A deszegregációs programról, a trafikkoncesszióról, a péri reptér fejlesztéséről,a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényről és az új polgári törvénykönyv kft.-re vonatkozó rendelkezéseiről volt szó az interpellációk között az Országgyűlésben.

Az interpellációk előtt Vitányi Iván (független) javaslatára a képviselők tapssal köszönték meg a júliusban nyugdíjba vonuló Soltész Istvánnak, az Országgyűlés főigazgató-helyettesének munkáját, aki a korábbi főtitkári teendőket látja el 1989 óta.

Jobbik: járjanak élen a kormánypártiak a cigány családok integrációjában

Sneider Tamás (Jobbik) közölte, egy 2,5 milliárd forintos deszegregációs program keretében támogatást adnak cigány családoknak új lakásba költözéshez. Példaként említette, hogy Kazincbarcikán 200 millió forintot fordítanak erre a célra. Járjon élen a kormány, a fideszes képviselők, és a lakókörnyezetükkel próbáljanak meg egy cigány családot integrálni – tette hozzá. Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány hosszú távú nemzeti érdekként azonosította a mélyszegénység felszámolását. Több területen is vannak a lakhatáshoz kapcsolódó intézkedések: a komplex telepprogram 5,73 milliárd forint, a lakhatási beruházások támogatására 1,5 milliárd forint van – fejtette ki. Közölte, 18 évig élt Ózdon egy olyan lakótelepi házban, ahol voltak cigány családok is. Volt olyan szomszédjuk, amelyikkel baj volt, akár cigány volt, akár magyar. És volt olyan szomszédjuk, akivel a mai napig a legjobb barátságban van, akár magyar, akár cigány.

MSZP: körvonalazódnak a dohányklánok

Tóth Csaba (MSZP) azt tudakolta, mikor lesz eredménye a régi trafikosok kárpótlására kiírt pályázatnak. Szerinte nem véletlen, hogy csak 287 beadvány érkezett, mivel igen szigorú feltételek voltak. Közben körvonalazódnak a dohányklánok, jól látszik milyen családokhoz kötődnek a trafikok - közölte. Két szerencsés családnak nevezte a felcsúti Mészáros családot és a Continental tulajdonosait, a Sánta családot. Fónagy János a régi trafikosoknak szóló felhívásról elmondta, a döntési javaslat előkészítése folyamatban van, a döntés a közeljövőben várható. Mint mondta, meggyőződése, hogy a koncessziós pályázat második körének lezárása után beinduló mintegy 4500 trafik el fogja oszlatni az aggályokat.

A Fidesz a péri reptér fejlesztéséről

Szakács Imre (Fidesz) a Győr melletti péri repülőtér kapcsán azt kérdezte, milyen fejlesztések és mikorra várhatók. Mikorra válik alkalmassá komolyabb utasforgalom lebonyolítására? – sorolta kérdéseit. A képviselő egy utasterminál megépítéséhez kért segítséget. Fónagy János azt mondta, a Győr-Pér reptér kiváló példa az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások közötti együttműködésre. Az Audi beruházása erős érv a repülőtér fejlesztése mellett – közölte. 123 millió forintból idén fejlesztették a reptér légi logisztikai szolgáltatási színvonalát – ismertette Fónagy János, aki elmondta, 30 ezer fő volt a reptér tavalyi éves utasforgalma.

MSZP: egyre többször sérülnek a munkavállalók jogai

Gúr Nándor (MSZP) szerint egyre több munkaadó sérti meg a munkavállalók garanciális jogait. 2009-ben 50 ezer munkaügyi ellenőrzés volt, most a 20 ezret sem éri el – fűzte hozzá. Gúr Nándor szerint a kormánypártok olyan törvények sokaságát hozták, amelyekkel a falhoz szorítják a munkavállalókat, példaként az új munka törvénykönyvét említette. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára egyebek között arról beszélt, hogy ma 140 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben a kormányváltás előtt. Úgy vélte, ha 2008-ban, a válság idején hatályos lett volna az új munka törvénykönyve, nem kellett volna 150 ezer embernek elveszíteni a munkahelyét. Közölte, nem a feketefoglalkoztatás mértéke, hanem a kisebb szabálytalanságok aránya nőtt.

Jobbik: az MNB utasításokat fogadhat el az EKB-tól

Nyikos László (Jobbik) kifogásolta, hogy a Ház előtt lévő MNB-törvény szerint a magyar jegybank utasításokat fogadhat el az Európai Központi Banktól (EKB). A kilenc eurózónán kívüli tagállam egyikében sincs ilyen rendelkezés – mondta. Czomba Sándor azt mondta, az Európai Unióhoz történő csatlakozással minden tagállam elfogadta az EU jogrendjét, így az EKB-val összefüggő rendelkezéseket is, a magyar jogalkotó ezért már korábban kiegészítette a jogszabályt ezzel a rendelkezéssel.

Jobbik: miért emelik fel a kft. alapításához szükséges összeget?

Hegedűs Tamás (Jobbik) szerint az új polgári törvénykönyvben a kft. alapításához szükséges minimális tőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra emelik. Ez komoly akadályt jelent a vállalkozási szabadságnak, a magyar gazdaság növekedésének – közölte. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, sokan visszaéltek ezzel a szabállyal, és adóelkerülésre használták a kft.-ket. Ezért emelték fel az alaptőkét.

Határozathozatalokkal folytatta az Országgyűlés szerdán kora délután munkáját, a képviselők döntöttek az oktatási szabályok módosításáról, újraszabályozták az egyházként való elismerés rendjét, és döntettek arról is, hogy megvonják negyven jobbikos képviselő tiszteletdíját.

Módosuló oktatási szabályozások: automatikusan a pedagógus kar tagjai lesznek a köznevelési dolgozók

Automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lesznek a köznevelésben dolgozók, korrigálták a óvodapedagógusok munkaidő beosztását – többek között ezt tartalmazza az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosítása, amelyet az Országgyűlés 234 igen és 70 nem szavazattal fogadott el. A módosítás tartalmazza azt is, hogy a pedagógusok besorolásakor a szolgálati idő számításánál a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. A változtatás értelmében felhatalmazást kap a kormány, hogy – az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők körét és kötelező létszámát, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét, finanszírozott létszámát rendeletben állapítsa meg.

Újraszabályozta a parlament az egyházként elismerés rendjét

Újraszabályozta szerdán a parlament az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal ezelőtt az Alkotmánybíróság (Ab) az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. Az új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést. A kormány kezdeményezte egyházitörvény-módosítás kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyűlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket csak a Fővárosi Törvényszék veheti nyilvántartásba.

Megszavazták az idei egészségügyi béremelést is rendező törvényt

Az egészségügyi dolgozók idei béremelését és az új orvosi, szakdolgozói bértáblát is tartalmazza egyebek mellett az a jogszabály, amelyet ugyancsak elfogadott az Országgyűlés. A tizenhárom jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvény rendezi többek között az orvosok és egészségügyi szakdolgozók béremelését, amelyre összesen 30 milliárd forint jut idén, fedezete pedig a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából befolyó összeg. A béremelés januárig visszamenőleges, a szeptemberi fizetéssel kapják meg az érintettek.

Rendeletalkotási jogot kapott a médiahatóság elnökhelyettese

Rendeletalkotási jogot kapott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese az elnök megbízásának megszűnésétől az új vezető kinevezéséig. Erről a parlament a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag elfogadásával döntött. Az indítvány arra az esetre rendezi a rendeletkiadási jogot, ha a korábbi elnök nem jelölte ki az őt ebben helyettesítő elnökhelyettest.

Megszüntették a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét

Törölte a parlament az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból. Erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag elfogadásával döntött az Országgyűlés. A Ház márciusban foglalta az alaptörvénybe, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. Ez több törvény módosítását is szükségessé tette.

Állami engedélyhez kötötte az internetes szerencsejátékokat a parlament

Az Országgyűlés megszüntette az online kártyajátékok és lóversenyfogadás liberalizációját és állami koncesszióhoz kötött valamennyi, hírközlési rendszerek útján szervezett sportfogadást, valamint kártya- és kaszinójátékot. A magántársaságok így a jövőben öt évre kaphatnak engedélyt az internetes sportfogadás-szervezésre, ami után játéktípusonként évi 100 millió forint koncessziós díjat, továbbá kéthetente játékadót, negyedévente pedig felügyeleti díjat kell fizetniük. Az állami szerencsejáték-szervező alanyi jogon vehet részt mindhárom online tevékenységben.

Változatlan tartalommal fogadták el a Margitsziget-törvényt

A parlament kormánypárti többsége változatlan tartalommal fogadta el azt a törvényt, amely a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá vonja a Margitszigetet. Csak a hatályba léptető rendelkezés változott. A jogszabályt június 10-én szavazta meg először az Országgyűlés, Áder János államfő azonban megfontolásra visszaküldte. Arra hivatkozott: a jogalkotás során nem teljesült az Európa Tanács önkormányzati chartájában és a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseiben foglalt eljárási kötelezettség. Az egyezmény szerint ugyanis nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül – mutatott rá a köztársasági elnök.

Megvonták negyven jobbikos képviselő tiszteletdíját

Negyven jobbikos képviselő egyhavi tiszteletdíjának megvonásáról döntött a parlament Latorcai János alelnök javaslatára. A Jobbik képviselői megzavarták a földtörvény múlt pénteki zárószavazását. Egy nagy molinóval az elnöki pulpitusra vonultak, és Latorcai János levezető elnök többszöri figyelmeztetése ellenére sem hagyták el. A szavazások közben pedig azt skandálták: „hazaárulók!" A parlament Kövér László házelnök javaslatára egyharmadával (131 ezer, illetve 155 ezer forinttal) csökkentette három, az LMP-hez tartozó független képviselő – Lengyel Szilvia, Osztolykán Ágnes és Szél Bernadett – tiszteletdíját. Ők egy molinóval és megafonba beszélve tiltakoztak a földtörvény elfogadásakor.

A távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosítások, az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó törvénymódosítások, az egyházi törvény változtatásának, valamint a Margitszigetet a fővárosi önkormányzat irányítása alá adó törvénymódosítás záróvitájával folytatta munkáját a Ház. Az ezekről szóló zárószavazásokat szerdán tartják.

Távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosítások

Tóth Csaba (MSZP) bírálta, hogy bár a kormány a szenvedélybetegség egyre gyakoribbá válására hivatkozva bezáratta a játéktermeket, a távszerencsejátékot mégis engedélyezi, annak hátrányai ellenére. Ilyen hátránynak tartotta, hogy az internetes játéknál nem valódi, hanem virtuális pénzmozgás van, vagyis a játékos kevésbé tudja kontrollálni az általa költött pénzt. Úgy vélte: az otthoni játék lehetősége még inkább növeli a játék gyakoriságát. Hadházy Sándor (Fidesz) azt emelte ki, hogy a javaslat több egyeztetésen is átesett, valamint, hogy a játékosnak lehetősége lesz annak beazonosítására: legális-e az általa játékra választott honlap. Szerinte a módosítás egyértelműsíti a fogalmakat is. Mile Lajos független képviselő azt mondta: a koncessziós jogok elnyerőinél vizsgálni kellene az adatkezelés megbízhatóságát. A jogszabály szerinte lehetőséget ad az adóelkerülésre. Szatmáry Kristóf, a gazdasági tárca gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerint a módosítások a javaslat értelmezhetőségét könnyítik.
Az ülésen elnöklő Latorcai János a záróvitát lezárta.

Az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvények

Lamperth Mónika (MSZP) szerint alaptörvénybe ütközik az a mód, ahogy a kormány indítványa rendeletalkotási jogot adna a médiahatóság elnökhelyettesének. Közölte: a korábbi elnöknek rendeletben kellett volna kijelölnie azt, kire ruházza ezt a jogot, ez azonban nem történt meg.

Az ülés vezetője a záróvitát lezárta, majd hozzászólás nélkül zárta le az egyház törvény módosítását.

A Margitszigetet a fővárosi önkormányzat irányítása alá adó törvénymódosítás

Tóth József (MSZP), az érintett XIII. kerület polgármestere a köztársasági elnök által visszaküldött előterjesztés tárgyalásakor idézte az elnöki vétót, amely szerint az államfő nem ért egyet például a jogszabály által létrehozandó igazgatási rendszerrel. Bírálta, hogy egy helyi önkormányzat határait az érintettekkel való konzultáció nélkül változtatnák meg, szerinte ezzel a jogalkotási törvény és nemzetközi egyezmények sérülnek. Hozzátette: négy napon belül újra a Ház előtt van a törvény, így valódi konzultációra az újratárgyalás előtt sem nyílt mód, vagyis egyeztetések nélkül fogadják el a szerinte szakszerűtlen és célszerűtlen javaslatot. A képviselő az előterjesztés visszavonását javasolta. Hegedűs Lorántné (Jobbik) szintén az államfő átiratát idézte, és szintén a konzultáció elmaradását bírálta, és azt is, hogy a Margitsziget irányítása közvetlen fővárosi felügyelet alá kerül. Az intézkedés célját firtatta. Szilágyi Péter független képviselő szerint helyi népszavazással kellene dönteni a Margitsziget sorsáról. Szanyi Tibor (MSZP) úgy fogalmazott: a Fidesz-polip egy kalóztámadást indított a Margitsziget ellen. Schiffer András független képviselő arra hívta fel a figyelmet: semmi olyan érvet nem hoztak fel a vitában a kormányoldal képviselői, amely ne lenne alkalmazható például a Városliget esetében. Kifogásolta, hogy a kétszintű főváros-vezetéshez nem nyúltak hozzá, holott szerinte ez teszi kormányozhatatlanná Budapestet.

Láng Zsolt (Fidesz) szerint a kétszintű városvezetési rendszer működőképes lenne, a várost azonban 2010-ig szociálliberális vezető irányította, „ezért tart itt a város" – fogalmazott. Szabó Erika, a közigazgatási tárca államtitkára szerint a módosítás teremti meg a Margitsziget fejlesztésének lehetőségét. A köztársasági elnök által megfogalmazottakkal egyetértve mind Tarlós István főpolgármester, mind Tóth József, a kerület polgármestere megkapta az előterjesztést – közölte, hozzátéve: a kerületi polgármester a többi közt a javaslat visszavonását javasolta, népszavazást kért és levelében azt fejtette ki, hogy az egyeztetést nem meríti ki a levélben történő konzultáció. Szabó Erika szerint ugyanakkor az Országgyűlésben zajló mintegy másfél hónapos vitában mindenki, köztük a polgármester is élhetett a véleménynyilvánítás jogával. Hozzátette: törvényben szabályozandó kérdésről nincs mód népszavazás kiírására, véleménynyilvánító helyi népszavazást pedig nem ismer a hazai jogrendszer.
Az ülés vezetője a záróvitát lezárta.

A napirend elfogadása

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke bejelentette, hogy június 21-én Ángyán József arról tájékoztatta a parlament elnökét, hogy kilépett a Fidesz-frakcióból. A kormányfő kezdeményezésére kiegészítették a napirendet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról szóló előterjesztéssel. A kivételes sürgős eljárásban tárgyalandó törvényjavaslatot már csütörtökön elfogadhatják. A Fidesz kérésére július 5-éig meghosszabbították a nyári rendkívüli ülésszakot, és két, a választási eljárási törvényt érintő módosítással is kiegészítették a napirendet. Azok együttes általános vitája a nap folyamán lesz. Ugyancsak a kormánypárt kezdeményezésére levették a napirendről az LMP frakcióalakításával összefüggő házszabály-módosítást. Az Országgyűlés elnökének és alelnökének indítványára kiegészült a napirend a múlt pénteki obstrukcióval összefüggő, a jobbikos és a volt LMP-s képviselők tiszteletdíjának csökkentésére irányuló javaslatokkal.

Záróvita az oktatás szabályozásáról

Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításának záróvitájában Vágó Gábor (független) közölte, az LMP nem ért egyet a pedagóguskart érintő rendelkezésekkel, azzal tulajdonképpen a kormány képviselőin kívül senki nem ért egyet, és a szeptembertől kötelező tagságot korábban a Fidesz-KDNP képviselői is kritizálták. Hozzátette: Hoffmann Rózsa bábjátékának tartja a kar felállítását, amely az államtitkár azon félelméből fakad, hogy nem tudja pórázon tartani a pedagógusokat. Lamperth Mónika (MSZP) is a Nemzeti Pedagógus Kart kifogásolta, szerinte sokkal jobb lett volna, ha a pedagógusokkal együtt hoznak létre képviseleti szervezetet. Hangsúlyozta, az MSZP nem ért egyet a közoktatás államosításával, az árt a gyerekeknek, a közoktatás rendszerének, hogy egy szorosan felülről vezérelt rendszert akarnak kialakítani, amely alkalmas az ideológiai agymosásra. Pósán László (Fidesz) szerint a szocialista kormányok alatt nem lett jobb az oktatás színvonala és az esélyegyenlőség sem, most következik a kiegyenlítés. Úgy vélte, a zárószavazás előtti módosító indítványok technikai jellegűek.

A zárószavazás a nap folyamán lesz.

Állami kézbe kerülhetnek a patikák az ellenzék szerint

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításának záróvitájában Szilágyi László (független) azon véleményének adott hangot, hogy állami patikalánc fog kiépülni annak ellenére, hogy a szándék az volt, a szakemberek kezébe kerüljön a patikák. Hozzátette: a gyógyszerészek nem nagyon akarják megvenni a patikákat, és ha meg is akarnák venni, félnek bevállalni a hitelkonstrukciókat. Félő, hogy a patikák is a trafikok útját fogják járni, kódolva van egy fideszes mutyi – értékelte. Kiss Sándor (Jobbik) szerint felpuhították az eredeti törvényjavaslatot, így az már nem teljesen alkalmas arra, hogy megakadályozza a tőke benyomulását. A hitelkonstrukciót pedig nem biztos, hogy mindig arra fogják felhasználni, amire tervezték – vélekedett. Tukacs István (MSZP) szerint a patika nem állami ügy, és úgy vélte, hibás volt kötelezővé tenni a patikavásárlást. Az a szabály, hogy ahol nincs vásárló, ott az állam lép be, gyanúsan hasonlít ahhoz, amit a kórházak, az iskolák esetében történt – mondta. Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta, körülbelül 10 ezer gyógyszerész van Magyarországon, és mintegy 2600 gyógyszertár üzemel, ezért általánosan nem lehet kijelenteni, hogy a patikusok nem akarnak tulajdonrészt. Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára zárszavában hangsúlyozta, a szakma egyetértésével lépnek most előre. Nincs államosítási szándék, az állam garanciális elemként léphet be, ideiglenesen, amíg egy gyógyszerész tulajdont szerezhet a patikában – közölte.

A zárószavazás szerdán lesz.

A családtámogatásokról, a rezsicsökkentésről, a kormány megítéléséről, valamint a földtörvényről szóltak a napirend előtt felszólalt képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén.

A KDNP a családtámogatási javaslataikat mutatta be

Pálffy István a családok helyzetének javítását szolgáló javaslataikról számolt be. A családi csődvédelem vagy a családi adókedvezmény kiterjesztése mintegy negyedmillió családon segít – mondta. A csődvédelemről szóló javaslataikkal kapcsolatban azt közölte: főleg a bankokkal, valamint a közműcégekkel szemben tartozásokat felhalmozókon segíthet a már eddig is széles egyeztetéseken átesett indítványuk. A szegények és a nagycsaládosok nem tudták kihasználni az adókedvezményt – fűzte hozzá –, ezért a KDNP azt javasolta, hogy azt a járulékokra is terjesszék ki. „Mi nem egyetlen családon segítünk, mint Bajnai Gordon" – jelentette ki.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztetett a kormány hasonló intézkedéseire, a többi közt az adókedvezmény bevezetésére vagy annak lehetővé tételére, hogy az anyák három évig maradhassanak otthon gyermekükkel. Emellett beszélt a rezsicsökkentésről is, amely - mondta - szintén könnyebbséget jelent. Közölte azt is: a csődvédelem a kormány szerint is végső mentőöv lehet, az adókedvezmény kiterjesztéséről még nem hozott döntést a kabinet.

A Fidesz a baloldalt bírálta

Németh Szilárd (Fidesz) „rezsicsökkentés-ellenes koalíció" megalakulásáról beszélt, hozzátéve: ugyanazok alkudoznak most a baloldalon, akik egyszer már tönkretették az országot. Bírálta, hogy a korábbi kormányok alatt a multiknak nem kellett áldozatokat hozniuk, "extra profitjuk árát a magyar emberek fizették meg". Szerinte a most kötendő paktumok árát szintén az emberekkel fizettetnék meg. „Ha rajtuk múlna, csökkentenék a minimálbért és a béreket is" – jelentette ki, hozzátéve: szélsőséges és veszélyes gazdaságpolitikára készül a baloldal. Hangsúlyozta: Magyarország nem hagyja magát, már több mint kétmillióan írták alá a rezsicsökkentést támogató íveket. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azt mondta: a rezsicsökkentés folytatódik, július 1-jétől 10 százalékkal csökken az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvíztisztítás díja. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a szemétszállítás árai is mérséklődnek és arra is emlékeztetett, hogy a megtakarítás összegét a számlákon ki kell mutatni. Megjegyezte: még az idén további csökkentésre tesznek javaslatot.

MSZP: titkok övezik a kormány munkáját

Lukács Zoltán (MSZP) szerint továbbra sem tudható, igazak-e Ángyán József kijelentései, miszerint a kormány tagjainak jelentős részét „maffiacsaládok" delegálják. A „trafikmutyi" hátterét egy ország szeretné megtudni, „önök ebben is titokzatoskodnak" – fogalmazott. Szerinte nem volt tisztességes és korrekt eljárás a koncessziós jogok kiosztása, és bírálta, hogy továbbra sem hoznak nyilvánosságra semmilyen információt a pályázatokkal kapcsolatban. A győztes pályázatokat elkezdték visszaküldeni, hogy eltüntethessék a dokumentumokat – mondta. Fónagy János közölte: nem érti, mit akart kérdezni a képviselő. Úgy fogalmazott: a felszólalónál "elakadt a tű", de attól, hogy sokszor ismétli, még nem lesz valós az állítása. Az államtitkár megismételte, az MSZP hangulatkeltése politika, a kormány eljárása viszont jogszerű. A pozitív diszkrimináció törvényi szinten elfogadott szempontjait érvényesítették, „a szerződések felülvizsgálatára semmilyen törvényes alap nincs" – jelentette ki.

A Jobbik a földtörvény elfogadását bírálta  

Vona Gábor (Jobbik) szerint a kormánypártok szembe mentek saját választási ígéretükkel és a választók érdekével a földtörvény elfogadásával, ami botrány. Úgy értékelte, hogy a jogszabály sem a nagybirtok létrejöttét, sem a külföldiek földszerzését nem akadályozza meg. Kijelentette: lehet bírálni a Jobbik fellépését, de az ígéretüket nem ők szegték meg. „Szégyelljék magukat!" - mondta. Az ellenzéki frakcióvezető - utalva a büntetésükre - szimbolikusnak nevezte, hogy a Jobbik lemond a pénzről, hogy megvédje a földet, a kormány viszont pénzért eladja azt. Arra kérte az Országgyűlést, hogy a képviselőiktől összesen elvont 17 millió forintot ajánlja fel a Heim Pál Gyermekkórháznak, „és ne országgyűlési pogácsákat vásároljanak saját maguk számára". A ribillió még csak most kezdődik – jelentette ki, és azt mondta: a hazaárulás a Jobbik hatalomra kerülése esetén teljes vagyonelkobzással fog járni. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint az ország többet érdemel annál, mint amit a Jobbik nyújtott a földtörvény szavazásakor, amikor is „káoszbrigádként" léptek fel. A tárcavezető bírálta, hogy a Jobbik államosítani akarja a földeket. Azt mondta, a társadalmi vita egy évig tartott és számos eleme beépült a jogszabályba. A Fidesz-KDNP bízik a gazdákban, akik meg tudják védeni őseik örökségét – mondta. Megismételte, szerinte a földtörvény garantálja, hogy külföldiek ne jussanak földhöz.

Négypárti javaslat: május 1-je legyen a magyar-horvát barátság napja!

A magyar-horvát barátság napjává nyilvánítaná május 1-jét, a költő, hadvezér Zrínyi Miklós születésnapját két kormánypárti és két ellenzéki képviselő. Csóti György (Fidesz), Móring József Attila (KDNP), Göndör István (MSZP) és Novák Előd (Jobbik) benyújtott határozati javaslata kimondaná azt is: a magyar Országgyűlés üdvözli azt a horvát szándékot, hogy a horvát parlament, a szábor is nyilvánítsa május 1-jét a horvát-magyar barátsága napjává.  

A magyar képviselők indítványa szerint a barátság napját minden évben felváltva ünnepelnék egymás országaiban. Az első közös ünnepség Szigetváron, Zrínyi Miklós küzdelmének helyszínén lenne.  

A magyar és a horvát nemzet július 1-je, a horvát EU-csatlakozás után "ismét egy unión belül, az Európai Unióban keresi érdekérvényesítési lehetőségeit" - írták indoklásukban a politikusok, hangsúlyozva, hogy Magyarország és Horvátország között nincs semmilyen alapvető ellentét, a két ország érdekei egybeesnek a közép-európai térségben és az egész kontinensen.  

Horvátország július 1-jén 28. tagállamként csatlakozik az Európai Unióhoz.

Vizsgálják-e a szezonális termékeket?

Spaller Endre (KDNP) a termékbiztonságról kérdezett az idegenforgalmi főszezon kezdete kapcsán. Kiemelte a gyermekek által ilyenkor használt játékok vagy egyéb termékek vizsgálatát. Külön kiemelte a napolajak ellenőrzésének fontosságát.

Szatmáry Kristóf, a gazdasági tárca gazdaságszabályozásért felelős államtitkára ismertette, hogy a hatóságok külön vizsgálatot folytatnak a gyermekjátékok és egyéb gyermekek által használt szezonális termékek kémiai, mechanikai biztonsági helyzetéről.