
Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok!” Helyette– mielőtt még biciklire ülnének Padragkút és az ország lakói – a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert, a bársonyszékek retorikusainál sokkal, de sokkal megbízhatóbb, hiteles, a szakmájuk iránt elkötelezett tudósok, kutatók, szakemberek, akadémikusok, közgazdászok, statisztikusok, egyetemi tanárok, gazdasági elemzők alkotta, ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb, heti összefoglaló jelentésének (2009. július 6-12.) fontosabb adatait ismertetjük.
Íme, a valóság!
Az előzetes adatok szerint júniusban 246 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül. (A központi költségvetés 2167 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 26 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 3,2 milliárd forintos hiánnyal zártak.)
Az első féléves összesített hiány 814,6 milliárd forint, ami az aktuális éves deficitterv 82,4 százalékát, illetve az idei becsült GDP 3,1 százalékát teszi ki.
Májusban az ipari termelés 2,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest. Előzetes adatok alapján az ipari termelés 2009 májusában 22,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ágazat kibocsátása az év első öt hónapjában összességében 23,3 százalékkal zsugorodott a tavalyi év azonos időszakához képest. A havi alapon mért termelés növekedés valamelyest javít az ipar idei összteljesítményén, és a trendet azonban nem változtatta. A szektor termelése a globális kereslet látványos összeomlásával a négy évvel ezelőtti szintre esett vissza. Az ágazat tartós mélyrepülése egyrészt az exportigények erőteljes csökkenésnek, másrészt a beruházások és a lakossági fogyasztás 10 százalékot meghaladó visszaesésének a következménye. Az export euróban mért 24 százalékos visszaesése jól jelzi, hogy a hazai termékek iránti kereslet jelentősen visszaesett a recesszióban lévő külpiacainkon. A nyugati konjunktúra élénkülése továbbra is várat magára, a hazai kereslet viszont a kényszerű megszorító intézkedések hatására érezhetően apad.
Az ipari termelés csökkenése 2009-ben nem mutat határozott tendenciát, lényegében a múlt év decemberi alacsony szint körül ingadozik, meglehetősen szűk sávban. A havi indexek változását a bázisadatok változékonysága és az exportigények enyhe hullámzása alakítja. A havi indexek júniusban és várhatóan az év második felében is néhány százalékponttal a pozitív tartományban lesznek, az ágazati halmozott termelés valamelyest emelkedik. Az éves termelés volumene várhatóan kilép a 20 százalék alatti tartományból.
Az energiaipar kibocsájtása az elmúlt hónapokban mérsékeltebb ütemben csökkent, mint az ipari átlag, a kibocsátás zsugorodása nem érte el a 20 százalékot. Az alágazat veszteségét a gazdasági válsággal összefüggő kisebb energiaigény is a tavalyinál jóval enyhébb időjárás hatása alakította.
A feldolgozóipar termelése és a zsugorodás mértéke az első négy hónapban meghaladta a 25 százalékot. Főként a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása mérséklődött. A járműgyártást a roncsautó program kimozdíthatja a jelenlegi depresszióból, a kilábalás azonban lassú lesz a felesleges kapacitások vontatott leépítése miatt. A gumi és a vegyipari termelés alacsony szinten stagnál. Az élelmiszeripar és a gyógyszeripar termelése a múlt évi bázis szint körül ingadozik.
Az ipari termelés idei visszaesése a január-májusi szerény eredmények, az export forgalom 25 százaléki körüli visszaesése, az előző évitől jelentősen elmaradó rendelés-állomány tükrében nagyobb lesz az év elején vártnál. A hazai felhalmozás és fogyasztás keresletcsökkenése szintén negatívan hat az ipari termelés bővülésére, főként a második félévben. Számítások szerint a hazai ipar termelésének idei zsugorodása 18 százalék körüli lesz.
Az agrártermékek termelőiár-szintje májusban 21,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a növényi termékek árszínvonala 28,9 százalékkal az élőállatoké és állati termékeké 4,3 százalékkal esett vissza. Az idén az első öt hónapban a mezőgazdasági termelői árak 25,9 százalékkal maradtak el a tavalyitól, amelyben meghatározó szerepe volt a növényi termékek közel 35 százalékos áresésének.
Az élőállatok és állati termék árszintje továbbra is mérsékelt ütemben csökkent. A növényi termékek elmúlt félévi fokozatos áremelkedése májusban megtört, az előző havihoz képest néhány százalékponttal mérséklődött, az állati termékek csoportjában az elmúlt hónapokban szelíd ármozgást regisztrált a statisztika. A trendek alapján valószínűsíthető, hogy a 2008 első negyedévi szélsőséges áremelkedés idén nem ismétlődik meg, a jelentős arányú árcsökkenésben jelentős a szerepe a korrekciós hatásnak.
A mezőgazdasági termelői ármozgásokat továbbra is az alapvető és nagytömegű gabonaárak határozzák meg. 2009 májusában a gabonafélék termelői ára az előző évihez viszonyítva nagymértékben, 38,5 százalékkal visszaesett, részben a tavalyi magas bázis következményeként. A zöldségfélék termelői ára májusban csökkent, a jelentősebb súlyú termékek közül a prímőr paradicsom ára 12 százalékkal, a zöldpaprikáé 10 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. A burgonya 13 százalékkal drágult. A gyümölcsök termelői árának jelentős csökkenését a tavalyi étkezési alma áresése (36%) határozta meg. A friss gyümölcsök ára 10 százalékot meghaladó arányban csökkent. Májusban a vágóállatok termelői árának 2,3 százalékos növekedése a vágósertés 9, a vágómarha árának 8 százalékos emelkedéséből, a vágóbaromfi árának 7 százalékos csökkenéséből tevődött össze. Említést érdemlő jelenség, hogy a tej felvásárlási ára folyamatosan csökken, májusban mindössze 59 Ft/l-t ért el, miközben a bolti értékesítési ár megközelítette a 200 forintot. A következő hónapokban az agárágazatban jelentős ármozgással a nem számolunk, a havi árindexek értéke a bázishatás kifutásával mérséklődik.
Májusban az előzetes adatok szerint a külkereskedelmi mérleg 480 milliárd euró aktívumot mutatott, ami 510 milliárd euróval haladja meg az előző év májusának egyenlegét. Az első öt hónapi aktívum ezzel 1529 milliárd euróra emelkedett, ami számottevően, 1228 milliárd euróval magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Májusban a kivitel 24, a behozatal 32 százalékkal maradt el a 2008. májusitól, az exportimport olló 8,2 százalékra emelkedett. A behozatal és a kivitel közötti különbség február óta folyamatosan növekszik, legutóbb 2007 márciusában érte el a 8 százalékot. A májusi kivitel 78, a behozatal 71 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
2009 év első öt hónapjában 1016 ezer külföldi vendég 2817 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 16, a vendégéjszakák száma 14 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. 1252 ezer belföldi vendég
2669 ezer vendégéjszakát töltött itthon, 9-9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az öt hónap alatt a szállodák átlagos szoba-kihasználtsága 37,8 százalék volt, a négy- és ötcsillagos szállodáké 50 százalék feletti. A Balatonon és Budapesten a vendégéjszakák száma 14, illetve 18 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A szálláshelyeknél és vendéglátó-szolgáltatások árai 5,5 százalékkal emelkedtek 2009 első öt hónapjában az egy évvel korábbihoz mérten.
Nemzetközi folyamatok
Az amerikai gazdaság kilábalásával kapcsolatos remények hatására az olaj árfolyama az április végi 50 dolláros árfolyamról június közepére 72 dollárig emelkedett. Amilyen gyorsasággal az optimizmus felhajtotta az árat, olyan hírtelenséggel gyengítette azt a pesszimizmus. Június vége óta alig két hét leforgása alatt a kurzus 60 dollár alá csökkent, az elmúlt napok makro adataiból ugyanis arra lehet következtetni, hogy a fellendülés csak később következhet be. A recesszió miatt az amerikai üzemanyag kereslet 6 százalékkal alacsonyabb az ilyenkor szokásosnál, benzintartalékok azonban már negyedik hete emelkednek, és jóval a hat éves átlag felett vannak; foglalkoztatási adatok gyengék. A WTI típusú olaj árfolyama a pénteki záráskor hordónként 59,89 dollár volt, az EUR/USD árfolyama számottevően nem változott, az elmúlt két hétben 1,39-1,40 körül mozgott.
Az euró-zóna feldolgozóipari beszerzési menedzserindexe (BMI) júniusban a végleges adat szerint 42,6 pontra rúgott, a szolgáltatási index 44,7 ponton állt. Előbbi az előző hónaphoz képest emelkedést, utóbbi enyhe visszaesését jelez. Az összetett index 44,6 pontra emelkedett a májusi 44-ről, így a javulás tovább folytatódik, bár üteme a megelőző hónapokhoz képest jelentősen csökkent mutat.
A Nemzetközi Valutaalap az idei évi globális gazdasági teljesítménnyel kapcsolatos előrejelzést minimálisan rontotta (1,3%-os csökkenésről 1,4%-os csökkenésre), jövő évi globális GDP-növekedési kilátást azonban 1,9 százalékról 2,5 százalékra emelte. Az IMF az USA-nak tavasszal 2,8 százalékos gazdasági visszaesést várt, míg most 2,6 százalékosra számít. Ezzel szemben az euró-zóna esetén a tavaszi 4,2 százalékos recessziós előrejelzés 4,8 százalékra, azon belül a Magyarország szempontjából is fontos német gazdaság visszaesését 5,6 százalékról 6,2 százalékra módosította. A 2010-es kilátások mind az Egyesült Államok (az eddigi stagnálásról +0,8%-ra), mind az euró zóna esetén javult (a -0,4%-os prognózis -0,3%-osra enyhült). Jövőre a német GDP 1% helyett csak 0,6%-kal zsugorodhat.
