Hende Csaba: a haza védelméhez szükség van az emberek támogatására

Az 1848-48-as szabadságharc egyik legfontosabb, máig érvényes tanulsága, hogy a haza védelme nem képzelhető el az emberek támogatása nélkül – jelentette ki a honvédelmi miniszter az aradi vértanúk napja alkalmából Gyulán tartott szombati megemlékezésen.

Hende Csaba hangsúlyozta: amikor a szabadságharcra és az aradi tizenhármakra emlékezünk, a magyar történelem egyik legfontosabb pillanatára gondolunk. Ez a pillanat máig összekapcsolja a magyarokat határon innen és túl.

A nemzet 1848-49-ben megérezte és megértette, hogy összetartozik. Átélte, hogy a szabadságot csak együtt keresheti és szerezheti meg – mondta a politikus a Honvédtiszti Emlékhelyen tartott megemlékezésen. Az aradi vértanú tábornokok sorsa megmutatja a legfontosabb, ma is érvényes igazságot: nem lehetséges a honvédelem az emberek támogatása nélkül – mondta a politikus.

Emlékeztetett arra, hogy a honvédsereg vezetői szakmai tudásban, lelkesedésben, kitartásban és emberségben felülmúlták a velük szemben állókat. Nem kímélték magukat, mert tudták, a magyar szabadság ügye és a nemzet jogai megérik az áldozatot. A harcok viharában faragtak a lelkes, ám fegyelmezetlen önkéntesekből mintaszerű hadsereget – mondta Hende Csaba. Hozzátette: minden hadsereg sikerének egyik alapvető záloga: „tartsd meg a rendet és a rend megtart téged". A végső vereség alapvető oka nem valamely katonai mulasztás volt – közölte a tárcavezető. Azonban az, hogy ez a küzdelem a nemzetet szabadságában és jogaiban megerősítő katartikus élménnyé vált, mégis elsősorban a minden társadalmi osztályt magába fogadó magyar honvédek érdeme.

Ezért nem arathatott megsemmisítő győzelmet a Haynau-féle diktatúra és ezért vezetett el a nemzet passzív ellenállása végül a kiegyezéshez – folytatta. Szólt arról is, hogy a gyulaihoz hasonló főhajtások az élet értékére, nagyszerűségére és megismételhetetlenségére emlékeztetnek. A katona az az ember, aki tudja: életének önmagán túlmutató értelme van. Azért harcol, mert mindennél nagyobbra tartja azt, amit meg kell védenie. Felidézte: Gyulán át vezetett az aradi 13 honvédtábornok útja a vesztőhelyre. Itt kezdődött pokoljárásuk utolsó szakasza. Ezt azonban enyhítette a helybeliek tüntető szeretete. Hende Csaba szerint a város azóta is őrzi e fontos pillanatok emlékét.

Úgy fogalmazott: közös történelmünk legfontosabb tanulsága, hogy mindenkinek van feladata, hivatása, amelyet sikerre kell vinnie. Mindenkire szükség van, különben nem egész az ország és a nemzet. Ma, amikor nehéz időkben az ország megújítása a feladat, különösen figyelni kell az aradi vértanúk példájára, hiszen „az ő történetük, helytállásuk olyan gránit alapkő, melyre fel lehet és fel is kell építenünk közös jövőnket" – hangsúlyozta a miniszter.

Áder János: az áldozatként hullajtott vérből mindig élet sarjad

Áder János azt mondta, hogy az 1848-49-es szabadságharc értelme nem a Habsburg-ház trónfosztása volt, hanem Magyarország polgárosodása, a kiegyezést követő évtizedek soha nem látott kulturális és gazdasági fejlődése.

A köztársasági elnök Rátóton abban az emlékparkban mondta el beszédét, ahol a hagyomány szerint 1861-ben a haza bölcse, Deák Ferenc ültetett tizenhárom tölgyfát az Aradon kivégzett mártírok emlékére, és ahol az országban egyedülálló módon valamennyi aradi vértanú nevét külön díszsíremléken örökítették meg.

Áder János úgy fogalmazott: a kiegyezés során a magyarok lépésről lépésre visszahódítottak „mindent, amit Világoson, Aradon vagy Pest-Budán 1849-ben eltiportak. Életté és valósággá vált mindaz, ami 1849 októberében végképp elveszni látszott".

Az aradi tizenhármak mártírhalála, Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök és 1848 valamennyi hősének vértanúsága a kiegyezés utáni egyedülálló felemelkedésben, a magyar polgárosodásban nyeri el értelmét. Abban, hogy megértsük, nemcsak az a kérdés, igazunk van-e, hanem az is, hogy az igazságból mennyit vagyunk képesek elfogadtatni a bennünket körülvevő világgal – mondta az államfő.

Véleménye szerint 1848-49 és a Deák Ferenc által szorgalmazott kiegyezés azt is üzeni számunkra, hogy nem önfeladást jelent a gyászt életerővé, a csatavesztés tanulságait győzelemmé formálni.

„Épp ellenkezőleg. Ez a dolgunk, mert van, amikor halni kell a hazáért, és van, amikor élni és tenni kell érte" – mondta a köztársasági elnök.

Deák Ferenc is így tett, amikor tölgyfákat ültetve tisztelgett a vértanúk emléke előtt, és tette, amit kellett, hogy győzelemre vigye mindazt, amiért a szabadságharc hősei életüket áldozták – fűzte hozzá.

A megemlékezés résztvevői a Szózat eléneklése után a rátóti Széll-kastély kertjébe vonultak, ahol Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke az egykori miniszterelnök munkásságát méltatta.

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében arról szólt, hogy a jelenlegi kormányzat Széll Kálmán munkásságának folytatója, hiszen amikor az államháztartás rendbetételén dolgozik, az ő nyomdokaiban jár.

Balog Zoltán: ma is fontos a polgári összefogás

A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen beszédében Balog Zoltán az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost méltatta, aki – mint mondta – őszintén hitt egy szebb jövőben, hitte a független magyar nemzet egységének megvalósulását, és a tőle megszokott felelősséggel a megfontolt, ésszerű politikát választotta a nemzeti érdekek érvényesítésében.

Batthyány Lajos vallotta, hogy a nemzeti nagyság a józan politika és az egység gyümölcse, talpköve pedig az alkotmány – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az első felelős magyar kormány miniszterelnöke olyan államférfi volt, aki élete utolsó pillanatáig vallotta saját értékeit, nem hagyta, hogy eltérítsék meggyőződésétől.

Balog Zoltán kiemelte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak emléke nem halványult el, ennek oka elsősorban a tetteikben, áldozatvállalásukban és tenni akarásukban rejlik.

Megemlékezésében idézte Batthyány Lajos korabeli szavait, miszerint egyedül a tettek alapján lesz megítélhető, hogy „hazánk feltétlen híve voltam". Balog Zoltán szerint „világos beszéd ez, mely hozzánk szól egy olyan korban, amikor látszólag csak a látszat számít. Ami látszik. Ami kommunikáció, ami prezentáció, ami celebritás, ami mega-, ami szupereffektus"; az egykori miniszterelnök pedig azt mondja, „semmi más, csak tetteim".

Üzenet ez a mindenkori elitnek és a „percemberkéknek", hogy persze fontos, ami látszik, amit kommunikálunk, de végső soron nem számít semmi más, csak tetteink - hangsúlyozta a tárcavezető, kijelentve: Batthyány Lajos olyan érdeket és értékeket képviselt, amelyek meghatározták a polgári Magyarország kibontakozását.

„A haza sorsát mindennél előbbre tartotta, igazi arisztokrata volt, a szó eredeti, igazi értelmében" – mutatott rá.

„A történelmi múlt életünk része lett. Elődeink önfeláldozó küzdelmét a magyar megmaradásért, a nemzet egységéért emlékezetünkben örökre megőrizzük. A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején" – mondta az emberi erőforrások minisztere.

Az ünnepség végén Balog Zoltán a kabinet nevében koszorút helyezett el a Batthyány-mauzóleumnál, őt követte Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, majd mások mellett a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium, a diplomáciai testület és a főváros.

1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október 6-át a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.

Tisztelgés és koszorúzás Aradon

Az egykori vesztőhelynél rendezett koszorúzással kezdődött el az 1848-49-es szabadságharc 163 évvel ezelőtt kivégzett tizenhárom tábornokának tiszteletére rendezett megemlékezés szombat délelőtt Aradon.

Az emlékoszlopnál – amely mellett hagyományőrző honvédek álltak díszsorfalat – elsőként a vértanúk leszármazottai helyezték el az emlékezés virágait. A magyar kormány nevében Füzes Oszkár bukaresti nagykövet, a magyar parlament nevében Ujhelyi István (MSZP), az Országgyűlés alelnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Kelemen Hunor elnök koszorúzott. Ez követően számos romániai és magyarországi önkormányzat, politikai és civil szervezet képviselője tisztelgett a mártír tábornokok emléke előtt.

A megemlékezések a belvárosi római-katolikus templomban folytatódnak, ahol Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, esperes, pasztorális püspöki helynök, nagyprépost celebrál szentmisét. A kivégzett tábornokok emlékére 2004-ben visszaállított Szabadság-szobornál kora délután rendezett megemlékezésen – mások mellett - Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Rétvári Bence, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös megemlékezést szervez az aradi vértanúk emlékére Zilahon. A megemlékezés a Wesselényi-szobor előtt 18 órakor kezdődik. Az ünnepségen felszólal többek között Toró T. Tibor, a EMNP elnöke.

Több helyszínen emlékeztek az aradi vértanúkra a Felvidéken

Pozsonyban délután egy órától a megemlékezések hagyományos helyszínén a kecskekapui temetőben, a vértanú halált halt báró Jeszenák János és Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét. A Csemadok városi választmánya, a Pozsonyi Magyar Intézet, a Via Nova ifjúsági csoport és Pozsonyi Caszinó polgári társulás által szervezett rendezvényen a felvidéki magyar politika és közélet számos szereplőjén kívül Balogh Csaba Magyarország pozsonyi nagykövete is részt vett.

Báró Jeszenák János, az egyik pozsonyi vértanú síremlékénél mondott ünnepi beszédében, Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója a forradalom és szabadságharc aktuális tanúságaira, köztük az érdekegyesítés  – az 1848-49-es éveket megelőző – folyamatának fontosságára mutatott rá. Elmondta: 1848 nem lehetett volna ennyire sikeres és ennyire mély történelmi nyomot hagyó esemény, ha nem előzik meg az érdekegyesítés folyamatának évei, amelyek biztosították, hogy a forradalom eseményeibe minden nemzetrész bekapcsolódjon. „Az érdek ebben az esetben nem egy rossz dolog és nem az értékkel állt szemben" – emelte ki Kollai István.

A nemzeti gyásznapon Révkomáromban a Klapka-szobornál illetve az aradi vértanúk emlékoszlopánál emlékeztek a vértanúkra és a komáromi vár hőseire. A kassai Csemadok szervezésében már hagyományosan Dessewffy Arisztid margonyai (Marhan) sírjánál tartottak megemlékezést. Az említetteken kívül koszorúzással egybekötött megemlékezéseket tartottak többek között Dunaszerdahelyen a Vámbéry téren Lipcsey György szobrászművész alkotásánál, Léván a hősök emlékművénél, és Rozsnyón a helyi köztemetőben Szörcsey honvéd sírjánál.

A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, német szülők gyermekeként Pozsonyban született, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György aki később a hadügyminisztérium Tüzérségi és Felfegyverzési Osztályát vezette a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) született, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messzi Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.

Az aradi vértanúkra emlékezett Kárpátalja magyarsága

A kárpátaljai magyarságnak nemet kell mondania arra, hogy visszavessék a jobbágyrendszerbe – jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szombaton Nagyszőlősön, az aradi vértanúkra való megemlékezésen.

Kovács Miklós a báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye mártír főispánja emlékművénél elmondott beszédében – utalva az október végi ukrajnai parlamenti választásokra – hangsúlyozta, hogy Kárpátalján jelenleg a túléléséért küzd a magyarság, amelynek a mai „földesurak" akarják megszabni, kire adja a voksát a választásokon. „Annak ellenére, hogy 1848-1849-ben túljutottunk a feudalizmuson, Kárpátalján, s így Nagyszőlősön is csak a helyi „földesúr" kampányplakátjai láthatók, hiába van számos más parlamenti képviselőjelölt. A hatalom nem tűri, hogy általa jobbágyoknak tekintett egyszerű emberek is harcba szálljanak a parlamenti képviselői mandátumért" – tette hozzá.

A KMKSZ elnöke szerint a kárpátaljai magyarok esetében jelenleg úgy vetődik fel a kor kérdése, hogy „rabok legyenek-e, vagy szabadok". Ebből kiindulva felemelő példaként kell tekinteni az aradi tizenhármakra, akik panaszkodás, a körülmények hibáztatása nélkül, emelt fővel vállalták még a halált is a magyar szabadságért – mondta.

Kovács kiemelte: nem szeretné, ha Kárpátalján a sok megpróbáltatás után úgy lenne vége a magyar világnak, hogy az valójában létre sem jött. „Küzdjünk, és inkább bukjunk egy-egy csatában, minthogy kishitűségünk és nyavalygásunk miatt legyen vége a kárpátaljai magyar világnak" – zárta beszédét a KMKSZ elnöke.

A megemlékezésen Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára olvasta fel a rendezvényre meghívott, de családi okok miatt távol maradt főszónokának, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek a beszédét. A tárcavezető üzenetében hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence minden kis zugának megvan a maga vértanúja, akinek áldozatából erőt meríthet, akire a magyar nemzet támaszkodhat a nehéz időkben. „Ahogy a Kárpát-medence tájai egységbe érnek, úgy alkotják ők együtt a magyar múlt soha el nem halványuló emlékét" – fogalmazott a miniszter.

„Eljött az idő, hogy megéljük a békességet, és nemzeti közösségben gondolkozva építsük fel azt a jövőt, amelyben unokáink és dédunokáink is büszke magyarként élhetnek. Talán ez a küldetésünk mind az anyaországban, mind a határon túl" – hangsúlyozta üzenetében Fazekas Sándor, aki a nemzeti jogaik melletti bátor kiállásra buzdította a kárpátaljai magyarokat.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szombaton Beregszászon, az aradi vértanúk emlékoszlopánál tartotta megemlékezését, amelyen Gajdos István, a szervezet elnöke mondott beszédet.

Ungváron a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) tartott koszorúzási ünnepséget a nemzeti gyásznapon, a Kálvária temetőben.

Megemlékezések a Vajdaságban is

A központi megemlékezést Eleméren rendezték. A helyi Szent Ágoston-templomban 11 órakor tartott gyászmisét Gyuris László celebrálta. Megemlékező beszédet mondott Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete és ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

A rendezvény az emlékezés koszorúinak az elhelyezésével zárult.

Az aradi vértanúkra emlékeztek Adán is, ahol a helyi önkormányzat szervezésében a katolikus temetőben található 1849-es emlékműnél tartottak megemlékezést. A helyi önkormányzat nevében Bilicki Zoltán polgármester és Búcsú Attila, a községi képviselő-testület elnöke, a Magyar Polgári Szövetség nevében Sass Tamás alelnök, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Kalmár Gábor, a községi szervezet elnöke, a Demokrata Párt nevében pedig Tóth Tamás tartományi parlamenti képviselő és Tóbiás József tartományi parlamenti képviselő helyezett el koszorút.

Félárbocra engedték a nemzeti lobogót

Az aradi vértanúk emlékére szombaton felvonták, majd a Szózat hangjaira félárbocra engedték a nemzeti lobogót az Országgyűlés épülete előtt, a Kossuth Lajos téren. A rendezvényen katonai tiszteletadás mellett felolvasták annak a tizenhárom honvédtisztnek a nevét, akit az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepe miatt kivégeztek 1849. október 6-án Aradon.

Az állami gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, továbbá részt vettek a rendezvényen a történelmi egyházak képviselői és a diplomáciai testületek tagjai.

Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség zenekara, valamint a Nemzeti Lovas Díszegység. A megemlékezésen az ország történelmi zászlóit is felsorakoztatták a Parlament épülete előtt.

Országszerte megemlékezések a nemzeti gyásznapon

A fővárosi Kossuth téren reggel 8 órakor katonai tiszteletadás mellett – Orbán Viktor kormányfő jelenlétében – felvonják, majd félárbocra engedik Magyarország nemzeti lobogóját. A kegyeleti megemlékezés kifejezésére a lobogó egész nap félárbocon marad, majd a gyásznap másnapján vonják le.

Az eseményen közreműködik a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Központi Zenekara, valamint a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepségen Magyarország történelmi zászlói is felsorakoznak a Parlament épülete előtt.

Ezt követően, 9 órakor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást és megemlékezést tartanak, ahol Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond beszédet.

Áder János köztársasági elnök a Vas megye Rátóton mond beszédet az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen. A Vidékfejlesztési Minisztérium részéről V. Németh Zsolt államtitkár mond köszöntőt.

A Honvédelmi Minisztérium és Gyula Város Önkormányzata közös megemlékezést tart a nemzeti gyásznapon. Az eseményen beszédet mond, majd koszorút helyez el Hende Csaba honvédelmi miniszter.

A kivégzett tábornokokra és Batthyány Lajos mártír miniszterelnökre emlékeznek Debrecenben, Miskolcon, Szegeden és Kaposváron. Megemlékezések lesznek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen is, ahol Csejoszki Szabolcs görögkatolikus parókus mond beszédet.

A vértanúkra emlékeznek Fonyódon, Hatvanban is, ahol a helyi polgármesterek tartanak ünnepi beszédet. Az aradi vértanúk tiszteletére Hévízen, Keszthelyen és Csepelen is megemlékezéseket tartanak.

„Az aradi vértanúkért szól a harang..." – címmel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt zenés emlékműsorral tiszteleg a II. kerületi Öntödei Múzeum, ahol ismét felvirágozzák Gábor Áron rézágyúját.