Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint fontos, hogy a katonák munkáját anyagilag is megbecsüljék, ezért a honvédség által prioritásként kezelt életpályamodell kialakítása során a nagy követelményekhez magas illetményeket rendelnének. Az elmúlt nyolc évben igazságtalan helyzet alakult ki, mivel még inflációkövető emelés sem történt. Legutóbb az Orbán-kormány idején, 2001-ben volt tisztességes illetményemelés, amelynek keretében átlagosan hetven százalékkal növelték a katonák bérét – tette hozzá.
A parlamenti államtitkár az új honvédelem-politikai célokról a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen beszélt, a Pro Scientia Aranyéremmel kitüntetettek jubileumi, vasárnapig tartó konferenciáján. Simicskó István közölte: a katonák bérezését illetően az elmúlt nyolc évben igazságtalan helyzet alakult ki, mivel még inflációkövető emelés sem történt. Hozzátette, hogy legutóbb az Orbán-kormány idején, 2001-ben volt tisztességes illetményemelés, amelynek keretében átlagosan hetven százalékkal növelték a katonák bérét. Arról nem beszélt, hogy mikor és milyen mértékű béremelésre számíthatnak a katonák, arra hivatkozva: a költségvetés tervezetét csak most kezdik tárgyalni. Előadását követően azt mondta: biztos abban, hogy a következő négy évben megtörténhet az illetményemelés, ami a szocialista kormányzat alatt elmaradt.
Az államtitkár szerint az előző kormányzat nem becsülte meg az itthoni szolgálatot, s a költségvetés arányaiban azért nem mutatkozott meg jelentősen a béremelés hiánya, mert a külföldön szolgáló katonák magasabb bérezése kompenzálta azt. Simicskó előadásában utalt az elmúlt évek honvédségi kiadásainak aránytalanságaira. Mint elmondta, a költségvetés előírt 30 százaléka helyett 10 százalék körüli volt a fejlesztésekre fordított pénzek aránya. Ebből nagyjából 9 százalékot tesznek ki a Gripen-gépek költségei, ezeknél olyan fejlesztésekre is költöttek, amelyeket egyszer sem használtak, viszont meglehetősen drágák voltak. Véleménye szerint a legfontosabb a katonák megbecsültsége, mert „az igazi erőt a katonák jelleme és gondolkodásmódja adja”. A technika is fontos, de ehhez előbb értékelni kell az aktuális veszélyeket és kihívásokat – tette hozzá, jelezve: ezen a téren hosszú távon a légvédelmi rendszerek erősítését tartaná fontosnak.
Az MTI-nek arra a kérdésére, született-e már döntés a NATO-radar új helyszínéről, annyit mondott: hamarosan közismertté válik az a döntés, amely szerinte mindenki számára jó, Magyarország biztonságát erősíti, nem természetvédelmi területet érint, s a NATO és a helyben élő emberek számára is elfogadható. Simicskó előadásában hangsúlyozta, hogy a honvédség másik kiemelt feladata továbbra is az önkéntes tartalékos rendszer kialakítása, amelynek bevezetésével nemzeti üggyé válhat a honvédelem. Emlékeztetett arra, hogy a rendszer felállítását ő kezdeményezte mintegy tíz éve az Országgyűlésben. Arra a kérdésre, miért nem valósult ez meg eddig, kifejtette: szerinte az előző kormányzat ezt nem tartotta fontosnak, egyszerűen hiányzott a politikai akarat. Most viszont a szándék és a szakmai háttér is rendelkezésükre áll.
Az afganisztáni missziót érintő változásokkal kapcsolatban elmondta: még egyeztetnek a Külügyminisztériummal, de a cél mindenképpen az, hogy a megváltozott biztonsági helyzet figyelembevételével a magyar honvédség érdemi feladatot vállaljon.
