Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője felszólalásában cáfolta azokat az ellenzéki állításokat, amelyek szerint nem voltak egyeztetések a választási törvényről és a kampányfinanszírozásról. Mint mondta, múlt héten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Állandó Bizottságának ülésén, valamennyi magyar és határon túli parlamenti képviselettel rendelkező párt részvételével olyan konszenzusok születtek, amelyeket visszatükröz a parlament előtt lévő javaslat.

Érthetetlennek tartotta, hogy miért ne az állampolgárok érdekeit szolgálná, ha kevesebb pénz megy a pártok finanszírozásra. Szerinte az MSZP azt fájlalja, hogy kevesebb pénzt kap majd, az előterjesztők viszont úgy gondolják, hogy jelen helyzetben továbbra is takarékoskodni kell az adófizetők pénzével. A képviselő részletesen ismertette a javaslatokat, amelyeket a KDNP támogat.

A kormány nevében Répássy Róbert igazságügyi államtitkár támogatásáról biztosította a javaslatot.

Az eddigi szabályozást pontosítja az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatban és a polgármesterek, helyi képviselők megválasztására vonatkozó eljárási szabályokat is tartalmazza a választási eljárásról szóló törvény javasolt módosítása – jelentette ki a fideszes Cser-Palkovics András az Országgyűlésben.

A kormánypárti politikus expozéjában kiemelte: a változtatásokra azért is szükség van, mert az európai parlamenti választások és az önkormányzati választások időpontja a jövőben sem eshet egybe.

A törvénymódosítás tartalmazza az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos aláírásgyűjtési szabályok pontosítását is – mondta Cser-Palkovics András. Kitért arra, hogy Balatonvilágos az Országgyűlés döntése alapján Veszprém megyéből Somogy megyéhez került át, és a választókerületeken is módosítani kell.

A fideszes képviselő tájékoztatása szerint a törvénnyel összefüggésben több érdemi észrevétel érkezett civil és jogvédő szervezetek részéről, a külhoni magyar szervezetekkel való egyeztetés során is több szempont felmerült, valamint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán megfogalmazottakat is figyelembe véve emeltek a javaslatba több változtatást.

Úgy gondolják, hogy az ellenzékhez köthető szervezetek kérései, melyek egyértelműen a választások átláthatóságára vonatkoztak, bekerültek a javaslatba - jegyezte meg, hozzátéve: a külhoniak észrevételei a szavazások minél egyszerűbb és gördülékenyebb menetét segíti elő.

 Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatról szólva azt mondta, az tisztább, átláthatóbb és olcsóbb kampányt eredményez, életszerűbbek lesznek az új szabályok, és a pénzmozgások is jobban követhetők lesznek, mivel nem készpénzben, hanem kincstári számlán keresztül, bankkártyás fizetéssel lehet elkölteni a kapott összegeket.

Az olcsóbb kampányt szolgálja az a változtatás, hogy a választások évében a pártok a működésükre nem kapnak támogatást, emellett a voksolás egyfordulós lesz és a szabályozott hirdetési felületek is hatékonyabbá teszik a folyamatot - mondta. 

Cser-Palkovics András úgy fogalmazott: a szabályozás már 23 éve várat magára.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a kormány nevében elmondta: a kabinet kiemelten fontosnak tartja, hogy a jövő évi választásokat olyan törvényi háttér mellett bonyolítsák le, „amely teljes körű és lehetővé teszi a választópolgárok akaratának szabad kifejezését”. A kormány álláspontja szerint a mostani törvényjavaslatok megnyugtatóan rendezik „a még elvarratlan” kérdéseket és teljessé teszik a választások törvényi feltételrendszerét.

Úgy fogalmazott: kiemelten fontos, hogy a választásokat követően annak demokratikus módját ne érhessék jogos bírálatok, ennek érdekében a törvényjavaslatok kellő garanciákat tartalmaznak a választási eljárás tisztességes lebonyolításának biztosítására.

Ilyen garanciális elemnek nevezte az államtitkár a választókerületek kialakítását a 10 ezer lakos feletti településeken, amelyhez a javaslat elfogadása esetén a helyi választási iroda véleményét is ki kell kérni és amely ellen biztosított a jogorvoslati fórum is. Ismertette azt is: a javaslat a nemzetiségi választásokkal kapcsolatban is tartalmaz garanciális elemeket. Példaként említette, hogy a nemzetiségi választásokon megfigyelőket alkalmazhatnak a jövőben.

Répássy Róbert elmondta: a választási eljárás nyilvánosságával kapcsolatban eddig megfogalmazott bírálatok elsősorban a választási adatok közzétételére, illetve a külhoni szavazatok ellenőrzésére és megszámlálására vonatkoztak, de a most tárgyalt indítvány ebben a témában is garanciákat tartalmaz.

A kampányfinanszírozással kapcsolatos garanciákról szólva Répássy Róbert elmondta: az állami támogatások kizárólag kampányidőszakban és kampányköltségekre használhatók fel, mindezt ráadásul bizonylatokkal kell majd igazolniuk a jelölő szervezeteknek. Kiemelte: a választási eredmények jogerőre emelkedése után 15 napon belül be kell nyújtania a jelölő szervezeteknek az elszámolásukat és ha ezek nem felelnek meg az előírásoknak, akkor az állami támogatás kétszeresét kell visszafizetniük.

Répássy Róbert szerint aki objektíven szemléli az új szabályokat az megállapíthatja, hogy azok átláthatóvá, elszámoltathatóvá teszik a pártokat, ráadásul egységes elvek alapján, az esélyegyenlőség biztosítása mellett, egyenlő mértékben kaphatnak támogatást, függetlenül attól, hogy az előző választásokon milyen eredményeket értek el.

Az államtitkár a kormány támogatásáról biztosította a javaslatokat és ugyanezt kérte az Országgyűléstől is.

A 2013-as költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a képviselői felszólalásokkal folytatódott szerdán az Országgyűlésben. A Jobbik szerint kényszerpályán van a parlament. A Fidesz hisz abban, hogy a zárolások után forráselvonásra nem lesz szükség.

A képviselők hosszas kétperces felszólalásokból álló vitát folytattak az előző szocialista kormányok és a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának előnyeiről és hátrányairól.

Nyikos László (Jobbik) szerint az Országgyűlés kényszerpályán van, „a képviselőknek csak a gombnyomogatás maradt”a költségvetéssel kapcsolatban. A többi közt a közutak állapotáról szólva azt mondta: bár vannak tervek a felújításokra, jelenleg nincs pénz rájuk, ennek ellenére csökkeni fog a fejlesztési tárca költségvetése.

A javaslat hiányosságai között említette, hogy vizsgálatok nem kapcsolódnak hozzá. A képviselő hiányolta a Költségvetési Tanács ellenvetéseit, konkrét megállapításait. Vajon mire megy az Országgyűlés azzal, hogy egy diplomatikus megfogalmazást kap segítségül? - tette fel a kérdést. Szerinte a folyamatos zárolások nem értelmes pénzköltésre, hanem pazarlásra ösztönzik az intézményeket.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel azt mondta: tisztességes, ésszerű kereteken belül támogatják a stadionépítéseket, és felelőtlenség ezeknek a beruházásoknak az azonnali leállítása. Nem fűnyíróelvszerű megszorításokra van szükség, hanem a multikat kellene közteherviselésre kényszeríteni, mert jelenleg évente 4500 milliárd forint folyik ki Magyarországról a révükön - hangoztatta. Úgy vélte: a tárgyalt javaslat arról tanúskodik, hogy egy brüsszeli diktátum akadály nélkül átmegy az Országgyűlésen.

Kolber István (független) emlékeztet arra, hogy negyedik alkalommal módosítják az idei költségvetést. Szóvá tette, hogy a javaslat indoklásában is feleslegesnek tartja ezt az előterjesztő.

A Demokratikus Koalícióban (DK) politizáló képviselő leszögezte, a DK önmagában helyesli, hogy a kormány a hiány csökkentésére és a bevételek növelésére törekszik, valamint arra is, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Mindezek módját azonban már nem támogatják.

Kifogásolta, hogy az oktatás, az egészségügy és a kultúra szenvedheti el a legnagyobb kárát az elvonásoknak, annak ellenére, hogy ezek a területek már eddig is súlyos megszorításokon estek át. Épp ezért elutasítják az előterjesztést.

Az adóemelést nem helyesli a DK – jelentette ki –, mert ez a gazdasági növekedés lehetőségeinek árt. Közölte: a javaslatot nem tartják alkalmasnak a stabil költségvetési pálya kialakítására.

Schiffer András LMP-s független képviselő felszólalása nyomán hosszas, kétperces felszólásokból álló vita alakult ki a foglalkoztatási adatokról és a gazdaság egészséges szerkezetéről. Schiffer András ugyanis azzal érvelt, hogy az elsődleges munkaerőpiacon megszűnnek a munkahelyek, miközben a kormány a közfoglalkoztatási adatokkal kozmetikázza a statisztikákat.

Erre reagálva fideszes képviselők, köztük Riz Gábor, Nagy Csaba, Simon Miklós és Kővári János is az elmúlt időszakban országszerte megvalósult munkahelyteremtő beruházásokra hívták fel a figyelmet.

Ékes József fideszes képviselő szerint bár az ellenzéki képviselők sok mindenről beszéltek a vita során, a javaslat valójában 93 milliárd forint zárolásáról szól. Szerinte ugyanakkor a forráselvonásra nem lesz szükség, a kormány tudja tartani a költségvetései hiányt. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság 2011 óta

Szakács Imre (Fidesz) szerint javulhat a kampányfinanszírozás, az elköltött pénzek átláthatósága, a vonatkozó javaslat mind a pártok esélyegyenlőségét, mind a visszaélések kizárását lehetővé teszi.

Minden egyes regisztrált képviselőjelölt 1 millió forintos támogatást kap az államkincstártól, amelyet kampánnyal kapcsolatos dologi költségekre lehet fordítani - ismertette. Hozzáfűzte: egyszerre kampány- és pártfinanszírozásra nem nyújtható forrás. Fontosnak nevezte a kampányköltségek csökkentését és garanciális elemnek a támogatással való elszámolás rögzítését. 

A mandátumokért versenyre kelő országos nemzetiségi önkormányzatok is jogosultak támogatásra – mutatott rá. Fontos szabálynak nevezte, hogy limitálva van a listát állító jelölő szervezet támogatása is.

Az adományok kérdéséről szólva közölte: tilos külföldről valamint belföldi jogi személytől támogatást elfogadni, csak magánszemélyektől lehet, ezekkel pedig bizonyos összeghatár felett közzé kell tenni.

Gyakorlati problémát vet fel - folytatta -, hogy a közalkalmazottak nem vehetnek részt a választások lebonyolításában, holott eddig pedagógusok a helyi választási bizottságokban nagy számban voltak jelen. A javaslat ezért kiveszi a pedagógusokat a tiltott körből.

A javaslat egyik legnagyobb újításának nevezte, hogy széleskörű kontrollt biztosít a választási irodák működése felett: mind a pártok, mind a nemzetközi megfigyelők, valamint a sajtó is részt vehet az ellenőrzésben, a személyes adatok biztonságának óvása mellett.

 Molnár Zsolt (MSZP) szerint a törvényjavaslatok még általános vitára sem alkalmasak. A feliratkozás „megfutamodásra kényszerítette” a kormányoldalt – mondta, és bírálta, hogy semmilyen egyeztetés nem előzte meg a pünkösdkor benyújtott előterjesztéseket.

Szerinte a Nemzeti Választási Iroda átláthatóbb működését a sajtó részvétele némileg teszi csak átláthatóbbá, a folyamatok nagyrészt átláthatatlanok. A szavazók névjegyzékének megismerése is.

A kampányfinanszírozásról szólva kijelentette: az nem választható el a pártfinanszírozástól. A dologi kiadásokkal kapcsolatos elszámolások ugyan támogathatóak lennének, a javaslat világos iránya azonban az, hogy nincs szükség többpártrendszerre - mondta, kiállva amellett, hogy a demokráciának igenis vannak költségei.

Szabó Gábor(Jobbik) szerint nem válnak teljes mértékben átláthatóvá a kampányköltések, és több olyan „aknát” tartalmaz a javaslat, amely a pártok demokratikus választási versenyét korlátozza.

Szerinte drágább lesz a pártok kampányának finanszírozása, és amely a pártokat ésszerűtlen költési spirálba viszi bele, hiszen két hónap alatt 703 millió forintot tudnak majd elkölteni azok szervezetek, amelyek minden körzetben jelöltet tudnak állítani. Kijelentette: a pazarló támogatás miatt gombamód fognak szaporodni az új pártok, amelyek mintegy 6 milliós befektetéssel 149 millió forintos állami támogatáshoz juthatnak. Nagy veszélynek tartotta, hogy szervezett bűnözői körök használhatják ki ezt a lehetőséget.

Ugyanakkor a Jobbik nevében támogatta, hogy külföldi gazdasági és politikai érdekkörök, illetve     belföldi jogi személyek ne támogathassanak pártot. A választási eljárásról szóló törvény módosításáról azt mondta: a Jobbik korábban nem szavazta meg az eredeti törvényt sem, a mostani módosítások döntő többségét pedig csak szépségtapasznak tartják.

A Fidesz-KDNP az elmúlt három év után tovább folytatja a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok szigorítását – mondta Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője  az erről szóló törvényjavaslat benyújtója az előterjesztés parlamenti vitájában.

A kormánypárti politikus indítványa több ponton a nehéz helyzetbe került adósoknak kedvezve módosítaná a bírósági végrehajtásról szóló törvényt. Ezek egyike, hogy a kisösszegű követelések behajtásakor a végrehajtó nem kérhetné rögtön a lakóingatlan árverezését, hanem részletfizetési lehetőséget kell felajánlania az adósnak.

Józsa István (MSZP) felszólalásában támogathatónak nevezte a végrehajtás előtti részletfizetés lehetőségét és megjegyezte: a javaslatban többségben vannak az elfogadható indítványok, ugyanakkor a későbbiekben több módosító javaslatot is benyújtanak majd az adósok védelmének növelésére.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) jónak, de kevésnek nevezte Vejkey Imre javaslatát. Emlékeztetett, korábban többször tettek javaslatokat a jelenlegi, a jog útjáról sokszor letérő végrehajtói rendszer felszámolására és helyette egy kiszámítható, hatékony eljárási rend kialakítására. Gaudi-Nagy Tamás szintén nagy előrelépésnek nevezte a részletfizetés lehetőségét, megjegyezte azonban, hogy a tömeges eladósodás okát, vagyis a háztartások túlterheltségét tovább kell csökkenteni.