A KDNP frakciószóvivője beszédében hangsúlyozta: általánosan és csaknem teljesen segítenek bemutatni a fasiszta és kommunista diktatúrákat az Országgyűlés előtt fekvő javaslatok.

Ahány áldozat, annyi sors – fogalmazott a kormánypárti politikus, hozzátéve: van egy általános következményük a diktatúráknak, a társadalom, a családok végletesen elszegényednek. Így szegényedett el Magyarország a kommunizmus évei alatt - mutatott rá, majd hangsúlyozta: ezek a rendszerek hosszú távon bukásra vannak ítélve.    

Az elnyomás teljes megértését nem lehet csak egy helyszínhez kötni, nem lehet csak egy helyszínre zarándokolni – mondta Pálffy István. Hozzáfűzte: minden magyarnak meg kell ismerni az önkény természetét, az áldozatok fájdalmát, meg kell nézni a pusztítások helyszíneit, akárhol vannak Auschwitzban, vagy Recsken, vagy legyen az a Terror Háza.    

Stágel Bence, a KDNP másik vezérszónoka azt mondta: „a szabadság helyes értelmezése és megőrzése” szándékával nyújtották be határozati javaslatukat.      

Kiemelte: a Terror Háza Múzeum megnyitása önmagában is egy történelmi mérföldkő volt, hiszen azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt soha nem tapasztalt „intézményesített gonoszságra”. Mint mondta, a 20.században két totális diktatúra is ezt az épületet szemelte ki a legbrutálisabb megtorlógépezete központjául.       

Felidézve a ma a Terror Házának otthont adó Andrássy 60. történetét, leszögezte: diktatúra és diktatúra között nincs különbség. A múzeum a nyilas és a kommunista terror áldozatairól szól, arról, hogy Magyarországon a legkegyetlenebb elnyomás idején is voltak emberek, akik életük kockáztatásával szembeszegültek az idegen elnyomással és a szabadságért küzdöttek.
    
Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt vezérszónoka azt mondta: itt az ideje, hogy megtegyék az első olyan lépést, ami a helyes irányba mutat, és ami a kettős mérce megszüntetése felé kell, hogy vezessen. Szüntessük meg a kollektív bűnösség elvét! – szólított fel a jobbikos politikus, aki szerint hitelesen, őszinte módon kell a jövő nemzedékét a megismerésre, a tudatosságra nevelni. Azt mondta: elsődleges cél lehet, hogy a jövő generációi „cseppet se érezzék magukat bűnösnek”.    

Kiemelte: nem kell bűntudatot ébreszteni olyanokban, akik nem követtek el adott cselekményeket és nem is azonosulnak  vele. Ő maga nem vállalhat felelősséget egy olyan tettért, ami akkor történt, amikor még meg sem született. Így az 1944-ben a német megszállás alatti nyilas uralom idején a zsidósággal szemben elkövetett bűnökért sem szabad megbélyegezni egy nemzetet, a magyarságot, ahogy azt az elmúlt években tették és teszik mind a mai napig egyes véleményformálók. Emlékezni és emlékeztetni fontos és helyes, vádolni azonban olyanokat, akik nem tehetnek róla, kifejezetten káros – fogalmazott a jobbikos politikus.    

Egyik diktatúra áldozata sem nagyobb veszteség a másikénál, és bűnöse sem nagyobb bűnös a másikénál – tette hozzá. Szerinte biztos nem a Btk. toldozgatása hozza meg a kívánt eredményt, nem itt kell rögzíteni tragédiák áldozatainak számát, a történészekre, kutatókra kell bízni a történelmet. Támogathatónak nevezte a Terror Háza látogatásáról szóló javaslatot, a szocialisták javaslatával azonban – mint mondta – van némi problémájuk. A magyar vonatkozást nem vitatják, de nem biztos, hogy magyar diákoknak kötelezően kell előírni egy auschwitzi látogatást – jegyezte meg.   

Úgy látta: ma nincs arányban a két diktatúrára, az áldozatokra való emlékezés, ugyanakkor egyetlen múzeum látogatásában sem látnak kivetni valót.

Fidesz: pedagógiailag kell végiggondolni a múlt megismertetését

 A fideszes Pósán László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon nem volt ritka a történelemhamisítás.     

Hangsúlyozta a szembenézést az elmúlt időszakok történésével, és kulcskérdésnek nevezte a jövő generációjának nevelését. Szerinte, elsősorban pedagógiailag kell végiggondolni a javaslatokban foglaltakat, hogy emberi alapértékeket is megélő társadalom alakuljon ki. Éppen ezért a politikus nem kötelezővé, hanem választhatóvá tenné az emlékhelyek látogatását.

Problémának, szégyenfoltnak nevezte, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt nem volt ilyen természetű felvetés.

Jobbik: le kell vonni a tanulságot a múlt bűneiből
    
Volner János (Jobbik) szerint a társadalom érdeke, hogy levonja a tanulságokat a múlt bűneiből és a jövőben elkerülje azokat. Úgy vélte: az értelmiség folyamatosan vitatja a társadalmi javak elosztásának kérdését, a diktatórikus rendszerek közös tulajdonsága pedig az volt, hogy ezekre a kérdésekre a bűnbakképzéssel válaszolt.    

Szerinte egyes politikai erők a felvetett témákra tudatosan rátelepednek. Közölte: a baloldal pártjaiban kettős funkciót tölt be a nemzetiszocialista vészkorszak történéseihez való viszonyulás. Azt egyrészt politikai eszközként használják, ezzel igyekeznek nemzetközi politikai színtéren befeketíteni a másik oldalt, politikai ellenfeleiket a nácikkal kollaborálónak, fajüldözőnek vagy azt eltűrőnek állítva be.    

A kérdés másik aktualitásának tartotta, hogy a baloldalon identitásképző a nácikhoz való viszonyulás. Szerinte egyes kisebbségek integrációjának éppen a baloldal árt ezzel a legtöbbet, hátráltatva a társadalmi fejlődést azzal, hogy elhitetik velük: problémáikról a többség tehet.

Menczer Erzsébet (Fidesz) elmondta, mindhárom törvényjavaslat arra törekszik, hogy a hiányos történelemoktatást kiegészítse és az eseményeket hiteles formában mutassa be a jövő generációk számára. Ezekben a generációkban tudatosítani kell, hogy a diktatúrák minden formája elítélendő - szögezte le.  

A különböző diktatúrák áldozatai egyszer már emléknapot kaptak és a Parlamentnek most ezen az úton kell továbbmennie – jelentette ki.
 
Fidesz: ne használják politikai célokra a témát

Cseresnyés Péter (Fidesz) azt mondta, úgy kell tiszta képet kapni a múltról, hogy azt nem használják pártpolitikai célokra. Egyúttal azt kérte, mindenki tartsa szem előtt, hogy hiányos a gyermekek történelemoktatása. Véleménye szerint ezért a történelemórákon kell rendbe tenni a kérdést.

Két javaslatot támogatott Gaudi-Nagy Tamás

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a Terror Házára és a recski munkatáborra vonatkozó javaslatokat támogatásáról biztosította. Az auschwitzi haláltáborról viszont azt mondta, nagyon sok kritika merült fel azzal kapcsolatban, hogy az ottani emlékhely kialakítása megfelel-e a valós történelmi tényeknek. Hozzátette: azokat az aggályokat is osztja, hogy szükséges-e ekkora kiadásokba kényszeríteni az oktatási intézményeket. Azt is megjegyezte, hogy az utóbbi helyszínt nem lehet közvetlen összefüggésbe hozni Magyarországgal, ugyanis az „elkövetői oldalon nem magyarok álltak”.    

A jobbikos Novák Előd – aki elmondása szerint Rácz Sándor, 1956-os elítélt, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökének gyászmiséjéről érkezett vissza az Országgyűlésbe – azt szorgalmazta, hogy az ország egyetlen 1956-os múzeumának adjanak végre állami támogatást. A képviselő a Jobbik antikommunista követelései közé sorolta az állambiztonsági múlt feltárását, a kommunista luxusnyugdíjak megvonását és azt is, hogy ne lehessen parlamenti képviselő, állami vezető, polgármester, aki például az MSZMP KB tagja volt.     

A vitában elhangzottakra reagáltak a határozati javaslatok előterjesztő. A KDNP-s Tarnai Richárd – aki az általános iskolásoknak kötelezetővé tenné a Terror Háza Múzeum meglátogatását – arról beszélt: a vita megerősítette abban, hogy minden emberi élet egyenlő. Kijelentette: nem igaz, hogy volt egy jobboldali és baloldali diktatúra, ugyanis mindkettő szocialista volt, az egyik nemzeti, a másik pedig nemzetközi szocialista diktatúra.  

Az MSZP-s Steiner Pál – aki azt kezdeményezte, hogy a közoktatásban tanuló  fiatalok legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljuthassanak az auschwitz-birkenau-i haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre – csak annyit mondott: elégedett, mert egy kulturált plenáris ülésen vettek részt, ahol úgy tűnik, talán először megtörténik a demokratikus erők közötti, már régen kívánatos összefogás.  

A jobbikos Vona Gábor – aki a recski munkatábort és az ott elkövetett borzalmakat ismertetné meg a fiatalokkal – a kettős mérce megszüntetését szorgalmazta, és azt a kérdést tette fel, hogy a javaslatok nemzeti bűntudatot vagy nemzeti öntudatot akarnek-e ébreszteni a fiatalokban. „Az MSZP javaslata mögötti valós szándék (...) az volt, hogy ők azért szeretnék elvinni Auschwitzba a magyar gyereket, hogy azt tudják mondani, ez is a te bűnöd, ezért is te vagy a felelős. Mi azért szeretnénk elvinni Recskre a magyar gyerekeket, hogy azt mondjuk nekik, ezt is túléltük, ezt is képesek voltunk kiheverni és ezért van jövője a magyar nemzetnek” – fogalmazott.

A Terror Házába minden fiatalnak el kell jutnia

A huszadik századi diktatúrák fiatalokkal való megismertetését célzó három határozati javaslatot tárgyalták csütörtökön az Országgyűlés. Az MSZP előterjesztésének célja, hogy minden fiatal eljuthasson az auschwitzi emlékhelyre, a KDNP a Terror Házát ismertetné meg a diákokkal, míg a Jobbik a recski munkatábor helyén kialakított emlékhelyet.

A kereszténydemokrata Tarnai Richárd az általa és frakciótársai által benyújtott másik határozati javaslatot ismertette, amelynek célja, hogy a diktatúrák által intézményesített gonoszságot bemutassák a jövő nemzedékeknek. Beszámolt az Andrássy út 60. történetéről. A lakóháznak épült ingatlanba előbb a nemzetiszocialisták alakították ki székházukat, amelyben később, fél éven át működtettek börtönt és kínzókamrákat. Később, a nemzetközi szocialisták tizenegy éven át használták az épületet ugyanerre a célra, de ezt követően még KISZ-klubot is működtettek abban - mondta el. "Sokan, akik ma a demokráciát tőlünk, a Fidesztől és a kereszténydemokratáktól féltik, talán éppen ezekben a KISZ-klubokban harcoltak az imperializmus ellen" - jelentette ki.

A képviselő szerint az egyes diktatúrák között semmiféle különbség nincs, így a fiataloknak minden diktatúra kapcsán meg kell ismerniük, hogyan törekedtek azok az emberek fizikai vagy lelki megsemmisítésére, vagyonuk elvételére, hogyan jelent meg a gonosz a társadalomban vagy az egyes emberekben. Steiner Pál felszólalására reagálva közölte: a kommunista diktatúra esetén is az állam irányította a gépezetet, vagyis minden diktatúra ugyanolyan elven működik.

Javaslatuk a Terror Háza Múzeum megismertetésére vonatkozik, ahol  – mint mondta – nemcsak az áldozatok, hanem az elkövetők személye is megismerhető.    Minden élet egyenlő, sem faji alapon, sem osztályalapon nem lehet különbséget tenni – hangsúlyozta.  

MSZP: minden fiatalnak meg kell adni a lehetőséget, hogy eljusson az auschwitzi emlékhelyre

Alapvetően befolyásolhatja a magyar társadalom emlékezetkultúráját annak a határozati javaslatnak az elfogadása, amelynek célja, hogy a fiatalok megismerjék a nemzetiszocialista vészkorszakot - mondta a javaslat egyik előterjesztője, a szocialista Steiner Pál.

A képviselő szerint a szülők, a pedagógusok, a közéleti szereplők és a szakemberek fontos erkölcsi kötelessége megadni a fiatalok számára az esélyt arra, hogy saját tapasztalatuk alapján ismerjék meg a múltat és alakítsák ki véleményüket arról. Szerinte épp ezért minden magyar fiatalnak meg kell adni a jogot és a lehetősége arra, hogy ha akar, ellátogasson az auschwitz-birkenau-i haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az antiszemitizmus nem a zsidó identitást vállaló magyar polgárok ügye. Az identitás vállalása szerinte magánügy, az antiszemitizmus azonban a többség ügye, magyar és európai ügy.

Steiner Pál arra kérte a kormányt, hogy ha elfogadják a javaslatot, vonja be a szakmai szervezeteket a programok kialításába.

Jobbik: a recski munkatáborban elkövetett munkatábort is meg kell ismertetni a fiatalokkal

Vona Gábor (Jobbik) elmondta: pártja a recski munkatábort és az ott elkövetett borzalmakat ismertetné meg a fiatalokkal, mert szerintük jelenleg ezen információk megismerése akadályozott. A képviselő ezzel kapcsolatban az oktatás hiányosságairól is szólt.

A politikus kettős mércéről beszélt, szerinte a gyakorlatban nem valósul meg az elv, miszerint minden áldozat előtt fejet kell hajtani. Az önkényuralmi jelképek kérdését hozta fel, amelyeknek a tiltásáról szóló vitából szerinte kiderült, bár a nemzetiszocialista jelképek használatát mindenki elítéli, a kommunista jelképek esetében „vannak próbálkozások a vörös csillag alatti bűnök relativizálására”.

A másik hiba, amelyet Magyarország és a társadalom elkövet, hogy politikailag „túlszalad” a kérdésen, így "megerőszakolja" a múlt megértését - mondta.

Külön felhívta a figyelmet arra, hogy Recsken a megsemmisítés ténye is megjelent, az ide érkezőkkel nem kellett elszámolni.

Vona Gábor beszámolt arról is, hogy javaslatukat széleskörű támogatás övezte Heves megyében, és arra kérte a kormányzatot: fejlessze az elhanyagolt emlékhelyet.