Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszédében felidézte, hogy 59 évvel ezelőtt november 4-én 4.15-kor megkezdődött a szovjet csapatok Forgószél fedőnevű hadművelete, amelynek során mintegy 60 ezer katona rohanta le Magyarországot. Mint mondta, reggel 8-ra az Országgyűlés őrségét is megadásra bírták, és a forradalmi kormány működése megszűnt.

Hozzátette: a következő napokban világ tétlen szemlélődése közepette az ellenséges erők eltaposták a magyar forradalmat. Emlékeztetett arra, hogy az ellenállásban több mint 2500-an haltak meg, 20 ezren sebesültek meg. Nem felejthetjük el azokat sem, akiket 1956. december 6. és 1957. január 11-e között védtelen civilként gyilkos sortüzek öltek meg.

Lezsák Sándor azt mondta, fejet kell hajtani a megtorlás több száz ezer kivégzett és több tízezer meghurcolt áldozata előtt.

Az alelnök párhuzamot vont az 1948 és 1956-os forradalom között, és úgy értékelte, hogy eltiprásuk ellenére egyik forradalom sem volt hiábavaló, mert a forradalmárok és a mártírok példát mutattak szabadságszeretetből, nemzeti összefogásból és szolidaritásból.

A képviselők néma felállással adóztak az áldozatok emlékének.

A MNB elnöke szerint 2013 márciusától új időszámítás kezdődött a jegybankban, és ennek köszönhetően ma már azt lehet mondani, hogy ár- és pénzügyi stabilitás van Magyarországon, továbbá az MNB támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.

Matolcsy György az MNB 2012-es, 2013-as és 2014-es üzleti jelentéseinek és beszámolóinak, illetve az ezekhez kötődő határozati javaslatoknak a vitájában azt mondta, 2013 márciusától az új vezetés irányításával az MNB visszatért a felelős, konzervatív, de kreatívan működő jegybanki pályára.

Az MNB-elnök közlése szerint visszatért a jegybank ahhoz a politikához, hogy közpénzből közösségi vagyont építenek a közjó érdekében.

A jegybank elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2013-ra jelentős, 203 milliárd forintos veszteséget jelzett az MNB, abban az évben, amikor Magyarország túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülése volt a tét. Ha megvalósul a jegybanki vezetés előrejelzése, akkor Magyarország nem kerülhetett volna ki abban az évben az eljárás alól, mert nem lett volna három egymást követő évben 3 százalék alatt az államháztartási hiány.

Matolcsy György emlékezetett rá, hogy az új vezetés 2013 márciusában megvizsgálta a tervezett veszteséget, és jelezte az Európai Bizottságnak, hogy nem lesz veszteséges az MNB. Úgy folytatta, egy aktív és intenzív jegybanki politikával elérték, hogy az MNB 2013-ban 23,6 milliárd forintos pozitív eredménnyel zárt.

Értékelése szerint ez a jelentős jegybanki fordulat hozzájárult ahhoz, hogy a sikeres, 2010-12 közötti kormányzati pénzügyi konszolidáció végén pontot tehessenek a túlzottdeficit-eljrás végére. Ezzel zárult le Magyarországon a pénzügyi konszolidáció.

Az MNB vezetője beszélt a monetáris fordulatot jelző programokról, az alapkamat csökkentésének két ciklusáról. Utóbbiról azt mondta, hogy annak révén a költségvetés évente 300 milliárd forintot takarít meg az alacsonyabb alapkamat révén, ez az összeg 2019-re eléri az 500-600 milliárd forintos éves megtakarítást.

Matolcsy György szerint a növekedési hitelprogrammal várhatóan 2300-2400 milliárd forint érkezik a mikro-, kis- és középvállalati szektorhoz, a programmal több vállalkozás jut forráshoz, mint a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetésből.

Elmondta, az önfinanszírozási programmal elérték, hogy az állampapírok felé mozduljon a banki finanszírozás, és úgy gondolják, hogy most a piaci hitelezés is fellendülhet.

Matolcsy György hangsúlyozta: 2013 márciusától teljesíti az MNB a 2000-es évek elején bevezetett középtávú inflációs célkövető rendszerét. Mint mondta, a jegybank egyetlen horgonya a középtávú inflációs cél, ami 3 százalékos szintet jelent.

Az elnök beszámolója szerint visszatért a jegybank ahhoz a politikához, hogy közpénzből közösségi vagyont építenek a közjó érdekében. A jegybanknál keletkező pénz közpénz, de nem költségvetési pénz, ez egy sajátos jegybanki pénz, ezért ebből az új alapokmány és az új társadalmi felelősségvállalási program keretében közösségi vagyont építenek.

Matolcsy György azt mondta, minden programot a kormány támogatásával és a vele való egyeztetéssel hajtanak végre. Valamennyi közjót szolgáló programjuk egyetlen célja  a magyar oktatási rendszer színvonalának emelése, megújulása. Ezek közé sorolta az egyetemmé váló kecskeméti főiskolával, a Corvinus és a pécsi egyetemmel indított programokat. Mint mondta, a Magyar Nemzeti Bank újból a nemzet bankja lett.

A kormány és a jegybank stratégiai együttműködésének példájaként hozta fel, hogy a kormány kérésére kidolgoztak egy programot 2016-ra, amelynek révén a bruttó hazai termék 0,5-1 százalékkal bővülhet.

Bánki Erik, a beszámolókat előterjesztő gazdasági bizottság fideszes elnöke arról számolt be, hogy mindhárom évben más külső és belpolitikai események uralták a gazdaságfejlesztés irányítását. Szomorúnak minősítette, hogy 2012-ben a jegybank Simor András vezetésével 40 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet, amit a központi költségvetésből kellett pótolni a működéshez. Hozzátette: az azt megelőző években is veszteséges volt az intézmény.

A kormánypárti politikus érdemi változásként hivatkozott arra, hogy 2013-ban Matolcsy György kinevezésével megváltozott a jegybank politikája, visszatért arra a vágányra, amely összhangban van a kormány működésével, támogatja a gazdaságpolitika folyamatait. Méltatta, hogy az MNB mindhárom törvényileg kiemelt területen komolyan vette a működését, megteremtette az árfolyam-stabilitást, alacsony alapkamatot határozott meg és a gazdaságélénkítéssel összefüggő tevékenysége is beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Bánki Erik szerint a jegybank gazdaságpolitikát támogató tevékenységének is köszönhető, hogy Magyarország Európa legjobban teljesítő országai között van, kiemelkedő gazdasági növekedést ért el, növelni tudta a munkahelyek számát és javítani az életszínvonalat. Ugyancsak a 2013-as tevékenységet értékelve kiemelte, hogy a jegybank a várt 203 milliárd forint veszteség helyett 25,8 milliárd forint nyereséget ért el, azaz az államnak nem kellett hiányt pótolni.

A 2014-es évről szólva Bánki Erik kiemelte, hogy az alapkamat csökkentésével az államadósság olcsóbban finanszírozható, az MNB 6-700 milliárd forintot takarított meg a lépéssel, ami jelentős segítség volt mindenki számára. A gazdasági bizottság elnöke az eredményeknek tulajdonította, hogy számos fejlesztési program elindult és az ország kiszabadult a kötelezettségszegési eljárás alól.

Méltatta a mikro-, kis- és középvállalkozások számára indított növekedési hitelprogramot (nhp), utalva arra, hogy a kkv-k a válság miatt minden lehetőségtől elestek. Párhuzamot vont azzal, hogy az Európai Parlament a mostani hétéves finanszírozási ciklusban 4 milliárd euró értékben tudott hitelprogramot indítani a 28 tagállamban, miközben a hazai program két év alatt 7 milliárd euró értéket képvisel.

Bánki Erik a jegybank társadalmi felelősségvállalásáról szólva jelezte, hogy független intézményről van szó, gazdasági eredményeivel maga gazdálkodhat, s emiatt nem kellene, hogy támadások érjék.

Bánki Erik a Fidesz vezérszónokaként jelezte, hogy a bizottsági álláspont lényegében tükrözi a frakcióét is. Szavai szerint az eddig megvalósult programok a GDP-növekedés 50 százalékát adták, összességében a jegybanki működés és struktúra alapja volt a kormány sikeres gazdaságpolitikájának.

Emlékeztetettt arra, hogy Görögország mesterséges lélegeztető gépen van, magas a munkanélküliség és gyakoriak az utcai megmozdulások, miközben a korábban vele együtt emlegetett Magyarország rekord idő alatt kikerült a kötelezettségszegési eljárás alól, képes volt munkahelyeket teremteni, növekedést elérni.

Burány Sándor, az MSZP egyik vezérszónoka szerint Matolcsy György beszámoló címén egy szabadverset adott elő, majd távozott. A felszólalást önelégültnek és öntömjénezőnek minősítette, szerinte az eredmények szerénységre kellene, hogy intsék az elnököt. Kitért arra, hogy a világ nem becsüli a hazai gazdaságpolitikát, a hitelminősítők „bóvli kategóriába vágták” Magyarországot, amely tavaly óta két helyet rontott a versenyképességi rangsorban. Szóvá tette azt is, hogy Matolcsy György kinevezése óta 18-20 forinttal többet kell fizetni egy euróért.

Párttársa, Tóth Bertalan az ingatlanok és ingóságok vásárlását bírálta, és csodának nevezte, hogy az MNB kötelékében dolgoznak azok, akik mulasztásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy befektetések elvesszenek a brókerbotrányokban.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka az MSZP-nek válaszul jelezte, hogy a szakmai vita a gazdasági bizottságban folyt, ahol a szocialisták nem szólaltak fel, a plenáris ülésen pedig csak politikai cirkuszt akarnak. Jelezte, hogy pártja egyetért a gazdasági bizottság összegző véleményével és Matolcsy György szavaival. Megjegyezte: az MNB 2013 március előtti és azt követő tevékenysége élesen különválasztható, a régi jegybank mandátumai egyikét sem tudta teljesíteni, nagy deficitet halmozott fel, maga is hozzájárult az instabilitáshoz, míg az új nyereséget halmozott fel.

A kormánypárti politikus értékelése szerint a szemléletváltás időben jött, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és sikerült elejét venni annak, hogy az ország uniós támogatásoktól essen el. A kis- és közepes vállalkozások támogatásán túl fontosnak ítélte a devizahitelek forintosítását, amit több 100 ezer család megélhetése szempontjából emelt ki.

A szocialista hozzászólásokat szépirodalmi prózának minősítette, amelyeknek nem sok köze volt a tényekhez.

Az oktatásra vonatkozóan leszögezte: a mai közgazdasági elit a Marx Károly Egyetemen végzett és olyan baloldali álláspontot képvisel, ami miatt majdnem csődbe ment az ország. Az oktatási tevékenység finanszírozásával a jegybank szerinte kreativitást, frissességet tud bevinni. Hollik István azt is hangoztatta: a vezetők bére csökkent az MNB-nél, a középvezetőkét pedig azért növelték, hogy a legjobb embereket meg tudják tartani.

Volner János, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: akkor jó a gazdaságpolitika, ha a fiskális és a monetáris alrendszer egymást támogatja. Szóvá tette, hogy az Országgyűlés nem tudta ellátni ellenőrzési jogát, a beszámolók nem kerültek korábban a Ház elé, nem volt lehetőség arra, hogy a képviselők véleményt mondjanak a pénzügyi szektorról. Emellett 14 hónapon keresztül nem alakult meg a jegybank felügyelőbizottsága.

Azt is bírálta, hogy a jegybanknál havi 5 millió forintot is meg lehet keresni. A szakembereket meg kell fizetni, de ennyit nem engedhet meg magának az intézmény. Volner János a működési költségeket is sokallta, utalva arra, hogy 2012-ben 11,6 milliárd forintból, tavaly pedig 32 milliárd forintból működött a szervezet, és a növekedést szerinte nem indokolja, hogy időközben összevonták a jegybankot a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletével. Kifogásolta, hogy nem ismerték fel időben a svájci frank erősödésének következményeit, így másfélszeresére nőtt az árfolyam.

A jobbikos képviselő a jegybank felelősségét vetette fel a brókerbotrányok ügyében is, kifejtve: két tucat független brókercéget éveken keresztül nem ellenőriztek.

Schiffer András (LMP) szerint Matolcsy György jegybankelnök elszabadult hajóágyúként navigálta az MNB-t. Bírálta, hogy a tárgyalt beszámolókat az MNB felügyelőbizottsága nem fogadta el, mivel sokáig nem is volt ilyen testület. Megjegyezte, ha lett volna, talán kevesebb embert "kopasztanak meg" a brókerbotrányok. Felrótta a szocialistáknak, amiért az európai gyakorlathoz hasonlóan „szent tehénnek” tekintik a független monetáris politikát, amelyet megítélése szerint csak erősít, hogy az elszámoltathatatlan Európai Központi Bank demokratikusan választott kormányok torkán nyomhatja le javaslatait.

Az LMP frakcióvezetője elégtelennek ítélte az MNB felügyeleti tevékenységét is, emlékeztetve: a minisztériumok előbb tudtak a Quaestor bukásáról, mint a kisbefektetők. Bírálta a növekedési hitelprogramot, és úgy ítélte meg: a pénzügyi rendszer hitelnyújtó képességét kellene helyreállítani.

Gúr Nándor (MSZP) érthetetlennek nevezte, hogy a jegybank a nyereségét „szabad prédának” tekinti, amikor számos más, az emberek érdekét szolgáló módon lehetne azt felhasználni. Miközben az elmúlt öt évben a közmunkát végzők pénzük vásárlóerejének harmadát elvesztették, és a minimálbéresek jövedelme is kevesebbet ér, az MNB-ben ötmillió forintos fizetések vannak – sérelmezte.

Egyetértett azzal, hogy ha a jegybanki veszteségeket is az embereknek kell viselniük, úgy a nyereség is őket illetné.

Frakciótársa, Szakács László azt kérdezte: miért jó, hogy Matolcsy György egy a kormánytól független új hatalmi centrumot épít? Nem tartotta helyesnek, hogy a magyar felsőoktatás költségvetésének majdnem kétszeresét fordítja a jegybank a „matolcsyzmus” oktatására. Szerinte a gazdaságpolitikai folyamatok vizsgálatát kellene ismét fókuszba állítani. Arra is rákérdezett: gondolkodnak-e az informatikai háttér nemzetbiztonságilag biztonságossá tételén.

Az ugyancsak MSZP-s Teleki László szerint a tehetséggondozást már az általános iskolától kell kezdeni, ezért átgondolatlannak nevezte a jegybank ez irányú tevékenységét. Hiányolta a roma oktatásra szánt források megjelenítését, és azt is megkérdezte: miért nem kórház-rekonstrukcióra fordít a bank.

A szocialista Mesterházy Attila azt mondta, az MNB növekedési programja nem volt rossz ötlet, és reméli, az MNB elemzi az okokat, miért nem sikerült hozni az előre várt számokat.

Nagy Márton MNB-alelnök zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony alapkamatnak köszönhetően a lakosság és a vállalati szektor soha nem látott alacsony szinten vehet fel hitelt, ha akar. Hangsúlyozta azt is: a kamatcsökkentés és a növekedési hitelprogram – amely 28 ezer vállalatot ért el, megállította a vállalati hitelállomány zsugorodását, és elindította annak emelkedését – az elmúlt két éven a GDP 2 százalékát adta.

A jegybankalelnök az MNB-s bérekkel kapcsolatos kritikákra úgy reagált: a bértömeg nagyságrendjét kell vizsgálni. Közölte: mind a munkavállalók számával, mind a bértömeg-gazdálkodással el tudnak számolni. Tévesnek minősítette azt az állítást is, amely szerint az érintett nemzeti banki dolgozók felvennék kuratóriumi tagsági díjazásukat. Utóbbiról lemondanak - jelezte.

Nagy Márton reagálása zárásaként azt kérte, a jegybank működését az inflációs cél eléréséért végzett munkáján keresztül értékeljék.

Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában szintén kitért a bérezéssel kapcsolatos bírálatokra, amelyekkel kapcsolatban megjegyezte, Simor András jegybankelnökként évi 150 millió forintot keresett. Európai összevetésben a jegybanki átlagdolgozók bére a középmezőnybe tartozik, míg a menedzsmenté az EU-s átlag alsó negyedében, ötödében van - tette hozzá.

A kormánypárti politikus az MNB szakmai működését kifogástalannak, eredményesnek nevezte.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Adószabályok

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyi államtitkára részben uniós kötelezettségek teljesítésével indokolta a törvénymódosítást. Szerinte az adócsalás és adókikerülés egyik legfontosabb eszköze, hogy a hatóságok között az adóügyi együttműködés keretében az automatikus információcsere gondtalanul megvalósuljon. A szabályozás szerint valamennyi releváns számlainformáció az állami adóhatóság tudomására jut, azt automatikusan átadja az egyéb hatóságok képviselőinek, ezzel is csökkentve az adóelkerülés lehetőségét.

Hornung Ágnes beszámolt arról is, hogy a törvénymódosítás következtében egyes pénzügyi intézményeknek egyes pénzügyi számlák esetében átvilágítási kötelezettsége lesz 2016. december 31-ig, illetve 2017. december 31-ig. A pénzintézetek mind magánszemélyek, mind jogalanyok esetében átvilágítják a számlákat, majd megosztják azt a nemzetközi hatóságokkal.

Az államtitkár közölte, a javaslat rögzíti, hogy a pénzügyi számlákat érintő automatikus információcsere során a szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül, de a javaslat ezt az adótitkot feloldja, és kiveszi az adótitok köréből az átvilágítás során szerzett információkat, azok továbbíthatóak a külföldi hatóságnak.

Hornung Ágnes azt mondta, az előírások megszegésére szankciórendszert is bevezetnek a számlát kezelő intézménnyel szemben. Kiemelte, hogy a módosítás eredményeként növekedhetnek az adóbevételek, mert az adóhatóság tudomására jutnak a magas összegű, eddig a hatóság számára ismeretlen számlákon tartott megtakarítások, befektetések, jövedelmek.

A készpénztörvény módosítását egy európai bírósági ítélettel indokolta, ezért csökkentik ugyanis 60-ról 50 százalékra a szankciórendszer legmagasabb sávját az Európai Közösség területére belépő, illetve azt elhagyó pénz ellenőrzése esetén.

Hornung Ágnes a szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó módosítást technikai jellegűként írta le. A játékadó módosításáról közölte, új elem lesz, hogy az online kaszinójáték után 15 százalékos kiegészítő adót kell fizetni akkor, ha az online kaszinó bevétele nagyobb, mint "a földi kaszinó" bevétele ugyanazon tulajdonosnál. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításáról közölte, az online szerencsejáték továbbra is adómentes lesz amellett, hogy a külföldi jackpot rendszerből származó jövedelem adóköteles lesz.

Galambos Dénes, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: elsődlegesen jogharmonizációs célú a javaslat. Kitért arra, hogy egyebek között módosítanák a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt, a felelős játékszervezésre vonatkozóan, és pontosítanák a gondnokság alá helyezést is. Új elemként említette az online kaszinók 15 százalékos játékadóját meghatározott feltételek esetén. Ezt akkor kellene fizetni, ha az online kaszinó több bevételt hoz, mint a normál.

Azt kérte támogassák az előterjesztést.

Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka azt mondta: amit kitűztek a javaslattal, az helyes és jó irány. Az adócsalás és kijátszás elleni fellépés nemzeti érdek, amit nemzetközi keretek között kell véghez vinni – mutatott rá. Ezt a törvényt azonban lex Andy Vajna törvénynek kellene átkeresztelni – mondta, hozzátéve: a személyi jövedelemadóról és szerencsejátékról szóló törvényeket úgy módosítanák, hogy Andy Vajnát versenyképessé tegyék, aki az online kaszinózás iparágába is betörhetne így.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot – jelezte.

Volner János, a Jobbik vezérszónoka szerint ismét személyre szabott jogalkotással segíti a kormány a saját barátait és üzletfeleit. Ezt és nem az uniós jogharmonizációt szolgálja a javaslat, amivel újabb milliárdokat tennének Andy Vajna zsebébe. Azt kérdezte, azzal, hogy ismét helyzet hozzák Andy Vajnát, mit szeretne meghálálni a kormány. Azt, hogy Andy Vajna megvásárolja a TV2-t és kormánypárti médiummá formálja? – kérdezte. Eddig nem volt fontos minél nagyobb pénzt lehessen kaszálni a szerencsejátékokból.

Kitért arra is, hogy csak azok kaphattak online kaszinóra koncessziót, akik kaszinóra vonatkozóval rendelkeztek. Szóvá tette, hogy az online pénztárgépeket itt nem kellene bevezetni. Mi ennek az oka, itt a legnagyobb az adófegyelem? – tett fel egy újabb kérdést.

Hornung Ágnes államtitkár a vitára úgy reagált: technikai módosítás van a Ház előtt, amely különösebb változást nem hoz a szerencsejáték adóztatásának rendszerében. Közölte: a módosítás egyik ága, hogy ha az online kaszinóból többletbevétele származik a tulajdonosnak, azt extra adó terhelje. Egy másik változtatás szintén pluszbevételt eredményez a személyi jövedelemadózásban - tette hozzá. A szerencsejátékból származó bevétel továbbra is adómentes lesz, a plusz adót az online játék esetében csupán a külföldi jackpot játék nyereményére vetnék ki.

Az elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az általános vitát és az ülésnapot is lezárta, az Országgyűlés csütörtökön reggel 9 órakor folytatja munkáját.