A történelmi, kulturális hagyományoknak és az emberi jogoknak egyaránt megfelelő lesz az új egyházügyi törvény – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságában hétfőn. Az egyházak bejegyzésével kapcsolatban a miniszter elmondta: a magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is aggályosnak találta, hogy a 2010 után megalkotott törvény szerint a parlament minősített többsége döntsön ebben a kérdésben, ezért kényszerült arra a kormányoldal, hogy új szabályozást alkosson.

A 2010 előtti szabályozáshoz hasonlóan ismét a bíróság jegyzi majd be az egyházakat, ám újdonság lesz, hogy ettől elválasztva kezelik majd a finanszírozás, a közpénzek felhasználásának kérdését, ami a társadalmi elfogadottság olyan relatíve objektív kritériumaihoz kötődik, mint például a népszámlálási adatok, vagy az 1 százalékos adófelajánlások. Ez a történet nem rázta meg a vallási közösségeket, azok ugyanúgy végzik munkájukat akkor is, ha ellenszél fúj és akkor is, ha hátszél.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a 2010 előtti szabályozás már 100 főtől lehetővé tette az egyházalapítást és -bejegyzést - akár anyagi megfontolásokból is -, ugyanolyan jogosítványokat nyújtva, mint amilyen a nagy létszámú, régóta létező történelmi egyházaknak volt. Miután már sok száz egyházat jegyeztek be, lépni kellett. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy számos vallási kisközösséggel szimpatizál, de ez nem lehetett akadálya annak, hogy a rossz folyamatokat megállítsák. Mint mondta, vannak kisközösségek, amelyek ezt belátták és velük a kártérítésről is meg lehet egyezni, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek a 2010 előtti szabályozásra hivatkozva összességében milliárdos nagyságrendű elmaradt pályázati pénzeket, üzleti hasznokat kérnek számon a kormánytól.

Az egyházak társadalmi szerepvállalását érzékeltetve Balog Zoltán elmondta: a szociális alapellátásban az egyházak részesedése 2010 óta 12 százalékról 27 százalékra emelkedett, a szociális szakellátásban pedig 15-ről 18 százalékra.

Staudt Gábor jobbikos képviselő felvetésére, hogy az egyházakról szóló szabályozás megújítása során elmaradt az egyeztetés, a miniszter úgy reagált: volt egyeztetés.

A nemzetiségek témakörében elmondta: létrejött a szószóló intézménye, a nemzetiségek elismert államalkotó tényezők, a magukat nemzetiséginek vallók aránya pedig 40 százalékkal emelkedett, köszönhetően annak is, hogy a népszámlálásban immár többes identitást is megjelölhetnek a kérdezettek. A nemzetiségek tavalyi négymilliárdos támogatása két év alatt a duplájára nő, ugyanis idén és jövőre is 2-2 milliárddal gyarapszik.

A nemzetiségi köznevelési intézmények száma 12-ről 60-ra nőtt, az ott tanulóké több mint 3 ezerről több mint 8 ezerre - tette hozzá Balog Zoltán, aki szerint ezek után joggal lehetne megkérdezni a szlovák oktatási minisztertől: mi az oka annak, hogy míg nálunk a duplájára nőttek a szlovák iskolák, ott a tervek szerint a felére csökkennek.

A problémákat ismertetve a szegregáció és a romapolitika területét említette a miniszter. Az Országos Roma Önkormányzatról szólva kifejtette: a problémás programokat vizsgálni kell, a sikereseket pedig tovább kell vinni. A kormány számon kéri a törvényes működést, a szabályok betartását, de az önkormányzat autonómiáját tiszteletben kell tartania.

Hóman Bálint két világháború közti történész, illetve a zsidótörvények támogatója és a háború végén nyilas képviselő Székesfehérvárra tervezett szobra kapcsán Répássy Róbert fideszes képviselő kérdésére reagálva a miniszter korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan azt emelte ki: Hóman Bálint politikusi tevékenysége vállalhatatlan.

Szintén Répássy Róbert kérdésére a miniszter elmondta: a Gulág emlékévet meghosszabbították, jövőre is lehet pályázni a második világháború végén sok százezer magyar családot sújtó málenkij robottal kapcsolatos, fél évszázadon át elmaradt "emlékezeti munkára".

Répássy Róbert hozzászólásában azt emelte ki, hogy a civil szervezetekkel kapcsolatos kormányzati kommunikációban - különösen külföldön - világossá kell tenni, hogy sok tízezer civil szervezet van Magyarországon, melyeket támogat a kormány és néhány tucat, mellyel vitája van.

Az emberi erőforrások miniszterének ez évről szóló parlamenti beszámolóját az igazságügyi bizottság 7 kormánypárti igen szavazattal és 3 ellenzéki tartózkodással, ellenszavazat nélkül támogatta.