Tüntettek az Alkotmánybíróság ellen. Egy héttel a Lánchíd eltorlaszolása után, a Szabadság hídon tartottak forgalomkorlátozást tüntetők. Az Alkotmánybíróság függetlenségét, az odaküldött „pártkatonák” visszahívását követelték. A helyszínre érkező BRFK és a Készenléti Rendőrség munkatársai felszólították a gépjárművek vezetőjit, hogy hagyják el a hidat. Velük szemben szabálysértési eljárást indítottak. Íme a Taláros Testület legfrissebb határozatai, és a legközelebb tárgyalandó témáik serege.
Büki Zoltán, a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság elnöke nem titkolta: be nem jelentett demonstrációjukkal „az alkotmányos rend visszaállításáért” és az Alkotmánybíróság függetlenségéért tüntetnek. Azt akarják elérni, hogy hívják vissza a testületből a „pártkatonákat”, ennek érdekében a következő hónapokban „még rengeteg ilyen” tüntetést fognak szervezni. Szégyenletesnek tartja, hogy ma Magyarországon az alaptörvényben és a Római egyezményben aláírt gyülekezési és szabad véleménynyilvánítási jogot a hatalom szerintük „minden eszközzel korlátozni próbálja”.
A Fidesz gyors közleményében reagált a Szabadság hídon tartott autós demonstrációra. Hangsúlyozta: az elmúlt évek sorozatos törvénytelen és erőszakos akciói után újra baloldali provokátorok forgatják fel a fővárosiak életét. Nem bírnak magukkal. A lényeg számukra, hogy káoszt okozzanak, az sem érdekli őket, hogy tízezrek estéjét keserítik meg. Sokaknak van elegük az ilyen provokációkból, hiszen senkinek nincs joga ahhoz, hogy mások mindennapjait elrontva próbálja elmondani politikai véleményét.
+
Alkotmánybírósághoz fordul a vasárnapi zárva tartás miatt a Liga Szakszervezet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, mert szerintük az erről szóló törvénynél nem volt előzetes hatásvizsgálat, és nem volt elég idő a felkészülésre.
Gaskó István, a Liga elnöke állítja: a törvény különbséget tesz a vállalkozások között méret és tulajdonosi kör alapján. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint viszont nemcsak a munkavállalók és vállalkozók „tömegei”, hanem a vásárlók is rosszul járnak a zárva tartással, és már az első hétvége tapasztalatai megmutatták a szabályozás elhibázottságát.
LEGFRISSEBB HATÁROZATOK
Sok-sok ezer embert érintő panaszokról döntött a Taláros Testület. Az érintettek egy része egész biztosan megsértődött.
Nem alkotmányellenes a devizahitelesek és pénzintézetek közti perek felfüggesztése!
Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint a múlt év végéig összesen 12 ezer per felfüggesztéséről döntöttek a bíróságok. Ezeket az eljárásokat hajdan különféle érvek alapján indították magánszemélyek. Főként arra hivatkoztak, hogy egészen vagy részben érvénytelen, semmis a bankokkal korábban megkötött devizaalapú megállapodásuk.
Közel száz kérelmező azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélték: a bankok ellen korábban megindított pereiket nem lehet ésszerű határidőn belül befejezni, a jogvitákat ugyanis felfüggesztette a bíróság.
Az indítványozók állítják: a támadott rendelkezések amelyek a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti devizahitel-szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perek felfüggesztését írja elő alkotmányellenesek. Sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, csorbítják az eljárás ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogot, valamint a jogorvoslathoz való jogot is, mivel a felfüggesztő végzés ellen nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét. Ráadásul, a felfüggesztés időtartama alatt is kötelesek a szerintük jogtalanul megemelt törlesztő-részleteket fizetni, melynek elmulasztása akár a szerződés felmondásához és végső soron a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgy tulajdonjogának elvesztéséhez vezethet.
+
A Taláros Testületnek arra kellett válaszolnia, hogy megfelel-e az Alaptörvénynek az a múlt évi jogszabály, amelynek alapján a bíróságok felfüggesztették a magánszemélyek hitelpereit.
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszokat. Határozata indokolása szerint azáltal, hogy a perek felfüggesztése az elszámolás lezárásáig tart, a feleknek az eljárás ésszerű időn belül való befejezéséhez való joga csak olyan mértékben szenved sérelmet, amit a korlátozás alkotmányosan igazolható céljának elérése indokol.
Hangsúlyozta: a folyamatban lévő perek jogalkotói elhatározás alapján történő, kötelező felfüggesztése unikális megoldásnak tekinthető a jogrendszerben, mivel közvetlen beavatkozást jelent a perek folyásába, ráadásul nem teszi lehetővé a konkrét ügyek egyedi körülményeinek a mérlegelését. Ugyanakkor normatív előírás esetében a hagyományos, bírósági szervezeti rendszeren belüli jogorvoslat kérdése nem vethető fel, mivel az a „jogorvoslathoz való jog tárgyát tekintve a bírói, illetőleg hatósági döntésekre terjed ki”. A perek felfüggesztése a bankok és a devizahiteles közti elszámolás lezárásáig tart, ezért a feleknek az eljárás ésszerű időn belül való befejezéséhez való joga csak olyan mértékben szenved sérelmet, amit a korlátozás alkotmányosan igazolható céljának elérése indokol.
Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó kétségtelenül korlátozta a panaszosoknak pereik ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogát, ám ez a korlátozás alkotmányos, hiszen megfelel az alaptörvényben is rögzített szükségességi-arányossági tesztnek, mely szerint „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.
Indoklásában rámutatott többek között arra is: a törvényalkotó a felfüggesztés elrendelésével egyidejűleg rendezte a devizahitelek egyes kérdéseit, például egyértelműsítette az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések jogi megítélését. Így, bár a perek felfüggesztése valóban passzivitásra kötelezte mind a bíróságot, mind a feleket, a felfüggesztése ideje alatt több, a felek viszonyának rendezésére irányuló jogalkotási aktus történt és számos per okafogyottá vált.
Kitért arra is: a devizahiteles perek elszámolás lezárulása előtti folytatása komoly jogbizonytalanságot eredményezne, ami a felfüggesztéssel megakadályozható volt. A felfüggesztés ideiglenesen hátráltatja ugyan az igényérvényesítés folyamatát, de a jogbizonytalanság megelőzéséhez ez a rendelkezésre álló legkevésbé korlátozó eszköz.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság elutasította a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény – 2014. július 26-tól október 14-ig hatályos – 16. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a 2014. évi XL. törvény 38. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/1536/2014.)
A határozathoz Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt.
|
Az Országos Bírósági Hivatal szerint a perek további tárgyalásának első feltétele az, hogy az ügyfél átvegye a hitelintézet elszámoló levelét, és az abban foglalt közlés – az esetleges jogorvoslati eljárás után – jogerőre emelkedjen. Az adós ezt követően kezdeményezheti a bíróságon a felfüggesztett ügy folytatását. A tárgyalás kitűzéséhez az is szükséges, hogy a felperes, vagyis a kölcsönt felvevő személy – önként vagy a bíró felhívására – módosítsa eredeti keresetlevelét. Az ügyfelek ugyanis annak idején nagyon sok esetben csak azt kérték: mondja ki a bíróság a hitelszerződés érvénytelenségét, semmisségét. A devizahiteles törvény szerint ugyanakkor ez kevés. Az ügyfélnek azt is közölnie kell a bírósággal, mi legyen a semmisség következménye, a jövőben miképpen alakuljon a bank és az adós kapcsolata. Amennyiben a hitelfelvevő nem módosítja korábbi kérelmét, a bíróság megszünteti a pert.
Az Országos Bírósági Hivatal szerint a most zajló banki elszámolás megkönnyítheti a jogviták rendezését, hiszen az ügyfelek a bank leveléből információkat szerezhetnek, s esetleg a pénzügyi békéltető fórumon is közelebb juthatnak a megoldáshoz. A határidőket figyelembe véve a bíróságok az év vége felé tűzhetik ki a korábban felfüggesztett 12 ezer polgári per tárgyalását. |
Titkosított adatok
Az indítványozó adatvédelmi biztos álláspontja szerint az ítéletekről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésekről készített anonimizált másolat kiadására vonatkozó szabályok a nyilvános tárgyaláshoz, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogot is sértik. Szükségtelenül korlátozza azzal, hogy szélesebb körben teszi lehetővé a bírósági határozatokhoz való hozzáférés megtagadását, mint amit más alapjog védelme vagy alkotmányos elv érvényesülése megkíván.
Álláspontja szerint megkülönböztetett figyelmet érdemelnek azok az ügyek, amelyekben az eljárás tárgya az adat minősítésének, illetve titkosítása jogszerűségének bírósági vizsgálata. Amennyiben ugyanis a bíróság szerint jogellenesen minősítették vagy titkosították az adatot, nincs indoka a megismerhetőség korlátozásának.
+
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. Határozata indokolása szerint a támadott rendelkezés olyan körben teszi lehetővé a közérdekű adatok megismerésének megtagadását, ahol azt más alapjog, illetve alkotmányos érték védelme alátámasztja.
Ugyanakkor megjegyezte: a jogbiztonság érdekében, a jogalkalmazás egységességének előmozdítása céljából indokoltnak tűnik felülvizsgálni a jelen ügyben tárgyalt körre irányadó, de eltérő szabályozási funkciót hordozó szabályozások koherenciáját. Erre a polgári perrendtartás folyamatban lévő újra kodifikálása megfelelő alkalmat szolgáltathat.
Addig is: az Alkotmánybíróság március 24-én elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (9) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. (AB határozat jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról: II/1473/2012.)
A határozathoz Czine Ágnes, Kiss László, Lévay Miklós, Sulyok Tamás és Salamon László különvéleményt csatolt.
Gázszámla számlaképe
A bírói indítvány a konkrét ügyben alkalmazandó, de már hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés vizsgálatára irányult. A támadott rendelkezés szerint a miniszteri rendelet, amely a kibocsátott számla számlaképére való követelményeket tartalmazza a rezsicsökkentésre tekintettel, a kihirdetését követő 15. napon lépett hatályba.
+
Az Alkotmánybíróság megállapította: a bíró pusztán arra hivatkozással kezdeményezte az eljárást, hogy a testület hatáskörébe tartozik a rendelethez való alkalmazkodáshoz szükséges felkészülési idő elégséges voltára irányuló „előkérdésnek” az eldöntése. Megnevezte ugyan az Alaptörvény megsértett rendelkezését, de nem indokolta meg, hogy a támadott rendelkezés miért ellentétes a jogállamiság elvéből levezetett kellő felkészülési idő követelményével. Az alaptörvény-ellenességet alátámasztó indokolás hiányának jelentőségét fokozza, hogy a bírói kezdeményezés nem tartalmazza a bíró előtt folyamatban lévő ügyben megállapított tényállást sem, ami hiánypótlás útján sem volt orvosolható, ugyanis ennek a felfüggesztett eljárás akadályát képezi.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság visszautasította a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló 4/2013. (II. 4.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. (AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról: III/1825/2014.)
A határozathoz Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Szalay Péter pedig különvéleményt csatolt.
DÖNTÉSRE VÁRVA
Változatlanul hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó panaszok. Íme, a böngészőknek is kavalkádot ígérő, a legközelebb tárgyalandók serege.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének témái
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 104. § (1) bekezdésével, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 102. § (1) bekezdésével összefüggő bírói indítvány vizsgálata, - előzetes mentesítés.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a rendelkezések sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét, mert a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek javára indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Hozzáteszi, a rendelkezések által megvalósított negatív diszkrimináció se szükségességi, se arányossági indokokkal nem magyarázhatóak. (Indítvány)
+
Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenessége megállapítására és konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, - juttatás jogtalan szabadságelvonásért.
Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés ésszerű indok nélkül különbözteti meg az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedett jogalanyokat, amikor a juttatást attól teszi függővé, hogy az érintett a szabadságelvonást mely időszakban szenvedte el, és eszerint mely semmisségi törvény hatálya alá tartozik. A rendelkezés ezért sérti az Alaptörvény XV. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és a IV. cikk (4) bekezdésében foglalt, a jogtalan szabadságelvonáshoz kapcsolódó kártalanításhoz való jogot. (Indítvány)
+
A 2013. évi CXXII. törvény egyes rendelkezései, valamint a 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, - földbizottság állásfoglalása, jogorvoslat.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapjogot sérti az, hogy a földbizottság állásfoglalásával szemben - sem közvetlenül, sem az érdemi döntés felülvizsgálatának keretein belül - a bírósági jogorvoslati út nem biztosított, mivel a földbizottság állásfoglalása hatását tekintve érdemében eldöntheti az ügyet, (kötelező előírás okán elutasító határozathoz vezet). Ugyanezeket az alapjogokat sérti az is, hogy a földbizottság állásfoglalásával szemben biztosított egyetlen jogorvoslat, a kifogás előterjesztésére is csak rövid határidő alatt van lehetőség.
Az indítványozó szerint Alaptörvény-ellenesség mutatkozik abban, hogy a földbizottság a hallgatásával is előidézheti ugyanezt a hatást: érdemben a szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadását eredményezi állásfoglalásának ki nem adása. Ebben az esetben még az egyetlen, közigazgatási jogorvoslati lehetőség, az 5 napon belüli kifogás lehetőség sincs biztosítva. (Indítvány)
+
A 2003. évi C. törvény 96. § (4) bekezdésével, valamint a 163/F. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, - átjátszó antenna létesítése.
Az indítványozó bírói tanács álláspontja szerint a támadott rendelkezések - az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése mellett, az I. cikk (3) bekezdésében meghatározottakon túl - sérti a tulajdonhoz való jogot. A rendelkezések - az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározottakon túl - sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt bírósághoz fordulás jogát, kiüresíti azt, mivel nem nyújt lehetőséget a bírói mérlegelésre.
Végül az indítványozó bírói tanács kifejti: az Eht. 167/F. §-a sérti a jogállamiság elvét is, mivel az Eht. tulajdonjogot aránytalanul korlátozó 96. § (4) bekezdését visszamenőlegesen - a 2013. július 1-jét megelőzően létrejött jogviszonyokban is - alkalmazni rendeli. (Indítvány)
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái
A Kúria Gfv. VII.30.296/2013/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, -felszámolási eljárás.
Az indítványozó álláspontja szerint ügyében olyan bíróság járt el, amelynek az alapügyben hatásköre és illetékessége nem volt, így az általa hozott döntés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. (Indítvány)
+
Terézváros Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló 15/2013. (IV. 25.) számú önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése és 18. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - közterület-használati szerződés felmondása.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezések nem felelnek meg a jogforrási rendbe történő illeszkedés követelményének és a normavilágosság követelményének, ezáltal sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését. Sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot, illetve annak korlátozására vonatkozó alkotmányos garanciákat is, mert a közterület-használathoz való hozzájárulás megvonása, mint az indítványozó használati jogának korlátozása az alkotmányossági garanciák figyelmen kívül hagyásával, önkormányzati rendeleti szinten, kártalanítás nélkül valósult meg. (Indítvány)
+
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63. § (2) bekezdése, a 64. § (1)-(2) bekezdései és a 65. §-a, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-a és 26. §-a, továbbá a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.30.417/2013/55. számú ítélete vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - eljárási bírság,
Az ügy előzményeként a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellenőrzést folytatott a Budapest Airport Zrt. privatizációjával összefüggésben, bizonyos iratok megküldését kérte az indítványozótól. Az indítványozó válaszlevelében közölte: a megkeresésnek nem tud eleget tenni, az iratok ügyvédi titkokat tartalmaznak. A Kehi ezt követően eljárási bírság megfizetésére kötelezte az indítványozót.
Az indítványozó szerint fellebbezése során a bíróság a támadott ítéletében nem döntött a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal eljárásáról, az adatkérés jogszerűségéről. Állítja: a Kehi, valamint a bíróság eljárása, továbbá a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság elvét, a személyes adatok védelméhez való jogot, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is. (Indítvány)
+
A Kúria Pfv.I.20.816/2013/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - haszonélvezeti jog bejegyzése.
Az indítványozó előadja, hogy az alapügy felperesei egy szóbeli megállapodás alapján kérték a haszonélvezeti joguk bejegyzését, amelyet az elsőfokú bíróság el is rendelt. A másodfokú bíróság megváltoztatta az ítéletet: elutasította a keresetet és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a bíróságot. Ezt a döntést a Kúria hatályon kívül helyezte és helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése túlterjeszkedett a kereseti kérelmen és az alapügy iratanyagán, mivel olyan mértékben állapította meg a felperesek haszonélvezeti jogát, ahogyan azt ők maguk sem kérték. A támadott ítélet teljeskörű haszonélvezetet állapított meg a perbeli ingatlan vonatkozásában, holott a kérelem (és az ezt alátámasztó dokumentáció is) kizárólag az ingatlan egy raktárhelyiségére és a padlásra vonatkozott. Ezzel sérült - az indítványozó véleménye szerint - az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való joga. (Indítvány)
+
A Fővárosi Törvényszék 61.Pf.634.166/2013/12. számú ítélete és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.P.91.842/2012/15. számú ítélete vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - perköltség megfizetésének érvényesítése.
Az indítványozó ellen az ELMÜ Hálózati Kft. a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt pert indított, amelyben az ELMÜ Hálózati Kft. keresetét a bíróság elutasította, és perköltség megfizetésére kötelezte. Az indítványozó ekkor jogi képviselője útján pert indított az ELMÜ ellen az eljárás során felmerült költségei (ügyvédi és egyéb költség) megtérítésének érvényesítésére. A támadott határozat szerint a szerződésszegéssel okozott kárát ugyanis kizárólag perköltségként és kizárólag ez ellene indított eljárásban érvényesíthette volna.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott határozatok megsértették az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésébe foglalt fogyasztók védelméhez való jogát, a XIII. cikk (1) bekezdés 1. fordulata szerinti tulajdonhoz való jogát, valamint a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát. (IV/1512/2014.)
+
A Kúria Pfv.VI.21.474/2013/6. számú alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - szerződés érvénytelensége.
Az indítványozók ingatlan adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indítottak pert, keresetüket az első és másodfokon eljárt bíróságok, és a felülvizsgálati eljárásban a Kúria is elutasította.
Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményét, a XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogukat, és a XV. cikk (2) bekezdése szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel a Kúria - téves jogalkalmazása következtében - nem állapította meg a per tárgyává tett szerződésről, hogy színlelt, jó erkölcsbe ütköző, ezáltal érvénytelen. (Indítvány-kiegészítés)
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái
A Kúria Mfv.I.10.078/2014/2. számú ítélet nemzetközi szerződésbe ütközésének, alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - felmentés jogellenességének megállapítása.
Az indítványozó szerint a bíróságok a támadott ítéleteket már köztudottan alaptörvény-ellenes rendelkezések alapján hozták.
Állítja: a jogsértő munkáltatói aktust jogszerűnek kimondó ítéletek sértik az Alaptörvény I. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az emberi méltósághoz való jogát. A bíróságok nem nyújtottak számára kellő jogvédelmet, ezért megsértették az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakat. Az ítéletek sértik a tisztességes hatósági, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mert nem bírálták el fellebbezési kereseteiben megfogalmazott valamennyi jogcímet. A támadott ítéletek sértik a közösségi jogot, illetve ellentétesek az Alaptörvény Q) cikk (2) és (3) bekezdéseivel is. Az indítványozó az üggyel összefüggésben hivatkozik még az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint a Európai Szociális Charta egyes rendelkezéseinek sérelmére is. (Indítvány)
+
A Kúria Kfv.V.35.534/2013/15. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 1.Kf.649.889/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, pénzügyi, felügyeleti ügy.
Az ügy előzményeként a PSZÁF határozataiban - felügyeleti jogkörben - kötelezettségeket állapított meg az indítványozóval szemben. .
Az indítványozó állítja: a PSZÁF az eljárást az ügyben nem alkalmazható jogszabályok alapján folytatta le. A támadott bírósági ítéletek sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel a PSZÁF eljárását jóváhagyták. Részletesen vitatja a Kúria jogértelmezését, amely szerinte a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga mellett sérti az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglaltakat is. (Indítvány-kiegészítés)
+
A Kúria Pfv.V.21.259/2013/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - megbízási sikerdíj.
Előzménye: a bíróságok a felperes keresetének megfelelően az indítványozót (alperest) megbízási sikerdíj visszafizetésére kötelezték.
Az indítványozó vitatja, hogy közte és a felperes jogelődje között megbízás jött létre, szerinte munkaszerződést kötöttek, melynek alapján nem sikerdíjat, hanem prémiumot vett fel.Álláspontja szerint az ítéletek helytelenül állapították meg a tényállást, ezért ellentétesek az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésével és M) cikk (1) bekezdésével, és sértik a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való jogát. Nézete szerint a Kúria ítéletével megsértette az Alaptörvény a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség követelményét, és a XII. cikk (1) bekezdésében foglalt, a munka szabad megválasztásához való jogát is. (Indítvány)
+
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.33.678/2013/19. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - adóbírság.
Előzmény: az indítványozó vendéglátó egységében internetes terminált működtetett, amelyet a NAV ellenőrei pénznyerő automatának minősítettek, és 500. 000.- forint pénzbírsággal sújtottak. Az indítványozó a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelynek során a bíróság a keresetét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság döntése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel indítványa ellenére sem rendelt ki igazságügyi szakértőt. Továbbá sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát az is, hogy a pertárgyérték miatt nincs helye felülvizsgálatnak. (Indítvány)
+
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 2. §-ának „eb” szövegrésze, 21. § (3) bekezdése, 45/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.33.924/2013/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének és a konkrét ügyben történő alkalmazhatatlanságának megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - egyesüléshez való jog.
Az indítványozó előadja: a jogalkotó módosította az állattenyésztési törvényt, melynek hatására - mint állattenyésztéssel foglalkozó szervezet - kénytelen volt pályázni, hogy az általa gondozott fajtákat továbbra is gondozhassa, azonban több fajta vonatkozásában a tenyésztési hatóság az engedélyét visszavonta. Emiatt a felügyeleti szervnél eljárást kezdeményezett, a Vidékfejlesztési Minisztérium azonban elmulasztotta értesíteni az eljárásról, csak a megsemmisítő határozatot küldték meg számára. A határozatot a bíróság előtt megtámadta, amely a jelen indtívánnyal támadott ítéletében elutasította az indítványozó keresetét.
Az indítványozó szerint a jogszabályok több alapvető jogát megsértették, többek között sérült az Alaptörvény B) cikkébe foglalt jogállamiság elve, a VIII. cikk (2) bekezdésébe foglalt gyülekezési joga, a XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, és a (2) bekezdésébe foglalt jogellenesen okozott kár megtérítésének a joga, valamint a XXVIII. cikk szerinti tisztességes bíróság előtti eljáráshoz való joga. (Indítvány)
+
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. LXXXI. törvény 83/C. §-a, valamint 102/I-102/K. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány befogadhatóságának vizsgálata, - utólagos normakontroll eljárás.
Az indítványozó, az alapvető jogok biztosa állítja: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezései 2013. július 1-től bevezetik a közszférában foglalkoztatottak kettős juttatásának (öregségi nyugdíj és munkabér együttes fizetése) tilalmát.
Az alapvető jogok biztosa szerint a jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett és ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság vagyoni értékű jog, melyet az Alaptörvény XIII. cikke véd. E jogosultság feltételhez kötése az Alaptörvény XIII. cikkének korlátozását jelenti, amelyre csak közérdekből és azzal arányosan van lehetőség. Azonban aránytalan a megszerzett tulajdon védelmét rövid időn belül és teljes mértékben megvonni olyan körülmény alapján (öregségi nyugdíj folyósítása és egyidejűleg munkaviszony fennállta), amely a tulajdonvédelem szempontjából nem értékelhető. (Indítvány)
+
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43. §-a elleni, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.31.457/2014/4. számú ítélete megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - adóügy, túlfizetés visszaigénylése.
Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés sérti a tulajdonhoz való jogot, mivel a túlfizetett összegtől értesítés nélkül - közérdek hiányában, illetve kártalanítás nélkül - fosztja meg a jogosultakat. Sérti a törvény előtti egyenlőség elvét is, mert az államot különleges előnyben részesíti, az érintettek - a jogvesztés következtében - bírói úton sem érvényesíthetik igényüket. Mindezek miatt a támadott rendelkezés, illetve az eljárás sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát is. (Ind:_kieg.pdf.)
+
A Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.517/2013/6. számú ítélete, valamint a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.209/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - kártérítés.
Az indítványozó előadta: kártérítés per volt folyamatban, amelyben az elsőfokú bíróság részére nagy összegű kártérítést ítélt meg. Az ítéletet a másodfokú bíróság akként változtatta meg, hogy a kártérítés összegét jelentősen csökkentette. A döntést a Kúria a felülvizsgálati eljárás keretében helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy a bíróság aránytalan mértékben csökkentette az első fokon megítélt kártérítés mértékét, sérült az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való joga. (Indítvány)
+
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 12/D. § (7) bekezdése első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata, - 98 %-os különadó visszatérítéséhez kapcsolódó késedelmi kamat.
Az indítványozó állítja: jogosult a 98 %-os különadóval sújtott bevételének a törvényben meghatározott mértékét visszaigényelni. Azonban az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogát, ezen belül a tulajdoni várományhoz való jogát indokolatlan mértékben korlátozza, hogy a visszaigényléssel kapcsolatban - a támadott törvényi rendelkezés értelmében - késedelmi kamatra nem jogosult.
Álláspontja szerint a szabályozás kapcsán sérül az Alaptörvény XV. cikkében foglalt diszkrimináció tilalma, mert ésszerű indok nélkül tesz megkülönböztetést az adó visszafizetésére jogosultak között. Kifejti továbbá, hogy a késedelmi kamat kifizetésének megtiltása törvényi szinten az emberi méltósághoz való jogát is sérti. (Indítvány)
+
A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.Kpk.50.109/2013/2. számú végzése, valamint a Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya GYD-03/266-6/2014. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - építésügyi bírság.
Az indítványozó jegyző előadja: építésügyi bírságot szabott ki a CIB Ingatlanlízing Zrt. részére, amely határozattal szemben az elmúlt években számos per volt folyamatban.
Az indítványozó szerint azzal, hogy a bíróság az általa támadott végzést meg nem fellebbezhetőnek nyilvánította, megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. (Indítvány)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának témái
A Fővárosi Ítélőtábla 14.Gpkf.43.720/2014/2. számú végzése, valamint a Fővárosi Törvényszék 9.G.44.030/2013/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - illeték fizetése.
Az indítványozó szerint a bíróság azon jogértelmezése, hogy a következtetéssel állapította meg a pertárgyértéket és nem az általános szabályokat alapul véve, ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvével, a 28. cikk szerinti normavilágosság követelményével. Sérti továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát is az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény jogszabálysértő értelmezése. (Indítvány)
+
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény több rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés befogadhatóságának vizsgálata, - alaptörvény-ellenesség megállapítása, alkalmazási tilalom kimondása.
Az indítványozó kúriai bíró álláspontja szerint a támadott rendelkezések ellentétben állnak az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, a jogállamiságból származó jogbiztonság követelményével, sértik a bizalomvédelemből fakadó követelményeket, a szerzett jogok alaptörvényi védelmét. sértik a jogbiztonság, az előreláthatóság, a kiszámíthatóság követelményét.
Álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezések pro futuro megsemmisítésével nyílna lehetősége a törvényhozónak differenciált szabályozás kialakítására. (Indítvány)
+
A Kúria Pfv.V.20.274/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - tisztességes eljárás.
Az indítványozó szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert aggályos, ellentmondásos szakvéleményen alapulnak, valamint a bíróságok indokolatlanul eltúlzott mértékben állapították meg az újabb szakértő előlegezendő költségét.
Alaptörvény-ellenesnek tartja, hogy az eljáró bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek. Hivatkozik továbbá arra, hogy az eljárás ésszerű időn belül történő befejezéséhez való joga is sérült. (Indítvány)
+
A Kúria Pfv.I.20.489/2013/4. számú részítélete, továbbá azzal összefüggésben a Székesfehérvári Városi Bíróság 3.P.21.806/2009/18. számú ítélete, valamint a Székesfehérvári Törvényszék l.Pf.21.166/2012/10. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata,- szerződés érvénytelenségének megállapítása.
Az indítványozó szerint a Kúria ítélete a tulajdonhoz való jogát sérti, mert az jogellenesen, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel ellentétesen fosztotta meg az őt megillető tulajdonjogtól, és fordítva alkalmazta a lex specialis derogat legi generali jogelvet. (IV/1545/2014.)
+
A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 3.B.1763/2013/2. számú végzése, a Fővárosi Törvényszék 31.Bpkf.6301/2014/2. számú végzése, valamint a Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.1285/2012/18-II. számú határozata és a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya KF.8078/2012/11-I. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - pótmagánvád elutasítása.
Az indítványozó Lenhardt Balázs Péterországgyűlési képviselővel szemben - a Kárpát Őrei Mozgalom és a Gárdaszövetség által 2012. december 14-én a Külügyminisztérium elé szervezett tiltakozó rendezvényen megtartott beszédével összefüggésben - közösség elleni izgatás bűntette miatt tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségnél. A Főügyészség a nyomozást megszüntette. A nyomozás megszüntetése ellen az indítványozó panaszt nyújtott be a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályán, amely azonban a jogorvoslati kérelmet elutasította, arra hivatkozással, hogy a feljelentő nem sértett.
Ezt követően az indítványozó pótmagánvádat terjesztett elő, melyet a első- és másodfokú bíróság is elutasított törvényes vád hiányában, mondván, hogy a közösség elleni izgatás bűntettnek nincsen sértettje.
Az indítványozó állítja: mindezek alapján súlyosan sérült a jogorvoslathoz való joga, egyúttal megsértették az Alaptörvény IX. cikkébe foglalt véleménnyilvánítás szabadságához való jogát, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogát is. (Indítvány)
