Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a gondnokoltak és az elítéltek, vagyis a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításának általános vitájában elmondta, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) jelezte, hogy az egyes nyilvántartások között nem kielégítő a kommunikáció, illetve a gondokoltak nyilvántartásában hiányosságok vannak.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása egyrészt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által vezetett gondnokoltak nyilvántartásából, másrészt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) által kezelt bűnügyi nyilvántartásból építkezik. Megjegyezte, hogy a tárca egyeztetett a pártokkal, az OBH-val, az NVI-vel és a KEKKH-val is.

Völner Pál ismertetése szerint a módosítással lehetővé válik, hogy az OBH kezelje a személyi azonosítót a gondnokoltak nyilvántartásának és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának vezetéséhez szükséges feladatai ellátásakor, továbbá az azonosítót felhasználja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba való adatfrissítésre.

Jelezte, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának frissítése érdekében az NVI nem közvetlen hozzáféréssel, hanem automatikus adattovábbítás útján kapja meg a bűnügyi nyilvántartásból a szükséges adatokat.

Az államtitkár fontos szabálynak nevezte, hogy a bűnügyi nyilvántartásból az érintett személyi adatai mellett csak a választójog fenn nem állására vonatkozó adat adható át a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása számára. Közölte, a javaslat megszünteti a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) választott és megbízott tagjai közötti megkülönböztetést a tiszteletdíj tekintetében.

Répássy Róbert (Fidesz) technikaiként értékelte a törvénymódosítást, amely szerinte alkalmazhatóbbá teszi a nyilvántartásokat. Emlékeztetett arra, hogy az új alaptörvény és az új polgári törvénykönyv alapvetően megváltoztatta a választójogból való kizárás szabályait, a korábbi automatikus kizárás helyett a bíróságnak kell erről döntenie mind a gondnokoltak, mind az elítéltek esetében.   

Gúr Nándor (MSZP) szerint a javaslat alapvetően technikai kérdést érint, azt azonban nem támogatják, mert a kormány nem veszi a fáradságot arra, hogy a választási törvény alapvető hibáit kijavítsa. Pártja törvénymódosítási igényeit az alábbiakban fogalmazta meg: a visszaélések lehetőségét kiküszöbölő garanciák megteremtése a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok választójogának gyakorlása során; a magyarországi lakóhellyel rendelkező, a választás napján külföldön tartózkodó állampolgárok választójogát biztosító szabályozás kialakítása a határon túli magyarokkal azonos módon.

Szorgalmazta a többes ajánlás rendszerének átgondolását, a „bizniszpártokra” vonatkozó szabályok áttekintését, a választókerületek határainak meghatározására vonatkozó szabályok átalakítását a politikai manipuláció kizárása érdekében; a győztest kompenzáló, a töredékszavazatokra vonatkozó szabályozás újragondolását. Elmondta, ki kell alakítani a civil szervezetek választáson való részvételére vonatkozó szabályokat, illetve a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályok át kell tekinteni, és felül kell vizsgálni a teljes népszavazási szabályrendszert.

Staudt Gábor (Jobbik) is technikaiként értékelte a módosítást. A javaslatban jelenleg nem látnak kivetnivalót és támogatják – mondta. Az MSZP-s felszólalóhoz hasonlóan jelezte, hogy a szaktárca észrevételeik miatt kivette a törvényből a népszavazásra vonatkozó paragrafusokat. Hozzátette: a választási törvény hibáit is ki kell javítani, de nem ennél a napirendnél kell arról tárgyalni.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) kijelentette: nyilván nem hibátlan a választási törvény, de ez egy kifejezetten technikai jellegű módosítás.

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, lenne mit változtatni a törvényen, mert a mostani rendszer mintegy hat mandátumot adott a győztesnek. A kormánypártok olyan választási rendszert csináltak, ami maguknak kedvez – hangoztatta, hozzátéve, hogy az MSZP-nek a 2010-es választási rendszer lenne jó korrekciókkal.

Vas Imre (Fidesz) szerint, ha 2014-ben nincs győzteskompenzáció - amivel 2 mandátumot kaptak - akkor a Fidesz-KDNP-nek 5-tel több mandátuma lett volna országos listáról.

Répássy Róbert szerint a szocialisták a választási szabályok változásával akarják magyarázni, hogy kétszer egymás után alulmaradtak a választásokon, pedig azért veszítettek, mert a polgárok nem támogatták politikájukat.

Miután az elnöklő Hiller Iitván a vitát lezárta, Völner Pál jelezte, a jövő héten még lesz egyeztetés a törvényről.

Egyes honvédelemi tárgyú törvények módosítása
    
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára expozéjában felidézte, hogy a honvédség immár közreműködik a tömeges bevándorlás kezelésében és segíti a rendőrség munkáját az államhatár őrzésében, erőszakos cselekmények elhárításában. Magyarország és az unió határának védelme nem lezárt ügy – fogalmazott, hozzátéve, a többletfeladatok indokolják a jogszabály-módosításokat.    

Kifejtette, hogy a törvénycsomag egyik célja a honvédségi közalkalmazottak munkavégzését érinti, esetükben eltérhetnek a közalkalmazotti szabályozástól közös megegyezés alapján. A válsághelyzet jelentős személyi állományt érint és időben elhúzódik, emiatt szükséges a katonák kivételes és speciális munkavégzését rögzíteni a tömeges bevándorlással, illetve más katasztrófahelyzetekkel összefüggésben. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a honvédek ideiglenes tehermentesítésére fegyveres biztonsági őrök őrizhetnek egyes honvédségi létesítményeket.

Vargha Tamás a párizsi merényletekkel összefüggésben beszélt arról, hogy meg kell védeni az embereket úgy, hogy abból lehetőleg semmit ne érezzenek. A javaslat támogatását kérte, azzal indokolva: szükség van a válságkezelésre.
            
Hollik István, a KDNP vezérszónoka megköszönte a honvédség munkáját, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a válsághelyzetnek még nincs vége, ezért hosszú távon rendezni kell a munka rugalmas szervezését. Kitért arra, hogy a javaslat a külön jogrendet nem igénylő, de a hétköznapitól eltérő esetekre vonatkozik. Garanciális elemnek értékelte, hogy a szolgálatteljesítésre vonatkozó szabályokat az elöljáró határozza meg és a közös megállapodás az irányadó. Azt mondta, a katonai elöljárónak figyelemmel kell lennie a szükségességi és arányossági követelményekre.
A kormánypárti képviselő az indítvány támogatására buzdított.

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka úgy értékelt: a magyar honvédség időben reagált az ellenőrzés nélkül érkező migránsok tömegére a biztonsági határzár felállításával, azonban ezután is szükség van a válságkezelő intézkedésekre.    

A honvédségnek nem tervezett többletfeladatai adódtak, amire reagálni kell - fejtette ki, és frakciója nevében megköszönte a katonák áldozatos és sikeres munkáját. Célként jelölte meg, hogy az új helyzetben rugalmasabb legyen az érintettek foglalkoztatása, a katonákat pedig fegyveres biztonsági őrök tehermentesíthessék.     

Szavai szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet a honvédség jelentős létszámú és időben elhúzódó igénybe vételével járhat, ezért szükséges a személyügyi keret rugalmasabbá tétele.    

Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka szerint a kormány leépítette a honvédséget, óriási forrásokat vont el, s most a változó biztonságpolitikai helyzet miatt nem tudja kezelni a többletfeladatokat. Azt mondta: a leterhelt katonákat és közalkalmazottakat korlátlanul túlterheltté teszik, s cinikus, hogy ehhez a beleegyezésüket várják. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy megfosztják jogaiktól az érintetteket.       

Kulcsár Gergely, a Jobbik vezérszónoka irreálisnak nevezte a munkaidőre vonatkozó tervezett módosításokat, szerinte a túlmunkát ellentételezni kell, anélkül nem működik. Kitért arra, hogy nincs jól, ha fegyveres biztonsági őrök őrizhetnek egyes létesítményeket, s ennek oka szerinte az a kapacitáshiány, amiért az elmúlt 25 év kormányai a felelősök. A honvédség leépítésében az MSZP is oroszlánrészt vállalt – mondta a szocialista vezérszónoknak címezve.

A jobbikos képviselő ismét az önálló határőrség felállítását szorgalmazta és az önkéntes katonai szolgálat bevezetését sürgette.  Szerinte a javaslat értelmében rosszul járnak azok, akiket levezényeltek a határhoz, mert törvényesítik, hogy nem lesz váltásuk és túlórapénzük.    

Gúr Nándor (MSZP) szerint a kormány extrém terheléssel kívánja kiváltani a létszámhiányt, az ellentételezésről pedig nem sok szó esik. Azt kérte, ne nevezzék rugalmasságnak az „agyondolgoztatást”.

Staudt Gábor (Jobbik) szintén azt fogalmazta meg, hogy a határőrség felállítása aktuálisabb, mint valaha. Óriási felelősségnek nevezte az ország és az Európai Unió határainak védelmét és a megfelelő anyagiak hozzárendelését sürgette.
    
Az elnöklő Sneider Tamás lezárta az általános vitát. Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára zárszavában úgy fogalmazott: az ellenzéki hozzászólók "a harcos érdekvédők és a szakszervezeti bizalmik irányából" közelítették meg a módosítási javaslatot, számos dolgot félreértettek, félremagyaráztak.

Pontosítják a hadigondozási törvényt

Kovács Zoltán, a hadigondozási törvény módosítási javaslatának egyik fideszes előterjesztője expozéjában emlékeztetett a parlament nyári döntésére, amely alapján anyagi támogatást kaphatnak azok a hadiözvegyek és hadiárvák – köztük határon túli magyarok is –, akiknek férje, édesapja 1938. november 2. és 1945. május 9. között a magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált és elesett.    

Kovács Zoltán szerint az Országgyűlés ezzel méltó emléket állított az elesetteknek. A törvénymódosítása hatálybalépése óta mintegy 45 ezer kérelmet nyújtottak be, amelyből eddig 35 ezret bíráltak el pozitívan, ők már kapják is az ellátást – tájékoztatott.    

A mostani törvénymódosítás lényege – mondta a kormánypárti politikus – a törvény pontosítása, hogy érvényesüljön az eredeti jogalkotói szándék.    

Így például méltányosabbá válhat a rendszer azzal, hogy a törvénymódosítás értelmében az 1949. január 1. előtti veszteség – nem pedig az ellátási kérelem benyújtása – alapozza meg a hadigondozási ellátási jogosultságot, így azok is bekerülhetnek az ellátotti körbe, akik esetleg nem nyújtottak be kérelmet.    

Módosul a jogszabály szövege annak érdekében is, hogy egyértelművé tegyék: hadigondozási ellátás csak a magyar állam érdekében veszteséget szenvedettek után jár.    

Pontosítják az eljáró hatóságok megjelölését is, hogy minden igénylőnek biztosítsák a kétfokú jogorvoslati rendszert.    

Kovács Zoltán hangsúlyozta: céljuk, hogy az azonos elbánás elve alapján a második világháborúban elesettek hadiözvegyei, hadiárvái és hadigyámoltjai méltányos juttatásban részesülhessenek.    

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára közölte, a kormány támogatja a javaslatot, amely világosabbá teszi az eljárási rendet, és megvalósítja a jogalkotói szándékot.

A Magyarországért veszteséget szenvedetteknek jár az ellátás

Vas Imre (Fidesz) emlékeztetett: a nyári változtatással azok sorsát rendezték, akiket 1949 előtt nyilvántartásba vettek hadiárvaként, hadigondozottként, de ellátásukat többségében politikai okból elutasították, felfüggesztették.     

A jelenlegi javaslat szövegpontosítást és értelmező rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy a hadigondozási ellátást azoknak biztosítsák a határainkon túl, akik Magyarország érdekében szenvedtek veszteséget, azok viszont ne kaphassák meg, akik vesztesége nem Magyarország érdekében valósult meg. Hozzátette: a változtatás szerint a jogorvoslati rendszer kétfokúvá válik.

Demeter Márta (MSZP) elmondta: a jelenlegi változtatást is támogatják, mint ahogy a júniusival is egyetértettek. Mint mondta, figyelemmel a történelmileg változó határokra, azoknak is a gondozottak körébe kell kerülniük, akik nem változtattak lakhelyet, de más országba kerültek.

A képviselő elismerően szólt az előterjesztő pozitív szándékáról a probléma rendezése érdekében. Közölte azt is: egyet lehet érteni azzal, hogy a veszteség határozza meg a jogosultságot, ne pedig az 1949 előtti nyilvántartásba vétel.

Hollik István (KDNP) külön örömnek nevezte, hogy az ellátást kiterjesztik a határon túli magyarokra. Érthető, hogy a nemzetet védőknek adják a juttatást, így ezt a kérdést megfelelően szabályozni kell - indokolta, miért kell június után ismét módosítani a törvényt. Fontosnak nevezte, hogy ne a státuszt, hanem az esemény bekövetkeztét vizsgálják - szögezte le, hangsúlyozva: pártja támogatja a javaslatot.

Kulcsár Gergely (Jobbik) elmondta: ahogy nyáron is hiánypótlónak tekintették az előterjesztést, most is támogatják. Emellett hiányosságokra is felhívta a figyelmet. A nyári változtatás után 42 ezer kérelem érkezett be – mutatott rá, feltéve a kérdést: mennyien voltak közülük azok, akik a mostani változtatás szerint nem jogosultak az ellátásra?

Képviselői felszólalások:

Heringes Anita (MSZP) határozati javaslatukra hívta fel a figyelmet, amely azon túlélő házastársakat hozná kedvezményezett helyzetbe, akiknek az elhunyt házastársa kevesebb, mint három évet töltött fogságban.

Staudt Gábor (Jobbik) hiányosságokat fogalmazott meg a hadigondozotti ellátással kapcsolatban. Szerinte a korábbi, egyösszegű kifizetések köszönő viszonyban sem voltak az elmaradt jogosultságokkal. Rámutatott arra is: a környező országokban sem volt jellemző, hogy elvegyék a hadigondozási díjat azoktól, akik a Szovjetunió ellen harcoltak, az ezzel összefüggő kárpótlás felelőssége máig terheli a magyar államot - mondta.    

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta: nem engedhetik, hogy úgy maradjon meg azoknak az emléke, akik a hazájukért küzdöttek és meghaltak, hogy áldozataikért még csak meg sem kíséreltek elégtételt nyújtani.    

Kovács Zoltán (Fidesz) a vitára úgy felelt: a parlament méltányolja azt a szándékot, amellyel a nehéz sorsú emberek felé fordultak. Kijelentette: ismeretei szerint készül a kárpótlás kiegészítése, a kormány gondolkodik a kérdésen. Beszámolt arról is, hogy eddig 35 ezer kérelmet bíráltak el, a járandóság egy éves összege pedig kiteszi az elvett 13. havi nyugdíj értékét.

Az elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az általános vitát lezárta.

A kulturális törvények módosítása

A jövőben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) is szerepet kap a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésében – tartalmazza a több kulturális törvény módosítását kezdeményező előterjesztés az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkárának ismertetése szerint. Hoppál Péter hozzátette: a múzeumok működését és filmkészítéssel kapcsolatos deregulációt is tartalmaz a javaslat.

Az államtitkár nagyszabásúnak nevezte azt a lépést, amellyel az MMA nagyobb szerephez jut a kultúra fennmaradását célzó források felhasználásában. Alaptalannak nevezte a korábban a médiában megjelenő aggályokat, mint fogalmazott, kultúrharc helyett okos és előrevivő kompromisszumokat szolgál a változtatás, amely az NKA-t is megerősíti.

A részletekről elmondta: az alap alelnökét a miniszter, az MMA elnöke véleményének kikérése után nevezi ki legfeljebb négy évre. Az NKA bizottság éves munkatervét a jövőben az MMA elnökének is jóvá kell hagynia.

Az államtitkár szerint az eltérő szakmai álláspontok érvényesülését biztosítja, hogy az állandó szakmai kollégiumok létrehozását megelőzően a miniszter kikéri az MMA elnökének véleményét. A művészeti szakmai kollégiumok vezetőit is az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki a tárcavezető, és a tagok egyharmadát is a művészeti akadémia javaslata alapján nevezi ki. 

A nem művészeti állandó szakmai kollégiumok esetében a miniszter szintén biztosítja az MMA részvételét de más arányban. A támogatási arányokról a bizottság a miniszter és az MMA elnökének egyetértésével dönt.

A muzeális intézményekről és könyvtárakról szóló törvény változtatása érinti a könyvtári dokumentumok nyilvántartását, a köteles példányok szolgáltatását, a muzeális intézmények gyűjtőterületét - ismertette, és szólt az archiválási kötelezettségről is.

Kifejtette: a múzeumok tevékenysége a működési engedélyükben rögzített gyűjtőterületre korlátozódik, ezzel biztosítató az összehangolt működés. Bizonyos esetben azonban a gyűjteménygyarapítás érdekében azon kívül is lehetséges tárgyak megszerzése, például aukción. Emellett az intézményeknek digitalizálási stratégiát is készíteniük kell.

A filmkészítéssel kapcsolatban - egyéb jogszabályok életbelépése miatt - hatályon kívül helyezik az 1970-ben Magyarország és Franciaország között született egyezményt.

Hoffmann Rózsa KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: támogatják a művészeti akadémiával kapcsolatos módosítást. A KDNP szerint ugyanis a kultúra, a művészetek támogatása mindig is mecénást igényelt. A mai Magyarországon azonban nem jellemzőek az ilyen mecénások, ezért az állam vette át a mecenatúra szerepét, ehhez pedig szervezetre van szüksége, ez az MMA – fejtette ki.  Ahhoz tehát, hogy az MMA a funkcióját betöltse, szükségszerű a "közeledés" közte és a Nemzeti Kulturális Alap között – mondta.

A politikus egyetértett a francia-magyar koprodukciós egyezmény megszüntetésével is, mert e passzus felett eljárt az idő, ezért aktuális a megszüntetése. Kérte ugyanakkor a kormányt, hogy erősítse a koprodukciós tevékenységet a filmgyártás erősítése érdekében.

Dunai Mónika (Fidesz) frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést. Felidézte, hogy a törvény szerint milyen szerepe van a Magyar Művészeti Akadémiának a kulturális értékek védelmében és gyarapításában. Rámutatott, hogy az MMA köztestület, és a kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel indokolt, hogy szorosabban együttműködjön a Nemzeti Kulturális Alappal. Véleménye szerint a javaslatban szereplő rendelkezések célja, hogy biztosítsák a hatékony együttműködéshez szükséges feltételeket.

Dunai Mónika beszélt arról is, hogy a kulturális törvény módosítása az elektronikus kiadványok köteles példányainak kérdésével foglalkozik, illetve szankciót rendel ezen kötelezettség elmulasztása, vagy hibás teljesítése esetére. Elmondta azt is, hogy a múzeumokkal kapcsolatban a gyűjteménygyarapítás eredményessége érdekében biztosítani kell a gyűjtőterülettől való eltérést az intézményeknek.

Hiller István (MSZP) a törvényjavaslatot úgy értékelte, hogy az egy útközbeni jelentés, a feudalizmus jelentése arról, hogyan foglal el újabb és újabb területeket a magyar kultúrából az MMA.    Véleménye szerint az MMA nem fogja át a magyar kultúra egészét és nem is fogja, megosztja a magyar kultúrát. Az akadémia nem törekszik a művészek összefogására, hanem kisajátít, foglal és harácsol - hangoztatta, erre példaként a Műcsarnokot, a Vigadót és a Hild-villát hozta.

Az ellenzéki politikus azt mondta, nem látja az MMA teljesítményét, miközben a tagjai kitűnő teljesítménnyel rendelkező egyének; az MMA a teljesítmény helyett előjogok megszerzésére törekszik.

A jobbikos Hegedűs Lorántné rövid felszólalásában támogatásáról biztosította –a javaslatot.

Ikotity István, az LMP vezérszónoka azt mondta, javában zajlik a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) feltőkésítése, most ráteszik a kezüket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) forrásaira is. Szerinte végleg elvész a kulturális alap függetlensége. Az LMP határozottan elítéli a kulturális szekértáborharcot, amely rendkívül sokat árt, és ellehetetleníti az esztétikai vitát – fogalmazott.

Szabó Szabolcs, az Együtt színeiben politizáló független képviselő azt közölte: rendszerszinten eddig nem volt probléma az NKA-val, a kulturális szereplők megkapták a rendelkezésre álló összeget. Most azonban nagy változás lesz, a kormány és a „nem független”

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló azt mondta, az őket érintő, a muzeális intézményekkel kapcsolatos változtatásokkal egyetértenek. Szólt a többfunkciós tájházak kialakításáról, aminek fontosságát a német nemzetiségi önkormányzat már korábban felismerte.

Gúr Nándor szerint a magyar kultúra egyetemes intézményrendszerének szétdarabolásába kezdett a kormány. Mint mondta, beláthatatlan folyamatot indítottak el, és nem tudni, nem visszafordíthatatlan-e.

Államtitkári zárszó

Hoppál Péter államtitkár zárszavában azt mondta: úgy gondolta nagyobb teret kap a módosítás szakmai része. A törvénycsomag nemzetiségekre vonatkozó részét úgy látta, az csak a szószólókat érintette meg. Az értékőrzés ugyanakkor össztársadalmi jelentőségű - hangsúlyozta. Jelezte: a tájházak ebbe a javaslatba nem kerülő részére kormányzati program kidolgozása zajlik. Reméli, a rossz állapotú épületek felújítására külön forrás is mozgósíthatóvá válik. A nemzethalált eléjük táró vizionálást, amit a baloldali képviselők megjelenítettek, azonban erős túlzásnak érzi - jegyezte meg. Szerinte az MMA létrehozásával adósságot törlesztettek, s az MTA-val összevetve az akadémiára javára tízszeres a költségvetési szorzó. Ez helyénvaló így - összegzett.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosítása

Novák Katalin családügyi államtitkár expozéjában kiemelte: nagyon fontos és komplex javaslatot nyújtott be a kormány, amely ismételten a magyar családok támogatásról, mindennapi életben való segítéséről szól. A változásokat ismertetve rámutatott: meg kell teremteni azokat a keretfeltételeket, amelyek a mindennapi életben a gyermeket nevelők számára elérhetővé teszik a különböző ellátási formákat.    

Kifejtette: átalakítják a kisgyerekek napközbeni ellátását, a nők munkavállalásának növekedésével a gyermekek felügyeletére vonatkozó igény is folyamatosan nő. 100 milliárdot különítettek el óvodai és bölcsődei férőhelyek létrehozására. A 10 ezer fő alatti településeken ha van 40 három év alatti gyermek, vagy öt olyan, akinek felügyeletét igénylik a szülők, akkor azt az önkormányzatoknak biztosítani kell.

Az ellátási formáknál nagyobb rugalmasságot vezetnek be: bölcsőde, mini-, családi- és munkahelyi bölcsőde között lehet majd választani. Családi napközikre alapvetően a három év alatti gyermekek ellátásánál lesz szükség. A bölcsődei férőhelyek 30 százalékos növelése mellett, 25 százalékkal javult a finanszírozás az elmúlt öt évben. A szünidei étkeztetésre fordított összeget megemelik, és kötelező feladatként írják elő az önkormányzatoknak. E célra 4,5 milliárdot irányoztak elő a jövő évi büdzsében – jelezte.

Ismertette: a pedagógus életpályát kiterjesztik a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó örökbefogadási tanácsadókra is.

További változás, hogy kibővítik a gyed extrát: januártól nemcsak a gyermek egy éves, hanem már hat hónapos korától vissza lehet térni a munkaerőpiacra, úgy, hogy a juttatásoktól nem esnek el az anyukák. Szólt arról is, hogy a hátrányos helyzetű családokra, gyermekekre több figyelmet fordítanak. Emelik a forrásokat 10 százalékkal, család- és gyermekjóléti központok jönnek létre kötelező önkormányzati feladatként. A központok száma is nő, 48-ról 197-re. 

Az államtitkár végül szólt a szociális szolgáltatásokra vonatkozó adminisztrációs, kiigazító módosításokról is.

Hoffmann Rózsa, a KDNP országgyűlési képviselője hangsúlyozta: alaposan előkészített, jól átgondolt javaslat van a Ház előtt, amellyel a magyarság legsúlyosabb gondját, a demográfiai helyzetet akarják orvosolni.

Elmondta, a KDNP teljes mellszélességgel kiáll a javaslat mellett. Értékelése szerint 2010 óta a kormányzati intézkedések célja olyan gyermek- és családpolitika folytatása, amely a népszaporulatot és a gyermekek egészséges fejlődését nagyobb eredményességgel tudja biztosítani, mint a megelőző időszakokban. A javaslat egyik legnagyobb erényeként említette, hogy az egységként kezeli a gyermekek ellátását, a szociálpolitikát, valamint a közoktatás egyes kérdéseit.

A kormánypárti politikus szerint a részletszabályokat nem törvényben kell rendezni. Beszélt arról is, örömmel fogadta azt a változtatást, hogy a 3 éves kortól kötelező óvoda nem teljesíthető családi napköziben.

Magyartanárként felhívta a figyelmet arra, hogy a napközbeni helyett a nappali ellátás fogalmat kellene használni a javaslatban.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, számukra a legfontosabb a gyermek. Korábban a gyermekvállalás egyet jelent a szegénység vállalásával, a Fidesz azonban családpolitikában gondolkodik, a gyermekvállalást szeretnék segíteni - jelezte, hozzátéve: ezt a célt szolgálja a magyar adórendszer is.

A csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj együttes benyújtási lehetőségét üdvözölte, s jelezte: támogatják a gyermekek napközbeni ellátásának, felügyeletének átalakítását.

A kormánypárti politikus pozitívan értékelte a gyermekek közétkeztetésének szünidei bővítését és a gyermekvédelmi rendszer megerősítését is.

A Fidesz támogatja a törvénymódosító csomagot.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) pártja észrevételei között említette, hogy nem lehet tudni, milyen költségvetési támogatást kapnak az új napközbeni ellátási formák.  Beszélt arról is, hogy ma az érintett gyerekek több mint 16 százaléka jár bölcsődébe. Hozzátette: Magyarország korábban azt vállalta, hogy 2019-ig a korosztály 33 százaléka fog bölcsődébe járni, a kormány azonban változtatott a terveken, már csak a 25 százalékot szeretnének elérni.

Hiányolta a részletszabályokat, és a kormánypárti felszólalóval szemben úgy látta, továbbra is szegénységi kockázatot jelent a gyermekvállalás. Jelezte, 14 módosító javaslatot nyújtanak be az előterjesztéshez.

Vágó Sebestyén, a Jobbik vezérszónoka egyetértett a szociális támogatásokat jogosulatlanul igénybe vevőkre és a szabálytalanul működő ellátó intézményekre vonatkozó szigorításokkal, ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy dolgozzanak ki egy rendszert arra, hogyan lehet hatékonyan ellátni a működési engedélyüktől megfosztott intézményekben élőket. Utalt arra is, hogy vannak helyzetek, amikor ellehetetlenül egy szolgáltató, s kénytelen átadni a tevékenységet; az ilyen esetekre szerinte túl szigorú a szabályozás.

A jobbikos politikus üdvözölte, hogy a pedagógus életpályát a bölcsődei pedagógusokra is kiterjesztik, a szociális életpályamodell elmaradását azonban szóvá tette.

Vágó Sebestyén a munkahelyi bölcsődék tágabb lehetőségeit is méltatta, ezzel összefüggésben azt javasolta, hogy az intézmények igazodjanak a munkáltató munkarendjéhez, azaz például három műszakban is elláthassák a gyermekeket.

A gyermekek fejlődése szempontjából fontosnak nevezte az óvodákat és azt is megfogalmazta célként, anyagi szempontok alapján egyetlen édesanya se legyen rákényszerítve arra, hogy korábban visszatérjen a munkába.

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka késeinek nevezte a törvényjavaslatot és jelezte, hogy többet várt volna attól. Szerinte a kormány elhanyagolta a három éven aluliakat, csak a választási kampányban beszélt bölcsődei férőhelyekről, valójában azonban az uniós pályázati források kifizetésével is elmaradásban van. Kiemelte azt is, hogy sok esetben a családi napközi jobban megfelel a családok igényének, ezeket nagyobb mértékben kellene támogatni.

Az ellenzéki politikus szólt a népességfogyásról és a kivándorlásról is, egyre durvábbnak nevezve a jelenséget. Szerinte méltatlanul keveset keresnek a gyermekekkel foglalkozó emberek, ezért aktuális kérdés a bérek rendezése. Azt kérte, ez ne csak a diplomás pedagógusokra vonatkozzon, hanem a velük azonos feladatokat ellátó gondozókra, a technikai segítőkre, élelmezésben dolgozókra és gazdasági ügyintézőkre is. Az iskolai szünetek alatt is biztosítani tervezett gyermekétkeztetést kevésnek ítélte, célként megjelölve, hogy a rászorulók az év 365 napján élelemhez jussanak.

Változnak a doktori képzés szabályai

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár szerint egyebek mellett a doktori képzés magasabb minőségre emelését célozza a felsőoktatási törvény parlament előtt lévő módosítása. Hangsúlyozta, a kabinet elsősorban anyagi ösztönzőkkel és a képzés idejének felosztásával kívánja növelni a doktoranduszok motiváltságát.

A kormányoldal nevében elsőként a fideszes Pósán László biztosította támogatásáról a kabinetet, egyúttal hangsúlyozta, nagy szükség van a doktori képzés minőségének javítására.

Hoffmann Rózsa, a KDNP képviselője közölte, frakciója támogatja a módosításokat. A kormánypárti politikus elismerte, hogy a főiskolák egyetemre való átminősítése vonzóvá tehet egyes intézményeket a külföldieknek, ugyanakkor ennek a változtatásnak a minőség javulásával is kell járnia.

A szocialista Hiller István egyetértett a doktori képzés idejének meghosszabbításával, ugyanakkor szerinte annak színvonalának csökkenésével járhat, ha az intézményeknek a képzést el nem végző hallgatók után vissza kell fizetniük az értük addig felvett támogatás felét.

Dúró Dóra, a Jobbik nevében ismételten arra sürgette a kormányt, hogy Ózdon is indítsanak el nappali tagozatos felsőoktatási képzést. Kiemelte, továbbra is szükségesnek tartanának egy nagyfokú béremelést a felsőoktatásban.

Szabó Szabolcs, az Együtt független képviselője azt mondta, a doktori képzés minőségének javulásához a szigorúbb felvételi kritériumok járulhatnának hozzá.

Az ülést vezető Jakab István mindkét javaslat általános vitáját lezárta.

A napirendi pontok tárgyalását követően Dúró Dóra (Jobbik) Klebelsberg Kunóról, az 1920-as évek vallási- és oktatási miniszteréről emlékezett meg, aki 140 éve született.

Ezt követően Jakab István lezárta a Ház ülésnapját is. Az Országgyűlés hétfőn fejezi be aktuális, kéthetes ülését.