A magyar föld döntő többsége a vásárlási moratórium lejárta után is a magyar gazdáknál marad – jelentette ki a Kossuth rádióban Font Sándor. Kifejtette: május 1-jén lejárt a földvásárlási moratórium, de a magyar gazdák kezében marad Magyarország termőföldjének döntő többsége. Ezen belül azokéban, akik legalább három éve helyben lakva, életvitelszerűen folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, vagy szakirányú végzettséggel igazolják azt, hogy földművesek.
A Fidesz–KDNP politikusa a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken leszögezte: nem történhetnek meg azok az automatikus módon zajló, spekulatív vásárlások, amelyeket több külföldi földre vágyó tervezett, és zseb-, illetve előszerződésekkel próbálta meg kivárni a május 1-jei időpontot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy más országokban is komoly feltételeket kell teljesítenie az EU-s állampolgároknak a vásárláshoz – olvasható a Híradó.hun.
A földárakról szólva kifejtette, a 2004-es EU-csatlakozás óta pontosabb méréseket lehet végezni, amelyek azt mutatják, hogy tízéves tilalom miatt növekedés tapasztalható, az utóbbi négy évben intenzív földforgalom következett be, az árak pedig megindultak felfelé. A magyar „még messze van mérhetetlenül drága” holland termőföldáraktól, de elkezdte megközelíteni a környező államokat, a közeljövőben vélhetően lesz egy enyhe árnövekedés, majd beáll a piaci egyensúly.
Font Sándor kérdésre reagálva elmondta: folytatódik az állami földbérleti rendszer. A közel 600 ezer hektárnyi földbérlet, „amelyet főleg a Horn-kormány alatt, majd kapkodva 2008–2009-ben hosszú távú bérleti szerződésekkel kiadtak tőkés társaságoknak”, java része folyamatosan lejár és visszakerül a magyar államhoz. A földeket a 2010-ben kialakított szabályok szerint a helyben lakó gazdálkodónak bérleti rendszerben ítélik oda megművelésre, pályázati úton – emelte ki a mezőgazdasági bizottság elnöke.
A földhaszonbérleti pályázatok eredményeként hazánkban megsokszorozódott a földhasználók száma. Például Csongrád megyében ma 45-ször annyi a földművesek száma, mint 2012 előtt. Hajdú-Bihar megyében megnyolcszorozódott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vas és Zala megyében pedig egyaránt megtízszereződött a földhasználók száma, míg Győr-Moson-Sopron megyében meghússzorozódott.
Április 30-án lejárt az uniós földvásárlási moratórium hazánkban, ezért egy új földtörvényt kellett hoznia a második Orbán-kormánynak. A jogszabály a magyar föld védelmére fókuszál, amelyre a történelmi előzmények ismeretében égető szükség volt. A tavaly érvénybe lépett földtörvény egyik sarokpontja, hogy a földet meg kell védeni a bel- és külföldi spekulánsoktól. A zsebszerződések megakadályozására egy önkéntes bevallásra alapuló törvény született. Ennek lényege, hogy ki-ki egy adott határidőig nyilatkozhatna arról, milyen földterülettel rendelkezik. A bevallás elmulasztása a földterületek állami tulajdonba vételét vonná maga után.
