Az Országgyűlés vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke szerint népességarányosan nagyobb mértékben biztosították az egyházi státuszt Magyarországon, mint Európa sok más államában. Lukács Tamás az Országgyűlés elismert egyházak körének kibővítéséről szóló döntése után úgy fogalmazott: a vallásszabadságot teljes mértékig biztosítják. Hangsúlyozta: az egyházi státusz megadása nem zárult le, mostantól a kérelmeket egyénileg bírálják el.
A kormánypárti politikus azt mondta, a félreértéseket eloszlatandó szeretné világossá tenni: a törvényalkotói szándék a jogszabály megalkotásakor arra irányult, hogy a vallás közös gyakorlását minden ember számára teljes egészében biztosítsák. Ezt meg is tették – szögezte le.
Lukács Tamás szerint az első rendező elv a történelmi kontinuitás visszaállítása volt, ezért került 14 egyház be az első körbe. A következő protokoll a nagy világvallások autentikus hazai képviselőinek bejegyzése volt – fűzte hozzá.
Megjegyezte: azokat a vallási közösségeket részesítették előnyben, akik egymás között megállapodtak, „hiszen azt a világot ők ismerik jól". Így került be a körbe az iszlám és a buddhista közösség bejegyzésre – mondta.
A KDNP-s bizottsági elnök kiemelte: Európában a vallási pluralizmust ilyen mértékben egyetlen ország sem biztosítja, mint Magyarország ezzel a törvénymódosítással.
Hozzátette: nem egészen érti a mostani voksolást, egy ilyen kérdésben nem szavazni azt jelenti, hogy még akkor sem támogatták az egyházi státusz megadását, amikor a feltételek fennálltak.
Hétfőn a parlament kibővítette az elismert egyházak körét: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek.
Egyházként működhet a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház – Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista vallási közösség.
A parlament egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van például a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i Közösség és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést.
A két előterjesztést a kormánypárti képviselők szavazták meg, ellenzéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek elutasításakor két KDNP-s politikus - Lanczendorfer Erzsébet és Varga László – tartózkodott.
