Több mint húszezer ember gyűlt össze a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóján.

A március 15-i eskü, a rabok tovább nem leszünk, olyan fogadalom, amellyel 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak – mondta Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén. A miniszterelnök hangsúlyozta: 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat. Esküt tenni közösen és egymásnak azt jelenti, hogy bárhogy fordul is a világ, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar ki fog állni minden magyarért, minden magyar közösen, együtt ki fog állni Magyarországért.

A miniszterelnök szerint 1848 a magyarság újkori történelmének legsikeresebb megújulását hozta el, a ’48-as hősök kiálltak a hazájukért, politikájuk pedig évtizedekre megalapozta a magyar politikai rendszert. Orbán Viktor azt mondta: a magyarok mindig kiállnak Magyarországért, amikor a hatalom nem képes többé felelősen szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis ideákat hirdet és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása. Szavai szerint így történt 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is. Amikor eluralkodik a felelőtlen cselekvés, az önsorsrontás, a csalás, a könnyű meggazdagodás reménye, akkor érvénybe lép a '48-as eskü, a magyarok összeszedik magukat, kiállnak hazájuk mellett, és bekövetkezik Magyarország teljes megújulása, miként bekövetkezett 1848-ban is, amely mindmáig a magyarság újkori történelmének legsikeresebb megújulását hozta el.

Orbán Viktor szerint 1990-ben ugyan tudtuk, hogy létezik egy szabad, egy ’48-as, ’56-os Magyarország, egy túlpart, ahová oda kell érnünk, azonban korán hittük, hogy a szovjet csapatok kivonulásával, a demokratikus választásokkal oda is érünk ebbe a Magyarországba. Hamar észre kellett venni, hogy a múlt arcai, levegője és alakzatai tértek vissza, ezért nem sikerült elszakadnunk a múltunktól. A kormányfő ebben látja okát annak, hogy a legegyszerűbb kérdésekre sem tudtunk közös választ adni. Orbán leszögezte: az elmúlt húsz évben emiatt maradt félbe, ezért nem jutott előre, ezért nem született új alkotmányunk sem. A Fidesz elnöke szerint a csalódás természetünk része lett, és hitünk is apadni kezdett, ám úgy látja, hogy a 2010-es összefogással a magyarok kinyilvánították: a keresett Magyarország nem az ideológiákban van, hanem bennünk.

A miniszterelnök elmondta: ahogy 1848-ban kinyilvánítottuk, hogy rabok tovább nem leszünk, visszanyerjük a tartásunkat, életerőnket –, eljött az idő, mikor ki kell állni a magyarságért. Kijelentette: kiállunk érte, hogy a reménytelenség évei érjenek véget, kiállunk egy új, végleges rendszer alapjaiért, hogy Magyarországon a magyarok érdeke legyen az első.” „Kiálltunk érte, mikor elbúcsúztunk a Nemzetközi Valutaalaptól, amikor az árvízzel, a vörösiszappal küzdöttünk, amikor a nyugdíjrendszert vissza kellett szerezni a tőzsdecápák kezeiből, és kiálltunk, amikor az unióban támadások érték Magyarországot.” „A kommunizmus betörése óta minden európai nemzetnél többet harcoltunk a függetlenségért, szabadságért. Kiállunk azért, ahogy 1848-ban Bécsből, 1956-ban Moszkvából, most Brüsszelből se diktálhassanak nekünk.” Hangsúlyozta: senkitől sem tűrünk kioktatást, Magyarországnak meg kell adni a tiszteletet.

Elmondta, hogy határozott és egységes kiállással lezártuk az átmenet korszakát, új alaptörvényre van szükség, a nemzeti hitvallás mondataival válaszolunk az elmúlt húsz év nyitott kérdéseire. „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István szilárd alapokra helyezte az országot”, majd hozzátette: megőrizzük a részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. „Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, kinyilvánítjuk ennek a végét.” A ’48-as eskühöz tartjuk magunkat a 21. század kihívásainak és a magyar szellemiségnek megfelelő alkotmánnyal is.

Az alkotmánnyal kapcsolatosan Orbán Viktor megköszönte a 800 ezer visszaküldött javaslatot, és mindenkit arra buzdított, vegyen részt az alkotmányozás folyamatában.

„Az új alkotmány azonban nem elég, nagy teherbírású hajtóművekre is szükség lesz, olyanokra, mint a Széll Kálmán-terv vagy az Új Széchenyi-terv. Hajtóművek nélkül nem téphetjük ki magunkat az adósságcsapdából. Ha viszont ez sikerül, magasra emelkedhetünk. Ha kitörünk, zsugorodni kezdenek majd a problémák, és összezsugorodnak az attól való félelmek is, hogy bármi ránk omolhat. „Csak szabad emberek alkothatnak szabad társadalmat. A zavaros gondolkodás rossz tettekben végződik, így tehát szükség van önmagunk megújítására is. Dicsőség a ’48-as hősöknek. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok” – zárta beszédét Orbán Viktor.
  
Az ünneplő ruhába öltözött, kokárdát viselő tömeg - sokan családostul, kisgyermekekkel érkeztek - megtöltötte a Múzeumkertet, valamint a kiskörút Astoria és Kálvin tér közötti szakaszát. A Magyar Nemzeti Múzeumnál ott voltak a kormány tagjai, a parlamenti pártok képviselői is, továbbá Schmitt Pál köztársasági elnök és Kövér László házelnök is. A múzeumi lépcső két oldalán több száz ember állt.

Országszerte megemlékezéseket tartottak kedden az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóján; több nagyvárosban együtt ünnepeltek a pártok. A rendezvényeken a kormánypárti szónokok az ország akkori és a mostani állapota, valamint az akkori és a mostani kormány között vontak párhuzamot. Több megyeszékhelyen és a nagyobb városokban koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak.
   
Hódmezővásárhelyen Lázár János polgármester arról beszélt, hogy minden forradalmat új törvénynek kell követnie, hogy az idő ne fordulhasson vissza, a múlt hibái ne ismétlődhessenek meg, a tegnap bűneit ne lehessen újból elkövetni. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: mint egykoron 1848-ban vagy 1956-ban, most is a 20-as, 30-as generációk kezében van az ország sorsa.
   
Debrecenben Pósán László fideszes országgyűlési képviselő, a párt helyi elnöke párhuzamot vont az 1848-as Batthyány-kormány és a második Orbán-kormány megalakulásának körülményei között. Szerinte mint ahogy a Batthyány-kormány 1848-ban, úgy a mostani polgári kormány is üres államkasszát, magas államadósságot és pangó gazdaságot örökölt. Hozzátette: mint ahogy akkor, most sem új adók kivetése, hanem a közteherviselés szélesítése jelenthet megoldást.
   
Kecskeméten Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: meg kell mérni magunkat március 15. mércéjén, mert Magyarország jóléte és szabadsága érdekében nem adhatjuk alább.
   
Győrött Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester szintén arról beszélt, hogy ugyanazt a harcot vívjuk, amelyet 1848 hősei: Magyarország újjépítésén dolgozunk.
   
Kaposváron Szita Károly fideszes polgármester beszédében azt hangsúlyozta, hogy magyarnak lenni annyit jelent: szabadnak lenni. Az elmúlt másfél száz év alatt a világ kevés népe küzdött annyit a szabadságért, mint a magyar, hozzátéve: forradalmak, szabadságharcok, híres és hétköznapi hősök ezrei, tízezrei mutatták meg a világnak, hogy mit tud ez a nép, mire képes, ha bezárni akarják.
   
Áder János, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője Veszprémben, a Dózsa téri 1848-as emlékműnél elmondott beszédében azt húzta alá, hogy a polgárosodás szóban sűríthető az 1848-as változások lényege, amivel a magyar nemzet új irányt szabott addigi történelmének.
   
Közös volt az ünnep Miskolcon, a pártok, a társadalmi szervezetek, az intézmények képviselői egy időben, egy helyen emlékeztek meg 1848-49 forradalmáról és szabadságharcáról, helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor szobránál. Kriza Ákos (Fidesz), Miskolc polgármestere azt mondta: 1848-ban a nemzet nehéz helyzetben volt, és most is nehéz helyzetet élünk át; összefogással, felelős gondolkodással szintén jelentős fordulatot vihetünk végbe.
   
Szegeden szintén együtt emlékeztek az évfordulóra: a szegedi közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok Kossuth Lajos Klauzál téri szobránál helyezték el koszorúikat. Botka László, a város MSZP-s polgármestere arról beszélt, hogy 2011 Magyarországán nehéz szembenézni azzal, sikerült-e megőrizni az 1848-as forradalom szellemiségét.

Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját az 1848–49-es szabadságharc és forradalom 163. évfordulójának alkalmából a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kedd délelőtt. A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai.

Az idei március 15-ének a közös ünneplés a jelszava. A zászlófelvonást mintegy kétezren kísérték figyelemmel a Kossuth téren. Az ünneplő tömeg tapssal köszöntötte a közjogi méltóságokat, akik az Országház főbejáratának lépcsőjén, történelmi zászlók előtt tekintették meg az állami lobogó felvonását és a katonai díszszázad menetét. Ezután a Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. A menetet katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység kísérte.