Már 73 ezer levélszavazat azonosító nyilatkozatát dolgozta fel a Nemzeti Választási Iroda (NVI) hétfő reggel óta, a visszaérkezett iratok ötöde érvénytelen – derül ki az iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szombati adataiból. Az Ipsos prognózisa szerint a Fidesz-KDNP 40-45, az ötpárti ellenzéki szövetség 26-31, a Jobbik 19-23, az LMP 4-6 százalékos listás eredményt érhet el a vasárnapi parlamenti választáson.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az áprilisi országgyűlési választáson. Az NVI nyilvántartása szerint a csaknem 200 ezer választásra jogosult levélszavazó közül már 126 ezren leadták szavazatukat.
Postán (ebben a pénteki és szombati érkezések még nincsenek benne) több mint 41 ezer levélszavazat érkezett be, a külképviseleteken pedig 85 ezret adtak le. Ebből a 85 ezerből közel 60 ezret már eljuttattak az NVI-hez, vagyis oda már 101 ezer szavazási irat beérkezett.
A Magyarországon csütörtökön feladott levélszavazatoknak legkésőbb szombaton meg kell érkezniük az NVI-hez, az éjfél után érkezett postai levélszavazatok érvénytelenek lesznek. Aki elmulasztotta postán feladni, az a levélszavazatát még a voksolás napján, vasárnap is leadhatja az egyéni választókerületi székhelyek választási irodáiban, illetve a külképviseleteken.
Hétfőn kezdődött meg a levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzése. Az NVI azt vizsgálja, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, a boríték tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva, az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok pedig megfelelnek-e azoknak, amelyeket a választópolgár a regisztrációkor megadott. Az NVI azt is ellenőrzi, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szerepel-e a névjegyzékben, valamint, hogy korábban visszajuttatott-e már szavazási iratot.
Az NVI-hez visszaérkezett 101 ezer szavazási iratból 73 475-öt ellenőriztek, ebből 58 695 volt érvényes (79 százalék). A legtöbb érvényes irat Romániából érkezett, összesen 26 980.
Hétfő reggel óta huszonöt gépen, két műszakban összesen százan ellenőrzik a levélszavazatokat: az egyik munkatárs diktálja az azonosító nyilatkozaton szereplő adatokat, a másik pedig egybeveti a nyilvántartásban lévőkkel.
Ha a válaszborítékban lévő azonosító nyilatkozat formailag megfelel a törvényi előírásoknak, külön dobozban gyűjtik a névtelen, szavazólapot tartalmazó borítékot. Ezeket a szavazás napján este 7 óra után bontják fel, majd beszkennelik a szavazatokat.
Jobbikosok rongálták meg a Fidesz plakátjait
Lázár János Hódmezővásárhelyen és Makón, valamint e városok környékékén kihelyezett plakátjainak megrongálása miatt a helyi választási bizottsághoz fordul a Fidesz – jelentette be Havasi Katalin, a kormánypárt hódmezővásárhelyi elnöke szombaton az alföldi városban.
A politikus sajtótájékoztatóján elmondta, körülbelül háromszáz plakátot és négyszáz táblát rongáltak meg. A hirdetések egy részét festékszóróval lefújták vagy letépték, a táblák közül sokat összetörtek, illetve elvittek. Hozzátette: a kárérték több százezer forint.
Havasi Katalin kérdésre válaszolva elmondta, bár a rongálást leginkább a Fidesz plakátjai sínylették meg, a tapasztalatok szerint más párt hirdetéseit is letépték, lefestették.
A politikus úgy fogalmazott, plakátrongálás minden kampányban előfordult, a mostanihoz hasonló mértékben azonban soha korábban.
A Fidesz helyi szervezeteinek feljelentése alapján a plakátrongálások miatt tizenöt szabálysértési és egy büntető eljárás is indult. A rendőrség a feltételezett elkövetőket is elfogta, a csanádpalotai és makói lakosok Havasi Katalin közlése szerint a Jobbikhoz köthetők.
Havasi Katalin közölte, szemtanúk a Jobbik körzetben induló jelöltje, Kiss Attila gépkocsiját is felismerték az elkövetés helyszínén.
„A plakátokat nem éretlen kölykök rongálták meg, hanem magukat felnőttnek tartó, sőt egy politikai párthoz, a Jobbikhoz kötődő személyek" – jelentette ki a Fidesz városi elnöke.
A Fidesz az illetékes szervekhez fordul az ügyben, „a Jobbik saját erejéből építkezni képtelen, romboló politikájáról pedig a választói bölcsesség fog a napokban véleményt mondani" – jelentette ki Havasi Katalin.
A Fidesz-KDNP 40-45 százalék közötti eredményre számíthat
A Fidesz-KDNP 40-45, az ötpárti ellenzéki szövetség 26-31, a Jobbik 19-23, az LMP 4-6 százalékos listás eredményt érhet el a vasárnapi parlamenti választáson az Ipsos prognózisa szerint. A közvélemény-kutató intézet szombaton küldte el elemzését az MTI-nek.
A Fidesz-KDNP-t a választópolgárok 34 százaléka nevezte meg általa támogatott pártként, míg az ellenzéki összefogásnak 20 százalékos tábora van a választás előtti héten készített felmérés szerint. Előbbi 2,7 millió, utóbbi 1,6 millió választót jelent.
A Jobbikot 14 százalék nevezte meg leginkább kedvelt pártjaként, vagyis 1,1 milliós támogatottsága van, míg az LMP híveinek aránya 3 százalék, számuk negyedmillió.
A részvételüket biztosra ígérők és a napokban pártpreferenciával rendelkezők aránya 50 százalék körüli. Ha csak ők, tehát a biztos pártválasztók vennének részt a vasárnapi parlamenti választáson, akkor a Fidesz-KDNP valószínűleg 46 százalékot kapna, a baloldali összefogás pedig feltehetően 26 százalékot érne el az Ipsos szerint.
A harmadik helyen a Jobbik következne 19 százalékkal. Az LMP-nek egyedül, az összes, országos listát állító parlamenten kívüli pártnak pedig együttesen lehetne 4 százaléka.
|
Még bármi lehet
A közvélemény-kutató hangsúlyozza, hogy a választási előrejelzésnek minden eddiginél nagyobb nehézségei vannak. Ennek egyik oka, hogy a kutatás során felkeresett emberek jelentős hányada nem áll a felmérést végzők rendelkezésére. Az Ipsos ismertetése szerint a mostani vizsgálatban különösen nagy hangsúlyt fektettek a bizalmi légkör megteremtésére, így 2800 felkeresésből született ezer érdemi válasz.
A prognózist nehezíti az is, hogy a kutatók nem kalkulálhatnak az utolsó napok kampányeseményeinek hatásaival, és különösen azzal, hogy vasárnap melyik párt milyen hatékonyan mozgósít. Erre vonatkozóan nincsenek korábbi tapasztalatok, amelyek segítenék az előrejelzést.
A várható eredményeket leginkább az aktív bizonytalanok befolyásolhatják még, de hatásuk lehet azoknak a párttámogatóknak is, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a választás napjáig módosul a preferenciájuk.
|
A pártok mellé már korábban felsorakozott szavazók túlnyomó többsége valószínűleg nem változtatja meg preferenciáját, de néhány esetben még lehetséges átjárás – olvasható az Ipsos elemzésében.
A Fidesz támogatói közül 250 ezren elképzelhetőnek tartják, hogy a Jobbik felé mozdulnak el, ugyanakkor 100 ezer Jobbik-szavazó a kormánypárt esetleges támogatásában gondolkodik.
A kormányváltók és az LMP között is lehet még szavazói mozgás. Az összefogás hívei közül 150 ezren gondolkodnak az ökopárt támogatásán, de 100 ezer LMP-s lehetőségként kezeli, hogy az ötpárti szövetségre szavaz.
Ha az aktív bizonytalanok is elkötelezik magukat valamelyik párt mellett, akkor a részvétel 55-60 százalék közé emelkedhet. Ha viszont úgy szavaznak, ahogy az a kutatásban megfogalmazott attitűdkérdésekre adott válaszok alapján várható, akkor minden párt arányosan bővítheti táborát, a végeredményt ez jelentősen nem befolyásolja.
Az Ipsos a mostani kutatásból származó információkat és a korábbi becslések során megszerzett tapasztalatokat figyelembe véve azt prognosztizálja, hogy a Fidesz-KDNP-lista támogatottsága 40-45 százalék között lehet, míg az ellenzéki szövetség eredménye 26-31 százalék között valószínűsíthető. A Jobbik listájára feltehetően 19-23 százaléknyi arányban voksolnak majd, míg az LMP 4-6 százalékot érhet el. A Lehet Más a Politika bejutása akkor a legvalószínűbb, ha a részvétel 60 százalék alatt lesz. Az országos listát állító pártok közül az említetteken kívüli 14 politikai erő egyike sem fog bejutni a parlamentbe, de kisebb mértékben ők is befolyásolják a végeredményt - állapítja meg az Ipsos.
Az ország felnőtt népességét életkor, nem, iskolai végzetség és településtípus szerint reprezentáló felmérés március 28. és április 3. között készült személyes megkérdezéssel. A kutatás a listás erőviszonyok feltárására alkalmas, az egyéni választókerületek esélyeinek bemutatását nem teszi lehetővé – közölte az Ipsos.
Mozgássérült fideszes képviselőn gúnyolódik a Gyurcsány-koalíció
A Gyurcsány-koalíció végleg megmutatta igazi arcát, amikor fizetett hirdetésben Hirt Ferenc Tolna megyei fideszes képviselő mozgáskorlátozottságán gúnyolódik – jelentette ki a Fidesz szóvivője szombaton Budapesten.
Hoppál Péter a sajtótájékoztatón elmondta, a baloldal a Sárga Hirdető című Tolna megyei kiadványban a következő szöveggel jelentetett meg hirdetést: „Bábu vagy, nem te lépsz, valaki irányít. A már klasszikusnak számító idézet tökéletesen illik Tamási és kistérségének országgyűlési képviselőjére Hirt Ferencre, aki immár nyolcadik éve a Fidesz helyi bábjaként lézeng a választókerületében".
A politikus szerint a baloldal ezzel nem a Fideszt sérti meg, hanem azt a félmillió magyar állampolgárt, aki valamilyen fogyatékossággal él.
A szóvivő megjegyezte, azt már régóta tudják, hogy a baloldal alkalmatlan az ország vezetésére, és azt is, hogy a hatalomért bármire képes. „Képesek voltak lepaktálni még az alvilággal is, (...) bűnözőkkel tartottak kapcsolatot, az MSZP jogerősen elítélt bűnözőket fogad be a kebelébe, és valamilyen szabaduló bulikat is rendez ilyen alakoknak" - fogalmazott Hoppál Péter, hozzátéve, hogy „Bajnai Gordon Csepelen egy hűtlen kezeléssel gyanúsított helyi szocialistával kampányolt".
Azt is tudjuk róluk, kerek hatvan napja – folytatta –, hogy az MSZP volt második embere, Simon Gábor körül egy egészen borzalmas szocialista bűnregény rajzolódik ki, illetve látható, hogy a Gyurcsány-koalíció egy emberként falaz neki. Zuschlag Jánostól pedig azt is megtudhattuk, hogy ez nem egyedi eset, hanem rendszerszerűen így működött a baloldal - mondta Hoppál Péter.
Nemcsak videókat, de önéletrajzokat és vagyonnyilatkozatot is hamisítanak, és képesek arra is, hogy éhségmeneten gyalogoltassák a nehéz sorsú embereket. Nem riadnak vissza erőszakos akcióktól, szobordöntögetéstől, és attól, hogy Fidesz-székházban és minisztériumban randalírozzanak – sorolta a politikus.
„Ugyanakkor az még engem is erősen megrázott, hogy ennél még van lejjebb is – mondta a hirdetési újságban megjelentekre utalva Hoppál Péter. A szövegből az tűnik ki, hogy a Gyurcsány-koalíció erkölcsi, emberiességi szempontból mára minden kontrollját elveszítette, ugyanis nincs annál embertelenebb és aljasabb eljárás, mint hogy valakit fogyatékossága miatt gúnyolnak ki – tette hozzá érezhetően megrendülten a Fidesz szóvivője.
Negyed órán belül ki kell érnie a rendőrnek a szavazóhelyiséghez
A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasításban az olvasható: a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén a rendszeres rendőri jelenlét. A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen.
A rendőrkapitányságok vezetői gondoskodnak arról, hogy az illetékességi területükön működő szavazatszámláló bizottság elnöke megkapja a szükséges tájékoztatást arról, hogy a rendőrök gyors igénybevételére milyen módon kerülhet sor.
A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, azonban ha a rend fenntartásához szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek, ám az intézkedés során biztosítani kell a választás zavartalanságát. Az intézkedésről a rendőr minden esetben köteles jelentést készíteni.
A szavazás napján a rendőrség biztosítja a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Nemzeti Választási Irodának otthont adó Nemzeti Választási Központot.
Éjfélig kell megérkezniük a levélszavazatoknak az NVI-be
A Magyarországon lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési képviselők választásán levélben szavazhatnak. Ehhez előbb névjegyzékbe kellett vetetniük magukat, majd ezt követően az NVI eljuttatta hozzájuk a szavazási levélcsomagot az országos pártlistás szavazólappal, a szükséges borítékokkal és a választót azonosító nyilatkozattal.
Az NVI összesen 195.338 külhoni magyart vett fel a levélben szavazók névjegyzékére.
A kitöltött szavazólapot és a nyilatkozatot kell visszajuttatni az NVI-hez. A választópolgár szabadon választhatott, hogy milyen módon akarta visszajuttatni szavazatát. Választhatta a postai kézbesítést, ebben az esetben Magyarországon csütörtök éjfélig fel kellett adnia a levelet, a környező országokban feladott leveleket pedig ugyaneddig kellett átvennie a Magyar Postának a szomszédos országok postai szolgáltatójától. A posta ezeket a levélszavazatokat ma éjfélig kézbesíti az NVI-nek.
A választópolgár dönthetett úgy, hogy a külképviseleteken adja le a szavazatát, erre március 24-től volt lehetősége munkanapokon, egészen péntekig, az NVI szombat reggeli adatai szerint a külképviseleteken 85 ezer levélszavazatot adtak le, de ebben még nincsenek benne a pénteken leadottak.
A választópolgár úgy is dönthetett, hogy a szavazás napján adja le a voksát a külképviseleteken vagy az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyein is, 6 és 19 óra között.
Ma szállítják ki az átjelentkezők szavazólapjait a választókerületekbe
A szavazóköri dobozokat – bennük a jegyzőkönyvekkel és a nem átjelentkező választópolgárok szavazólapjaival, valamint a többi szavazási kellékkel – március 26. és április 2. között már kiszállították a választókerületek székhelyeire. Az átjelentkezésre és a Braille-szavazósablon igénylésére azonban péntek délután 16 óráig volt lehetőség, így csak ekkor derült ki, melyik választókerületbe hány darab „idegen", azaz más választókerületi szavazólapot kell kiszállítani. Ezeket a nyomda pénteken este legyártotta és szombaton szállítják ki azokat a Braille-sablonokkal együtt.
A szavazólapokat az ANY Biztonsági Nyomda Zrt. (korábban Állami Nyomda) nyomtatta ki azt követően, hogy jogerőssé váltak az országos listák nyilvántartásba vételéről szóló határozatok, valamint az egyéni választókerületekben induló jelöltek nyilvántartásba vételéről szóló határozatok.
A nyomda szigorú biztonsági intézkedések mellett készítette el az országgyűlési választás papírjait, majd „dobozolta" azokat szavazóköri bontásban.
Vasárnap több mint 8 millió választópolgár jogosult szavazni.
A nyomdában nyomtatták a kétféle (a magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) országos pártlistás szavazólapot, a 106 egyéni választókerület és a 13 nemzetiség országos listás szavazólapját, vagyis összesen 121 félét. Körülbelül 18 millió szavazólap készült a nyomdában.
A 9 kamionnyi szavazólapot 170 tonna papírra nyomtatták. A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátták, így például vízjellel és az ország képét mutató perforációval a lap sarkában.
A 10 386 szavazatszámláló bizottság kap 165 ezer tollat is, a tagok csak a hivatalos íróeszközt használhatják; a fülkékben is elhelyeznek egyet-egyet a voksoláshoz, de a választók a sajátjukat is használhatják.
A szavazólapok és borítékok mellett kiszállítanak összesen 110 kilométer nemzeti színű szalagot az urnák lezárásához és 55 kilométer nemzeti színű zsinórt a tollak szavazófülkében történő rögzítéséhez. A szükséges számú urnát és mobil szavazófülkét már eljuttatták a választási irodákhoz.
Az ANY Biztonsági Nyomda nyomtatta az egyéb választási kellékeket is, mint például a jegyzőkönyveket, borítékokat.
A külképviseletekre szánt szavazólapokat március 29-e után szállították ki, amikor lezárult a külképviseleti névjegyzékbe vétel. A 97 külképviseleti választási iroda elnöke személyesen vitte ki a szavazólapokat a külképviseletekre és ők is hozzák haza a szavazást követő csütörtökig.
Nem a lakóhelyén voksol 120 ezer választópolgár
Azok, akik vasárnap nem a lakóhelyükön szeretnének voksolni, pénteken 16 óráig jelentkezhettek át egy másik magyarországi település névjegyzékébe. A kérelmeket személyesen, levélben vagy online lehetett benyújtani, azonban az utolsó napon olyan sokan akarták a kérelmet benyújtani, hogy emiatt péntek délután akadozott az online ügyintézés.
Az NVI péntek délután azt közölte a MTI-vel, hogy huszonnégy óra alatt több mint 25 ezren kértek átjelentkezést, ez lassította le az online ügyintézést. Az NVI internetes tájékoztató oldalán szombat reggel az szerepelt, az átjelentkezéssel szavazni kívánó választópolgárok száma meghaladja a 120 ezret.
Négy évvel ezelőtt az országgyűlési választáson az első fordulóban 57,5 ezren kértek igazolást, mert nem a lakóhelyükön akartak szavazni. Akkor még az igazolást kérő választót a szavazás napján vették fel a szavazóköri névjegyzékbe, írták be kézzel az adatait, ez pedig jelentősen lelassította a szavazás folyamatát, voltak olyan szavazókörök, ahol a választóknak órákig kellett sorban állniuk.
Idén azonban központilag vezették a névjegyzéket, így az átjelentkező választópolgárok is szerepelnek már a – péntek 16 órakor lezárt – szavazóköri névjegyzékekben. Ezért az NVI arra számít, hogy bár duplájára nőtt a nem a lakóhelyükön szavazók száma, az idén nem lesznek a négy évvel ezelőttihez hasonló fennakadások a szavazásban.
Nyolcmillióan szavazhatnak holnap
Vasárnap lesz az országgyűlési képviselő-választás, a több mint 10 ezer magyarországi szavazókörbe mintegy 8 millió választópolgárt várnak, míg a külképviseleteken további 28 ezren adhatják le szavazataikat 18 pártra és 1550 egyéni képviselőjelöltre.
A magyarországi szavazókörök reggel 6 órakor nyitnak és este 7 óráig várják a választópolgárokat. A nem hivatalos – 95 százalék körüli feldolgozottságú – eredményekről várhatóan a hajnali órákban adnak tájékoztatást a választási szervek.
Áder János köztársasági elnök január 18-án írta ki az országgyűlési választást április 6-ára, a parlamenti választás – 1990 óta – most első alkalommal lesz egyfordulós.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároknak az országgyűlési választáson két szavazatuk van: voksolhatnak arra, akit az egyéni választókerületükben képviselőnek szeretnének, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják.
A 106 egyéni választókerületben azok a jelöltek indulhatnak, akiknek sikerült 500 érvényes ajánlást összegyűjteniük.
A választáson 18 országos pártlistát is állítottak a pártok, valamint mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzatnak is van országos listája, ezekre a nemzetiségi listákra a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok szavazhatnak.
Az országgyűlési választáson az az egyéni jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, míg a pártok között a rájuk leadott szavazatok arányában osztják ki a mandátumokat.
A külképviseleteken a szavazást – magyarországi idő szerint – ugyancsak reggel 6 és este 7 óra között tartják, az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton elkezdődik a szavazás.
