Az elmúlt két évben Magyarország jól kezelte a gazdasági válságot, különösen ha ideszámoljuk a társadalmi béke és nyugalom fennmaradásának teljesítményét is. Hogy egy nehéz gazdasági helyzetben az ésszerűség keretein belül maradtak a szociális, politikai és gazdasági viták, abban jelentős érdemek halmozódtak fel a szakszervezetek oldalán – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök miután Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt.
Világossá kell tennünk, hogy a kormányzati felelősség azt jelenti, hogy nem hozhatunk létre, nem engedhetünk működni olyan gazdaságot, amely nem jövedelmet, hanem adósságot termel – mondta Orbán Viktor a konzultáció-sorozat újabb találkozója után tartott sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor régi, rendszerváltáskori harcostársaknak nevezte a sajtótájékoztatón jelen levő szakszervezeti vezetőket. „Ennek a személyes megjegyzésnek az adja az értelmét és a súlyát, hogy egy új rendszerváltás előestéjén vagyunk. Kétségkívül 1990-ben bekövetkezett egy nagyon komoly politikai és gazdasági rendszerváltás. Ennek az előkészítésében mi részt vettünk. (…) Húsz egynéhány éve ott voltunk, mikor Magyarországot meg kellett újítani és fel kellett készíteni arra a világra, ami 1990 után kezdődött” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor aláhúzta: most egy gazdasági rendszerváltás küszöbén van egész Európa, így Magyarország is. Amikor most az ország jövőjéről kell gondolkodni, hogyan is újítsuk meg Magyarországot, túlélésre és versenyképességre alkalmassá téve, akkor jól jön az a politikai tőke, amelyet az előző gazdasági és politikai rendszerváltásban való együttműködés során gyűjthettem össze szakszervezeti vezetőkkel – mondta el Orbán Viktor, megjegyezve: ez megkönnyíti a dolgát. A kormányfő felidézte, amikor a 80-as évek végén készültek az új rendszerre, akkor egyetértettek abban, hogy gazdasági értelemben Magyarország legnagyobb problémája az eladósodottság.
Most itt vagyunk 22 évvel később, és teljes egyetértés van közöttünk atekintetben, hogy az országot felelőtlenül ismét eladósították. Ha meglenne az az 500 milliárd forint, ami a plusz adósságszolgálatra ment el a 2002 óta bekövetkezett államadósság-növekmény miatt, ha az 500 milliárd forint évente itt lenne, akkor jószerivel alig lenne vita a kormány és a szakszervezetek között – fejtette ki a miniszterelnök.
Ha a dolgok mélyére tekintünk, akkor nézetazonosságot találunk, hiszen munkaalapú gazdaságot akarnak a szakszervezetek, és ezt szeretné a kormány is – szögezte le a miniszterelnök. Ha a távlati célban egyetértés van, akkor az eszközökben meglévő és az oda vezető út tekintetében fennálló véleménykülönbségeket is könnyebb lesz majd kezelni – fűzte hozzá. A kormány természetesen megállapodásra törekszik a szakszervezetekkel, de világossá kell tennünk, hogy a kormányzati felelősség azt jelenti, hogy nem hozhatunk létre, nem engedhetünk működni olyan gazdaságot, amely nem jövedelmet, hanem adósságot termel – szögezte le Orbán Viktor. A szakszervezetekkel való együttműködés alapjául is az ország gazdasági teljesítőképességének a növelését próbáljuk helyezni, és erre van fogadókészség a szakszervezetek tekintetében – fűzte hozzá.
A miniszterelnök kiemelte: hitelből nem szabad Magyarországon még egyszer bért emelni, szociális juttatásokat növelni. Hitelből nem szabad még egyszer olyan álmokat felépíteni, melyek arról szólnak, hogy majd a pénz elköltése után képesek leszünk a pénzt utólag megtermelni. A helyzet világos: előbb-utóbb minden forintért meg kell dolgozni – fogalmazott Orbán Viktor, megjegyezve: az előző kormányok elköltötték azt a pénzt, amiért most egész Magyarországnak együtt meg kell dolgoznia. A miniszterelnök szerint ennek ellenére a kormány nyitott a béremelések ügyében, az életpályák megtervezésében.
A kormányfő leszögezte: az elmúlt két évben Magyarország jól kezelte a gazdasági válságot, különösen ha ideszámoljuk a társadalmi béke és nyugalom fennmaradásának teljesítményét is. Hogy egy nehéz gazdasági helyzetben az ésszerűség keretein belül maradtak a szociális, politikai és gazdasági viták, abban jelentős érdemek halmozódtak fel a szakszervezetek oldalán – fűzte hozzá a miniszterelnök. Orbán Viktor megköszönte a szakszervezeti vezetőknek, hogy a politikai, gazdasági „egyet nem értés” civilizált területéről sohasem csúsztak át a politikai lázítás területére. Azokban az eredményekben, melyeket az elmúlt két évben Magyarország elért a kormány irányításával, abban benne van a szakszervezetek teljesítménye is – mondta el a miniszterelnök.
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a sztrájktörvény kapcsán azt mondta a szakszervezeti vezetőknek, hogy sztrájk idején is garantálni kell a nem sztrájkolók jogait, ezért helyes megoldás az, hogy minden sztrájk előtt a minimális szolgáltatásokról meg kell állapodni, és megállapodás híján bíróságra kell bízni a vitát. A kormány ebben nem kíván részt venni a jövőben sem – jegyezte meg. A kormányfő fontosnak tartja azt is, hogy az elmúlt időszakban a szakszervezetek támogatták a méltányos közteherviselés gondolatát.
A miniszterelnök tájékoztatott arról is, hogy a kormány és a szakszervezetek egyet értenek abban, hogy még az idén meg kell csinálni az egészségügyi béremelést, a szakképzést el kell tolni gyakorlatorientált irányba, a munkahelyvédelmi akciótervet mindenképpen végre kell hajtani, meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, és helyes döntés volt befagyasztani a rezsiköltségeket. Egyeztek az álláspontok abban a kérdésben is, hogy be kell vonni a közteherviselésbe „a külföldön lappangó számlákat”.
Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva biztatónak nevezte az IMF/EU-delegációval történt keddi tárgyalást. Elmondta, egyetértés mutatkozik a küldöttség és a kormány között abban a tekintetben, hogy hitelből nem lehet béreket emelni, hitelből nem lehet szociális rendszert építeni, és hogy a gazdaság teljesítőképességét növelni kell.
Kitért rá, örül annak, hogy az IMF által megemlített lépések egy része abba az irányba mutat, amit a kormány szükségesnek lát. A közszféra átalakítása, ésszerűsítése szerintünk halad, ezek gyorsítása komoly kockázatokkal jár, az IMF azonban ezeknek a gyorsítását szükségesnek látja, amit majd, ha visszatérnek szeptemberben, részleteiben is meg tudunk tárgyalni – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, az irányt illetően, hogy egy kisebb, jobban szervezett, hatékonyabban működő államigazgatása és közszférája legyen Magyarországnak, nincs véleménykülönbség a küldöttség és a kormány között.
Az előző gondolathoz kapcsolódóan elmondta azt is, úgy látja, a pénzügyi szektor helyzetének, terhelhetőségének megítélésében különbségek mutatkoznak az IMF-fel, de ezek – mint mondta – nem intézkedésekről szóló véleménykülönbségek, hanem olyan természetűek, amelyek a gazdasági növekedéshez a pénzügyi szektor jövedelmezőségének helyreállítását a legfontosabb feltételek között tartják számon. A mi álláspontunk eltér ettől – húzta alá a kormányfő.
Nyereséges pénzügyi szektorra és a bankokra szükség van, de amikor mindenki, az egész gazdaság veszteséget szenved el, indokolatlannak tartjuk, hogy éppen a pénzügyi szféra maradjon ki a közteherviselésből. A méltányos közteherviselés és a gazdasági ésszerűség összeegyeztetése olyan kérdés, amely az előttünk álló tárgyalások fontos eleme lesz – húzta alá Orbán Viktor.
Elmondta, azt várják a küldöttségtől, hogy eddigi tapasztalataik alapján adjanak át a kormánynak egy helyzetösszesítést tartalmazó dokumentumot, megjelölve, melyek azok a pontok, amelyeken véleményük szerint változtatni kellene a magyar gazdaságpolitikában, jelöljék meg azokat a feltételeket, amelyek egy IMF-hitel előfeltételeiként értelmezhetőek, illetve mondják el véleményüket a 2013-as költségvetés szerintük módosítandó pontjairól.
Ezeket a javaslatokat a kabinet tanulmányozni fogja és érdemi válaszokat fog kidolgozni, amikor szeptemberben visszatér a delegáció – tette hozzá a miniszterelnök.
Komoly álláspontok és érvek vannak az asztalon, komoly tárgyalások előtt állunk; ezek a magyar gazdaság jövőjének érdemi kérdéseit érintik, ezért kellő körültekintéssel kell eljárni. A mi szándékunk az, hogy a tárgyalások minél hamarabb sikeresen lezáruljanak – szögezte le Orbán Viktor.
Szólt arról is, az Európai Központi Bank (EKB) elküldte fenntartásait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tranzakciós illeték alá vonásával kapcsolatban. A miniszterelnök elmondása szerint az európai és a magyar válságkezelés között az a különbség, hogy míg az unió a bankokat védi, a kormány pedig a munkahelyeket. Orbán leszögezte, a pénzügyi szektornak beleérte a jegybankot is, képesnek kell lennie arra, hogy a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat előállítsa a költségvetésnek.
A munkahelyvédelmi akcióterv kulcskérdés és egyébként a Magyarországgal szembeni elvárásoknak való megfelelés előfeltétele is, hiszen a foglalkoztatottság - amelynek növelését tűzte ki célul a program – hazánkban alacsony szinten van – hangsúlyozta Orbán Viktor.
„A vita nem zárult le, tanulmányozzuk az EKB érveit, és kellő időben, megfelelő ütemezéssel a sikeres választ meg fogjuk adni” – összegezte véleményét a miniszterelnök.
