Azonnali, gyors reagálást igényel, ha terrorcselekményt követnek el Magyarországon vagy bárhol a világban. A terrorvészhelyzet kihirdetésével ezért kell felhatalmazni a kormányt, aki mást mond, az a magyar emberek biztonságával játszik – mondta a Magyar Időknek adott interjújában Simicskó István honvédelmi miniszter. Az interjút teljes terjedelemben közöljük.
Simicskó István: Az emberek biztonságát kockáztatja, aki akadályozza az alaptörvény-módosítást
– Mit szól hozzá, hogy hamarosan teljhatalommal kormányozhatnak?
– Az ellenzék az alaptörvény tervezett módosítása kapcsán emlegeti ezt, de minden alapot nélkülöz ez az állítás. Ha ilyen szándéka lett volna az Orbán-kormánynak, a kétharmad birtokában bevezethette volna a különleges jogrendet korábban is. Erről szó sem volt, és indokolatlanul később sem kerülhet szóba. Arra keresünk megoldást, hogyan garantálhatjuk minél szélesebb körben a magyar emberek biztonságát. Minden eszközt igénybe kell vennünk annak érdekében, hogy hazánkban megelőzzük, megakadályozzuk a terrorcselekményeket. Aki ezt akadályozza, az az emberek biztonságát teszi kockára.
– Az ezzel foglalkozó hatóságok, állami szervek szerint jelenleg Magyarországon csak közepes fokozatú a terrorveszély.
– Egyelőre ez a helyzet, de nem tudjuk, mit hoz a jövő. Az elmúlt évben másfél millió migráns érkezett más kultúrkörből, más civilizációs szintről, más vallási érzülettel Európa szívébe. És az utóbbi hónapokban számos tanújelét láthattuk annak, hogy ez milyen veszélyekkel járhat. A párizsi terrorcselekmények, a németországi szilveszteri események igazolták azokat az aggodalmakat az illegális bevándorlással kapcsolatban, amelyeknek elsőként Orbán Viktor miniszterelnök adott hangot Európa különböző politikai platformjain. Ezt akkoriban a hazai balliberális oldal elbagatellizálta, talán nem is érzékelte, sőt, álproblémának nevezte.
– Pontosan milyen veszély fenyegeti Magyarországot, amely az alaptörvény módosítására ad okot?
– A migrációs válság kialakulása óta kétségtelenül új világot élünk, új helyzet van Európában. Ez a válság a szakértők előrejelzései szerint fokozódni fog a jövőben. Európa és benne Magyarország ellen is megindulhat az úgynevezett aszimmetrikus hadviselés. Ez azt jelenti, hogy a terroristacsoportok bejuthatnak gazdag, de katonailag kevésbé erős államokba, megismerik, feltérképezik a gyenge pontokat, és gyakorlatilag bármikor elkövethetnek olyan típusú merényleteket, mint amilyenek Párizsban megtörténtek. Az a kérdés, hogy a Magyar Honvédségnek lehet-e szerepe az ilyen cselekmények elhárításában. Szerintünk egy ilyen jól szervezett, jól kiképzett állományt – amelynek tagjai egyébként is a világ számos pontján hasonló típusú tevékenységet látnak el – vétek, sőt megengedhetetlen luxus eltiltani attól, hogy részt vehessen az emberek biztonságának garantálásában, a haza védelmében.
– A biztonság valóban az első. De mit engedhet meg magának a kormány ennek érdekében, és elég-e a kormány döntése a rendkívüli jogrend kihirdetéséhez?
– Szerintem abban minden józan ember egyetért, hogy ha váratlan veszély van, arra gyorsan kell reagálni. Jelenleg több különleges jogrendi tényállás van az alapörvényben, de ezek nem minden esetben teszik lehetővé, hogy a terrorveszélyhez szükséges gyorsasággal reagálhasson a végrehajtó hatalom. A rendkívüli állapot például a háborúra, a hadiállapotra vonatkozó szabályozás. Arra az időszakra vonatkozik, amikor hagyományos értelemben vett katonai támadás éri az országot. Ekkor visszaáll például az általános hadkötelezettség. Terrorveszély esetén szerintem nem kell és nem is lehet ezt alkalmazni. A rendkívüli állapotot kétharmaddal hirdetheti ki az Országgyűlés, de ennek vannak konkrét előkészületei. Ehhez illeszkedő minősített időszak tehát a megelőző védelmi helyzet. Ezt azért emelték be az alkotmányba, mert 2004-ben megszűnt a sorkatonai szolgálat. Ha viszont olyan folyamatot látunk, amely előkészülete egy háborúnak, vagyis komoly katonai fenyegetést tapasztalunk, akkor a parlamentnek és a kormányzatnak lehetőséget kell adni arra, hogy hatvan napot kapjon a felkészülésre és esetleg az általános hadkötelezettség visszaállítására.
– A megelőző védelmi helyzet nem alkalmazható a terrorveszély idejére?
– Amennyiben a megelőző védelmi helyzetet módosítjuk terrorveszélyhelyzet esetére, biztos vagyok benne, hogy az ellenzék komoly támadást indítana a kormány ellen, hogy bújtatva, a terrorveszély kihirdetésének örve alatt, vissza akarja állítani a kötelező sorkatonai szolgálatot. Azt fogják harsogni, hogy a fiatalokat el akarjuk ragadni a családoktól, megalázva őket a kényszersorozással. Sajnos már ismerjük ezeket a kommunikációs offenzívákat.
– Az alaptörvényben ezeken kívül is szerepel három minősített időszak. Ezek nem alkalmasak a terrorizmus elleni védekezésre?
– Az alaptörvényben szerepel még a szükségállapot is. Ez a belső anarchia, a fegyveres lázadás, a hatalom erőszakos úton történő megszerzésére, az alkotmányos rend megdöntésére irányuló támadás idején vezethető be. Ezt alkalmazni a terrorveszély esetén megint érdekes áthallással bírna. Kihirdethetnek még veszélyhelyzetet, amely kifejezetten az ipari és természeti katasztrófákra vonatkozik. Ebben az esetben a hatalmi centrum a kormány, mert egy vörösiszap-katasztrófa, egy váratlan földrengés vagy egy árvíz elhárításához azonnali, gyors döntésekre van szükség. Ha szükséges, ki kell rendelni például a honvédséget a gátakra, a töltésekre. Érdekes módon az árvíz idején senki nem gondolt arra, hogy vajon miért nem akarta megszerezni a teljhatalmat a kormány, és hogy milyen alapon használta a katonaságot belföldi feladatokra. Az ellenzék szerint ez a kategória sem lenne alkalmas a terrorveszély kezelésére, mert ragaszkodnak a parlamenti döntéshez. Ahogyan az ötödik különleges jogrendi elem sem, amelyet a váratlan fegyveres támadás, külső betörés esetén alkalmaznak.
– Önök szerint miért nem dönthet a parlament a terrorvészhelyzet kihirdetéséről?
– Van olyan változat is a minősített időszakok között, amely a parlament döntéséhez kötött. De nem a négyötödhöz, hanem a kétharmadhoz. A Jobbik négyötödös javaslata azért abszurd, mert ez akár el is lehetetlenítheti a kihirdetést. Ha teljesen megkötik a kormányzat kezét, és afelé mozdulunk el, hogy a parlament döntsön, az szerintünk nem jó megoldás. Tegyük föl, hogy – ne adja a Jóisten – egy hasonló merényletsorozat történik Budapesten, mint Párizsban. Teljesen életszerűtlen és működésképtelen, hogy ebben az esetben az azonnali cselekvés helyett hívjuk össze a parlamentet, vitassuk meg a kihirdetésről szóló döntést, majd csak ezt követően intézkedjünk. Nem beszélve arról, hogy mi van akkor, ha a képviselők többsége a nyári szabadságát tölti. Azt javasoltuk ezért az ellenzéknek, hogy nézzék meg az európai példákat.
– A franciáknál hogy van ez?
– A franciák azonnal tízezer katonát vezényeltek ki az utcákra a párizsi terrorcselekmények után. A kormány a terrorveszély esetén alkalmazhatja a katonákat, korlátozhatja, ellenőrizheti az internet használatát és a gyülekezés szabadságát.
– Biztosítják számukra a lehetőséget erre az alkotmányban?
– Igen, de ennek ellenére még módosítanak a szabályokon, fokozzák ilyen értelemben a mozgásteret. Az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11. után azt láthattuk, hogy a nemzeti gárdisták, a hadsereg különböző elemei is együtt szolgálnak a tűzoltókkal, a katasztrófavédelemmel. Védik a hidakat, biztosítják az útvonalakat, ellenőrzéseket hajtanak végre. A németeknél az alkotmánybíróság engedélyezi a katonák alkalmazását az ilyen helyzetekben. Nagy-Britanniában is utasította a kormány a védelmi minisztériumot, hogy dolgozzon ki egy olyan törvénymódosító csomagot, amely arról szól, hogy a brit különleges műveleti erőket alkalmazhassák terrortámadás esetén.
– Ma viszont már az sem egyértelmű, hogyan határozzuk meg a terrortámadás fogalmát. A nők elleni szilveszteri erőszak is terrorcselekménynek tekinthető, vagy csak a fegyveres merényletek?
– Mindig az a kérdés, legalábbis a mi európai kultúránkban, hogy bizonyos biztonsági intézkedések milyen mértékben és milyen módon befolyásolhatják, korlátozhatják a megszokott, megélt mindennapi szabadságjogainkat. Ez egy értelmes vita lehetne, de úgy látom, erre egyelőre nem nyitott az ellenzék. A rendkívüli állapot esetén például valóban harminc szabadságjogot korlátoznak a Honvédelmi Tanács felállításával, amelynek tagja a köztársasági elnök, a kormány, a vezérkari főnök és a frakcióvezetők is. De ez a legdurvább eset, ezen kívül nyilván vannak még fokozatok. A döntéseknél pedig mindig figyelembe kell venni a szükségesség, az arányosság és a mértékletesség elvét. Csak olyan szabadságjogokat lehet korlátozni, amelyek az adott helyzetben indokoltak. A terroristákat el kell fogni, a terroristákat el kell rettenteni. Ez azért is rendkívül fontos, mert ők is nézik, hogy ki milyen gyorsan tud reagálni, kinek milyen hatékonyan működik a védekezőrendszere, és ennek megfelelően cselekszenek.
– A Jobbik javaslata, úgy tűnik, nem túl konstruktív. Az LMP nem nyújtott be írásbeli indítványt, az MSZP pedig el sem ment az egyeztetésre, és utólag bejelentette, szintén parlamenti felhatalmazáshoz kötné a terrorveszélyhelyzet kihirdetését. Hogy lesz ebből alaptörvény-módosítás?
– Az állampolgáraink biztonsága szerintem nem lehet pártpolitikai kérdés. A haza védelme nemzeti ügy. Ebben közre kellene működnie mindenkinek, ha úgy tetszik, józan, értelmes, hazafias elkötelezettséggel. Egy parlamenti képviselőtől pedig az a minimum, hogy ilyen helyzetben nem kezd el fölösleges riadalmat kelteni, teljhatalommal, diktatúrával ijesztgetve az embereket, hanem együttműködik a mindenkori kormányokkal abban, hogy az garantálhassa az emberek biztonságát. Még februárban tervezzük a javaslat benyújtását a parlament elé. Lehet, hogy még ezt megelőzően összehívunk egy egyeztetést. A főbb irányokban azonban szerintem nem szabad változtatni a tárgyalásokon. Legfőképpen azért, mert azok a pártok, amelyek most elutasítják a tervezetet, ha mégis bekövetkezne valamilyen baj, azonnal azt mondanák, hogy a kormány nem tett meg mindent a magyar emberek biztonságáért. Ez nem játék, nem lehet tovább húzni az időt.
– Mit szól Kövér László sorkötelezettséggel kapcsolatos nyilatkozatához?
– Az ellenzék meghatározó politikusai közül gyakorta látunk arra irányuló, igen erőteljes képességet, hogy folyamatosan vihart keverjenek egy pohár vízben. Hogy olyan álproblémákat generáljanak, amelyekkel elérhetik, hogy minél szélesebb körben szerepelhessenek. Kövér László házelnök úr rendkívül korrektül nyilatkozott. Nem hangzott el a részéről még csak utalás sem arra, hogy vissza akarná állítani a sorköteles katonai szolgálatot. A kormánynak sincs és nem is lesz szándéka arra, hogy a sorkatonai szolgálatot bármilyen módon visszaállítsa. A célunk az, hogy az önkéntes alapon szerveződő tartalékosrendszerünket, ha lehet, valós képességekkel ruházzuk fel, széles társadalmi bázisra építsük.
– Mi lesz a szerződésesek toborzásával? Most ötezer fő körüli a létszámhiány a honvédségnél. Hogyan oldják meg ezeket a gondokat?
– Nagyon fontos a katonák megbecsülése. Fontos eszköze ennek az illetményemelés, az egyéni felszerelések, a ruházat fejlesztése, de a belső vezetői kvalitások felmutatása és az egy közösséghez, egy szervezethez való tartozás, egy közös bajtársiasság érzésvilágának erősítése is. Hogy olyan szellemiséget alakítsunk ki, amely növeli a megtartóképességet. Az, hogy ehhez milyen fegyverzettel, haditechnikai eszközökkel rendelkezünk, pusztán pénzkérdés.
– Lesz elég pénz a haditechnikai beszerzésekre? A helikopterképesség fejlesztése például elodázhatatlan feladat.
– A kormány vállalta, hogy ez évtől kezdődően a GDP 0,1 százalékával növeli a védelmi költségvetést. Ez azt jelenti, hogy mintegy 46,6 milliárddal nő a tavalyihoz képest idén a büdzsénk. Ennek alapján el kell jutnunk abba az állapotba, hogy ne csak a működőképességet tudjuk garantálni, hanem fejlesztéseket is elindítsunk. Egyrészt minden évben öt százalékkal növeljük a katonák fizetését 2019-ig. Új gyakorlóruhákat is szeretnénk beszerezni a katonáknak. A miniszterelnökség kezében van a döntés, hogy mikor indulhat el a helikopterbeszerzésünk. Növelni szeretnénk a különleges műveleti képességünket zászlóaljszintről ezredszintre, ehhez is szükséges lenne a megfelelő légi szállítási, tűztámogatási képesség. Szükség lesz a nehéz eszközök fejlesztésére is. Szerintem nem lenne haszontalan egy telepíthető táborikórház-képesség kialakítása sem, különös tekintettel arra, hogy milyen kiváló katonaorvosaink vannak. Jelenleg ezer katonánk folyamatosan külföldön van. Ezt a képességet, ezt a magas ambíciószintet, ami nemzetközileg is elismert, szintén szeretnénk megőrizni. Nagyon jó az amerikai hadsereggel és a V4-ek hadseregeivel is az együttműködésünk.
– A Honvédelmi Minisztériumot mennyiben érinti a kormányzat állami háttérintézményekre vonatkozó bürokráciacsökkentő terve?
– Azt kell mérlegelni, hogy miközben létszámhiány van a honvédségnél, a minisztérium létszáma növekedhet a tervezett intézménybeolvasztások miatt. A szaktárca több, a kormányzati szándéknak eleget tevő változtatási tervet is kidolgoz, de természetesen annak figyelembevételével, hogy megőrizzük a képességeinket a haza védelmére. A minisztérium szervezeti átalakításával kapcsolatos intézkedési tervek várhatóan július elejére készülnek el. Valószínűleg lesznek személyi és szerkezeti változások is. Ezeknek a változtatási lehetőségeknek a felmérése már lezárult, de döntések még később következnek, amennyiben a kormány megadja ezekhez a felhatalmazást. Minden átalakítás csak akkor jó, ha azzal magasabb szinten képviselhetjük a haza védelmét.
