A bírósági eljárások időszerűségének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájában Papcsák Ferenc (Fidesz) azt mondta, a bizottság megtárgyalta a beadott módosító javaslatokat, és úgy döntöttek, hogy az MSZP által benyújtott indítványokat elutasítják.

A parlamentben lezajlott az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitája; a Fideszes Vas Imre és Papcsák Ferenc  önálló indítványa módosítja a választott bíráskodásról és a polgári perrendtartásról szóló törvényeket. Vas Imre az általános vita elején ismertette, hogy a javaslat a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben kizárja a választott bíróság alkalmazásának lehetőségét abban az esetben, ha bármelyik fél a magyar állam, helyi önkormányzat, költségvetési szerv, központi államigazgatási szerv, illetve közvetlenül vagy közvetetten ezek többségi tulajdonában vagy vagyonkezelésében, illetve többségi befolyásában álló gazdálkodó szervezet, mert a választottbírósági eljárásban nincs jogorvoslati lehetőség, ez pedig nem áll összhangban a közvagyon kiemelt védelmének követelményével. Hangsúlyozta: a javaslat a kiemelt jelentőségű ügyek szabályait egészíti ki azzal, hogy ilyen ügyben kötelező a jogi képviselet; ez indokolt annak érdekében, hogy az állam megfelelően tudja érvényesíteni igényeit.

Az Országgyűlés hétfői ülésén lefolytatták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, és a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A részletes vitában Vadai Ágnes szocialista képviselő azt mondta, hogy a nemzeti tisztképzés éppen ennek az egyetemnek a létrehozásával szűnik meg. Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában tagadta, hogy megszűnne a nemzeti tisztképzés Magyarországon, sőt az megújult tartalommal, magasabb színvonalon folytatódik. Hende Csaba szerint valódi létszámemlés zajlik a honvédségnél. Mint mondta: az adminisztrációból ugyan elbocsátottak ezer embert, ám a tartalékos katonák számának emelésével és a Honvédkórház tervezett visszaintegrálásával 11 ezer fővel nőhet a honvédség létszáma még ebben a kormányzati ciklusban. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságyügyi Minisztérium államtikára a részletes vita végén elmondta, hogy az új egyetem létrehozásához - amely három különböző felsőoktatási intézmény integrációjából jön létre - szükség van a négyfős fenntartói testületre.

Határozathozatalokkal folytatta munkáját a Parlament hétfőn, a képviselők megszavazták a gázolaj, a szeszes italok és a dohánytermékek jövedéki adójának emelését, az új távhőszolgáltatási törvényt és a magyar nyelv napjává nyilvánították november 13-át.

November 1-jétől 13 forinttal, 110 forintra emelkedik a gázolaj jövedéki adója, és nő a szeszesitaloké, valamint a dohánytermékeké is. A mai mérték öt-, illetve hatszorosára emelkedik a pénznyerő játékautomaták tételes adója, és január 1-jétől megadóztatják az online szerencsejátékot is. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, a zárószavazás előtt több ponton átírt törvényjavaslatot 244 igen és 85 nem szavazattal fogadta el hétfő este az Országgyűlés. A kormány azzal indokolta az adóemelés szükségességét, hogy részben ezzel foltozná be azt a 100 milliárd forintos lyukat, amely az idei költségvetésben a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt keletkezett.

Az Országgyűlés hétfőn módosította a devizahitelek fix árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztésével összefüggő adószabályozást, annak egy részét ugyanis az előterjesztő szándékával ellentétes tartalommal fogadta el múlt hétfőn a parlament. Az illeték- és a személyijövedelemadó-törvény hétfői módosításával lehetővé válik, hogy ne csak a lakáscélú devizaalapú hitelek végtörlesztése esetén járjon mentesség a személyi jövedelemadó és az ajándékozási illeték alól, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is, ha azok fedezete ingatlan.

A termelő helyett a hőszolgáltató kap majd központi támogatást október 1-től - egyebek közt ezt tartalmazza az Országgyűlés által elfogadott, a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítása. A parlament 245 igen, 95 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter javaslatát. A törvény egy új, hőoldali támogatási rendszer bevezetését célozza meg. Az új támogatási rendszer alapvető célkitűzése a lakossági távhőárak szinten tartása mellett az, hogy a közszolgáltatási kötelezettséget ellátó távhőszolgáltatókat ösztönözze a ténylegesen primer energia megtakarítással járó, nagy hatásfokú, kapcsolt termelésből való vételezésre. A jogszabály október 1-jén, a távhő hatósági ármegállapításával együtt lép hatályba.

Az Országgyűlés a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át, a magyar nyelvet az államigazgatásban és a közoktatásban hivatalossá tevő 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját.

A bérkompenzációról, a kórházak államosításáról, a rezsiköltségekről és fővárosi járműbeszerzésekről is beszéltek a képviselők a kérdések során, hétfőn a parlamentben.

Józsa István (MSZP) úgy fogalmazott, hogy teljes káosz alakult ki a kormányzat gazdaságpolitikájában, akkor, amikor már a költségvetésről kellene beszélni. Szatmáry Kristóf államtitkár válaszként azt felelte, hogy a Fidesz által hozott intézkedések mindegyike a munkából élők helyzetének javítására szolgált. Hozzátette, nehezen tudja értelmezni azt a kijelentést, hogy csődbe vitték volna az országot, mert Magyarország jelenleg van olyan erős, hogy képes eladni állampapírjait a piacon és nem szorul a nemzetközi szervezetek segélyeire.

L. Simon László (Fidesz) arról beszélt, hogy szeptemberben négy írószervezet fordult nyílt levélben a miniszterelnökhöz, mert a Kárpát-medencében magyar írószervezetek és a hozzájuk kapcsolódó műhelyek bizonytalan formában folytatják tevékenységüket. Megjegyezte, hogy ezekhez hasonlóan számos más kulturális szervezet sem kapta meg a 2011-es állami támogatását. Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár azt felelte, hogy a kulturális, szakmai műhelyek nem kerülhetnek a teljes működésképtelenség állapotába. Hozzátette, hogy miután az alapítványok csak jogszabály alapján kaphatnak támogatást a költségvetésből, ezért a kabinet olyan, az egyedi támogatásokról szóló kormányrendeletet készített, amelynek alapján egyes társadalmi szervezetek pályáztatás nélkül juthatnak támogatáshoz. A Nemzeti Kulturális Alap igazgatósága 30 napon belül megköti a konkrét támogatási szerződéseket – jelentette ki végül.

Szilágyi László (LMP) azt mondta, hogy a kormány állami tulajdonba akarja visszavenni a járó- és fekvőbeteg intézményeket, de nem egyértelmű, hogy mit várnak ettől a lépéstől. Feltette azt a kérdést is, hogy a kormány honnan szerez forrást a lépés finanszírozására. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Norvégia példáját említette, ahol 2002-ben tették meg ezt a lépést. Szavai szerint ott a hosszú várólisták, a szolgáltatásokban meglévő egyenlőtlenségek és az átláthatóság voltak a döntés fő okai. Párhuzamot húzva azt mondta, hogy rendbe kell tenni az egészségügyet.

Szűcs Erika (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány csökkenteni akarja a szociálisan legnehezebb helyzetben lévők támogatását. A politikus azt mondta, hogy a kormánypártok a fűtési időszak elején növelték a legszegényebb családok rezsiköltségeit. Halász János államtitkár válaszként közölte, hogy a gáz és távhőtámogatási rendszert éppen a szocialisták szüntették meg. Hozzátette, hogy szeptember 1-jétől új rendszer van életben és jár a lakásfenntartási támogatás. Hangsúlyozta, hogy 42 ezer 750 forintról 71 ezer 250 forintra emelték azt a jövedelmi határt, ameddig a támogatást igénybe lehet venni.

Vízügyi kérdések, a szakképzései rendszer, a munka törvénykönyve, Gyöngyöspata, a magánnyugdíjpénztárak és a közbiztonság is téma volt az azonnali kérdések között az Országgyűlés plenáris ülésén.

Az LMP-s Szilágyi László azonnali kérdésében arról érdeklődött, hogyan kerül a vízügy a BM-hez. Felidézte, az önálló környezetvédelmi tárca megszüntetése mellett éppen az volt az egyik érv, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) lesz a gazdája az összes természeti erőforrásnak, ám most vízügyi gazdálkodási feladatok mégis a belügyi tárcához kerülnek. Válaszában Illés Zoltán, a VM környezetügyi államtitkára azt mondta: a vízüggyel összefüggő jogalkotási, tervezési, szakmai kérdések a VM-nél maradnak, míg a végrehajtás, a kivitelezés, megvalósítás kerül a BM-hez, mégpedig a közmunkaprogram hatékonysága érdekében.

Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) azt kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány a nem a munkaerőpiaci igényekhez illeszkedő szakképzési rendszer átalakításáért, lesz-e esetleg külön ezzel foglalkozó valamilyen szakmai felügyelet? Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára válaszában megerősítette, hogy a kérdésnek külön szakmai felügyelete lesz. A kormánypárti politikus emlékeztetett rá, hogy amíg több mint 500 ezer regisztrált álláskereső van Magyarországon, addig ha egy vállalkozó szakembert keres, akkor nehéz helyzetben van. Éppen ezért egyrészt fontos a kétkezi munka becsületének visszaszerzése, másrészt pedig a jelenlegi egységes helyett, differenciált normatívákat kell megállapítani a szakképzésben, hogy a helyzet megoldódjon - mondta.

Gúr Nándor (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy olvas-e leveleket, ugyanis a szocialista politikus Mesterházy Attilával közösen egy hónapja írt levelet a kormányfőnek a munka törvénykönyvével kapcsolatban és nem kaptak választ. Ebben azt kérdezték, hogy miért kell többet dolgozniuk kevesebb pénzért és kevesebb szabadsággal az embereknek és a kormány miért ad teret az indoklás nélküli kirúgásnak? Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta: a miniszterelnöki szóvivőn keresztül írásban kaptak az MSZP-s képviselők választ a levelükre. Ebben leszögezi: a kormány elkötelezett a segély helyett munka juttatása mellett, vagyis hogy jobban lehessen élni START-munkából szerzett jövedelemből, mint jövedelempótló ellátásból.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy lesz-e következménye Balázs József fideszes országgyűlési képviselő korábbi szavainak. A kormánypárti politikus ugyanis egy hangfelvétel szerint egy telefonbeszélgetés során azt mondta Juhász Oszkárnak a Jobbik gyöngyöspatai polgármester-jelöltjének - aki azóta megnyerte az időközi választást -, hogy "forrás oda megy ebben a térségben, ahová én jóvá hagyom." Orbán Viktor válaszában leszögezte: eddig és ezután is ragaszkodik ahhoz, hogy egy fejlesztés odaítélése előtt megismerje az ott megválasztott országgyűlési képviselő véleményét.

Kalmár Ferenc kereszténydemokrata képviselő azt kérdezte: kötelesek-e a magánnyugdíjpénztárak elszámolást küldeni az egyenlegekről az ügyfeleknek, ugyanis tudomása szerint vannak olyan pénztárak, akik még nem értesítették az ügyfeleiket. Cséfalvay Zoltán az NGM államtitkára leszögezte: igen, írásban el kell számolniuk a pénztáraknak, széles tájékoztatási kötelezettségük van, minden évben június 30-ig kell részletesen tájékoztatni a befektetéseik alakulásáról.

Kaufer Virág (LMP) szerint az új munka törvénykönyvének tervezetében látható kormányzati szándékkal szemben vannak olyan ágazatok, ahol nem rugalmasításra, hanem jelenlegi szabályok szigorúbb betartására lenne szükség. Czomba Sándor hangsúlyozta: a kormány folyamatosan egyeztet a munkaadókkal és a munkavállalókkal, a kormány sok esetben nyitott a változtatásokra a tervezethez képest és a legtöbb esetben közel a megállapodás.

Molnár Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben "részben BM-forrásokból" olyan kormányzati szándékra derült fény, amely szerint a kormány meg kívánja szüntetni a közvetlen főpolgármester-választást. A szocialista politikus azt kérdezte, igaz-e ez és ha igen ki döntött erről? Tállai András a BM államtitkára leszögezte: senki nem döntött ilyenről. A kormány célja, hogy a főváros és a kerületek közti feladatmegosztás legyen egyértelmű és hatékony, illetve, hogy a közgyűlésnek egyértelmű jogkörei legyenek, de a főpolgármesternek is megmaradjanak azt irányítási jogosultságai.

Bertha Szilvia (Jobbik) elmondta: a Pest megyei Bagon a fideszes polgármester korábban azt javasolta a helyi időseknek, akikre nem tud a családjuk vigyázni, hogy vagy fizessenek a saját védelmükért akár helyi cigány származású embereknek, vagy vegyék be a vagyonukba résztulajdonosnak az önkormányzatot ha biztonságot szeretnének. Kontrát Károly a BM államtitkára hangsúlyozta: erős rendőri jelenlét van a térségben és a közbiztonságot a rendőrség teljes mértékben biztosítja.

Az MSZP a nyugdíj- és az adórendszerről, a Jobbik az árverésekről interpellálta hétfőn a parlamentben a kormányt. Az azonnali kérdések között Orbán Viktor miniszterelnököt a Jobbik a Wikileaks-kiszivárogtatások ügyében kérdezte.

Pál Béla (MSZP) azt mondta, csak sajtóhírek szólnak arról, hogyan alakítanák át a nyugdíjrendszert, s eszerint egységesen 20 százalékkal csökkentenék a jelenlegi ellátást. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt ígérte, az előterjesztés hamarosan a kabinet elé kerül. Hozzátette: nagyon komoly dologról van szó, évekre, évtizedekre meghatározó változásokról, s ez nem egy olyan döntés, amelynél a sürgetés az elsőszámú szempont. Tisztább, átláthatóbb, munkára ösztönző nyugdíjrendszer kialakítása a kormány célja, hangsúlyozva: a jövő évi költségvetésben nincs olyan szám, amely bármilyen nyugdíjelvonásra vonatkozna.
    
Gúr Nándor (MSZP) felidézte, korábban a kormány azt mondta az adórendszerről, hogy senki nem fog rosszabbul járni, ám most kiderült, megint a legalacsonyabb keresetűek járnak majd rosszul. Válaszában Cséfalvay Zoltán azt mondta, koherens gazdaságpolitikát kellene képviselniük a szocialistáknak. Az adórendszerről szólva közölte: a kabinet megfelelő kompenzációs rendszert dolgoz ki, és ha ez sem elég, az állam is kész hozzájárulni a béremeléshez.
    
Bödecs Barna (Jobbik) felszólalásában azt mondta, elérkezett a lakásmaffia reneszánsza a kisemmizett devizahitelesek kárára. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár egyebek mellett kifejtette: a bírósági végrehajtás körében az ingatlant csak azután lehet elárverezni, ha annak forgalmi értékét megállapították. Ha az érintett adós nem ért egyet a becsült értékkel, bírósághoz fordulhat.

A jobbikos Novák Előd - a Wikileaksről kiszivárgott állítólagos amerikai diplomáciai táviratokra hivatkozva - azt mondta Orbán Viktor kormányfőnek: bizonyítottá vált, hogy a Fidesz vezetői MSZP-s politikusokkal felváltva raportra járnak különböző nagykövetségekre. Válaszában Orbán Viktor azt mondta Novák Elődnek: az ön mondandója az amerikai szórakoztatóipar legújabb produkciójához kapcsolódik, de ez itt a magyar Országgyűlés. Itt mi nem foglalkozunk - legalábbis komoly pártok és képviselők - nem foglalkoznak pletykafészek információkkal. A kormánynak az a dolga, hogy megvédje az embereket, döntéseket hozzon, hogy az ország elrugaszkodjon a válságzónától, ezért sem most, sem a jövőben nem ülök fel az ön provokációinak, és a kormányzópárt sem lesz partner az ön pletykapolitikájában. Hozzáette, a tett az első, a szó a második, (...) a szemednek higgy, tapasztalat alapján ítélt, tények alapján dönts. A jobbikos képviselőnek azt is mondta, ön lázít, mi békítünk, ön követel, mi cselekszünk, és azt kívánja az országnak, ez a munkarend még sokáig meg is maradjon.

Gazdaságpolitikai kérdésekről, diplomáciai szolgálatteljesítésről, az edelényi kórházról és a hallgatói szerződésekről volt szó hétfőn az interpellációk között a parlamentben. Baja Ferenc (MSZP) interpellációjában azt mondta: a kormány egyetlen gazdaságpolitikai célját sem tudta megvalósítani, s ezért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a felelős. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár elmondta: a kormány korábban is hangsúlyozta, hogy az egykulcsos adórendszer kialakítása többéves folyamat, amely nem veszélyeztetheti a hiánycélt és az államadósság-csökkentés politikáját, és amely miatt senki sem járhat rosszul. Jövőre fontos lépést tesznek az arányos adórendszer felé, kivezetik az adójóváírást, ugyanakkor a fenti célokra tekintettel a szuperbruttót csak havi bruttó 202 ezer forintos keresetig vezetik ki, ezáltal minden jövedéki csoportban csökken a kivetett adó mértéke".
   
Gyöngyösi Márton azt kérdezte, hogy naivitás vagy politikai paktum áll annak hátterében, hogy az Orbán-kormány külügyminisztériuma a Gyurcsány-kormány bizalmasait foglalkoztatja kiemelt diplomáciai posztokon. Németh Zsolt államtitkár szerint a képviselő ismét árnyékra vetődött, nem először. A probléma nem létezik, a kommunistákat ne a kormányban keresse, nézzen körül saját háza táján - fogalmazott, a felsorolt személyek alkalmazását tételesen cáfolva. Naivitás, vagy politikai paktum a képviselő részéről, amit elmondott? - tette fel a kérdést, hozzátéve: a magyar diplomácia megújulóban van.
   
Daher Pierre (Fidesz) az edelényi kórház jövőjéről érdeklődött. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azt mondta, hogy a tervezett önkormányzati szándék nem illeszkedik azokhoz a lépésekhez, amelyeket a kormány tenni kíván, sőt ezekkel ellentétes. A kormány kiemelt célként fogalmazta meg, hogy a szolgáltatások minősége javuljon, a betegeknek jó színvonalú, és korszerű ellátást nyújtsanak, hozzátéve: határozat rögzíti az ellátórendszer átalakítását. Az állami tulajdonba vételt nem lehet megakadályozni azzal, hogy az intézményt gazdasági társasággá alakítják, és a tervezett lépés nem illeszkedik középtávon a kormányzati koncepcióhoz sem.

Az LMP-s Osztolykán Ágnes azt mondta: az oktatásban dolgozók reáljövedelme 10 százalékkal csökkentek az idei első félévben, és az egészségügyben dolgozók fizetése is kevesebbet ér. Réthelyi Miklós örült, hogy abban egyetértenek, a magyar adófizetők pénzéből diplomát szerzők ne más országok szellemi erejét növeljék. Leszögezte: a kormány nem vezet be tandíjat, önköltség eddig is volt, ebben nem lesz változás.
 
Az adórendszerrel kapcsolatos MSZP-s javaslatok, a Jobbik által szorgalmazott előre hozott választások, a devizahitelesek problémái és a jövő évi büdzsé is téma volt hétfőn az Országgyűlés ülésén a napirend előtti felszólalások között.

Szekeres Imre (MSZP) felszólalásában pártja adózással kapcsolatos elképzeléseit ismertette. Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára válaszában úgy fogalmazott: az MSZP javaslataival bonyolulttá tenné az adózást, holott a kormány célja az egykulcsos adózás bevezetésével és például a szuperbruttó kivezetésével az MSZP-kormányoktól örökölt rendkívül bonyolult adórendszer egyszerűsítése, de az átállás sok időt vesz igénybe. A kabinet hosszú távú célja az egykulcsos, valóban 16 százalékos adózás bevezetése.

Balczó Zoltán (Jobbik) felszólalásában úgy fogalmazott: a kormány által ígért rendbetétel nem sikerült és ma már a vitánál többre van szükség. Az ellenzéki politikus szerint az elmúlt másfél évben a parlamenti pártok kiteregették lapjaikat a nemzetstratégiai elképzeléseikkel kapcsolatban, így a választópolgároknak van módjuk a választásra, ezért is van szükség előre hozott választásokra. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában úgy fogalmazott: megérti, ha az ellenzék szeretne átülni a kormányzati padsorokba, de ennek nem most van itt az ideje. Az államtitkár leszögezte: egész Kelet-Európában csak Magyarország versenyképessége javult az elmúlt 1 évben, ez pedig visszaigazolja a versenyképesség és élhetőbb ország felé tett kormányzati lépéseket, hogy jó az az út, amit a kormány választott és ami az adócsökkentésre épül, emellett pedig egyszerre kezeli a stabilitást és egyszerre képes mellette növekedést is fenntartani.

Scheiring Gábor (LMP) a kormány teljesítményét bírálva azt mondta, hogy tervezett nemzeti eszközkezelő legfeljebb néhány száz családnak jelent segítséget. Hozzátette, hogy a végtörlesztéssel is csak kevesen képesek élni. A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány több lépésben és többfajta eszközzel igyekszik kezelni a devizahitelesek problémáját. Szavai szerint a kilencven napnál régebben nem törlesztők számára valamiféle biztonságot ad a kényszerértékesítések során bevezetett kvóta. Hozzátette, hogy a nemzeti eszközkezelő is elkezdte működését. Az árfolyamgát használata lehetővé teszi, hogy az adósságaikat fizetők átmenetileg egy kedvező megoldáshoz jussanak és ne csússzanak be a tartósan törleszteni képtelenek táborába - tette hozzá Cséfalvay Zoltán, aki végül azt mondta, hogy a végtörlesztés pedig megmenti a tehertől azokat, akik képesek egy összegben visszafizetni az adósságaikat.
    
Varga László, a KDNP képviselője a kommunizmus évei alatt tönkretett magyar középparaszti osztályról emlékezett meg. A képviselő arról beszélt, hogy Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten hirdette meg az egyházak és az akkor kulákoknak csúfolt középparaszti réteg elleni fellépést. Hangsúlyozta, hogy hivatalosan is bocsánatot lehetne kérni azoktól az emberektől, akiket akkor megaláztak, gyakran meg is vertek és gyermekeikkel együtt hátrányosan megkülönböztettek.

Lázár János (Fidesz) felszólalása során elmondta, a Fidesz frakció kedden azt fogja kérni a kormányfőtől, hogy a kabinet az államadósságot csökkentő költségvetési tervet terjesszen be. A frakcióvezető egyúttal kiemelten fontosnak nevezte a devizahitelesek megvédését és az új munkahelyek teremtését is. Hangot adott annak a reményének, hogy jövőre a Start munkaprogram majd az állami foglalkoztatást ösztönző privát beruházások keretében további több százezer új munkahelyeket teremtenének. Ha egy rendszert egy adórendszer csődbevitt, akkor új adórendszerre van szükség és a korábbi, általunk meghozott adólépések megerősítésére - tette hozzá Lázár János, aki hangsúlyozta, hogy aki többet dolgozik, az többet keres, aki pedig többet keres, az többet is adózik. Végül kiemelten fontosnak nevezte az állami stiklik megszüntetését, aminek kapcsán hangsúlyozta, hogy teljesen új alapokra helyeznék a képviselői juttatások rendszerét.