Napirend előtt

A 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztések lehívásának lezárásáról számolt be Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Politikai szempontból úgy jellemezte ezt a munkát, hogy az MSZP megtervezte és ellehetetlenítette a források lehívását, a mostani kormány pedig megmentette és kifizette azokat.

Lázár János tájékoztatása szerint a hétéves ciklusban Magyarország 9536 milliárd forint értékben kötött fejlesztési szerződést és mára 9041 milliárdot kifizetett. Ebből a 2010-es kormányváltásig csak 940 milliárd forintot fizetett ki a szocialista kormány – tette hozzá, megköszönve az állami alkalmazottak és tisztviselők elmúlt ötéves munkáját.

Beszámolt arról is, hogy a kormány nevében kezdeményezi a parlamentnél, hogy a tavaszi ülésszakban vitassák meg a fejlesztési ciklus tanulságait. Szavai szerint Magyarország az elmúlt hét évben 2500 milliárd forintot fizetett be az EU kasszájába, a 2004-es társulási szerződéssel pedig lemondott függetlensége egy jelentős szeletéről, elsősorban a piacvédelemről, a kerekedelempolitikai önállóságról, a szabad és lehetséges vámok lehetőségéről, azaz a csatlakozás gazdasági következményekkel járt. Magyarország azonban az elmúlt 7 évben az uniós pénzeknek is köszönhetően fejlődött, s a gazdagabb tagországok is jól jártak.

A forrásfelhasználás részleteiről szólva kifejtette: az érintett időszakban 133 ezer pályázat érkezett be, ebből 73 ezer volt nyertes, ami 43 ezer pályázót jelent. Közülük 28 ezer cég, 25 ezer pedig önkormányzati, civil vagy állami program volt.

Ismertette azt is, hogy ebben az időszakban 236 kilométer vasút épült vagy újult meg az országban, 1066 kilométer kerékpárút létesült, 537 kilométer új utat építettek és 2849 kilométert újítottak fel. A miniszter elmondta, hogy 2010 óta 500 ezer új munkahely jött létre, ezek közül 134 ezerhez vettek igénybe uniós támogatást. Összesen 28 ezer kis- és közepes vállalkozás kapott támogatást, 366 milliárd forint jutott kutatás-fejlesztésre, 314 milliárd forint a turizmusra, 197 milliárd a közigazgatás korszerűsítésére. A vállalkozások 1651 milliárd forint támogatást hívtak le, megújult 521 iskola, 20 egyetem és 163 kórház – sorolta Lázár János, aki arról is szólt, hogy munkaerőpiacra visszavezető képzésekben 1,3 millió ember részesült uniós forrásból.

Szólt arról is, hogy 5 millió ember lakásának szennyvízkezelését oldották meg, 3 millió ember érintenek az ár- és belvízvédelmi programok, s 7,9 millió ember számára lett egészségesebb az ivóvíz.

Idén 2400 milliárd forint EU-s pénzt fizettek ki, ami hozzájárult a gazdasági növekedéshez – mondta a tárcavezető, aki kitért arra is, hogy a pénzek felhasználásának szabályossága megfelel az uniós átlagnak, mintegy 9 ezer milliárd forint elköltése után kevesebb mint 2 százaléknyi hibát talált az EU. A több vizsgálatot azzal indokolta, hogy 2010 után meghonosodott a „feljelentés kultusza".

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az elhangzottakra reagálva azt mondta: Magyarország feladta függetlensége jelentős részét a csatlakozással, s ez nem sikersztori, hanem „az eutanázia minősített esete". Az ellenzéki politikus a szerződések újratárgyalását sürgette. Értékelése szerint önerőből Magyarország nem tudott elindítani semmit. Azt is mondta: a nyugati gazdaságok nagyon jól járnak azzal, hogy „kellemes gazdasági klímában jelen lehetnek Magyarországon és milliárdokat tudnak adózatlanul kivonni." Z. Kárpát Dániel bírálta, hogy a magyar fizetések euróban számítva nem zárkóztak fel, hanem mélyült a szakadék.

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint a kormány „idegen tollakkal ékeskedik" és nem tett mást, mint végrehajtotta azt, amit a szocialista kormány eltervezett. Mint mondta, azt látja, hogy a fejlesztési pénzekből intenzíven gazdagodtak a barátok, sok közbeszerzést ugyanaz nyert, s ez hibás logika. Szerinte a kormány egy évig csak akadályozta a fejlesztéseket, s jelezte, kíváncsian várja a következő ciklus programjait.

Hargitai János (KDNP) komoly teljesítménynek nevezte, hogy a kormány 100 százalékig le tudta hívni a forrásokat, miközben 2012-ben még az Európai Bizottság is azzal számolt, hogy 25-30 százalék el fog veszni. A keretet valóban az MSZP alkotta, de ha lehetett volna azon változtatni, akkor még hatékonyabban és más célokra is jutott volna pénz – jegyezte meg a kormánypárti politikus. Értékelése szerint a források a helyi – például Baranya megyei – gazdaságban is jelentősek voltak, és hasonlóan kell eljárni a következő ciklusban is.

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint nem siker a lehívás, azt kell megnézni, hogy hogyan hasznosultak a források. Tökéletes rendszer jött létre a pénzek széthordására, a lopás folytatódott, csak a zseb változott – értékelte. Az ellenzéki politikus nemlétező vagy felesleges szolgáltatásokat tett szóvá és bírálta a közvilágítási beruházásokat, valamint a Híd a munkába programot is.

Manninger Jenő (Fidesz) önmagában is sikernek nevezte a források lehívását. Szerinte ha a 2010 előtti ütem folytatódott volna, akkor 3 ezer milliárd forint sem érkezett volna. Kiállt az intézményrendszer átalakítása mellett és kiemelte, hogy a Fidesz gazdaságpolitikája nem csak uniós forrásokra alapoz, de azoknak jelentős szerepe lehet az ország felzárkóztatásában 2020-ig.

Gőgös Zoltán (MSZP) a miniszterelnök által bejelentett, az új építésű lakóingatlanok forgalmi adójának csökkentéséről azt mondta, minden áfacsökkentésnek örülni kell, de várták, hogy ezt a bejelentést kiegészítik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével. Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke szerint "a kétszínűség iskolapéldája", amit a szocialista politikus mond, hiszen az MSZP kormányon 15-ről 25 százalékra emelte az áfát. A szocialisták csak a választások előtt csökkentették az áfát, majd a választások után ismét felemelték, hozzátéve: az áfaemelés mellett a személyi jövedelemadót is emelték. Az áfacsökkentéséről elmondta, ez segít abban, hogy olcsóbban lehessen lakáshoz jutni, és szolgálja azt, hogy Magyarországon mindenki hozzájuthasson egy megfizethető árú otthonhoz. Emellett fellendíti a gazdaságot, munkahelyeket teremt.

Hollik István (KDNP) Brüsszel, az európai balliberális elit egész pályás letámadásaként értékelte Magyarország ellen a menekültügyi szabályok miatt indult kötelezettségszegési eljárást, a Európai Humanista Föderáció európai polgári kezdeményezését, vagy Gyurcsány Ferenc cégének uniós megbízásait. Szerinte az európai balliberálisok egy migránsokkal feltöltött, nemzeti identitásától megfosztott európai egyesült államok felé akarják terelni a kontinenst. A kereszténydemokraták azonban a sokszínű Európában hisznek, amelynek a kereteit a kereszténység adja, és a nemzetek Európáját szeretnék. Rogán Antal válaszában kijelentette, a kormány továbbra is eltökélt és nem fogadja el a kötelező betelepítési kvótát. Nem engedik meg, hogy a magyarok feje fölött döntsék el, hogy kikkel kell a magyaroknak együtt élniük. Elmondta azt is, hogy a kormány partnereket keres a kvótával szembeni fellépéshez. A miniszter azt kérte, hogy az ellenzéki pártok - különösen a baloldaliak - európai parlamenti képviselői is ellenezzék a kötelező betelepítési kvótát. Beszélt arról is, hogy a kvótáról indított petíciót pártok feletti ügynek tartja. Rogán Antal szerint ebben a kérdésben a brüsszeli döntéshozóknak vissza kellene térnie Európa demokratikus hagyományaihoz.
    
Dúró Dóra (Jobbik) azzal magyarázta pártja népszerűségét a fiatalok körében, hogy a problémáikra érzékeny válaszokat adnak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár azt mondta, az elmúlt hetekben a Jobbik legismertebb politikusává Kovács Béla vált, ezért a párt vissza akar nyúlni azokhoz az időkhöz, amikor még jobboldali ifjúsági közösségnek hívták. Amikor egy titkosszolgálati múlttal rendelkező férfi jellemzi a Jobbikot, akkor ráfér a Jobbikra is egy ráncfelvarrás. Elmondta azt is, hogy az elvándorlás Magyarországon kisebb mértékű, mint Lengyelországban vagy Romániában.

Kósa Lajos (Fidesz) azt tette szóvá, hogy az MSZP nem tudja megkülönbözetni illegális bevándorlót a jogaival élő európai polgártól. Az LMP meg a Jobbik olyan dolgokat hangoztat, amely köszönőviszonyban sincs a tényekkel. Hozzátette: 340 ezer magyar dolgozik az EU tagállamaiban, 110 ezren naponta ingáznak. Ha igaz lenne az, hogy az alacsony bérek és a kilátástalanság miatt dolgoznak külföldön, akkor mit mondanának a németekre, hiszen a Németország adja a legtöbb külföldön dolgozó állampolgárt. Beszámolt arról is, hogy a miniszterelnök reggel tájékoztatta a frakcióvezetőket a magyar álláspontról az Európai Tanács e heti ülésén. Jelezte, nem értenek egyet az európai polgárok munkavállalási lehetőségeinek szűkítésével, és nem támogatják a betelepítési kvótát. Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatalos adatok szerint az Egyesült Királyságban 86 ezer magyar dolgozik. Az uniós csúcs kapcsán azt hangsúlyozta, nem bevándorlásra van szükség, hanem meg kell oldani a munkanélküli fiatalok helyzetét az EU-n belül.
    
Napirend

A Ház az eheti napirendjét úgy fogadta el, hogy a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló előterjesztést házszabálytól eltérően tárgyalják. A négyötödös támogatást igénylő döntés 165 igen szavazattal, 2 nem ellenében született. Ugyancsak határoztak arról a kormány kezdeményezésére, hogy a hétfőn a gazdasági növekedéssel összefüggésben benyújtott törvénymódosítást - amely az építőipari áfa csökkentéséről rendelkezik - kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, így annak összevont vitája és zárószavazása is kedden lesz. Az egyszerű többséget igénylő hozzájárulás 142 igen szavazattal, 25 ellenében született. A Ház levette napirendjéről a sportról szóló törvény módosítását, így arról kedden nem szavaznak.
    
A közbeszerzésekről szóló törvény
    
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a kormány szigorított a közbeszerzési eljárásokon és szélesebbre tárta a kaput a kis- és közepes vállalkozások számára. Ennek eleme az alacsonyabb referencia- és tőkemutató követelmény, továbbá az 50 százalékos előleg lehetősége. A módosítás pénzügyi segítséget jelent és a brüsszeli elvárásoknak eleget téve transzparensen juttatja el a forrásokat. Arra kérte a pártokat, hogy a politikai jelszavakon túl mérlegeljék a támogatást.

Csepreghy Nándor zárszavában a kivételekről szólva kifejtette, hogy életszerűtlen, hogy egy nagy, több száz munkahelyet teremtő ipari beruházást közbeszerzés útján ítéljenek oda, amikor a térség országai versenyeznek érte és meghatározó tényező, hogy mit tud adni az állam. Kitért arra is, hogy az új uniós szabályozást Magyarország elsőként ülteti át jogrendjébe.

Polgári törvénykönyv átmeneti rendelkezései

A sarkalatosság kérdéséről alakult ki vita a polgári törvénykönyv átmeneti rendelkezéseinek, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény módosításának tárgyalása során. Vas Imre (Fidesz) elmondta: technikai jellegű módosító javaslatokat nyújtott be a törvényalkotási bizottság. Elmondta: a többségi álláspont szerint - ellentétben a Jobbik véleményével - nem sarkalatos a változtatás. Font Sándor (Fidesz) kijelentette: éppen a korábban az ellenzék által nem támogatott törvénymódosítás volt az, amiben kétharmados kitétellel rendezték volna, hogy a 2010 előtt kötött földbérleti szerződéseket is felülvizsgálhassa az új tulajdonos. Győrffy Balázs fideszes előterjesztő leszögezte: a törvényhozásnak azt kell eldöntenie, hogy Simicska Lajos pártján állnak-e, vagy az új gazdák pártján. Felszólalását bekiabálások kísérték. Szerinte jelentős mennyiségű földterület cserélt gazdát, amelynek bérleti díja extrém alacsony. A vitát a Latorcai János levezető elnök lezárta.

Közös önkormányzati hivatalok

Vas Imre (Fidesz) a közös önkormányzati hivatalok működését szabályozó változtatáshoz kapcsolódóan elmondta: a polgármester jogköre, hogy az önkormányzat képviseleti jogát átruházza-e. A törvény előírja, hogy a kormánymegbízottnak személyesen kell megjelennie. A módosítás célja hogy olyan garanciális elemet építsen be, amely alapján biztosítható az önkormányzati autonómia. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: az önkormányzatoknak hatvan nap áll rendelkezésre a megegyezésre. A kijelölés csak akkor történik meg, ha ezután sem tudnak megegyezni.