Elhunyt Horn Gyula volt miniszterelnök – adta hírül az MTI szerdán 18 óra előtt. Horn Gyula a Magyar Szocialista Párt elnökeként a harmadik magyar köztársaság harmadik miniszterelnöke volt 1994 és 1998 között. A Kereszténydemokrata Néppárt megrendüléssel értesült Horn Gyula volt miniszterelnök haláláról. A párt részvétét nyilvánítja a gyászoló családnak és osztozik a szocialista politikust gyászolók fájdalmában.
A kormány megrendüléssel értesült arról, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Horn Gyula, Magyarország egykori miniszterelnöke. A kormány részvétét és együttérzését fejezte ki az elhunyt családjának.
Horn Gyula 1932. július 5-én született Budapesten. Édesapja Horn Géza szállítómunkás, bútormunkás, édesanyja Csörnyei Anna gyári munkásnő. A Horn család Nagyicce és Sashalom közötti Barakknak nevezett telepen élt szegény körülmények között. Heten voltak testvérek, Géza (1925–1956) dokumentumfilm-rendezõ, Károly (1930–1946) fiatalon elhunyt, Tibor (1935), Sándor (1939), Tamás (1942) és Dénes (1944) munkások.
Elemi iskolába Angyalföldön járt, de az ötödik osztály után már munkát kellett vállalnia. Előbb műszerész ipari tanuló volt, majd Rosztovban (Szovjetunió) közgazdaságtant tanult. 1956 februárjában nősült, felesége Király Anna statisztikus. Két gyermekük van, Anna (1956) és Gyula (1969).
1954 és 1959 között a Pénzügyminisztérium főelőadója volt, 1959-ben került a Külügyminisztériumba, ahol először a szovjet önálló osztály munkatársa lett. Az 1960-as években Szófiában és Belgrádban teljesített diplomáciai szolgálatot. 1969-től 1983-ig az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa, konzultánsa, majd osztályvezető-helyettese, 1985-ig osztályvezetője volt.
1956. október vége, november eleje között – állítása szerint – nemzetőr volt,[3] majd belépett a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspártba MSZMP. Saját korábbi önéletrajzai és más hivatalos okiratok szerint 1956 novemberétől a „forradalmi karhatalmi őrszolgálatnál” volt állományban, 1957 júniusáig.
1961. március 1-jétől a szófiai magyar nagykövetség attaséja, majd 1963-tól 1969-ig Belgrádban teljesített külügyi szolgálatot. Nagykövetségi titkár 1965 és 1968 között, I. osztályú nagykövetségi titkár (1968), majd nagykövetségi tanácsos lett. Ezután MSZMP KB Külügyi Osztályára került, itt politikai munkatárs, konzultáns, illetve osztályvezető-helyettes (1969-1983), 1983 és 1985 között pedig osztályvezető.
1985-ben kinevezték külügyi államtitkárrá, 1989-ben külügyminiszter a Németh Miklós vezette kormányban.
1989-ben az MSZP egyik alapítója. A MDP, majd a MSZMP tagja. Az ezt megelőző 4 évben a MSZMP Központi Bizottságának tagja.
1990-től az MSZP elnökségének tagja, majd az elnöke. Még ez évben beválasztották az Országgyűlésbe, amelynek 2010-ig volt tagja. 1993-ig a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke. 1998 és 2000 között a MSZP frakcióvezető-helyettese.
1994-ben elsöprő többséggel megnyerte az MSZP a választást. Horn Gyulát megválasztották miniszterelnöknek. A Horn-kormány működési idejére esik az ún. Bokros-csomag, 30% fölötti volt az infláció, ekkor írták alá a legtöbb kétoldalú alapszerződést, ill. folytatódott a privatizáció. 1998-ban elvesztette a választást a Fidesszel és vezetőjével, Orbán Viktorral szemben.
1996 és 2003 között a Szocialista Internacionálé kelet-európai alelnöke. Helyét Kovács László jelenlegi Európai Unió-bizottsági tag vette át.
2002-ben Medgyessy Péter akkori miniszterelnök kinevezte Horn Gyulát a miniszterelnök EU-különmegbízottjának. 2004-ben az MSZP Európai Parlamenti választási listájának 2. helyén volt, de még a szavazás előtt bejelentette, hogy nem vállalja a képviselőséget. 2005-ben bejelentette, hogy ha őt jelölnék köztársasági elnöknek, elvállalná a pozíciót. Szerepelt pártja ún. „négyes listáján”, de a kevés jelölés miatt visszalépett.
