Felzárkózott a korábban tündöklő elöljárójához (Gyurcsány Ferenc) a legújabb miniszterelnök (Bajnai Gordon) is. Hétről hétre üdvös, és még üdvösebb jövőt ígérő kormánypárti szónoklatokkal gazdagítja szerény napjainkat. Legutóbb, jubileumi beszédében „a mindennapok biztonságáért, egy gyarapodó Magyarországról” szólt, önmagát, kormányát s támogatóit dicsérően.
|
75 nappal ezelőtt alakult meg az a kormány, amely ennek a felelősségnek a jegyében vállalkozott az ország válságának kezelésére, vállalkozott arra, hogy felelős cselekvéssel kivezeti az országot abból a válságból, amely óriási veszélyekkel fenyegeti Magyarországot. Az új kormány szembenézett a válsággal, a gyors és felelős cselekvést választotta. Olyan döntéseket hoztunk, amelyek hosszú távon határozzák meg, hogy Magyarország hogyan működik majd a válság után. hogy amikor vége van ennek a válságnak, akkor egy, a korábbinál erősebb ország vág neki ismét a gyarapodás útjának. (Taps az MSZP soraiban.)
Tevékenységünket négy fő irányba irányítottuk. Azt mondtuk, hogy az azonnali válságkezelés révén meg kell védenünk munkahelyeket, családokat, másrészt azt is mondtuk, minél előbb helyre kell állítanunk az egyensúlyt Magyarországon, nehogy fölbillenjen az ország. Harmadrészt, azt is mondtuk, hogy most azonnal kell lépéseket tennünk azért, hogy megalapozzuk Magyarország hosszú távú növekedését, hogy bebizonyítsuk, képesek leszünk kinövekedni az eladósodásból. És végül mindezek eredményeként azt mondtuk, megpróbáljuk megerősíteni a külső és a belső bizalmat, megpróbáljuk megerősíteni Magyarország önbizalmát is. (Taps az MSZP soraiban.)
75 napja haladunk óriás léptekkel, hogy Magyarországot megvédjük a válság hatásaitól. Nemcsak gyorsan és sokat, de nagyot léptünk egy sor területen azért, hogy világos üzenetet küldjünk a világnak és Magyarország polgárainak, hogy Magyarország érti e válság üzenetét, és kész arra, hogy megtegyen mindent, ami szükséges ahhoz, hogy kilábaljon ebből a helyzetből. (Taps az MSZP soraiban.)
75 nap alatt eljuttattuk odáig, ahová 75 nap alatt el lehetett juttatni. 75 nap után túljutottunk a legfájdalmasabb lépéseken. Köszönöm mindenkinek, minden magyar polgárnak a türelmet, az elfogadást, a megértést. Azok a sokszor fájdalmas, kényelmetlen, kellemetlen vagy nehéz lépések, amelyeket meg kellett hoznunk, azt tették lehetővé, hogy elkerüljük az elviselhetetlent. Ez volt a feladatunk, a 75 nap alatt ennek részben már megfeleltünk. Azt gondolom, ezt az eredményt nagyon sokan már látják. Pedig hát túlnyomóan nedves, zivataros időjárás van ma a világgazdaság egén, a kormány azonban stabil parlamenti többséggel kitartóan, ha kell, leszegett fejjel, elszántan végigmegy azon az úton, amelyen az elmúlt közel 75 napban haladt, és amely már most is láthatóan Magyarország számára a válságból kivezető utat mutatja. Magyarországon most a felelős cselekvés ideje van. A kormány vállalja a felelősséget a cselekvésért, és tesszük a dolgunkat, vezetjük az országot. (Hosszan tartó taps az MSZP soraiban.)
|
Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok!” Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert, a gazdaság és a társadalom folyamatait elemző, prognosztikai, ökonometriai tevékenységeket végző, a bársonyszékek retorikusainál sokkal, de sokkal megbízhatóbb, hiteles, a szakmájuk iránt elkötelezett tudósok, kutatók, szakemberek, akadémikusok, közgazdászok, statisztikusok, egyetemi tanárok, gazdasági elemzők alkotta, ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb heti összefoglaló jelentésének (2009. június 29. – július 5.) fontosabb adatait ismertetjük.
Íme, a valóság!
2009 első negyedévében mérséklődött a folyó fizetési mérleg hiánya, a passzívum szezonálisan kiigazítva 1712 millió eurót tett ki. A szezonális hatások kiszűrésével a finanszírozási igény 1078 millió euró, ami a GDP 4,8 százalékát teszi ki.
Az államháztartás finanszírozási igénye 2009 első negyedévével záródó évben szezonálisan kiigazítva a GDP 4,1 százalékát, míg a szektor bruttó névértéken számításba vett adósságállománya a bruttó hazai termék 82,9 százalékát tette ki.
Az előzetes adatok szerint a kormányzati szektor hiánya az első negyedévben 327 milliárd forint volt, a GDP 5,1 százaléka. Az előző év azonos időszakához képest a hiány 150 milliárd Ft-tal, GDP-arányosan 2,4 százalékponttal magasabb. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2009 első negyedévében a kormányzati szektor bevétele 2844 milliárd forint, a kiadása 3171 milliárd forint, hiánya 327 milliárd forint volt.
Az előző negyedévhez képest az export 14, míg az import 21 százalékkal esett vissza.
A foglalkoztatottak száma 2009. március-május átlagában 3 779,9 ezer fő volt. Az év ezen időszakában 77,8 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma 409,7 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig, 9,8 százalék, ami éves szinten 2,1 százalékpontos növekedést jelent. A munkanélküliségi ráta tavaly ősz óta fokozatosan emelkedett. Kezdetben szezonális okok miatt, majd az idei év elején a gazdasági válság kibontakozásával gyorsan romlott a munkaerő-piaci helyzet. A recesszió először a feldolgozóipart érintette, majd a szolgáltató ágazatokban is csökkent az alkalmazottak száma. Ennek ellenére az elmúlt 2 hónapban mintegy 15,8 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak köre, döntően az állami közmunkaszervezések miatt. A tavaszi hónapokban tízezres nagyságrendben jelentek meg eddig inaktív idénymunkások a munkaerőpiacon, és az elhelyezkedésük is tompítja a recesszió tovagyűrűzését, így a nyári hónapokban, a turizmusban, a mezőgazdaságban és az építőiparban élénkülő foglalkoztatás miatt
valamint az állami közmunkák hatására átmenetileg tovább csökkenhet a munkanélküliség.
Az ipari termelői árak 2009. április-májusban 2-2 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz mérten. A májusi termelői árak az egy évvel korábbinál 6,2 százalékkal voltak magasabbak. A múlt havi árváltozás relációs bontásban meglehetősen kiegyenlített volt: a belföldi értékesítési árak a múlt hónapban 0,3 százalékkal csökkentek, az előző évihez mérten is csak 1,8 százalékkal emelkedtek. A forint árfolyamának viszonylagos stabilizálódásával az értékesítés exportárai 3,2 százalékkal haladták meg az előző havit, éves szinten az áremelkedés 9,2 százalékot tett ki, a drágulás így is alacsonyabb mértékű volt, mint a hazai valuta gyengülése. Az enyhén csökkenő irányú árváltozás alapvetően a fejlett országok tartós recessziójának, valamint az olaj és nyersanyagárak csökkenésének a következménye.
A feldolgozóipar belföldi értékesítési ára májusban 0,5 százalékkal alacsonyabbak voltak az áprilisinál, az alágazatokban nagyon szűk sávban ingadoztak: a vegyipari és kohászati termék eladási árai 2 százalékot kissé meghaladó mértékben csökkentek. Kiugróan magas, 17 százalékos árcsökkenést a műtrágyák és nitrogénvegyületek termékcsoportokban regisztráltak.
A fogyasztási cikkek átlagára 2,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripari termékek árai nem változtak, a gépipariaké kissé emelkedtek. A feldolgozóipar egészében az elmúlt 12 hónapban 0,6 százalékkal mérséklődtek az árak, ebben szerepe volt az alacsony importáraknak valamint a lanyha keresletnek. Az ipar belföldi értékesítésben jelentős súlyt képviselő energiaellátás árai májusban gyakorlatilag nem változtak, a vízellátásban 0,3 százalékos árcsökkenést mértek.
Az exportértékesítés árai forintban számolva tartósan csökkentek, az előző havinál 3,2 százalékkal voltak alacsonyabbak. A hazai fizetőeszköz egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 4,5, a dollárhoz képest 7,5 százalékkal erősödött. Az EU tagállamaiban a termelői árak mérsékelt ütemben változtak, jobbára csökkentek a jelentős mértékű recesszió következményeként.
Az idei első négy hónapban a külkereskedelmi mérleg aktívuma 1049 millió euró volt, ami 718 millió euróval magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A forintban mért árszínvonal a kivitel és a behozatal esetén is 7 százalékkal emelkedett, így a cserearány változatlan maradt. A kivitel és a behozatal közötti különbsége egyre nő, míg februárban az export-import olló 3,2 százalék volt, márciusban 5,4, áprilisban 6 százalékra emelkedett. Exportpiacaink beszőkülése miatt a kivitel euróban számítva áprilisban 29,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az import volumene nagyobb mértékben csökkent (35,4 %-kal), mint az export, mivel a lakossági fogyasztás visszaesése mellett a kormányzati költések is visszaestek, valamint a vállalatok is elhalasztják beruházásaikat. Az export 60 százalékát kitevő gépek és szállítóeszközök kivitele az idei első négy hónapban 27 százalékkal mérséklődött, behozatala 29 százalékkal csökkent. A főcsoporton belül a legnagyobb visszaesés a közúti járművek és az energiafejlesztő gép és berendezés forgalmában mutatkozott.
Az energiahordozók importvolumene 33 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A kőolaj behozatal 26 százalékkal mérséklődött (33 százalékos árcsökkenés mellett), a gázbehozatal 46 százalékkal esett vissza (75 százalékos drágulás mellett). A stratégiai gáztározók feltöltése várhatóan a nyári hónapokban, kedvezőbb árviszonyok mellett kezdőik.
Nemzetközi folyamatok
Az olaj árfolyama közel 5 dollárral csökkent. A világgazdasági helyzet várt megszilárdulására alapozó olajár emelkedés alábbhagyott, mert a fejlemények nem támasztották alá azt a meggyőződést, hogy az amerikai gazdaság hamarosan kilábalhat a válságból. Az Egyesült Államokban az üzemanyag-készletek a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a függetlenség napi ünnepek előtt, annak ellenére, hogy ebben az időszakban hagyományosan megnő a lakossági fogyasztás. A WTI típusú kőolaj 66,73 dollár/hordó áron zárt. A korrekció a JP Morgan és a Barclay’s Capital véleménye szerint 60 dollárig folytatódhat.
Az euró-övezet történetében először fordult elő, hogy egy adott hónapban nem emelkedtek az árak: májusban 0,0 százalék volt az infláció az egy évvel korábbihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva mindössze 0,1 százalékos drágulást mértek. Az inflációs ráta csökkenésének hátterében az áll, hogy az energia jóval kevesebbe kerül, mint egy évvel korábban. Az Eurostat adatai szerint idén májusban 11,6 százalékkal volt olcsóbb az energia, mint egy évvel korábban.
Míg az energiáért kevesebbet, az élelmiszerekért, valamint az alkohol és dohánytermékekért többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban, átlagosan 3,3 százalékkal. Az euró-zónán belül a legnagyobb drágulás Litvániában volt, 4,9 százalék, míg Írországban 1,7 százalékkal, Portugáliában pedig 1,2 százalékkal estek az árak. A júniusi előzetes adatok szerint az euró-övezeti fogyasztói árindex 0,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Az unió és euró-övezet mély recessziójának eredményeként tízéves csúcsra nőtt az euró-övezeti munkanélküliség. A 2009. májusi 9,5 százalékos munkanélküliségi ráta 1999 májusa óta a legmagasabb. Csak májusban 273 ezer állás szűnt meg az euró-zónában. Az EU egészének 27 államában 8,9 százalékos volt a munkanélküliség az év ötödik hónapjában. Ez 2005 júniusa óta a legmagasabb szint. Az unió egészében egy hónap alatt 385 ezer ember veszítette el az állását, közülük 273 ezren az euró-övezet 16 államában. Így összesen az unió 21,5 millió munkaképes polgárnak nincsen állása, akik közül 15 millióan az euró-zónában élnek. Tavaly májushoz képest a huszonheteknél 5,1 millió fővel, az euró-övezetben 3,4 millió fővel növekedett a munkanélküliek tábora.
Az Európai Központi Bank változatlanul 1 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat. Bár az infláció júniusban negatív tartományba került, ez nagyrészt technikai okokkal magyarázható. Ősszel valószínű ismét pozitív inflációs rátát regisztrálnak az euró-zóna országaiban, ami összeegyeztethető az ECB középtávú inflációs célkitűzésével.
A kérdőíves felmérések szerint a fogyasztói árindexre vonatkozó várakozások továbbra is mérsékeltek, ez az infláció stabilan alacsony értéket vetíti előre. A gazdasági visszaesésé dinamikája mérséklődik, azonban érdemi élénkülésre csak 2010 közepétől lehet számítani.
Bruttó hazai termék, 2009. I. negyedév (előzetes)
A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 6,4%-kal csökkent 2009. I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A GDP volumenindexei 2007–2009 (Előző év azonos időszaka = 100,0)
| Év/Negedév |
I. |
II. |
III. |
IV. |
I–II. |
I–III. |
I–IV. |
| 2007 |
102,6 |
101,0 |
100,8 |
100,7 |
101,8 |
101,4 |
101,2 |
| 2008 |
101,8 |
102,1 |
101,3 |
97,5 |
102,0 |
101,8 |
100,6 |
| 2009 |
93,6 |
