Az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, Nincs magyar fejlesztéspolitika, ha nem működik megfelelően az európai uniós pénzek lehívásának rendszere – jelentette ki Orbán Viktor az Új Széchenyi Terv eredményeit összegezve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) budapesti rendezvényén, amely a kormányfő a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel zajló konzultációsorozatának harmadik állomása.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: kötélidegzet kell az EU-s pénzekre való jelentkezéshez, a megörökölt rendszer ugyanis nagyon bonyolult, de ez nem adhat felmentést a kabinetnek. Hangsúlyozta, hogy 2013–14-től a kormány létrehoz „egy az emberi elme számára működő rendszert”.
Míg az Európai Unió legtöbb tagállamából naponta jönnek hírek durva megszorításokról, addig Magyarország útja a stabilitásról szól. Magyarország egy sikeres, XXI. századi gazdasági modellt épít, amelyet Brüsszel sokáig kifogásolt, de az eredmények alapján végül az unióban is kimondták, hogy a magyar költségvetés kontroll alatt van. Utóvédharcok persze mindig voltak és lesznek is – jelentette ki a kormányfő.
Kitért arra is, hogy a kormány „pezsgőbontás helyett” kidolgozta a munkahelyvédelmi akciótervet, amellyel kapcsolatban – mint megismételte – nagy nyomásra számít.
Csak együtt, összefogva tudjuk elérni az európai uniós fejlesztési források teljes és gyors lehívását – hangsúlyozta Petykó Zoltán. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke emlékeztetett arra, hogy 2007–13 között Magyarország számára 8209 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 85 százalékban euróban számolt uniós forrás, 15 százaléka forintban kifejezett hazai társfinanszírozás. A zárásig plusz-mínusz 20 forint árfolyammozgással lehet számolni, ami plusz-mínusz 300 milliárd forinttal változtathatja a keretet.
Jelenleg 130 területen 1700 milliárd forint keretre lehet pályázni az Új Széchenyi Terv keretében. Idén még mintegy 700 milliárd forint keretre várható új kiírás, de a teljes lehívás érdekében körülbelül 300 milliárd forinttal túl kell vállalni a lehetőséget, így még ebben az évben ezermilliárd forint keretre kell megjelentetni pályázatokat – mondta Petykó Zoltán.
Az Új Széchenyi Terv fejlesztési területeinek kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben több száz elemző és kutató, szakterületét kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt – olvasható az ujszechenyiterv.gov.hu oldalon. A terv ismertetése szerint az így elkészült vitairatot 2010. július 28-án mutatta be a kormány. A vitairathoz beérkezett több száz fejlesztési javaslatot a novemberig tartó szakmai konzultációsorozat keretében vitatták meg. A társadalmi egyeztetések során a vállalkozásoktól, szakmai és civil szervezetektől, önkormányzatoktól és magánemberektől kapott fejlesztési elképzelések beépültek az Új Széchenyi-tervbe.
Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.
Matolcsy György korábban hangsúlyozta: az idei mintegy 1400–1600 milliárd után jövőre a tervek szerint mintegy 2000 milliárd forint fejlesztési forrást állítanak az Új Széchenyi Terv mögé.
